Part, Section
1 1906, 0 | döngetek kaput, falat~S mégis megkérdem tőletek:~Szabad-e
2 1906, 0 | elátkozza százszor Pusztaszer,~Mégis győztes, mégis új és magyar.~
3 1906, 0 | Pusztaszer,~Mégis győztes, mégis új és magyar.~
4 1906, 1 | sugár a lelkünk~És utunk mégis koldus-út,~Jogunk van minden
5 1906, 2 | óh, Zaratusztra. ~Ám néha mégis szóljon az ének~Bús ég-vivásnak,
6 1906, 3 | hazám.~A naptalan Kelet. ~Mégis megyek. Visszakövetel~A
7 1906, 3 | fekély, galád.~Az én szivem mégis az áldott:~Az Élet marta
8 1907, 1 | torzul el az arcom.~Sokallom: mégis sok az én nyavalyám.~(Ejh,
9 1907, 1 | sok az én nyavalyám.~(Ejh, mégis, mégis aratok valamit:~Hullnak
10 1907, 1 | nyavalyám.~(Ejh, mégis, mégis aratok valamit:~Hullnak
11 1907, 1 | falu alján,~Olyan szelíd s mégis merész:~Holdas éjen szemembe
12 1907, 2 | gomb-lyuk virággal is bús,~Rád mégis sokak foga vásott.~Mély,
13 1907, 3 | se halni. ~De bánat ül mégis mindnek az ajkán~Csalfán.~
14 1907, 3 | ajkán~Csalfán.~Akárhogy: mégis az én fajtám.~
15 1907, 3 | Halálnak. ~Szemünk könnyes, mégis nevetünk,~Föl-föltekintve
16 1907, 4 | ha idegen is százszor,~Mégis az enyém, az enyém,~Véres
17 1907, 4 | pénzem nincsen nekem~S mégis a Pénzt, a Pénzt hirdetem. ~
18 1907, 4 | föl ezer vakond,~Az Oceánt mégis elérem. ~Akarom, mert ez
19 1908, 2 | Istenét~És a paraszt átkot mégis megőrzöm. ~Itt már minden,
20 1908, 3 | az Égnek,~Kik nedvesek s mégis elégnek. ~Csönd legyen akkor
21 1908, 4 | itt semmi. ~Kendet azért mégis~Áldjuk, mint egy szentet.~
22 1908, 4 | Nyakatokon vad, úri tatárok,~S mégis büszke a ti fejetek.~Frissek
23 1908, 4 | Grófi föld ez és magyar.« ~S mégis, amikor jön a reggel~S pernyét
24 1908, 6 | Könnyű a fa-virágnak. ~Ők mégis itt maradnak,~Nekik itt
25 1908, 7 | visszahóditom a falut:~Sorsom mégis a fiatalság.~Én magyar daccal
26 1909, 1 | Lengyel urak selymes ágya~Mégis forró, mint a máglya.~Hajh,
27 1909, 2 | Ötlettelen és ócska jószág,~És mégis, hidd el, ez az egy~Hajszás
28 1909, 3 | ezredmagammal lennék~S mintha mégis~Nagyon-nagyon egyedül lennék. ~*~
29 1909, 4 | van, akik megvetnek. ~De mégis, mégis gyászos pírban~Látom
30 1909, 4 | akik megvetnek. ~De mégis, mégis gyászos pírban~Látom a mentő
31 1909, 5 | Itatni csók-kútfőre. ~És mégis az én asszonyom,~Ott rejtőzik
32 1909, 5 | jött azóta Kant, Spencer,~Mégis a régi vagyok. ~Leköpöm
33 1909, 6 | jövevényt?:~Átok, átok.~S mégis futok tihozzátok. ~Nincs
34 1909, 8 | Égverő bujasággal nőnek~S mégis, mint bölcsős kisdedet,~
35 1909, 8 | Keserves út, fölséges mégis,~Ez már az Anti-Krisztus
36 1909, 8 | küldtek~S pályám grádicsát mégis sírva hágom.~Rút bűn az
37 1909, 9 | világ s táncos szinekben~Mégis hogy játszadoznak mások.~
38 1910, 1 | áldozatokkal~Nem vagyok mégis semmi, semmi.~
39 1910, 2 | szerettem. ~Áldott, kedves mégis az alkalom vétke,~Mikor
40 1910, 3 | Még az álmokat se hazudni,~Mégis víg hitet adni másnak,~Kisérő
41 1910, 4 | látjuk,~Átkozni kéne és mégis áldjuk. ~El kéne dobni,
42 1910, 4 | kedvük ára~Egy garast~S mégis az ő kedvük maraszt~A hidegben,
43 1910, 4 | Az élet-vendéglőben.~És mégis értük ássuk~Vagy itt vagy
44 1910, 4 | jöttén~Az ember tán elbámul~S mégis talán csak ezek~Jöttenek
45 1910, 4 | magyarság~S írni, tenni~Mégis űznek nagy parancsok. ~Nem
46 1910, 4 | célja~Ennek a hazug életnek,~Mégis néha~Ezért mindent lángba
47 1910, 4 | jó: nem vagyok semmi~És mégis muszáj minden fajnál~Jobbnak
48 1910, 5 | ideálom,~Engem bánthatsz, mégis szeretlek,~Ha nem voltál
49 1910, 5 | giling-galang,~»Óh, Mária« - és mégis ez a minden:~Ma érkeznek
50 1912, 1 | az Isten szörnyetege. ~S mégis képírók képén mocsár, romok~
51 1912, 1 | képírók képén mocsár, romok~S mégis nézzétek a tengert:~Kissé
52 1912, 1 | hal-familia. ~Óh, én bibliám, mégis maradj titok~S ha nézik
53 1912, 1 | hogy egyszer,~Egyszer tán mégis valami jönni fog. ~Egyszer
54 1912, 2 | testem a csillogó Éggel~S mégis fáj a Halál s aki föntvirasszon,~
55 1912, 3 | burján-rózsák~Ifjas truccal mégis rám törnek.~Látod, látod:~
56 1912, 3 | szépen butulván,~De, jaj, mégis tudván sokat,~Sírva nézem,
57 1912, 3 | egy~Kis látogatókártya.~És mégis és ezerszer~Minden futásnak
58 1912, 3 | bármelyik percben~S célunk mégis az örökkévalóság,~Minden
59 1912, 4 | örökre lehúnynak. ~Lángolok mégis megkövülten,~Lidérc-tüzek
60 1912, 5 | Pontiusának~S haldoklóan mégis elküldöm magam~Boldogabb
61 1912, 5 | ál-urság és gaz birság~S mégis, lám, ti vagytok a fiatalok~
62 1912, 5 | ti vagytok a fiatalok~S mégis, sír-mélyről látom sikeretek:~
63 1912, 5 | összeszakad Ég és Föld,~Mégis más lesz Magyarország. ~
64 1912, 5 | tábort-ütésre senkinek. ~De ütött mégis a mi óránk,~Kuckójában kiki
65 1912, 5 | nyilaktól vérezünk agyon. ~S mégis szivesen áldozunk velőt,~
66 1912, 5 | Élet-lázban magát tönkre-hülte.~Mégis, mert hát ma még sokan hisznek
67 1912, 5 | elkésés: ez a magyarságod.~És mégis siettél: meglepődve vitted~
68 1912, 5 | helyette,~De ott leszek mégis, míg élek, mellette.~Készül,
69 Margit, 0| egy éjen kivántam~S aki mégis tartós és nagyszerű,~Mindig
70 Margit, 0| is semmi,~De kortársnál mégis több akar lenni. ~S én Ottokárnak
71 Margit, 0| Margitáink~S ha most van egy, az mégis azt jelenti:~Zsidó révén,
72 Margit, 0| homokban~S hogy végre is s mégis zsidó leány,~Kit torz házasság
73 Margit, 0| Csel nélkül, búsan, de mégis csak leste,~Buzdulva, festve,
74 1913, 1 | mindenütt és mindenütt~És mégis a konok határok~Kemény tilalom-léce
75 1913, 1 | sebe,~Óh, vállalt élet, de mégis konok,~Óh, alkuvás és feledkezés,~
76 1913, 2 | tépni az új zsákmányt. ~Mégis: rátok bízom, kék szemek:~
77 1913, 2 | kedvesség, jóság,~Jámbor és mégis vad nősténység,~Szépség
78 1913, 2 | annyi ölelést,~Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,~Amennyit
79 1913, 2 | Csalódás-kő ránk nem zuhant~S mégis sújtódottan, szédülten,~
80 1913, 2 | könnyü vállal csaltok~S mégis bennetek úgy hiszek. ~Hívő
81 1913, 3 | vágynék: förtelmest zuhanni~S mégis élve~Semmisülni élni, vágyni
82 1913, 4 | Mindet, mi ért, a bántást~S mégis máglyára vetlek:~Szégyenlem,
83 1913, 5 | mészárszékre a testünk.~És mégis csak mink vagyunk,~Kik megdöglünk,
84 1913, 5 | Soha-soha ki-nem-kelésre~És ma mégis a Duna-tájon~Legbujább a
85 1913, 5 | pulyaságban milyen gyávák~S mégis a mi erőnket kivánják.~
86 1914, 1 | a kövünk,~Nagyot végezni mégis mi jövünk,~Nagyot és szépet,
87 1914, 1 | mérsékelt csodáknak,~Mikben mégis ős állandóság vágtat,~Hunn,
88 1914, 1 | parancsolódott~Kínságos és mégis szent, mai Mával.~Ez tán
89 1914, 1 | megűzött magam a sorsom~S mégis a magyar sorsot hordom~S
90 1914, 1 | a magyar sorsot hordom~S mégis ez átkozott mezők,~Magyar
91 1914, 1 | Már-már minden emlék,~De mégis, ha újra,~Ha százszor születnék:~
92 1914, 1 | szerelemnél,~Köszönöm, hogy mégis üzentél:~Készül a megvénült
93 1914, 2 | Hogy és just is, és hogy mégis~Merre van a föld népének~
94 1914, 2 | ha csak irott szóval~S mégis nyugtalanul tenni,~Dacos
95 1914, 2 | honiságom~S a szivem úgy dalol mégis,~Mintha régen bujtogatnék~
96 1914, 2 | Időből maradjon meg az:~Mégis voltunk itt némi jobbak,~
97 1914, 2 | jönnek,~Jönnek és köszönnek~S mégis mienk a diadal. ~Most már
98 1914, 3 | a Napot. ~Ha azt mondom: mégis te vagy a Kezdet,~Látom,
99 1914, 3 | Hogy fáj minden sokod~S mégis, hogy sietek~Ok nélkül,~
100 1914, 3 | az én mátkám, hátha eljön mégis~És íme, árva Libánus-fa
101 1914, 4 | nem volt bánkbáni óra~S mégis összehozott bennünket~Megbeszéletlen
102 1914, 4 | én se hiszek),~Valaminek~Mégis mintha jöttünk volna,~Csak
103 1914, 4 | dacot kovácsol,~Hogy hátha mégis csoda esik vélünk.~Mindegy:~
104 1914, 4 | volna,~De ereim becsületéért~Mégis a multak fakulnak. ~Idejében
105 1914, 5 | ÉS MÉGIS KIKIÁLTOM~ ~Ha maradt volna
106 1914, 5 | Kezdetben tán nem is hevültünk~S mégis:~Szép, ócska, vágykódó,
107 1914, 5 | simulunk, hogyha fázunk~S mégis,~Ha nem is adott még sok
108 1914, 5 | titkunk fű rég benőtte~S mégis~Minden titkoknál bátrabbakat~
109 1914, 5 | lesz a célságból cél már~S mégis~Néha úgy hajtom le a fejem,~
110 1914, 5 | vagy nemzett~S gyermekem mégis és én a tied talán. ~Óh,
111 1914, 5 | utolsó,~De legfőbb várta mégis az én szívemen.~
112 1918, 1 | adós a szeretettel:~Hiába, mégis furcsa volt~Fordulása élt
113 1918, 1 | átkozódni nem rút vétek,~Mégis fáj az átkozás,~Az átkozás. ~
114 1918, 1 | Mely szabadra tört, ágált mégis~S kinek dolga Isten dolga
115 1918, 1 | Téboly ütötte. ~És most mégis, indulj föl, erőm,~Indulj
116 1918, 1 | szörnyüen megriadtam. ~S mégis most már váltott a kedvem:~
117 1918, 1 | szeress, éltem leéltje,~Hátha mégis baj van a Földön~És igazak
118 1918, 1 | Külön össze-zsibolygott~S mégis mindenek szét-szakadtak:~
119 1918, 2 | Szidnék föl az egekre~S mégis torpannék hasztalanul,~Mint
120 1918, 2 | virrad a lápon.'~»Jó reggelt mégis, hajh, bajtárs barátom.« ~
121 1918, 2 | Börtön-mult is díszlik mögöttem,~Mégis úgy kínoz, úgy fáj,~Hogy
122 1918, 2 | Hamupipőke a magyar kín. ~Mégis és újra: föl a szívvel~Mi
123 1918, 2 | szájjal,~Lefojtott tüdővel~Mégis, most is azt hiszem:~Elmondok
124 1918, 2 | március. ~Ejh, legyen a sugár mégis a Napé~S tapossanak benne
125 1918, 2 | voltunk, buktunk s vége. ~S mégis - be különös egy ország -~
126 1918, 3 | lelke-teste,~De harcolni mégis harcolt,~Kereste vagy nem
127 1918, 3 | vagyunk mink? ~Vagy élünk? - mégis élünk?~S a megdühödött poklok~
128 1918, 4 | már nem is lelkesűlnek~S mégis idegen pokol lángján sűlnek. ~
129 1918, 4 | Holdfényes torony-romok fölött~Mégis megbékül. ~1914 július derekán~
130 1918, 4 | világba:~Piros világ és mégis rosszkor. ~Piros csók, hit
131 1918, 4 | fölhördülni egy sunyi bókkal. ~Ha mégis csak megtart az Élet,~De
132 1918, 4 | néha szépnek.~De én már mégis így maradtam,~Fél-élő, de
133 1918, 4 | vagy fakó. ~S ha lovamat mégis megnyergelem,~Ne ülj mögöttem,
134 1918, 4 | mögöttem, óh, sötét Gond,~Nálam mégis kisebb fejedelem. ~Bóbiskolván
135 AMegn, 1 | Be szép volt az a lázadó,~Mégis uras, szent Össze-Vissza. ~
136 AMegn, 1 | van-vagy-nincs Urnak. ~Mert ő mégis legjobb Kisértet~S mert
137 AMegn, 1 | Kiálthatnék, hallgattam mégis,~Tudok mindent, hallgattam
138 AMegn, 1 | Tudok mindent, hallgattam mégis. ~Hatalmat, Te, másoknak
139 AMegn, 1 | nem volt s papi-fejedelmek~Mégis aggódtak, hogy majd mit
140 AMegn, 1 | majd szétszórva~Árvult, de mégis győzedelmes fajta:~Minket
141 AMegn, 2 | Rosszkor érkezett drága rossza,~Mégis - mégiscsak visszahozza~
142 AMegn, 2 | messzi villámokként cikkáztak~Mégis a szavaim és fáztak~Egy
143 AMegn, 2 | szakaszt a Föld~Bennünket: mégis összebujnánk. ~Ekkor nincs
144 AMegn, 3 | a szívemet,~Ezt a jó és mégis rossz katlant. ~Testem,
145 AMegn, 3 | nekik: dicses és bátor. ~S mégis és mégis ma vagyok: Magam:~
146 AMegn, 3 | dicses és bátor. ~S mégis és mégis ma vagyok: Magam:~Olcsó
147 AMegn, 3 | megmaradok,~Régi hibám és mégis csak adok:~Van miből és
148 AMegn, 3 | Ember-faj és gyász ígyen igazul,~Mégis sirjunk mi szörnyű jogunkban,~
149 AMegn, 4 | ÉS MÉGIS MEGVÁRTALAK~ ~Te még nem
150 AMegn, 4 | Drága öledbe a fejem. ~És mégis megvártalak.~
151 AMegn, 4 | csók-portékára lesve. ~Hát mégis hasztalan hajszolt az Este,~
152 AMegn, 4 | Hajnalok küldöttek, hajnalok~S mégis eljött értem a hajóm. ~Óh,
153 AMegn, 4 | Óráiban borzalomnak,~Hátha mégis odatalál,~Ahol egyetlen
154 AMegn, 4 | egyetlen helyet kaphat,~Hol tán mégis pihenne. ~Be nagyon rettent
155 AMegn, 4 | himnuszod lenne. ~Himnusz, hogy mégis rád találtam,~Nagy vétkekkel,
156 AMegn, 4 | DE HA MÉGIS?~ ~Gondoltam: drága, kicsi
157 AMegn, 4 | kicsi társam,~Próbáljunk mégis megmaradni~Ebben a gyilkos,
158 AMegn, 4 | szívemmel, megbénultan,~Mégis csak tegnapi embernek. ~
159 1923, 0 | nagyon-nagyon gyászolt~S ki mégis tépni hiteket nem akart. ~
160 1923, 0 | világot okozunk a világnak:~S mégis hozzánk jönnek mind, akik
161 1923, 0 | tudták megkötözni~S a Május mégis ír, izgat, beszél. ~A Május
162 1923, 0 | tudták megkötözni~S a Május mégis ír, izgat, beszél. ~1914.
163 1923, 0 | igás és malmos körön~Néha mégis elfog az öröm. ~Néha mégis
164 1923, 0 | mégis elfog az öröm. ~Néha mégis urfi az urfi,~Öreg cimborákat
165 1923, 0 | mocskolva egyre:~Eszedbe~Mégis én jutok akkor és mindig. ~
166 Vers, 0 | sok édes, balga álmom. ~De mégis, míg az örök este~Reám borultát
167 MegEg, 0 | leszek célja, üdve, átka~És mégis ez lesz legjobb, legszebb:~
168 MegEg, 0 | éjjel egy-egy szeladon: -~De mégis, mégis, nem lángolunk, mint
169 MegEg, 0 | egy-egy szeladon: -~De mégis, mégis, nem lángolunk, mint régen,~
170 MegEg, 0 | halottat siratnak,~Mellette mégis százszor boldogok...~
171 AKote, 0 | Kenyeret kér a népek ezre -~S mégis dühöng a béke, csend. ~Farkasszemet
172 AKote, 0 | én szivemre hull...~...És mégis, mégis levelének~Ujjongok
173 AKote, 0 | szivemre hull...~...És mégis, mégis levelének~Ujjongok mondhatatlanul... ~
174 AKote, 0 | mi férfiak is csalunk~És mégis legnagyobb erényünk,~Hogy
|