Part, Section
1 1906, 1 | Szerelmi máglya~Fölgyujtja tán újra a véred:~Hiába, mindhiába. ~
2 1906, 1 | ilyen nagy csönd még soha tán,~Sikolts belé, mert mindjárt
3 1906, 2 | Ügyes kellner-had famulusa tán?~Éhes szemben vörös, vadító
4 1906, 3 | űz, csodavirágból~Lehelte tán be egyik ősanyám. ~Valami
5 1906, 3 | ügyesebb legények. ~Ház lesz. Tán kunyhó. Vagy egy deszka-pad
6 1906, 3 | kunyhó. Vagy egy deszka-pad tán,~De irgalom fog lakozni
7 1906, 3 | a vágyban,~Bennük buzog tán minden Idők csókja. ~Ő tán
8 1906, 3 | tán minden Idők csókja. ~Ő tán a Szépség, Irgalom? Be várom.~
9 1907, 2 | Nagyúr dobta le hajdan.~Tán a várkisasszonyra nézett.~
10 1907, 3 | nagy Fagy.~A sár jön s tán eszünkbe jut~Egy vasalatlan
11 1907, 4 | erre,~Sietek a vallomással,~Tán utolsó vallomással.~Mit
12 1907, 4 | hogy holnap mint lesz?~Tán dadogva nem emlékszem,~Tán
13 1907, 4 | Tán dadogva nem emlékszem,~Tán busongva nem emlékszem.~
14 1907, 4 | meghalok. ~Fehér karok,~Tán nem is vártok. Nem öleltek:~
15 1907, 4 | Bús, babonás ez a táj~S tán holnap összeesünk.~Nem félsz,
16 1907, 4 | fekete. ~Vig úrfiak borától~Tán meg is részegedtem.~Utálni
17 1907, 4 | szorongva szól a vendég:~»Valami tán fáj a multból?«~Megmozdul
18 1908, 4 | de viharos dalok. ~Holnap tán égi dal lesz a rege,~De
19 1908, 4 | semmit, a másét,~- A gróf tán épp agarász -~Érzik titkon,
20 1908, 4 | még sokat?« ~»Majd holnap tán nem lesz idő megtérni,~Korrigálni
21 1908, 4 | nemes.~Hé, nagyurak, jó lesz tán szóba állni~Kaszás népemmel,
22 1908, 5 | Hallgatom a friss szeretőket,~Tán egy kicsit szánom is őket.~
23 1908, 5 | szebbek. ~Nászágyat vert itt tán egy párisi pár~S kacagva
24 1908, 6 | korán?«~S ha megmondom, tán meg se érti. ~»Békétlenek
25 1908, 7 | Se híja, se hója,~Mintha tán ez volna~És igazi volna:~
26 1909, 2 | fabatkát. ~Több voltunk, jaj, tán kevesebb,~Mint a hajrás,
27 1909, 2 | széles domb s méla lanka,~Tán klastrom állt itt egykoron,~
28 1909, 4 | nem-mozdulót. ~Gyertek verekedve~S tán megint kicsordul~Új harcok
29 1909, 6 | bomolj.~Csitt, most valahol, tán Ujpesten,~Húsz esztendős
30 1910, 1 | Szépen nézz rám~S a többi - tán holnap elválik.~
31 1910, 1 | hálás, pojácás hived~Soha tán nem is volna Néked. ~Egy
32 1910, 2 | Kelj föl és légy szabad. ~Tán Budapesten, talán máshol.~
33 1910, 2 | éltem már én?~Ki sírhat most tán énmiattam,~Ki vagyok és
34 1910, 2 | ezerféle jóval~S ki tudja, tán holnap, egy Browning-golyóval. ~
35 1910, 4 | vagyunk egyazon haraggal,~Tán ki sem mondható gyilkos
36 1910, 4 | gyerekek jöttén~Az ember tán elbámul~S mégis talán csak
37 1910, 5 | szeretlek,~Ha nem voltál tán új, egész, nagy,~Hittél
38 1910, 5 | idejében,~Tengerre vinni tán ma se szégyen. ~Eladó a
39 1910, 6 | érzem a végem:~Medréből tán holnap kicsap~Az én dagadt
40 1912, 1 | Mondd, hogy egyszer,~Egyszer tán mégis valami jönni fog. ~
41 1912, 1 | nyílik az Úr ege,~Egyszer tán átszeli a tengert~Villám-csíkban~
42 1912, 2 | segítse:~Egy kurta évig élek tán még,~Tán még eddig se. ~
43 1912, 2 | kurta évig élek tán még,~Tán még eddig se. ~Mit kezdenék
44 1912, 2 | A vígságot. ~A temetőnek~Tán jussa lesz mihamar hozzám~
45 1912, 2 | útatvesztett~S ez a kereszt tán sírkereszt. ~S nincs más
46 1912, 2 | lidércfény hint lobot. ~Soha tán a Halált még~Így nem látták
47 1912, 4 | pulyák híg kacajára,~Ha tán hajrája nem is érdem,~Ha
48 1912, 4 | hajrája nem is érdem,~Ha tán csak örömtelen gleccser,~
49 1912, 4 | fogok egy dombon ülni~S tán nem népdalt dúdolok~S képet
50 1912, 4 | sohase bántott. ~Valamit tán szeretnénk,~Pillangó-élet
51 1912, 4 | valaki:~Én vagyok. ~Új igéim tán nem hatnak,~Rossz frigyesim
52 1912, 4 | rigmusos gyermekek jönnek. ~S tán árka lesz ennek a vád-özönnek,~
53 1912, 5 | Anjouknál kopját nem törött,~Tán török előtt megfutott~S
54 1912, 5 | magyarul mindig tudott~S tán tépetten és nem hősön,~De
55 1912, 5 | Népe, akiknek sarj-során~Ma tán zsandár-miniszterek~Tobzódnak
56 1912, 5 | kis reménye. ~Vannak, kik tán húszszor is ízlelték~Ily
57 1912, 5 | szolgaének. ~Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok~S terhére
58 1912, 5 | nem volt Élet-járó,~Csupán tán a Halálnál kevesebb,~Miként
59 1912, 5 | keritőmnek. ~Hogy szeressék, ezt tán tiltja is,~Mert ő nem számít
60 1912, 5 | készül a te boldogságod~Tán valahol.« ~»Kis lyányom,
61 1912, 5 | az ős, magyar tövek.~Ha tán bolondítnál s igazi se volnál,~
62 1912, 6 | elköltözött:~Búk között itt lesz tán az Isten. ~E szép élet nem
63 Margit, 0| ajkam megvonaglott~S mert tán féltetted az ajkaidat,~Kiadtad
64 Margit, 0| soha semmiféle népben~S tán megkimélem hitességtől énünk:~
65 Margit, 0| hordású, nyilt aknánk,~Kinek tán e nagy harc-gyűlés is semmi,~
66 Margit, 0| bárhogyan is ne tessék,~Tán holnap nagy, nevezetes jelesség. ~
67 Margit, 0| nagy-feledten csatáztunk,~Tán Ottokár volt az egyedüli,~
68 Margit, 0| tartozásom,~De Ottokár közülünk tán legjobban~Várt, várt, várt
69 Margit, 0| ment előre,~Holott soha tán kit sem szeretett,~De sorsa
70 Margit, 0| furcsa mese lelke,~Valaki, ki tán én is lehetek,~Ő helyét,
71 Margit, 0| a túlerjedés csömöre,~De tán holnap buján nő ki vetésünk~
72 Margit, 0| bizton várok.~Mert lesz tán már kis elhelyezkedés~E
73 Margit, 0| kész nálam a bocsánat~S tán bölcsebb úr lehet türelmes
74 1913, 2 | mezét~S már nem is kell tán.~Bemegyek és megfogom a
75 1913, 3 | hódolok~S félek, hogy már tán nem is félek.~
76 1913, 4 | könnyű, szokott a bánat,~Tán nem ölne meg a búcsúzás,~
77 1913, 4 | számitok~S amit az Élet elvett,~Tán holnapig mind Veled pótolom:~
78 1913, 5 | Ereinkben ma már a lázat.~Ma még tán egymást összetévesztjük,~
79 1913, 5 | szíveinken.~Titkon zúg már tán Mezőhegyesen.~
80 1914, 1 | Kinyargalom rest magamat,~Valami tán marad,~Vagy tán nem is marad,~
81 1914, 1 | Valami tán marad,~Vagy tán nem is marad,~De nem marad
82 1914, 1 | asszonyom?:~Ha ifjabb lennék, tán szeretne,~Igy csak egy renyhe,~
83 1914, 1 | az Időbe~Kandibb szemet tán senki sem meresztett:~Be
84 1914, 1 | mégis szent, mai Mával.~Ez tán több, mint a XL-ik század.~
85 1914, 1 | egy-kettő a Nőnek,~De jutott tán még jobb helyekre is:~Jutott
86 1914, 1 | helyett mindig harcok. ~És tán lassanként elfelejtem,~Sorsom,
87 1914, 1 | életem, be eldaloltalak. ~Tán utolsó, űzött, véres sereg,~
88 1914, 2 | ital-bor~Ráfér a szegényre,~Tán fölvidul országunkra~Valamikor
89 1914, 2 | kedvük,~Míg az igazukat~Tán kiverekedjük. ~Verekedés
90 1914, 2 | bukdácsolva.~Bécsben a korcsmáros~Tán még nem is sejti,~Vagy ha
91 1914, 2 | még nem is sejti,~Vagy ha tán sejti is,~Könnyen elfelejti. ~
92 1914, 2 | szakított messze-messze,~Tán túl-sokszor jutunk az eszetekbe. ~
93 1914, 2 | Tréfánk és furcsa ingerünk. ~Tán meghal ez a kicsi dal,~De
94 1914, 3 | kertek és be szépek a fák,~Tán sohse hittem volna,~Hogy
95 1914, 3 | nyírja~Fáját, kinek még tán nincs is sírja? ~Mondjam
96 1914, 3 | Mert valakit magamnál is tán jobban,~Gyalázatosan szeretek. ~
97 1914, 3 | Krúdy Gyulának küldöm~Most tán állnánk meg,~Nem cél, nem
98 1914, 4 | Galilei-körnek, nálamnál ifjabb és tán hívőbb lelkeimnek~
99 1914, 5 | mérföldekkel érlek el újra-újra~És tán összebujva~Egyszer leszünk
100 1914, 5 | hatalmad? ~Aláztatásom kell tán valakidnek~S én zsúfolt
101 1914, 5 | örvényes vizeken~Jussak tán az eszedbe. ~Most multam
102 1914, 5 | örömöket~S lesz-örömöket, kik tán nem is lesznek.~
103 1914, 5 | KÖZELBE KERÜLTÜNK~ ~Kezdetben tán nem is hevültünk~S mégis:~
104 1914, 5 | I. Prológus ~A dolgaim tán megmaradnak,~S én is megmaradok
105 1914, 5 | Mindenképpen vallom e vesztem:~Ez tán igaz~És valósággal így csináltam. ~
106 1914, 5 | csúfra nőttök,~Ha elmarad tán~Egyetlen és időn-jött nőtök. ~
107 1914, 5 | tudatnak.) ~De drága vagy s tán nekem drága~S tán nekem
108 1914, 5 | vagy s tán nekem drága~S tán nekem csak:~Nézz olykor
109 1914, 5 | és megaláz:~Mylitta, ha tán visszatérnél~Kegyesen a
110 1918, 0 | a csodáknak,~Kiket eddig tán meg se láttak. ~Jönnek mindenek,
111 1918, 1 | volna máskor élni,~Máskor s tán máshol:~Láz, virágzás, gyönyörű
112 1918, 1 | volna máskor élni,~Máskor s tán máshol,~Mert itt mindent
113 1918, 1 | ugy-e, nem történt nagy baj?~Tán egy kicsit megzavarodtam~
114 1918, 1 | hérosz,~Olyan mindegy: van-e tán még rossz~S van-e még tán
115 1918, 1 | tán még rossz~S van-e még tán megbecsülendő? ~Herold-csizmám
116 1918, 2 | futhatnék?) Egy-két határt tán~S aztán csalódottan megállván~
117 1918, 3 | büntet?~Nem elég, hogy (tán) élünk?~
118 1918, 4 | Föld-csillagon~Elrendelések. ~Tán holnap már vérrel meszelten~
119 1918, 4 | zúg:~Halunk vagy győzünk. ~Tán holnap már a torony hősibb~
120 1918, 4 | Ásít a tükör:~Egymást tán elfeledtük?~Milyen furcsák
121 AMegn, 0 | Szép volt, Uram, szörnyű és tán igaz volt,~Dörögtek a fellegeid~
122 AMegn, 1 | vigyáz Magára,~Van Isten s tán éppen olyas,~Kilyenekben
123 AMegn, 1 | Harcaimnak emléke sem remegtet,~Tán helyettem járt itt valaki,~
124 AMegn, 1 | a rossznál:~Elfelejtem s tán kiheverem~Lódítván magam
125 AMegn, 3 | alatt,~Egy bátor jajjal tán megkönnyülnék~S nem szabad.~
126 AMegn, 3 | e vén legenda megderül:~Tán kerül~Ezután is szamaras
127 AMegn, 4 | egyetlen helyet kaphat,~Hol tán mégis pihenne. ~Be nagyon
128 AMegn, 4 | nem jöttél vóna,~Ma már tán panaszló szám se szólna~
129 1923, 0 | léptedre dobogjon. ~Nem kell (tán), hogy eztán is fájjon~A
130 1923, 0 | napon a kigyúladt fáklyát,~Tán több, mint negyven éve.~
131 1923, 0 | Nem, jó urak, ígyen lenni~Tán egy kicsit sok találna,~
132 1923, 0 | ját most írja~Sírjukra tán, kik oly bizakodók,~Erre
133 1923, 0 | adtak akkorin kegyelmet.~Tán a gyermek~Volt egy kicsit
134 1923, 0 | Öreg cimborákat sajnálhat~S tán sokat sír, de hogyha lehet,~
135 1923, 0 | össze. ~Ha egy kicsit sírsz tán,~Ha sírnál, miként tudsz
136 Vers, 0 | vágya,~Mit tehetek róla? Tán az örök végzet~Rótta rám
137 Vers, 0 | feledt tagja vagyok én.~Tán ajkamon víg nóta is megcsendül~
138 MegEg, 0 | fény, illat, meleg,~Elvétve tán nyit orgonavirág is,~Vannak
139 MegEg, 0 | nyit orgonavirág is,~Vannak tán most is ifjú emberek,~Józan
140 MegEg, 0 | ifjú emberek,~Józan eszét tán most is elhajítja~Mámoros
141 MegEg, 0 | a szívem volt kissé nagy tán~És hogyha megtelt néha adtán,~
142 MegEg, 0 | ez vagy lassú hörgés?...~Tán kárhozott lelkek siratják~
143 AKote, 0 | Az ő aggódó lelke volt tán,~Amely a szirten átfogott... ~
144 AKote, 0 | KARÁCSONY~ ~Ma tán a béke ünnepelne,~A Messiásnak
145 AKote, 0 | Nyakig járó. ~Meg is ismer tán a tenger:~Sápadt ember,
146 AKote, 0 | rákok,~Ilyen Noé-bárkát~Tán Noé se látott. ~Rajt' a
147 AKote, 0 | Kérődzni lomhán, nyálasan,~Ez tán az ökrök dolga,~Ha nincs
|