VALAKI AZ ÉJBEN...

Valaki az éjben
Kínos zokogással
Sorsát panaszolta...
Odaléptem hozzá
És így énekeltem:

Mindent, mindent, mindent
Eltemet az idõ!
A te bánatodat
- Bizzál benne szépen! -
Azt is eltemeti.

Senki, senki, senki
Nem fog tudni róla!
Mint koporsót verõ
Rögnek dobbanása:
Úgy hangzik el minden!...

Láttál hullni lombot
Rohanó folyóra
Hervadozó fáról?
Úgy száguld el veled
Az élet folyója.

Mint kiaszik nyáron
Vékony vizü patak:
Úgy fog kiapadni
Szemed bõ patakja,
S többé meg nem telik!...

És mint bércek ködét
Hajnali fuvalom:
Akképp ûzi széjjel
A halálnak szele
Agyad sûrü gondját!...

Felhõk vándorolnak,
Madarak röpködnek.
Zsendül a teremtés...
De te porladsz, porladsz,
Porladsz... elfelejtve!...