Part, Section
1 1906, 1 | csupa vér,~Ajkad csupa vér.~Ma sem lesz nászunk. ~Bevégzett
2 1906, 1 | Aranyos hintónk, íme, száll,~Ma a nép közé vegyülünk el,~
3 1906, 1 | Királyném, bocsásd le a fátylad:~Ma este kegyosztók leszünk.~(
4 1906, 1 | most,~Útra indul talán már ma,~Ha lekésünk, ha lekésünk,~
5 1906, 3 | párzás, nincs tüzes csók ma~S nincs a világnak messiása.~
6 1906, 3 | szomjas ajkra hintenek,~Ma ez a föld üdvök Olimpja~
7 1906, 4 | itt a nagy életre keltő. ~Ma a csodáknak éjjele vagyon,~
8 1906, 4 | És összezúg a tegnap és a ma. ~Tegnap, igen, ragyogott
9 1907, 1 | Pacsirta-álcás sirályt. ~Fénye sincs ma a szemének,~Feketéje a hajának,~
10 1907, 2 | minden fajtátok,~Rajtatok ma sem fog még az átok,~Halászó,
11 1907, 2 | Állott velem részegen szóba.~(Ma is félve kalimpál a szivem~
12 1907, 3 | Áldott az, aki befogadja.~Ma, akinek van édesanyja,~Hím
13 1907, 3 | Egy inséges valakit.« ~»Ma királyi kedvem van,~Ma az
14 1907, 3 | Ma királyi kedvem van,~Ma az élet meghatott,~Ma sajnálok,
15 1907, 3 | van,~Ma az élet meghatott,~Ma sajnálok, ma szánok,~Ma
16 1907, 3 | meghatott,~Ma sajnálok, ma szánok,~Ma szeretek, ma
17 1907, 3 | Ma sajnálok, ma szánok,~Ma szeretek, ma adok.« ~S az
18 1907, 3 | ma szánok,~Ma szeretek, ma adok.« ~S az első bús jöttmentnek~
19 1907, 3 | Személyünket leszólta~S ma félénken fogunk kezet. ~
20 1907, 3 | tegnap Istennél több voltunk,~Ma gyáva rím-kutyák vagyunk. ~
21 1907, 3 | tartom,~Virágra hulljon ma a csókotok:~Ma nem úr a
22 1907, 3 | Virágra hulljon ma a csókotok:~Ma nem úr a Pénz.~Énekeljetek~
23 1907, 4 | fekete Hold.~Csitt, csitt, ma fölkelnek a holtak,~Dalolnak,
24 1907, 4 | paripáim, hajrá.~Tomporotok ma véresre verem.~Ma én vagyok
25 1907, 4 | Tomporotok ma véresre verem.~Ma én vagyok ifju Apolló.~No,
26 1907, 4 | A Visztulánál hajdan s ma is~Tréfás, dalos halászok
27 1907, 4 | szorongva szól a vendég:~»Ma karácsony van, karácsony,~
28 1907, 4 | kacagva mondom én majd:~»Ma karácsony van, karácsony.« ~
29 1908, 1 | benne cifra oltár.~A textus ma is Jézus, ~Éppen úgy, mint
30 1908, 1 | emlegetlek, citállak:~Te vagy ma a legvalóbb Nem-Vagy,~Ős
31 1908, 2 | koldusok Magyarországa,~Ma se hitünk, se kenyerünk.~
32 1908, 2 | mesterem, jó görög tanítóm,~Ma is átok még az ős görög
33 1908, 2 | Istenem, istenek, mintha csak ma lenne. ~Pedig Homérosz kék
34 1908, 2 | végzetet várom. ~Arcomon ma is áldott tekintetét~Szemeidnek
35 1908, 3 | nótáját zengi~Az őszi est. Ma se jön hozzám,~Ma se jön
36 1908, 3 | őszi est. Ma se jön hozzám,~Ma se jön hozzám senki, senki.~
37 1908, 4 | Ti osztogatjátok,~Amit a Ma elvet:~Az igaz szerelmet. ~
38 1908, 4 | volt ezer évig. ~Hír és dal ma riongva vág szét~Városfalak
39 1908, 4 | seholse éltek.~Vagytok: a Ma; vagytok: a Holnap. ~Én,
40 1908, 4 | baj lészen:~Gőzösön jár ma már az ember-ész~S a Délibáb
41 1908, 5 | buggyant-vér ajka~Vén lelkemmel még ma is játszik. ~Tudtam, hogy
42 1908, 5 | mind~S Gizellám, lelkem ma se átkoz. ~Gizellám, én
43 1908, 5 | se átkoz. ~Gizellám, én ma sem haragszom.~Tavasz virult
44 1908, 5 | olvasztott kis leány-ajkad:~Ma is sínylem, óh, első asszony.~
45 1908, 5 | hordja föl a bort,~Roskadjon ma az asztal,~Teljünk be ma,
46 1908, 5 | ma az asztal,~Teljünk be ma, testvéreim,~Alleluja, alleluja,~
47 1908, 5 | reánk nevetne,~Piros tóga ma a csuha,~Alleluja, alleluja~
48 1908, 5 | konfiteor,~Ima, áhitat, átok,~Ma titkon föl a serleget,~Alleluja,
49 1908, 6 | keserű~S édes íze a sónak,~A Ma egy nagy hazugság~S az igazság
50 1908, 7 | van, meg kell találjam,~Az ma is él, az nem halott.~Ilyen
51 1908, 7 | vagyok, nem az vagyok. ~Az ma is él és úgy él, mint más,~
52 1909, 1 | KURUC ÁDÁM TESTVÉREM~ ~Ma valaki tréfált velem,~Boros,
53 1909, 2 | hagyna el már engem, mert ma és~mindörökké o lesz: az
54 1909, 2 | lombját,~Őszi virágát~Láttam ma a szigetnek~S fakó gyepét,
55 1909, 3 | Szobám fehér. Megyek, megyek:~Ma bolond színek éje van. ~
56 1909, 3 | Veri föl s hozza be a szél.~Ma csupa illat a világ:~Micsoda
57 1909, 3 | fellegek:~Be tüzes lett ma a világ. ~Megyek, megyek:
58 1909, 3 | és mai siker,~Mit bánjuk ma, a holnap mit mível.~Itt
59 1909, 3 | KISVÁROSOK ŐSZI VASÁRNAPJAI~ ~Ma találkoztam veletek,~Kiket
60 1909, 3 | találkoztam veletek,~Kiket ma is siratva bánok,~Őszi vasárnap-délutánok,~
61 1909, 3 | Őszi vasárnap-délutánok,~Ma megint találkoztam veletek. ~
62 1909, 3 | hideg és süket emberek. ~Ma találkoztam veletek,~Kiket
63 1909, 3 | találkoztam veletek,~Kiket ma is siratva bánok,~Őszi vasárnap-délutánok,~
64 1909, 3 | Őszi vasárnap-délutánok,~Ma megint találkoztam veletek.~
65 1909, 4 | Akarom, hogy szeressetek. ~Ma: bárkinél külömb vagyok,~
66 1909, 4 | Holnap: törpülhet érdemem,~Ma bárkinél külömb vagyok. ~
67 1909, 4 | Holnapután: más jön talán,~Ma: én vagyok a legkülömb,~
68 1909, 5 | rejtőzik temetve benne,~Ami ma még csúf kárhozat~S holnap
69 1909, 5 | Páva, páva, fekete páva,~Ma is szaladnak még utána. ~
70 1909, 5 | ELINDULT EGY LEÁNY~ ~Ma elindult elébem valaki~S
71 1909, 5 | elindult elébem valaki~S ma indulok vont derékkal elébe:~
72 1909, 6 | A MA KIEBRUDALTJAI~ ~Homlokukon
73 1909, 6 | Május nagy embercserélő.~Ma az: amit megérdemelne~Minden
74 1909, 6 | lény, minden élő. ~Ha ki ma gyilkolni szeretne,~Igaza
75 1909, 7 | Orkidea volt nekem a rózsa~S ma is élhetnek boldog képzelők. ~
76 1909, 7 | élhetnek boldog képzelők. ~Ma is bajt hozhat egy rózsa-senyvedés,~
77 1909, 9 | be sietek. ~Napot lesek ma hegytetőn,~Holnap Holdat
78 1909, 9 | ÉJSZAKÁBAN~ ~Milyen csonka ma a Hold,~Az éj milyen sivatag,
79 1909, 9 | Milyen szomoru vagyok én ma,~Milyen csonka ma a Hold. ~
80 1909, 9 | vagyok én ma,~Milyen csonka ma a Hold. ~Minden Egész eltörött,~
81 1909, 9 | AZ IFJÚ RAJNÁNÁL~ ~Ma tehát az őszös Svájc:~Ma
82 1909, 9 | Ma tehát az őszös Svájc:~Ma itten, holnap ottan,~Mindig
83 1909, 9 | Mi is tudtunk örülni~S ma nem tudunk örülni~Ennek-örömeinknek. ~
84 1909, 9 | furcsa élet villanását. ~Ma is tudom: huszonnégy óra~
85 1910, 1 | S ifjuságom~Sohse volt: Ma, mindig: a Holnap. ~Megállok
86 1910, 2 | kósza dalok,~Szél-viharok.~Ma június van~S kissé búsan~
87 1910, 2 | mely vívott csatákat,~Mely ma is annyi bajt és Sátán-dalt
88 1910, 2 | kezdhetném friss komédiásként,~Ma is igaz volnék, ma se tennék
89 1910, 2 | komédiásként,~Ma is igaz volnék, ma se tennék másként. ~Csak
90 1910, 2 | szólni, de akarom látni:~Mer ma is hazudni álerkölcsöt bárki? ~
91 1910, 4 | nagyobbakra is. ~Mi régen erdő, az ma már Budapest~S mi egykor
92 1910, 4 | Budapest~S mi egykor bánat, az ma komédia~S a lázadót ma már
93 1910, 4 | az ma komédia~S a lázadót ma már nem védi a~Táltos-düh
94 1910, 5 | vallotta,~Hogy ő: a költő. ~Ma átadja magát a sorsnak~S
95 1910, 5 | A PÓCSI MÁRIA~ ~Ma Máriától jönnek a szívek,~
96 1910, 5 | Máriától jönnek a szívek,~Ma Mária-kép minden durva lábnyom.~
97 1910, 5 | Érmindszenten, útra készülőn,~Ma, csúf napomon, Veled hadd
98 1910, 5 | temettem minden élet-rangot~S ma jönnek meg a pócsi búcsusok~
99 1910, 5 | jönnek meg a pócsi búcsusok~S ma táncolnak a kicsi, móc harangok. ~
100 1910, 5 | harangok. ~Hogy ki vagyok, ma kezdem sejteni:~Rossz ébredő
101 1910, 5 | Vallástalan és nőtlen, öreg vő. ~Ma kell kihúzni a szomorú tőrt,~
102 1910, 5 | Élet szivembe belévert,~Ma felejtek el minden igazat~
103 1910, 5 | felejtek el minden igazat~S ma bocsátok el minden régi
104 1910, 5 | el minden régi némbert. ~Ma tudom, hogy csak Mária maradt,~
105 1910, 5 | és mégis ez a minden:~Ma érkeznek Pócsról a búcsusok~
106 1910, 5 | idegeimben. ~Óh, Mária, ma már azt üzenem~Azoknak,
107 1910, 5 | meg magamhoz érdemesnek. ~Ma egyszerűbb, emberibb a dolog,~
108 1910, 5 | egyszerűbb, emberibb a dolog,~Ma már tudom, hogy nem nagy
109 1910, 5 | multunk és játszva visz már. ~Ma már hiszem: nagy döntés
110 1910, 5 | én Máriámat. ~Óh, Mária, ma úgy zeng a szivem~Mint szűz-nyövő,
111 1910, 5 | giling-galang,~Áldassál, hogy ma találkoztam véled.~
112 1910, 5 | idejében,~Tengerre vinni tán ma se szégyen. ~Eladó a hajó,~
113 1910, 6 | Ahol magamra hagytál~És ma más volna mindenem~És ma
114 1910, 6 | ma más volna mindenem~És ma több volna mindenem. ~Átkozott
115 1912, 1 | amit rőt mező védelmez:~Ma már a Halál sem félelmes~
116 1912, 1 | átfogóját,~Pulyásan is nagyot.~Ma, hogyha úgy akarnám,~Alkonyi
117 1912, 3 | rakott rája,~A borút, mely ma ragyog. ~(Tudom: valaki
118 1912, 3 | tétova kézzel készült~S ma egy-egy új világ mily készen~
119 1912, 3 | éles, szomoru nézéseimben.~Ma köszönöm, hogy te voltál
120 1912, 3 | Olyan enyhes, vihartalan ma minden,~Olyan ölelni szított
121 1912, 3 | megszabadítok mindenkit én ma,~Kacagjon a bukott Nap,
122 1912, 3 | Élet,~Könnyel nyugtázom és ma mind tudom~S amit megtagadott,
123 1912, 3 | és romlásnak~Ős zenéjét ma is kihallgatom.~De ma hozzáadom
124 1912, 3 | zenéjét ma is kihallgatom.~De ma hozzáadom kritika nélkül~
125 1912, 3 | simogattatni,~Akiket szeretek. ~(Ma és utolsó órámig mindenkit
126 1912, 4 | dühödt uzsorás;~De én még ma: élek. ~
127 1912, 4 | Lelkem Kánaán-magvait,~Melyek ma még, jaj jaj, rohadnak.~
128 1912, 5 | Népe, akiknek sarj-során~Ma tán zsandár-miniszterek~
129 1912, 5 | Igazi magyarság torán.~Ma gróf-sorban ők diktálnak,~
130 1912, 5 | Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs,~Csak majmolás,
131 1912, 5 | Csiklandós, szép szív volt s ma is meleg~S ha bágyadás nem
132 1912, 5 | sokat segít Botond-bárd,~Ma is virág és kard is a virág~
133 1912, 5 | butitották~A dolgozó milliókat. ~Ma már a szivek bátrabbak,~
134 1912, 5 | tönkre-hülte.~Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem,~
135 1912, 5 | emberek furcsán figyelnek:~Ma te vagy a tévő és jótékony
136 1912, 5 | ember, kinek szent az írás.~Ma te vagy a magyar s rendkívüli
137 1912, 5 | magyar s rendkívüli követ,~Ma benned sarjadnak az ős,
138 1912, 5 | megingtam, elengedtek. ~Ma már: minden gonosz álom~
139 1912, 6 | nem váltál:~Csak én vagyok ma itt. ~Szeretlek, mert a
140 1912, 6 | eresztett~S be furcsa vagy~Ma, amikor vén fagy-szemed
141 1912, 6 | Életek élete. ~Meghalhatok,~Ma inkább, mint holnap,~De
142 Margit, 0| hitt, szép, lírás időkben:~Ma sem hajlok még bölcses duzzogásra~
143 Margit, 0| Margitára,~Szent szimbólumát ma is boldog harcnak;~Átadják
144 Margit, 0| festve, gyáván s vakmerőn,~Ma repesve, holnap kétségbeesve.~
145 Margit, 0| papékat s a konok Kártevőket,~Ma már tudom, nem valami nagy
146 Margit, 0| térdre-hullni~Tört gőgökkel: ma nem kéne gyógyulni.) ~(Ám,
147 1913, 1 | kötések balgult frigyesét,~De ma már sejtem isteni erőd. ~
148 1913, 1 | csatazaj. ~Beszélik, hogy élnek ma is,~Kit itt vagy ott temettem
149 1913, 1 | befödöttek,~Járjátok be ma még a várost,~Hogy arcom
150 1913, 1 | Haszontalan és cifra árnyak. ~Ki ma nincs, az nem is volt soha,~
151 1913, 1 | paripád~S nyargalásztunk~S ma is dobban.~Hajh, Élet, hajh,~
152 1913, 1 | mindenütt:~Fekete és piros ma is a lelkem,~A szeretőim
153 1913, 2 | mással szerettem:~És köszönök ma annyi ölelést,~Ám köszönök
154 1913, 3 | Szemembe csatornás könnyeket ma vájnak:~Szabadulj el, Öröm,
155 1913, 3 | és előre? ~Gyönyörködöm ma is az őszi Napban~És örülök,~
156 1913, 4 | bele nagy, fáradt szemembe,~Ma szeretlek és diákosan~Megfrissült
157 1913, 4 | Megfrissült a csókjaim kedve. ~Ma megbódulok friss testedtől,~
158 1913, 4 | Mint tubarózsa illatától,~Ma szeretlek és fájdalmasan~
159 1913, 4 | hívlak, Te akarsz jönni,~Ma még könnyű, szokott a bánat,~
160 1913, 4 | nem ölne meg a búcsúzás,~Ma még irgalommal kívánlak. ~
161 1913, 4 | még irgalommal kívánlak. ~Ma még futhatsz s itt hagyhatsz
162 1913, 5 | HOGY MA VAGYUNK~ ~Kardok, puskák
163 1913, 5 | Boldogak vagyunk, hogy ma vagyunk~És boldogak, hogy
164 1913, 5 | A mi vérünk, a mi vérünk~Ma minden, ma minden.~Boldogak
165 1913, 5 | a mi vérünk~Ma minden, ma minden.~Boldogak vagyunk,
166 1913, 5 | Boldogak vagyunk, hogy ma vagyunk. ~Élet, mely rossz
167 1913, 5 | élőbb, jobb és szentebb:~Ma elszántságok kedvesebbek~
168 1913, 5 | Boldogak Vagyunk, hogy ma vagyunk.~
169 1913, 5 | lázadt jobbágyok sehol,~Ma is élnek, ha eddig meg nem
170 1913, 5 | ha eddig meg nem haltak. ~Ma is élnek, de most lelkük:
171 1913, 5 | Soha-soha ki-nem-kelésre~És ma mégis a Duna-tájon~Legbujább
172 1913, 5 | Ez a legkülömb élet-sejtő~Ma nálunk jár-kél legvigabban. ~
173 1913, 5 | tudná lefogni~Ereinkben ma már a lázat.~Ma még tán
174 1913, 5 | Ereinkben ma már a lázat.~Ma még tán egymást összetévesztjük,~
175 1913, 5 | még buták tréfája valánk~S ma vagy holnap már Isten legjobb
176 1913, 5 | szent munkája bérét:~Még ma is minden bátor ember~Csörgedezteti
177 1913, 5 | Ideges urak s ideges paripák,~Ma az övék a lelkünk-testünk,
178 1913, 5 | Iszonyatban születnek ma a kölykök~S a most haló:
179 1913, 5 | köszöntött~S ki úgy adja ma a derék hitet,~Mint holnap
180 1913, 5 | esztelen tagadást~S ki által ma nagy Isten a szivünk~S holnap
181 1913, 5 | talán dühödt, vigasztalan. ~Ma áll a Sors és nyilallnak
182 1914, 1 | rejtett vonaton,~Ebek hazája ma, nem az enyém~S ha marad
183 1914, 1 | prológusként.)~Jó fiam, ma minden magyar elválik,~Ki
184 1914, 2 | Tegnap csatatér volt~S ma puszta a Puszta:~Éhes magyaroknak~
185 1914, 2 | olyan reménytelenség,~Ami ma a szívünkben magyar,~Minden
186 1914, 2 | ez véges-végig:~Baj van ma Magyarországban~S meg fogom
187 1914, 2 | kínzó végzetek. ~Gyötrött a Ma, mint rút, testi kór~Vagy
188 1914, 2 | várja végzetét~A megrugdalt Ma silány népe~S minden rámért,
189 1914, 4 | Volt az akkor (és talán ma is),~Hogy tétovázva útrakeltünk.~
190 1914, 4 | Mert igéretek valánk. ~Ma sem tudom, hogy mit gondolt
191 1914, 4 | SZEMEINK UTÓDJAI~ ~Be titkosak ma a gyerek-szemek,~Mintha
192 1914, 4 | férfiú-szerep,~Emléketek ma is milyen csodás. ~Hős harc
193 1914, 4 | Ének karácsony ünnepén ~Ma a bilincses millióknak~Éhnyavalyás,
194 1914, 4 | fölkentség, ál szeretet. ~Ma sem hiszünk a pásztoroknak,~
195 1914, 4 | megfeszíttetett igazán. ~Ma a sírokat bontogatjuk~S
196 1914, 4 | Szeretet hiszékenyeit. ~Ma hóhéraink Jézusához~Hallelujázni
197 1914, 4 | bosszura hívjuk a szíveink. ~Ma bús fejünk álomra hajtván,~
198 1914, 4 | Megfizetni vad századokért. ~Ma is Gyülöletet ünneplünk,~
199 1914, 5 | biztat, űz és futtat utánad:~Ma Te vagy az életem és az
200 1914, 5 | Ami gügyögős vágy és álom,~Ma mind szentült véremben bizsereg. ~
201 1918, 1 | milyen gyenge. ~És élni kell ma oly halottnak,~Olyan igazán
202 1918, 1 | kedvéből, e drága borbul. ~S a ma: didergő, gyászos büszkeség:~»
203 1918, 2 | a csillag-szóró éjszakák~Ma sem engedik feledtetni~Az
204 1918, 2 | jószág:~Tegnap vitézek, ma vagyunk csak kószák.« ~,
205 1918, 2 | hajh, már nem űzve,~Ebbe, a ma mindent beharapó,~Rettenetes,
206 1918, 2 | üzentük a világnak,~Mit ma kéne~S mit azóta nem érdemes,~
207 1918, 3 | furcsa, hogy ilyeneket irunk~Ma, amikor úgy röpül a világ~
208 1918, 3 | seregek. ~Elbódultan talán ma is még mennek,~Neki Pokolnak,
209 1918, 3 | hogy az én éles torkom~Ma hurokkal, bénán hordom. ~
210 1918, 4 | muzsikája,~Ha van szép szív, ma is megleli. ~Színe, könnye,
211 1918, 4 | sebeket is. ~Szépek, akik ma élni mernek,~Egy-egy feledő
212 1918, 4 | Szaggassuk szét azt, ki ma ember~S számítsuk ki rab,
213 1918, 4 | elhinni~Síma arcu búcsúd ma sem tudom~S ha rossz szememmel~
214 1918, 4 | piros Ég.~De a gondolatok ma: kormok,~De a gondolatok
215 1918, 4 | Piros volt a Gondolat régen,~Ma pedig üszkös, sötét s halott. ~
216 1918, 4 | piros Ég,~De a gondolatok ma kormok,~De a gondolatok
217 AMegn, 0 | kiket ormokra vittünk,~Ma minden oda-van~S boldog,
218 AMegn, 0 | legszebbik ősze a világnak,~Ma mosoly-csokrát szórom szét
219 AMegn, 0 | csókon-megistenülésig,~Élet, ma hallom csengőn a szavad:~
220 AMegn, 0 | gyönyörű ősz jött. ~II.~Ma belül és hősön élnek a hősök,~
221 AMegn, 0 | Élet mit örömföldbe vetett~Ma is drága és ma is szeretett,~
222 AMegn, 0 | örömföldbe vetett~Ma is drága és ma is szeretett,~Bár egy magyarul
223 AMegn, 0 | folytonos ember~S nekem semmi ma sem vigasztalan.~Most épitem
224 AMegn, 0 | átkozódnak, kik máskor imáznak):~Ma mosoly-csokrát szórom szét
225 AMegn, 1 | ki könnyeitek,~Hozsánna ma a bízó síróknak,~Hozsánna,
226 AMegn, 1 | Így árulkodták Pilátusnak~Ma is nagyszerű példaságod:~
227 AMegn, 1 | északi széllel,~Mit üt ránk ma és mi lesz holnap~S bennünket~
228 AMegn, 1 | égre nézett,~Hűlt orcával ma sárba hajló. ~S ki a szentek
229 AMegn, 1 | vállalok. ~A Láz és én vagyunk ma a világ,~Nem sietek, mert
230 AMegn, 1 | Krisztus-hitünket csufolók. ~Pedig ma is élhet. Föltámadt,~Ki
231 AMegn, 1 | kerültünk, ez kezdeti átkunk,~Ma már nem mienk paráznás vérünk
232 AMegn, 2 | Életen ringva átvivők,~Ma nektek fogok gyónva gyónni,~
233 AMegn, 2 | csók-komédiák?~Nem tudom ma már, melyik volt több és
234 AMegn, 2 | voltak~S a fogadásunk~Nekem ma sem egy útált, ócska folt:~
235 AMegn, 3 | felőlük bölcsen, hidegen. ~De ma szenvedünk mind-mind idelenn,~
236 AMegn, 3 | meggyőzött minket. ~A Mindegy, mi ma mindent összetör,~A lágy
237 AMegn, 3 | MEZŐKÖN~ ~Virágosak bár ma is a mezők,~Elmaradtak a
238 AMegn, 3 | bátor. ~S mégis és mégis ma vagyok: Magam:~Olcsó szegődtek
239 AMegn, 3 | mindent elfeled. ~Átkát ma még az égre szórja Jób,~
240 AMegn, 4 | Ha te nem jöttél vóna,~Ma már tán panaszló szám se
241 AMegn, 4 | AKKOR SINCSEN VÉGE~ ~Te vagy ma mámnak legjobb kedve~És
242 AMegn, 4 | kedve~És olyan gazdag ez a ma,~Hogy, ha egy életet akarsz,~
243 AMegn, 4 | Hogy, ha egy életet akarsz,~Ma nézz jól a szemembe. ~Végig-nézhetsz
244 AMegn, 4 | adhatás gyönyörüsége~És a ma öröme telít~És hogyha véget
245 1923, 0 | megváltás~És irtó a példa~S ha a Ma bilincses,~De sohse lesz
246 1923, 0 | látt vón tengert,~Mintha a ma tegnap volna.~Oly dobolva~
247 1923, 0 | MÁJUS: SZABAD~ ~Örüljön ma minden bilincses többi,~
248 1923, 0 | fejet és korszakot. ~Örüljön ma minden bilincses többi,~
249 1923, 0 | Vörös, póri szekerét tolják~Ma minden vallott nagy motólák,~
250 1923, 0 | kíméletre.~Jó istenünk, ma már mi lenne,~Ha a gyermek
251 AKote, 0 | Dobjuk el a tettető álcát:~Ma gyásznap van, ma sírhatunk! ~
252 AKote, 0 | álcát:~Ma gyásznap van, ma sírhatunk! ~Annyi nyomor,
253 AKote, 0 | Dobjuk el a tettető álcát:~Ma ünnep van, ma sírhatunk!... ~
254 AKote, 0 | tettető álcát:~Ma ünnep van, ma sírhatunk!... ~1899 november
255 AKote, 0 | KARÁCSONY~ ~Ma tán a béke ünnepelne,~A
256 AKote, 0 | Messiásnak volna napja,~Ma mennyé kén' a földnek válni,~
257 AKote, 0 | Hogy megváltóját béfogadja.~Ma ugy kén', hogy egymást öleljék~
258 AKote, 0 | kerüli lelkem az örvényt~Ma sem, ha a vágy odavonja,~
259 AKote, 0 | Napkeletre?~Az orosz ágyúnak ma már~Csak itthon van ereje,
260 AKote, 0 | nbsp;~Heine sírjánál ma éjfélkor~Fehér paripa nyihog,~
261 AKote, 0 | tavaszra nyár. ~Csalnak a nők ma is, mint máskor~S mi férfiak
262 AKote, 0 | meghalunk. ~A Rang s a Pénz ma is csak bárgyú~És hinni
263 AKote, 0 | is csak bárgyú~És hinni ma is bajos,~Parfümöt még Nietzsche
264 AKote, 0 | Nietzsche sem izzadt~S a tömeg ma sem illatos. ~Egész világot
265 AKote, 0 | pogány, se nem keresztyén,~Ma is csak kerge a világ.~»
|