Part,  Section

  1 1906,    1  |              Maradjon szent talánynak Ő,~Maradjon mindig újnak.~
  2 1906,    1  |           ringat.~Nem tudja senki,~Ha ő átkarol,~Zuhanjunk, gyere.)~
  3 1906,    1  |           átkarol,~Zuhanjunk, gyere.)~Ő néz, néz reám~És búsan tekint~
  4 1906,    2  |           Égnek meredten,~Lombtalanul ő is, én is.~Tölgyek között,
  5 1906,    3  |           mint a fáklya csodafényben,~Ő az én lelkem lobbantó koboldja. ~
  6 1906,    3  |              tán minden Idők csókja. ~Ő tán a Szépség, Irgalom?
  7 1906,    3  |         Szépség, Irgalom? Be várom.~S Ő énreám vár. Be régen is
  8 1906,    3  |      átgázolok könnyen, véren, sáron.~Ő nem csufolja az én rossz
  9 1906,    3  |               aki engem szeret. ~Mert ő megért. Neki, óh, jaj, csupán
 10 1906,    3  | verejték-patakán~Frissítve omolnak az ő szent könnyei. ~Barna, szőke,
 11 1906,    3  |             lobogómat,~Rohanok, bukom ő elébe,~Égetni vágyva, lángban
 12 1906,    3  |            semmivé lett,~Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet. ~Kifestett
 13 1906,    3  |                Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet. ~Kifestett arcát
 14 1906,    3  |               undokot, én~Simogattam. Ő remegett.~»Nézd meg, ki
 15 1906,    4  |              jön? Mit hoz? Idetart-e?~Ő jön: az új vezér?~Milyen
 16 1906,    4  |           tőlem?~Meghalok, meghalok. ~Ő csak szitál. Mind tüzesebben~
 17 1907,    1  |               anyám. ~Csak azért volt ő olyan szép,~Hogy ő engem
 18 1907,    1  |               volt ő olyan szép,~Hogy ő engem megteremjen,~Hogy
 19 1907,    1  |               engem megteremjen,~Hogy ő engem megfoganjon~S aztán
 20 1907,    1  |    legbizarabb,~A legszomorubb fiút. ~Ő szülje az átok sarját~Erre
 21 1907,    1  |          Senki, mint torz-életével~Az ő szomorú fia.~
 22 1907,    1  |           fejem.~Görgessen a perc, az ő dolga bizony,~Merre, mivégre. ~
 23 1907,    1  |        megkérdem én:~Én szállok, vagy ő jön felém?~
 24 1907,    1  |           Boldog tenger kedves hajósa ő:~A víg Halál. ~Piros hajón
 25 1907,    1  |             szívemnek vére~Kiömlik az ő ütemére.~Ez a fekete zongora.~
 26 1907,    2  |        keresnivalóm itt úgy sincs,~Az ő Lomnicukon már ültem,~Tátrát
 27 1907,    2  |              senki~Kis Barla diákot. ~Ő ott maradt a dúlt falvak
 28 1907,    2  |             érkeztek hetyke magyarok.~Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag. ~
 29 1907,    2  |              egy csöndes álom-lovag. ~Ő nem járt a Duna táján soha,~
 30 1907,    2  |              babona s árnyak hona,~De ő vár, meg se rebben. ~Valami
 31 1907,    2  |               cifra ködben,~Megállj.« Ő álmodik. »Megállj.« Esengek~
 32 1907,    2  |         álmodik. »Megállj.« Esengek~S ő szállt sötéten, álmodón,~
 33 1907,    2  |              a vén kujon,~Hisz látott ő búsabb csodákat.~De akkor
 34 1907,    2  |          tudom, mikor:~Tavasz volt és ő csacska-részeg.~Táncolt,
 35 1907,    2  |         sejtünk, óh, mind igaz:~Mióta ő zúgva kivágott,~Boldog népet
 36 1907,    3  |             lantom,~Törött szivem, de ő kacag.~Robogva jár, kel,
 37 1907,    3  |             Földön még szokás örülni.~Ő is szeretne néha-néha. ~
 38 1907,    3  |               is szeretne néha-néha. ~Ő is szeretne táncra kelni~
 39 1907,    3  |             gazdagok megriadt nyája~S ő bekóstol az édes lébe. ~
 40 1907,    3  |              pihenjen,~Ez a tavasznak ő csoda-napja.~Szűz szerelemről
 41 1907,    4  |               s kicsike tett:~Ez volt ő.~Alleluja, alleluja,~Nádas
 42 1907,    4  |              most~Máriára emlékezem. ~Ő küldött csókkal az életbe~
 43 1907,    4  |           ének.~Legendás Eufrát körül~Ő tudta a legszebb meséket. ~
 44 1907,    4  |     Megmondanám annak a lánynak,~Hogy ő az Isten és nem én,~Hogy
 45 1907,    4  |             betüket már-már olvassuk,~Ő letörli s új betüket ró.~
 46 1908,    1  |              hogyha néha-néha győzök,~Ő járt, az Isten járt előttem,~
 47 1908,    1  |           ahogy lelkemben lépked~S az ő bús »Ádám, hol vagy?«-ára~
 48 1908,    1  |            tudnék egy gyermeki imát.«~Ő nézett reám szomorún~S harangozott,
 49 1908,    1  |            nagyszerű nevedet tudnám.«~Ő várt, várt s aztán fölszaladt.~
 50 1908,    1  |   Összetévesztitek a Halállal,~Holott Ő a Halálnak is ura~S akkor
 51 1908,    1  |               mindig éjszakán. ~Olyan ő, mint az asszonyok:~Imádtatja
 52 1908,    2  |                ISTEN, A VIGASZTALAN~ ~Ő: Minden, de áldani nem tud,~
 53 1908,    2  |            Minden, de áldani nem tud,~Ő: Minden, de senkit se büntet,~
 54 1908,    2  |          Minden, de senkit se büntet,~Ő teljesíti az Időt~S nem
 55 1908,    2  |              Hatalmasabb a Jehovánál,~Ő a hideg Ámennek atyja;~Ő
 56 1908,    2  |              Ő a hideg Ámennek atyja;~Ő csak mosolyog és akar~S
 57 1908,    2  |            Vele holott egyek vagyunk:~Ő: a Muszáj, a Lesz, az Ámen. ~
 58 1908,    2  |         Istentelen, nagy fájdalomban,~Ő csak mulat: se nem szeret,~
 59 1908,    2  |              dühít bennünket jobban. ~Ő: a nagy-nagy Élet-folyóvíz,~
 60 1908,    2  |               gátok s renyhe partok. ~Ő: a folyásnak akarója,~Melynek
 61 1908,    2  |               forrása s vége nincsen.~Ő: minden és vigasztalan,~
 62 1908,    2  |             mellett,~Magyar mértéknél ő többet adott~S ő azt se
 63 1908,    2  |            mértéknél ő többet adott~S ő azt se kapta, ami nagyon
 64 1908,    2  |            század mit számit köztünk?~Ő is itt álmodott és sínylett.~
 65 1908,    2  |          Akiket már minden Új untat. ~Ő Toldiról mondana szépet~
 66 1908,    3  |              LÉDÁVAL A TAVASZBAN~ ~Az ő testét s az enyémet is,~
 67 1908,    3  |                mindig, mikor kiván~És ő is eljött,~Akármilyen idegent
 68 1908,    3  |          hajat kivánok.~S óh, jaj, az ő dús, fekete haját~Hányszor
 69 1908,    3  |            Szemeimet lezárni:~Majd ha ő is így csókol valakit,~Csukott
 70 1908,    4  |              Vénusz lehullott régen~S ő dölyföl a keleti égen. ~
 71 1908,    5  |             ha fölzajdult a cinterem,~Ő nem játszott: sétált velem,~
 72 1908,    5  |          Kacagva és habzsolva issza~S ő megy sápadtan és gőgösen,~
 73 1908,    6  |           lomha Nyár. ~Boldog, aki az ő fia,~Boldog, akit a Nyár
 74 1908,    6  |             mezőkön,~Kínok a szívben. Ő jön, ő jön,~A szent Tavasz.
 75 1908,    6  |               Kínok a szívben. Ő jön, ő jön,~A szent Tavasz. Ideragyognak~
 76 1909,    1  |           vége a dalnak:~Nem halt meg ő, csak befordult a falnak. ~
 77 1909,    1  |          magyart megölne a béke. ~Hát ő verekszik, bevágtat a bajba~
 78 1909,    1  |          végtelenül sok a magyar baj,~Ő belevág, nem gyáván töpreng
 79 1909,    2  |          engem, mert ma és~mindörökké o lesz: az asszony.~ ~
 80 1909,    2  |         Szájában és szívében voltam~S ő volt a szám s az én szivem,~
 81 1909,    2  |        senkibb. ~S akkor volt, amikor ő ment itt,~Hozzám-hajtott,
 82 1909,    3  |           talán már halott~És úgy hal ő meg,~Hogy gyermek néki nem
 83 1909,    4  |      mutogatom. ~Én várom, csak várom~Ő vak térdelésük~S ők fényes
 84 1909,    4  |             madár felhőkben vész el~S ő forog, a kis szél-vitorla.~
 85 1909,    8  |         minden elhagyott~S nem tudom, ő van-e valóban? ~Ki füröszt
 86 1909,    8  |             bűnös lény tőle elköszön,~Ő vár, míg visszajön. ~Nem
 87 1909,    8  |              meg sok vétkeinket,~Mert ő szeret minket~S poklok felé
 88 1909,    8  |               felé visz bár az utunk,~Ő int s visszafutunk. ~Bennünk
 89 1909,    8  |              benne,~Ez ős szerelembe,~Ő még a temetőn is virit,~
 90 1909,    8  |               még a temetőn is virit,~Ő a gyermeki hit. ~Fölemelt
 91 1909,    8  |            volt, kezem: keze,~Mindent ő végeze. ~Háboruba el ő bocsájtott~
 92 1909,    8  |        Mindent ő végeze. ~Háboruba el ő bocsájtott~S bűnökből kihántott.~
 93 1909,    9  |          örülni~Ennek-örömeinknek. ~S ő, miként a halálnak,~Úgy
 94 1910,    2  |        báb-beszéd~S báb-színpad bábja ő maga,~Kérdés, kísértés és
 95 1910,    2  |             találni~Illendő valakit. ~Ő valakit talált az éjben,~
 96 1910,    2  |             általa lelt volna hazát~S ő most szalad tovább sötéten:~
 97 1910,    3  |            Könyörgök, hogy ne bántson ő se. ~Minden bántást nagy
 98 1910,    3  |           Édes apám, talán elférünk.«~Ő hosszakat lép s némán számol,~
 99 1910,    3  |            talán elférünk.«~Este van, ő tünődik, hallgat~S az alkonyatba~
100 1910,    4  |           Jöjjön, mert szabad:~Nem az ő nótájuk egyik sem.~Lopottan
101 1910,    4  |             ára~Egy garast~S mégis az ő kedvük maraszt~A hidegben,
102 1910,    5  |            Naiv Jézus kiverte volna~S ő bölcs kalmár volt. ~Szeretem
103 1910,    5  |          belül, azt is vallotta,~Hogy ő: a költő. ~Ma átadja magát
104 1910,    6  |          koldus azon arccal,~Korral~S ő élettől mámorosan,~Jókedvűen
105 1912,    1  |            szánja. ~Komédiázzék, hogy ő elvet~Egy-egy megtagadott
106 1912,    1  |             retten,~Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen. ~Ha szivébe kétségek
107 1912,    1  |        összemarta:~Jött a Halál, mert ő akarta. ~(Sátán kevélye,
108 1912,    2  |    Támaszkodik a vén csavargó:~Nem az ő útja, útatvesztett~S ez
109 1912,    2  |             de nyugtalan telivér~S az ő kész, szent hálószobája~
110 1912,    2  |               száz, híres csarnokot. ~Ő az Életnek el-nem-értje,~
111 1912,    2  |              az Életnek el-nem-értje,~Ő az a Gyönyör-Valaki,~Kiért
112 1912,    3  |              egy nagy Üldöző,~Ezek az ő nyomai~S ő százszor több
113 1912,    3  |            Üldöző,~Ezek az ő nyomai~S ő százszor több Úr, mint a
114 1912,    5  |            felröpködtök Őt dicsérni. ~Ő volt honjában legbujdosóbb
115 1912,    5  |        amiként Hafiz~Sírján szűzekkel Ő tartata tort,~Zilálja csókos
116 1912,    5  |         aludna. ~Csókoljuk jól meg az ő ifju szivét,~Csiklandós,
117 1912,    5  |            éjjeli csillaga«~Indult el Ő s, ím, kövült Nap leve~S
118 1912,    5  |               nyarakra,~Mint Jézus az ő bocsánatát~Csókokkal vétkes
119 1912,    5  |               ezt tán tiltja is,~Mert ő nem számít úri szemre,~De
120 1912,    5  |      botlásokkal~Fajtám indít, mindig ő kel~Szépséggel, kínnal,
121 1912,    6  |         Csiny-országba~Mostohák közé, ő, idegen,~Kék volt és kék
122 Margit,    0|             hogy minden bennünk csak: Ő, Margita,~Menyasszonyunk,
123 Margit,    0|  Menyasszonyunk, a csodás ismeretlen,~Ő, akiért minden vágyunk nyilallik:~
124 Margit,    0|          huszár Lenkey,~Párisból haza ő hozott bennünket~S itt hallottuk,
125 Margit,    0|         valakinek,~Ki azt hiszi, hogy ő az, aki választ.~S benne
126 Margit,    0|          Margitának:~Már tudta, hajh, ő nem terelheti~E szép nyakat
127 Margit,    0|               a nő vágyón és fehéren,~Ő, aki szivére úgy szedeget~
128 Margit,    0|         Valaki, ki tán én is lehetek,~Ő helyét, nőjét soha meg nem
129 1913,    2  |           Hallga csak: hajós tülköl s Ő zokog,~Be bolond nászéj~
130 1913,    3  |            ívelődnek, nőnek. ~Ez volt Ő vajjon máskor is,~Mikor
131 1913,    5  |           atyáik példái szerint,~Mert ő népetlen pusztáikon rend
132 1913,    5  |       magyarnak egyként rongyot.~Mert ő is az Idők kiküldöttje~S
133 1913,    5  |          bátor ember~Csörgedezteti az ő vérét. ~Ez a világ nem testálódott~
134 1914,    3  |            nők, termeitek kitárom,~Ha ő nem jött, nem lesz már senki
135 1914,    5  |          vagytok. ~Be megragyogtok~Az ő napos, nagy, mély szemében~
136 1914,    5  |            pesti uccák:~Lábaim hogyha~Ő finom, rossz útjait futják. ~
137 1914,    5  |               Mylitta lyánya,~Mylitta ő is: a siratta Csók. ~Úgy
138 1918,    0  |               anyám halott nénjének. ~Ő tudta, látta, vélte, hitte,~
139 1918,    4  |              ezt, majd elképűlnek,~Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. ~
140 AMegn,    0 |            ilyen marad. ~Miért tudjon Ő az embervérről,~Mikor künn,
141 AMegn,    1 |           Adjuk Neki hittel magunkat,~Ő mégiscsak legjobb Kisértet,~
142 AMegn,    1 |           van-vagy-nincs Urnak. ~Mert ő mégis legjobb Kisértet~S
143 AMegn,    1 |            tíz szarva vala, ... és az ő~homlokán ilyen név vala
144 AMegn,    1 |         véréből ivott:~Fúl az ember s ő arat, arat.~
145 AMegn,    1 |               szerette az embereket. ~Ő mondta: fegyvert a fegyverrel~
146 AMegn,    1 |         Fölálla azért Dávid király az ő lábaira, és monda:~Halljátok
147 AMegn,    1 |         prédát és gazdagságot oszt az ő vitézeinek, és~gondolataival
148 AMegn,    4 |              hajszolt az Este,~Nem az ő ölébe jött vagyok,~Hajnalok
149 1923,    0  |         Sorssal~S Bécsért és Gesztért ő akkor erős,~Mikor maradék
150 1923,    0  |            maradt,~Valaki megszánta s ő megingott.~Most már vér
151 1923,    0  |               már,~Mindennek eljön az ő sora,~Minden bűnnek ostora. ~
152 1923,    0  |        MINDENT HURCOLVA~ ~Búsulásának ő haragját~Velem mindig kínlatta
153 Vers,    0  |            Labanc-verő hajdu-népnek. ~Ő még látta a régen mult~Nagy
154 Vers,    0  |               átrohan...~- Ilyen volt Ő is: rózsabimbó,~Ilyen volt
155 Vers,    0  |                rózsabimbó,~Ilyen volt Ő is: szép leány,~Ki öntudatlan
156 MegEg,    0 |        csókolj, Miriám, hallod: ugat,~Ő volt az én királynőm... ~
157 MegEg,    0 |       tudhatta Melanie, mert hogy nem ő fizette~ki nékem a négy
158 MegEg,    0 |              ifjú,~Mert május van, de ő fáradt, szegény... ~Járom
159 AKote,    0 |           közt az élőt«,~Mert hisz él Ő; míg él e haza! ~E szent
160 AKote,    0 |                Úgy fáj nekem az, amit ő ír,~Könnye az én szivemre
161 AKote,    0 |               asszony-kéz dobott -~Az ő aggódó lelke volt tán,~Amely