Part, Section
1 1906, 1 | kergess ki az éjszakába. ~Mikor legtüzesebb az ajkam,~Akkor
2 1906, 3 | pirosabb legény~Volt, ugyebár, mikor papod volt?~Hej, sápadok
3 1906, 3 | szennyben, mindig akkor látom,~Mikor a hátam gyönge egy ütésnek~
4 1906, 3 | garast nem ér örök áron. ~Mikor húz a sár s mint a puskafojtást,~
5 1906, 3 | össze fogammal a szitkom,~Mikor vergődöm és dühöngök folyvást,~
6 1906, 3 | zokogásom hallom előre,~Mikor nevetek,~Lelkem hollóinak
7 1906, 3 | Kérleltem egy tavaszi éjszakán;~Mikor a vágyam utolszor megáradt.~
8 1907, 2 | EGY JÖVŐ KÖLTŐ~ ~Mikor majd a magyar kertekben~
9 1907, 2 | Aki nótáját akkor zengi,~Mikor a mi nagy, magyar átkunk~
10 1907, 2 | Vallott nekem, nem is tudom, mikor:~Tavasz volt és ő csacska-részeg.~
11 1907, 3 | A NYÁRI DÉLUTÁNOK~ ~Mikor az Ég furcsa, lila-kék~S
12 1907, 4 | Régi sóhaj, régi nász-éj.~Mikor fognak megbékülni~Két hajdani
13 1907, 4 | lihegne~Mindig, örökig. ~S mikor az élet nagyon fájna,~Két
14 1908, 1 | AZ ÚR ÉRKEZÉSE~ ~Mikor elhagytak,~Mikor a lelkem
15 1908, 1 | ÉRKEZÉSE~ ~Mikor elhagytak,~Mikor a lelkem roskadozva vittem,~
16 1908, 1 | Szeret kibékülni az ember,~Mikor halni készül.~
17 1908, 1 | néha-néha egy jó napon,~Mikor egész valóját látom,~De
18 1908, 1 | AZ ISTEN HARSONÁJA~ ~Mikor az elnyomottak, a senkik,~
19 1908, 2 | begyéből vér serken ki,~Mikor téged tapogatunk,~Te álmos,
20 1908, 2 | Aki nem úr és nem bitang. ~Mikor fogunk már összefogni?~Mikor
21 1908, 2 | Mikor fogunk már összefogni?~Mikor mondunk már egy nagyot,~
22 1908, 3 | egy nagy, fiatal lyány. ~Mikor rásüt a Hold, megremeg~S
23 1908, 3 | hátán?~Ez az az éjszaka,~Mikor a Hold fut~S elhal ilyen
24 1908, 3 | gondolok?~Mindig megérzem,~Mikor lecsúszik a takarója. ~Mi
25 1908, 3 | De ott vagyok, mindig, mikor kiván~És ő is eljött,~Akármilyen
26 1908, 3 | hogy magad őrzöd csak,~Mikor az én síromat őrzöd,~De
27 1908, 3 | pompázni tompa fénnyel~S mikor síromhoz latrok jőnek,~Hirdetni
28 1908, 6 | hal meg, erője veszvén,~Mikor az Élet lakodalom:~Csillag-esős,
29 1908, 6 | hogyha én is akkor megyek,~Mikor pászmásan hull a csillag,~
30 1908, 6 | pászmásan hull a csillag,~Mikor még menni nem akarok,~Jaj,
31 1908, 6 | Kacagni nehéz, sírni könnyebb:~Mikor én nagyokat kacagok,~Dermedten
32 1908, 6 | Holdvilágos, fehér uton,~Mikor az égi pásztorok~Kergetik
33 1908, 7 | daccal ébren voltam~Akkor, mikor mindenki aludt. ~Asszony
34 1909, 2 | volt a szám s az én szivem,~Mikor ittasan kóboroltam,~Kárhozottan
35 1909, 2 | Kárhozottan a váradi éjben,~Mikor már eltemettem a trónom,~
36 1909, 3 | Végső háborgás a tavon,~Mikor lelkemre görgetik~Haragjukat
37 1909, 3 | a szegény tó hogy kacag,~Mikor betemetik a sziklák.~
38 1909, 3 | Gyurkának küldöm~Februári estén,~Mikor tavaszt lesvén~Háborog a
39 1909, 3 | rossz fiuk? ~Februári estén,~Mikor tavaszt lesvén~Háborog a
40 1909, 3 | CATULLUS KÖLTÖ HALÁLA~ ~Mikor már szegény Catullusnak~
41 1909, 3 | Tovább. a gáláns szavakat. ~Mikor a nóták elhallgattak~S Catullus
42 1909, 3 | hirtelen támadt legény. ~Mikor a holttestet beszórták~A
43 1909, 3 | új rózsát szült a galy. ~Mikor a holtnak hű barátja~Már
44 1909, 3 | pompás, erős gyereket. ~S mikor Lesbia átokkal sírt,~Nem
45 1909, 4 | Táncolva, vígan felmegyünk,~Mikor akarjuk, felmegyünk,~Ne
46 1909, 5 | NÓTA~ ~Honnan indulsz és mikor jössz el?~Csak tudnám, ki
47 1909, 5 | busásan~S egy csók-leheletet? ~Mikor indultál? Alkonyodik,~Elvéted
48 1909, 5 | Halkul s azután megremegtek. ~Mikor virág-szirmok peregnek,~
49 1909, 5 | van fürtjeim régi kedve,~Mikor virágot várt s nem lombot?~
50 1909, 5 | a sirom is be lesz nőve,~Mikor valaki elviszi~Itatni csók-kútfőre. ~
51 1909, 5 | Friné és Genovéva rokon,~Mikor én csókolok. Nem a némbert,~
52 1909, 5 | Csók-csatatéren minden éjjel,~Mikor már sok a halott,~Jönnek
53 1909, 6 | Ti károgón is kacagtok~S mikor tollaitok hullnak,~Nem siratjátok
54 1909, 8 | áhitattal,~Altató áhitattal. ~Mikor az alkony leszáll,~A barna
55 1909, 9 | innen. ~Túl egy hegyen, mikor nem voltam,~Hegyen innen:
56 1909, 9 | majd élünk valóban,~Akként, mikor nem völgyben éltünk. ~De
57 1910, 1 | kavartan,~De nem tudtam,~Mikor van nappal, mikor éjjel. ~
58 1910, 1 | tudtam,~Mikor van nappal, mikor éjjel. ~Nem voltam a hivalkodóknak~
59 1910, 1 | Isten, mi egyek vagyunk:~Mikor kimérákba szerettem,~Már
60 1910, 1 | volt minden bűnös nóta. ~Mikor még mint kicsi nebuló~Templomban
61 1910, 1 | véres kezem,~Nem vétkeztem, mikor gyilkoltam~És most sem vétkezem. ~
62 1910, 2 | Fájtak, égtek förtelmesen,~De mikor kaptam, hogyha kaptam?~Hol
63 1910, 2 | most szalad tovább sötéten:~Mikor találkozunk?~
64 1910, 2 | Gondolkozom: kiről, miről,~Mikor, mindegy.~Valaki, valaki
65 1910, 2 | Most ölelne meg valaki,~Mikor futni kéne futva,~Mikor:
66 1910, 2 | Mikor futni kéne futva,~Mikor: ébredek-e holnap,~Isten
67 1910, 2 | készültem a hunn trilógiára,~De mikor Árpádék s talántán hunn
68 1910, 2 | mégis az alkalom vétke,~Mikor legelőször kényszeritett
69 1910, 2 | hálnál. ~Nem tudom, hogy mikor jön életem vége,~Mikor derül
70 1910, 2 | hogy mikor jön életem vége,~Mikor derül ki majd minden semmisége,~
71 1910, 3 | legyek boldog,~Most már, mikor szabad~S mikor már úgyse
72 1910, 3 | Most már, mikor szabad~S mikor már úgyse lehetek.~
73 1910, 3 | holt virág összebujt. ~S mikor kín-álmom ébresztve lohad,~
74 1910, 5 | is tudhat jól beszélni. ~Mikor már minden hit-húr elszakadt~
75 1910, 5 | fogytán, hitek apadtán,~Mikor immár hamut se hintek~S
76 1912, 1 | vállamon: az Élet.~Csodálkozom, mikor beszélek,~Vagy mást merek
77 1912, 1 | Nyugtalanul szendereg,~Mikor távolról iparkodva~Jönnek~
78 1912, 1 | kandi szerelem. ~Emlékezzék, mikor csókoknak~Volt balzsamos,
79 1912, 2 | vén, nyári napon,~Aludj, mikor az apád altat,~Kicsi fiam:~
80 1912, 3 | s halálnak előtte,~Mint mikor még nem hulltak belsőmbe~
81 1912, 3 | az én vénségemnek idején, mikor elfogy~az én erőm, ne hagyj
82 1912, 3 | Vágytalan és tiszta. ~Most, mikor már nem térhetek vissza,~
83 1912, 3 | Tömjénbűzös, gaz korszakokban,~Mikor öltek, raboltak Krisztus-hitben:~
84 1912, 3 | ÁRNYÉK~ ~ ~"Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem~
85 1912, 3 | az életem,~Mint árnyék, mikor elhanyatlik. ~S hányattatom,
86 1912, 5 | tréfált és szeretett~S dalolt, mikor már sipolt a melle. ~Sohse
87 Margit, 0| majdnem szerelemre-váltan,~Mikor epedtem nagy-hitetlenül,~
88 Margit, 0| képedt az új, magyar Sion,~Mikor törvényit szemeinkbe rázta~
89 Margit, 0| akkor, ingyen fölcseréli,~Mikor életét nem írja, ha éli. ~
90 Margit, 0| Utálatos halál-ideje tartott,~Mikor Párisban kék, magyar acél~
91 Margit, 0| MIKOR PÁRISBÓL HAZAJÖTTÜNK~ ~(
92 Margit, 0| kora-Tavasz,~Dalos-frissen mikor összesietnek~Szent olvadás
93 Margit, 0| Valóságban és titokban pedig,~Mikor azt hittük, hogy sziveink
94 Margit, 0| francia Égalité Fülöpnek.~Mikor az ilyen szenten ittasul,~
95 Margit, 0| gyönyörű, terhes korszak,~Mikor lendült a rest, magyar kerék~
96 Margit, 0| balgán keresnek.~(Az estén, mikor Tisza Kálmán művét~Drót-hírekből
97 1913, 1 | ifjan, ha vén is, a vállad,~Mikor settenkednek a multból~Haszontalan
98 1913, 2 | Amennyit férfi megköszönni tud,~Mikor egy unott, régi csókon lép
99 1913, 2 | Láttam szép magamat,~Mikor még nem voltam.« ~(A Holdat
100 1913, 3 | daliás lárvát,~Ujjongani, mikor testünk bizserg~Nem fiatalon
101 1913, 3 | volt Ő vajjon máskor is,~Mikor nem én körömben vagdalt?~
102 1913, 4 | Azt akartad, érkezzek meg,~Mikor már ölelni-kész vagy. ~Ha
103 1913, 4 | MIKOR SZULAMIT ALSZIK~ ~Kislyányom,
104 1913, 4 | vállait megrángató idegei. ~Mikor eltünt, lecsüggedtem,~Hogy
105 1913, 4 | ha hiányzik~És dühöngtem, mikor újra megérkezett. ~S úgy
106 1913, 5 | Várja a föld és boldog is,~Mikor izgult vérünket issza.~Boldogak
107 1913, 5 | lekötött~Ország robban. Mikor télbe beásott~Bitorlói meg
108 1914, 1 | bánat nélkül bánatosnak,~Mikor dámáid elengednek. ~Mikor
109 1914, 1 | Mikor dámáid elengednek. ~Mikor a nóták elbocsátnak,~Fütty-nótára
110 1914, 1 | ajkadat, bús, csorba szádat. ~Mikor mindenek elmaradnak,~Seregben
111 1914, 3 | nem az én szám lett volna,~Mikor bolond sirásra görbült. ~
112 1914, 3 | szivem:~Minden szív rendes, mikor elpihen.~
113 1914, 4 | az istent és a halált,~Mikor másokat háborúba hívtok. ~
114 1914, 4 | álmainkban,~Új honszerző vágy mikor tombolt bennünk.~Mindegy:~
115 1914, 5 | lelkemet majd intsd be,~Mikor tengert nézel az ablakodon;~
116 1914, 5 | avagy alázat,~Ki leszel, mikor újra látlak?~Szined elé
117 1914, 5 | becéző, simogató kezed. ~Mikor talán már minden elveszett,~
118 1918, 1 | Most a századok között,~Mikor így kiütközött~Lelke a szép
119 1918, 1 | nálunk, be fekete vagy. ~Mikor halt meg itt a büszkeség~
120 1918, 1 | őket a nóta. ~Miért? kiért? mikor?: erősön~Állták, mert így
121 1918, 1 | Akkor voltunk mi derekak,~Mikor még így együtt nem voltunk.~
122 1918, 2 | Nagy, igazi lakodalom,~Mikor ez ország vőlegénye~Dózsa
123 1918, 2 | Erő és láva ez a föld,~Mikor a harag, bosszú és cél~Összeállott~
124 1918, 2 | Moldvától Rómáig merő,~Mikor becsülettel és irtva~Támadt,
125 1918, 2 | S azon a hősi hajnalon,~Mikor gőgösen nem alkudtunk. ~
126 1918, 3 | vágyak, eskük és multak. ~Mikor szikráznak a jegenyék~S
127 1918, 3 | Az alkonynak ős órája üt,~Mikor már-már jönnek a lázak,~
128 1918, 3 | elég marad. ~Be furcsa, mikor mellünkben sirunk,~Be furcsa,
129 1918, 3 | Nem leszünk ott, pajtás, mikor megbékülnek.« ~,Hallom,
130 AMegn, 0 | Marad a hivalkodó ember. ~Mikor a világ megveszett~S a minden-jók
131 AMegn, 0 | törvényed, Uram, akkor láttam,~Mikor megint vígan szedtem a lábam~
132 AMegn, 0 | tudjon Ő az embervérről,~Mikor künn, a Tavaszban~Minden
133 AMegn, 1 | A CSODÁK FÖNTJÉN~ ~ ~"...Mikor a harmadik angyal trombitált
134 AMegn, 1 | csillagnak neve pedig üröm... És mikor az~ötödik angyal megfuvallotta
135 AMegn, 1 | fájdalmaim testem mért rontsák,~Mikor nincsen minek és kinek~S
136 AMegn, 2 | nagy Híd s a másik partot~Mikor érem el már, nem tudom,~
137 AMegn, 2 | TELE-HOLD EMLÉKE~ ~Hegy mögül mikor vörös tele-Hold~Ébredt,~
138 AMegn, 3 | ÁLDOZÁS PIROS KEDVVEL~ ~Most, mikor a nagy inogások~Sápadt képe
139 AMegn, 3 | vigság-öröküket~S most, mikor a nagy inogások, ~Alkuvások,
140 AMegn, 3 | imádkozva látok, mérek. ~Ha mikor én álomba botlok~(Nehéz
141 AMegn, 3 | A SZENVEDÉSNÉL TÖBBET~ ~Mikor az átkok átka zúg,~Milyen
142 AMegn, 3 | királyi: büszke megvetés,~Mikor eliszkol az olcsó gárda. ~
143 AMegn, 4 | gyilkos, vad dulásban. ~Mikor mindenek vesznek, tűnnek,~
144 AMegn, 4 | csodának avagy bűnnek. ~Mikor mindenek futnak, hullnak,~
145 1923, 0 | és Gesztért ő akkor erős,~Mikor maradék magyar mit se forral,~
146 1923, 0 | meséli )~Sirva gondolok rá,~Mikor a kevélység volt uram,~Sirva
147 1923, 0 | falánk. ~Sirva gondolok rá,~Mikor a kevélység volt uram,~Sirva
148 1923, 0 | bajtársak tűzhelyére vinni,~Mikor a tűz már őrséget is kapott~
149 1923, 0 | SZENT LÉLEK ÜNNEPÉRE~ ~Mikor a basa-rózsák voltak itt~
150 Vers, 0 | PERC...~ ~Van olyan perc, mikor szivünkben~Az élet lángja
151 Vers, 0 | fellobog,~Van olyan perc, mikor azt hisszük,~Hogy lehetünk
152 Vers, 0 | hivogass, de te jöjj el,~Mikor én már nem hívhatlak.~Vigy
153 Vers, 0 | Éppen úgy, mint akkor,~Mikor megigéztél.~Vérpiros ajkaid~
154 Vers, 0 | Olyan bájos voltál,~Mint mikor azt sugtad:~»Édesem, szeretlek!« ~
155 Vers, 0 | Olyan bájos voltál,~Mint mikor hazudtad~Ezt a szót: »Szeretlek!«~
156 Vers, 0 | ősz? Oly szép talán,~Mint mikor egymásról álmodtunk~Sok
157 Vers, 0 | ábrándos képeket... ~De mikor aztán úgy magunkban~Gondolkoztunk
158 MegEg, 0 | Álmodni vágyó ifjusága... ~Mikor először szőttem álmot,~Beteg,
159 MegEg, 0 | szent, termékeny éjjel,~Mikor világot gyújtunk a világnak,~
160 MegEg, 0 | világot gyújtunk a világnak,~Mikor az eszmék szállnak szerte-széjjel,~
161 MegEg, 0 | szállnak szerte-széjjel,~Mikor a betűk megváltást csinálnak,~
162 MegEg, 0 | betűk megváltást csinálnak,~Mikor cseppenként szikkad ki a
163 MegEg, 0 | súlyos átkokat.~S a fórumon mikor elült a lárma,~A szíveinkben
164 AKote, 0 | A BÁNAT DALAI«-BÓL~ ~Mikor megláttalak, új életre keltem,~
165 AKote, 0 | jázmin virága.~Ha látnátok, mikor könnyem~Az arcomon lepereg,~
166 AKote, 0 | Ez a pánteon akkor épült,~Mikor örvényben élt a lelkem,~
|