Part,  Section

  1 1906,    1  |           Közelg egy leány és egy ifju ember~S mi, ím, egyszerre forrón
  2 1906,    4  |                lejjebb, hol ül a nótás ember,~Lelkemben zendül nagy titkok
  3 1906,    4  |             megy az is, hol ül a nótás ember,~Utolsó pénzét elébe veti~
  4 1907,    1  |             deszkákon kopog. ~Egy régi ember.~Míg élt, sohse volt csillag
  5 1907,    2  |          magyar kertekben~Elfogyott az ember: a rózsa.~Marad egy szent,
  6 1907,    3  |              és vér-áldomás?~Mit ér az ember, ha magyar?« ~»Uram, én
  7 1907,    3  |               Gyere, nyavalyás, nyűgös ember,~Most kifizetlek.« ~»Bajjal
  8 1907,    3  |         hallunk: »Lapos erszény,~Bajos ember, kis valaki,~No-no, lassan
  9 1908,    1  | Isten-szerelemmel:~Szeret kibékülni az ember,~Mikor halni készül.~
 10 1908,    2  |                 nem kell ám ide~Valaki ember, igazán nagy, gazdag,~Hagyjuk
 11 1908,    2  |                 Két régi, örök, magyar ember,~Akiket már minden Új untat. ~
 12 1908,    4  |               jóllaktunk egyszer,~Holt ember varjaknak étkük.~Pajtás,
 13 1908,    4  |          lesznek cselédek. ~Büszke úr, ember lesz~Minden csókos lény
 14 1908,    4  |           isten lesz majd~Minden földi ember~Telve szerelemmel. ~Óh,
 15 1908,    4  |          vagytok: a Holnap. ~Én, beteg ember, csupáncsak várok,~Vitézlő
 16 1908,    4  |              ragyogj és trónolj,~Mióta ember néz az égre,~Vörös csillag
 17 1908,    6  |               messze faluk.~Multból az ember s szántott kertből~Kukacot
 18 1908,    6  |                születve fut:~Télből az ember a halálba~S tyuk-ólba szalad
 19 1908,    6  |                        A JÉGCSAP-SZÍVŰ EMBER~ ~Csonttá fagy az, akit
 20 1908,    7  |                                 HARCOS EMBER SZÍVE~ ~Küldjétek a szívemet
 21 1908,    7  |                              A LEGJOBB EMBER~ ~Televagyok félelemmel,~
 22 1908,    7  |            vagyok:~Én vagyok a legjobb ember. ~Ha tervezek, majd elválik,~
 23 1909,    0  |         senkinek. ~Vagyok, mint minden ember: fenség,~Észak-fok, titok,
 24 1909,    1  |                volt az idő,~Nyárban az ember nőre jobban vágyik,~Mert
 25 1909,    1  |               nagy keritő. ~Nyárban az ember ezredévet él át,~Lelke,
 26 1909,    1  |              Nincsen itt part, nincsen ember. ~És hajózunk, szállunk,
 27 1909,    1  |                                 ZILAHI EMBER NÓTÁJA~ ~ ~Balázs Árpádnak
 28 1909,    1  |              hullott a Terbetére,~Régi ember régi vére. ~Istenem, csak
 29 1909,    2  |               valamink: a valóság. ~Az ember mindent elfeled,~Élni, hazudni,
 30 1909,    3  |                                 ÉSZAKI EMBER VAGYOK~ ~Jaj, jaj, öl a
 31 1909,    3  |            hűvös, vak árok. ~Én északi ember vagyok,~Aki útját zord gonddal
 32 1909,    3  |               és fátum fogja a számat:~Ember beszél, kinek a sors,~Az
 33 1909,    3  |           Oktalan minden ország,~Ha az ember megvénül. ~Rohanó vonatomból~
 34 1909,    6  |        Kisbíróm, a Kétség, vallatott:~»Ember, mit akarsz és ki vagy?«~»
 35 1909,    6  |               megnőnek a dolgok,~Ha az ember már törpül:~Mindenki óriás
 36 1909,    6  |               Az én apámnál nincs jobb ember,~Nincs, nincs sehol. ~Az
 37 1909,    6  |                Az én apám harcos, nagy ember,~Értünk ad gőgöt és erőt,~
 38 1909,    6  |                Az én apám bús, szegény ember,~De ha nem nézné a fiát,~
 39 1909,    6  |             Emberi mása.~Minden izzadt ember egy könny-csepp,~A Végzet
 40 1909,    7  |           Kúnné halni készül. ~Benn az ember göthöl a padkán,~Tüdőjének,
 41 1909,    7  |                Két elviselt, nyomorult ember~Nézi egymást kínnal, haraggal~
 42 1909,    8  |                Vagyok kárhozott, bűnös ember,~Víg, ép, kacagó unokák,~
 43 1909,    8  |             sirunk,~Ha ránk tör minden ember~S ha álul bántatunk. ~A
 44 1909,    8  |                Kinek az élet teher:~Az ember könnyen megy el.~Gyönyörű-kék
 45 1909,    8  |         szerelemmel~Telik meg az ilyen ember.~Néha-néha úgy megsajog,~
 46 1909,    8  |               Lesz, mozog és elfogy az ember.~Itt egy nagy Valaki kormányoz.~
 47 1909,    8  |          imádság,~Fogadja el sorsát az ember.~Ne várja, hogy mások megváltsák:~
 48 1909,    9  |              óta~És nagyon sok a fürge ember~S tele van az egész süket
 49 1909,    9  |                                 SIRATÓ EMBER DALA~ ~Ravatalra rakom~Halk
 50 1910,    1  |    hivalkodóknak~Fajtájából való rossz ember~S ifjuságom~Sohse volt:
 51 1910,    2  |           mögött~Áll egy idegen, másik ember,~Hozzá beszélnek. ~Valami
 52 1910,    2  |        csatatérről,~Hol, ahogy először ember nézett Napba,~Embernek sorsáról
 53 1910,    3  |             Hogy én öreg vagyok~S öreg ember háladatos. ~Szép, víg üzenetek,~
 54 1910,    3  |            fülembe:~Ifju korral~Minden ember beteg~S én gyógyulok, mert
 55 1910,    3  |              elrántja,~Álnok és gonosz ember,~Ki társát az Életben bántja. ~
 56 1910,    3  |             engem. ~Harccal jön minden ember~S minden harcnak bánat a
 57 1910,    3  |                          A MEGÁTKOZOTT EMBER~ ~Levágatom a két kezem,~
 58 1910,    4  |              Furcsa gyerekek jöttén~Az ember tán elbámul~S mégis talán
 59 1910,    4  |                 én vagyok~Legboldogabb ember. ~Semmi sem érte,~Félig
 60 1912,    1  |     Szülő-ágynak és temetőnek.~A bölcs ember sírva mulat,~De végül minden
 61 1912,    1  |                            TÉLBE-HULLÓ EMBER VÁGYA~ ~Napjaim: koldus,
 62 1912,    2  |               nem is olyan fontos:~Két ember s mind a kettő bolondos.~
 63 1912,    3  |             örökkévalóság,~Minden igaz ember ezért hős~S az emberszívben
 64 1912,    3  |          lángok~S miket teremt a vágyó ember,~Egyre szebbek az új és
 65 1912,    4  |            Szegény, kicsi, megvadított ember,~Ott a petyhüdt, csúf Béga
 66 1912,    5  |       Testvéremül elfogadom,~Ki tiszta ember és magyar.~S a nyavalyásnak
 67 1912,    5  |             világ,~Holott úgy néz ház, ember, minden,~Mint ki az életet,
 68 1912,    5  |               acélból itt a szív,~Szép ember szívként szikrázni ha akar:~
 69 1912,    5  |             Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond.~Ezért is jövök
 70 1912,    5  |         verssel:~Én-fajta versekben az ember nem kertel.~Jövök hozzád
 71 1912,    5  |                 pacsirtás,~Szentírásos ember, kinek szent az írás.~Ma
 72 1912,    6  |               elhagyott, te szép, béna ember,~Te: Én, szegény Magam. ~
 73 Margit,    0|                előre,~Mi két olyan mai ember valánk,~Életük kiknek száz
 74 Margit,    0|           hozzá sokat~És letörni a mai ember sorsa.~Óh, földi dolgok,
 75 1913,    1  |             sűrű jószág a csoda,~Be jó ember a derült ember. ~Kék hegyeken,
 76 1913,    1  |            csoda,~Be jó ember a derült ember. ~Kék hegyeken, zöldelő
 77 1913,    1  |       Emlékezni raboknak terhe,~Szabad ember felejt s fut tova. ~Az élet
 78 1913,    1  |          ERŐSZAKOS IFJÚSÁGOM~ ~Birkózó ember sohse birkóztam~Olyan elszántan,
 79 1913,    3  |              megbecsült itt-ott néhány ember,~De még amije volt, azt
 80 1913,    5  |              álom mezője~S ahol minden ember, ki igaz,~Másiknak dacos
 81 1913,    5  |                 Még ma is minden bátor ember~Csörgedezteti az ő vérét. ~
 82 1913,    5  |             rongy pulyáknak:~Legkülömb ember, aki bátor~S csak egy külömb
 83 1913,    5  |               Tejútnak,~Mert lángol az Ember, lángol az Ég,~Mert látjuk
 84 1913,    5  |           lehúzzuk Egéről a Napot~S az Ember istenként talpára áll~S
 85 1914,    3  |              ver meg,~Te: legszomorúbb ember,~Ezerszer ember: gyermek. ~
 86 1914,    3  |           legszomorúbb ember,~Ezerszer ember: gyermek. ~S vallató kamrájában~
 87 1914,    3  |                ez az Élet,~Jaj, mi két ember, akik félünk,~Holott titkunk
 88 1914,    3  |               poros hársak alája:~Régi ember mindig megáldja~A régi,
 89 1914,    4  |             van már csak itt s egy-két ember, távol~Kitekint daccal s
 90 1914,    4  |                S hűn állni meg Isten s ember előtt. ~Június van s nagyon
 91 1914,    4  |            harc, megéri a világ,~Ha az ember az marad, ami volt:~Nemes,
 92 1918,    1  |                                        EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN~
 93 1918,    1  |            senkik~És meglapult az igaz ember~S a kényes rabló is rabolt:~
 94 1918,    1  |     nyár-éjszaka volt.~Tudtuk, hogy az ember esendő~S nagyon adós a szeretettel:~
 95 1918,    1  |               Sohse volt még kisebb az ember,~Mint azon az éjszaka volt:~
 96 1918,    1  |         Részegen indult a Gondolat,~Az Ember büszke legénye,~Ki, íme,
 97 1918,    1  |                                        EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN~ ~Szívemet
 98 1918,    1  |           menny és pokol sem adhatott:~Ember az embertelenségben,~Magyar
 99 1918,    1  |           megint élek, kiáltok másért:~Ember az embertelenségben. ~1916.
100 1918,    1  |             tangere. ~      Néztük: az Ember~Különbje magas szivárvány-hidon~
101 1918,    1  |              szép e hivalgó~Jószág, az Ember: maga a világ. ~Ön-imádatunk
102 1918,    1  |            élni, nem élni~S gyáva-e az ember vagy hérosz,~Olyan mindegy:
103 1918,    1  |       állatoknak~Isten híres sarja, az Ember~S a próféták is csak makognak.~
104 1918,    2  |              sem engedik feledtetni~Az ember Szépbe-szőtt hitét~S akik
105 1918,    2  |                 híres, nagy céljait~Az Ember gúnnyal megtagadja?~Rettenetes
106 1918,    3  |                S fogyatkozott számú az ember:~S a dombkerítéses sikon~
107 1918,    4  |               jók egyként keserűlnek~S ember hitei kivált meggyöngűlnek. ~
108 1918,    4  |           hitei kivált meggyöngűlnek. ~Ember hajléki már rég nem épűlnek,~
109 1918,    4  |          döcögni,~Mint majd a Föld is, ember nélkül~S a világ~Holdfényes
110 1918,    4  |             Szaggassuk szét azt, ki ma ember~S számítsuk ki rab, bús
111 AMegn,    0 |                            A HIVALKODÓ EMBER~ ~Csak az a fontos, ami:
112 AMegn,    0 |            szinén:~Be nagy a hivalkodó ember. ~Csak az a fontos: ki vagyok?~
113 AMegn,    0 |         vér-habok:~Be nagy a hivalkodó ember. ~Csak az a fontos ami:
114 AMegn,    0 |           halni mén:~Marad a hivalkodó ember. ~Mikor a világ megveszett~
115 AMegn,    0 |     legnemesebb:~Szegény, hű hivalkodó ember. ~1916~
116 AMegn,    0 |          mindig úgy lesz, hogy egy-két ember~Érdemlődik, kit szerelemmel~
117 AMegn,    0 |              Nem milliónyi ilyen-olyan ember,~De Ember az Isten igérete~
118 AMegn,    0 |        milliónyi ilyen-olyan ember,~De Ember az Isten igérete~S míg ember
119 AMegn,    0 |           Ember az Isten igérete~S míg ember él, minden győzve halad~
120 AMegn,    0 |           halad~Teljesülésig, mit csak ember élt~S a legkülömbek szent
121 AMegn,    0 |              nem adtam magam,~Nekem az Ember egy folytonos ember~S nekem
122 AMegn,    0 |           Nekem az Ember egy folytonos ember~S nekem semmi ma sem vigasztalan.~
123 AMegn,    0 |                Sohse vághat rosszat az Ember sorsa:~Ím, tábor vagyok
124 AMegn,    1 |              Ilyen hiábavalóság~hát az ember isteni elméjének fényessége,
125 AMegn,    1 |         Rendelésnek is, Sorsnak is? Az~Ember már-már készül jónak és
126 AMegn,    1 |          szeretetlen és boldogtalan az Ember, ki úgy kívánja a szeretetet~
127 AMegn,    1 |          szentek véréből ivott:~Fúl az ember s ő arat, arat.~
128 AMegn,    1 |                nevemnek; mert hadakozó ember vagy, sok vért is~ontottál
129 AMegn,    3 |                 hogy mért nem marad~Az ember mindig tiszta s szabad,~
130 AMegn,    3 |                             A SZAMARAS EMBER~ ~Be szép, ha nem is igaz,
131 AMegn,    3 |               kerül~Ezután is szamaras ember~Másokért küzdő szerelemmel.~
132 AMegn,    3 |              vad üldözőim. ~Igy jár az ember, aki valaki,~Igy kell bátoran,
133 AMegn,    3 |                Kezébe tett sorsával az Ember~Örömben is vérben-háboruban. ~
134 AMegn,    4 |                véres milliók,~Két szép ember, kiket rosszkor vett~Elő
135 AMegn,    4 |                 Beteg szívvel, istenes ember,~Vallok neked, ím, kicsi
136 1923,    0  |              magáét, éli néha~A harcos ember:~Megtelik szerelemmel~S
137 Vers,    0  |            száll minden lélek. ~Minden ember~Szeretettel~Borul földre
138 Vers,    0  |         Szállna a világra.~És a gyarló ember~Ember lenne újra,~Talizmánja
139 Vers,    0  |             világra.~És a gyarló ember~Ember lenne újra,~Talizmánja lenne~
140 MegEg,    0 |      férfiállatot.~Két sáppadt, fáradt ember üdvét~Egymásra lelve sem
141 AKote,    0 |               végsőt üt az óra. ~Nincs ember szivében oly keserű bánat,~
142 AKote,    0 |               nyüzsg a világ körültem,~Ember kidőlhet, ember újra kezd~
143 AKote,    0 |              körültem,~Ember kidőlhet, ember újra kezd~S mi sok szamárnak
144 AKote,    0 |                   Elvesztette magát az ember,~Mert lencsén nézi az eget,~
145 AKote,    0 |                a világ, nagy beteg... ~Ember ember ellen csatázik,~Mi
146 AKote,    0 |            világ, nagy beteg... ~Ember ember ellen csatázik,~Mi egyesítsen,
147 AKote,    0 |             ismer tán a tenger:~Sápadt ember, álom ember,~A vagyona néhány
148 AKote,    0 |             tenger:~Sápadt ember, álom ember,~A vagyona néhány nóta~S