1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3079
Part, Section
1 1906 | Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak.~
2 1906, 0 | Hiába döngetek kaput, falat~S mégis megkérdem tőletek:~
3 1906, 0 | száll új szárnyakon a dal~S ha elátkozza százszor Pusztaszer,~
4 1906, 1 | Kipattannak a tubarózsák~S elcsattan hosszú csoda-csók. ~
5 1906, 1 | napvirág-szemű menyasszony~S egy napsugár-lelkű legény.~
6 1906, 1 | A tubarózsa illatozzon~S áldott legyen a mámoruk. ~
7 1906, 1 | áldott legyen a mámoruk. ~S áldott legyen, ki: te meg
8 1906, 1 | Árnyak suhognak a sötétben~S elátkozott had nyöszörög. ~(
9 1906, 1 | fehér asszony jár a várban~S az ablakokon kinevet.~
10 1906, 1 | nézett,~Mert engem látott.~S mert nagyon szeretsz:~Nagyon
11 1906, 1 | szeretsz:~Nagyon szeretlek~S mert engem szeretsz:~Te
12 1906, 1 | A rózsás, gyilkos ujjnak~S véres szívemre szomorún~
13 1906, 1 | szaladunk,~Sírva szaladunk~S oda nem érünk. ~Hányszor
14 1906, 1 | az a csók, de hí az a tűz~S mondjuk szomorún:~Holnap.
15 1906, 1 | Bepaskolom mérges csalánnal. ~S míg libeg búsan, szerelemben,~
16 1906, 1 | CSÖND~ ~Karollak, vonlak s mégsem érlek el,~Itt a fehér
17 1906, 1 | marva bukjék rám fejed~S én tépem durván bársony-testedet.~
18 1906, 1 | hull,~Hideg a testünk. ~S piros kertekből, úgy tetszik
19 1906, 1 | leány és egy ifju ember~S mi, ím, egyszerre forrón
20 1906, 1 | vegyülünk el,~Te a királyné s én a király.~Lásd, ez a
21 1906, 1 | hullámzik, fénylik,~Hogy téged s engem lássanak.~Királyném,
22 1906, 1 | Összeszorulna. Könnyed eredne~S úszó, sötét gályánk szőnyegére~
23 1906, 1 | köntösében~Úsztunk a tavon~S az éjre vártunk. ~Öreg hajósunk~
24 1906, 1 | Áldott karú tó.~A tó nevetett~S bármerre megyünk~Azóta mindig:~
25 1906, 1 | Egy asszonyról, aki szeret~S akire én örökre vágyom.~
26 1906, 1 | ifjú Mosoly. ~* ~Sírtak s nevettek a boszorkák.~Köd
27 1906, 1 | Zuhogva hulltak a szivek~S én elfödtem az arcomat.~
28 1906, 1 | asszony jött fényben felém~S én ráemeltem arcomat. ~* ~
29 1906, 1 | arcomat. ~* ~Szemembe nézett s szivéért nyúlt,~Az arcomon
30 1906, 1 | vissza, ha lehet. ~Állj elébe s mondd meg néki,~Hogy én
31 1906, 1 | Egymás husába beletépünk~S lehullunk az őszi avaron.~ ~
32 1906, 2 | gatyás, bamba~Társakra s a csordára nézett,~Eltemette
33 1906, 2 | sokat érne itt a győzelem?~S én száz arcban is kínáltam
34 1906, 2 | szivem egy nagy harangvirág~S finom remegések: az erőm. ~
35 1906, 2 | már meghaltam akkor régen~S feküdtem vörös ravatalon. ~
36 1906, 2 | Valaki, kiért sokat sírtam~S akit halottan is szeretek. ~
37 1906, 2 | Budapesten csúf az élet~S ezerszer csúfabb a halál.« ~»
38 1906, 2 | megfogta~És kacagott, kacagott~S azóta déli temetőbe~Készül
39 1906, 2 | verte, húzta. ~Ténfergek s már az sincsen,~Ami könnyre
40 1906, 2 | fakasszon:~Korán jöttem én ide~S későn jött az az asszony.~
41 1906, 2 | Sok vér ömlött itt valaha~S maggyilkos méreg lett belőle. ~
42 1906, 2 | Itt meddő a nagy gerjedés~S százszor boldogok a vetéltek. ~
43 1906, 2 | Itt meddő a nagy gerjedés~S százszor boldogok a vetéltek.~
44 1906, 2 | egész sereg,~Elmúlt a nyár s ez mind nászágyra vár:~Ködharangok
45 1906, 2 | világ van, álomnak szaka~S nem villámfényes nap az
46 1906, 2 | rendje nincs a csóknak~S becsük van a magtalan álmodóknak,~
47 1906, 2 | álmodóknak,~Hol betelő vágy nincs s örök a láz:~Itt nincs már
48 1906, 2 | Elhalt a ködharangok hangja s a zene~S én szálltam az
49 1906, 2 | ködharangok hangja s a zene~S én szálltam az álom-lányok
50 1906, 2 | Hahó, száll Léda, Gina fut~S a fák közt az örök egyedülség~
51 1906, 2 | sorsot-hirdetőn,~Félelmesen.~S homlokomon simogat kezével~
52 1906, 2 | szent elődöm, nagy rokonom~S itt érezek~Egy szent kezet
53 1906, 2 | gaz lehúz, altat, befed~S egy kacagó szél suhan el~
54 1906, 3 | HAJNALON~ ~Sugaras a fejem s az arcom,~Amerre járok,
55 1906, 3 | Aki bevárta, íme, a Napot~S aki napfényes glóriában~
56 1906, 3 | alatt,~Táncolnak lelkemben s a máglyán~A sugarak, a napsugarak. ~
57 1906, 3 | egy titkot,~Egy álmot. S nem tudom, mit keresek. ~
58 1906, 3 | régi rontás~Száll előttem s én lehajtom fejem,~Várok
59 1906, 3 | lehajtom fejem,~Várok valamit. S amit várok,~Nem dicsőség,
60 1906, 3 | Napszálltakor jön, el fog jönni, el~S akkor majd hiába ébresztnek~
61 1906, 3 | fáradt volt, mielőtt élt~S aki még Párisban sem szeretett. ~
62 1906, 3 | álmokat. ~Sugaras a fejem s az arcom,~Zúg a harang,
63 1906, 3 | körültem,~Tüdőmbe suhan s én gyötrődve égek~Örökös
64 1906, 3 | ad, száz hazug mentséget~S kapatja ajkam gonosz italokra. ~
65 1906, 3 | sivatagára. ~Zavart szemembe kap s előttem vágtat~Piszkos rongyok
66 1906, 3 | rongyok és nyitott sebek árnya~S egész rémes tára a Pusztulásnak. ~
67 1906, 3 | a pislogó lángba~Meredni s várni téli éjben, csöndben,~
68 1906, 3 | mely vénhedten is cseng~S ifjú torokkal küldi messze
69 1906, 3 | szegény, bús lelkem repedt el~S ha hideg éjek rémét dalsereggel~
70 1906, 3 | szomorúság tengere sírva árad~S ha visszafut, otthagyja
71 1906, 3 | megették. ~Palota volt a szívem s a tömeg befertőzte,~Most
72 1906, 3 | elkönyvelik az irgalmasságot~S hol nem lel senki könnyre,
73 1906, 3 | hogy a földön van éppen~S piheghet bátran, szabadon
74 1906, 3 | hátam gyönge egy ütésnek~S bőröm egy garast nem ér
75 1906, 3 | örök áron. ~Mikor húz a sár s mint a puskafojtást,~Úgy
76 1906, 3 | én rongy nyoszolyámon?~S elszáll holt fénnyel, mire
77 1906, 3 | Szépség, Irgalom? Be várom.~S Ő énreám vár. Be régen is
78 1906, 3 | majd az aszfaltok lakóján~S szűzen, csókosan elküldöd
79 1906, 3 | rohanj hát tovább a vad éjbe~S álmodj, ha még tudsz, álmok
80 1906, 3 | Reggelre én már messze futok~S bomlottan sírok valahol:~
81 1906, 3 | itt van Páris a szivemen~S elránt az alkonyat. ~Most
82 1906, 3 | koldus, zűrös, bús világ~S az életbe belehazudunk~Egy
83 1906, 3 | Visszakövetel~A sorsom. S aztán meghalok,~Megölnek
84 1906, 3 | Megölnek a daltalan szivek~S a vad pézsma-szagok. ~Megölnek
85 1906, 3 | pézsma-szagok. ~Megölnek s nem lesz mámorom,~Kinyúlok
86 1906, 3 | egyszer hullna még reám~S csókolná le a szemeimet~
87 1906, 3 | Látomás,~Aki sohasem egy s aki sohase más,~Aki engem
88 1906, 3 | szerelem. ~Rákacag Páris~S a boldog Másik visszakacag,~
89 1906, 3 | durva öröm,~A bor ad álmot~S a poharamat összetöröm. ~
90 1906, 3 | muzsikás alkony~Szent zsivaján~S úgy csókolom meg az életet,~
91 1906, 3 | egy bús sóhaj szállt el~S most lelkemen pihen,~Valahol
92 1906, 3 | Valahol kacagás csendült most~S mosolyog a szivem.~Valahol
93 1906, 3 | élet,~Mert lány után futok~S valahol nagy lehet az átok,~
94 1906, 3 | kattogását,~Míg a nagy éj leszáll~S a nagy éjen egy pillanatban~
95 1906, 3 | nászban megfogant az élet~S azóta tart a nász örökké,~
96 1906, 3 | Cserélnek tüzes csókokat~S a legforróbb csókból szület
97 1906, 3 | belé~A végtelenbe, semmibe.~S a leglanyhább csókból fakadt
98 1906, 3 | párzás, nincs tüzes csók ma~S nincs a világnak messiása.~
99 1906, 3 | van talán: szép a világ s jó,~Mi vagyunk satnyák,
100 1906, 3 | Jégfagyos csókokban fogantunk~S a fagy a lelkünk vette meg.~
101 1906, 3 | A párzás végtelen sora~S átok a csók, átok az élet,~
102 1906, 3 | átok egyre nő fölöttünk~S így lesz az élet lomha,
103 1906, 3 | lesz az élet lomha, vén~S így leszünk mi, párzó királyok,~
104 1906, 3 | ez a föld üdvök Olimpja~S nem laknak itt: csak istenek.~
105 1906, 3 | reggelem,~Bús esti köd rémít s borul rám,~De az a reggel
106 1906, 3 | Szikráit a rémekre hányom~S hogy el ne izzék, hogy legyen:~
107 1906, 3 | csodája,~Ki fényre termett s itt marad~Ködomlasztó reggelre
108 1906, 3 | Lángfolyó lesz a szenny, salak~S a veszteglő bús akaratból~
109 1906, 3 | Legyen majd ez az ördög lánya~S én elhajítom lobogómat,~
110 1906, 3 | Beföd az arany-vörös tenger~S én elmerülök ölve, halva.~
111 1906, 3 | beszédet,~Susog a nádas s én messzekiáltok:~Nádi világ,
112 1906, 3 | sarja szállott, ím, elébed.~S bármint kacagtok léha, lenge
113 1906, 3 | gyávaságod, mely kifog a hősön~S áldom Midászt: én szamárfüles
114 1906, 3 | melyek ezután születnek~S szent vagyok én e részeg
115 1906, 3 | álma a szent, titkos Holnap~S a szamárfüles Midász volt
116 1906, 3 | Mese-zajlás volt. Még élt a Mese~S egy tavaszon én valakire
117 1906, 3 | de szép,~Új mese volt ez s az árny csodasápadt.~Mindig
118 1906, 3 | félve, fázva,~Élő mesére s élő asszonyára~Riadtan néztem.
119 1906, 3 | terem és mesét:~A mese régi s rizsporos árnyat~Kérleltem
120 1906, 3 | ki vagyok« (súgtam néki)~S meglékeltem a fejemet,~Agyamba
121 1906, 3 | fejemet,~Agyamba nézett s nevetett. ~(Vad vágyak vad
122 1906, 3 | kalandorának~Tart talán?) S térdre hulltam ott.~A zúgó
123 1906, 3 | csak csatázunk vadul:~Én s a disznófejű Nagyúr.~
124 1906, 3 | vigyétek a víg csörgő-sapkát is~S tarka köpenyeg sem kell
125 1906, 4 | ragyogásban~Várunk valamit s szörnyű lázban.~A pálmás
126 1906, 4 | összehajolnak,~Sírnak a jázminok. ~S ím, hirtelen violás árnyak~
127 1906, 4 | vér az, újra vér?~Várunk. S áll, áll a lilás ködben~
128 1906, 4 | óráig őrizzem a tested. ~S vissza se nézek, úgy futok
129 1906, 4 | most, narancsvirágos ország~S míg lángok gyúlnak cifra
130 1906, 4 | igen, alig kétezer éve~S itt kacagott Gallián felesége,~
131 1906, 4 | Előtte büszke, úri nép szalad~S a tányérjára nem hull pénzdarab. ~
132 1906, 4 | tányérjára nem hull pénzdarab. ~S én álmodón, mámorral, könnyes
133 1906, 4 | igen, itt ült a nótás béna~S az imperátor büszke asszonya~
134 1906, 4 | imperátor büszke asszonya~S a büszke nép rá nem nézett
135 1906, 4 | repült, szállt időn, téren át~S vitte zúgón a béna bárd
136 1906, 4 | Utolsó pénzét elébe veti~S a messzeségnek búsan vág
137 1906, 4 | Hát ezért öllek én meg.~S boldog vagyok, mert öltem.~
138 1906, 4 | bolygok,~Úgy vágytam ide s most már szállnék.~Óh, én
139 1906, 4 | parton sújt majd az álom~S alszunk fehéren és halottan~
140 1906, 4 | Jönnek erős, breton legények~S fejkötős, komoly, szűz leányok~
141 1906, 4 | fejkötős, komoly, szűz leányok~S fölzeng egy bús, istenes
142 1906, 4 | virággal, félelemmel. ~S téli orkán vad szele dobban,~
143 1906, 4 | bárkánk tengerre vágtat~S futunk fehéren és halottan.~
144 1907, 1 | Hogy ő engem megfoganjon~S aztán jöjjön a pokol. ~Bizarr
145 1907, 1 | éppen~(Ihaj, evoé, Tavasz)~S faragta ezt a verset: ~»
146 1907, 1 | Kánikulában, halk lombok alatt~S találkozott velem. ~Ballagtam
147 1907, 1 | Ballagtam éppen a Szajna felé~S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:~
148 1907, 1 | Nyár meg sem hőkölt belé~S Párisból az Ősz kacagva
149 1907, 1 | kacagva szaladt.~Itt járt, s hogy itt járt, én tudom
150 1907, 1 | beteg, merengő,~Körüllengi s babrálja lágyan~Szegény
151 1907, 1 | arcom nézi, nézi~Csodálva s könnyét ejti egyre~A szememre. ~
152 1907, 1 | ejti egyre~A szememre. ~S én gyermekként ébredek sírva~
153 1907, 1 | elillant évek~Szőlőhegyén s vidáman buggyan~Torkomon
154 1907, 1 | Ónos, csapó esőben ázom~S vörös-kék szőlőlevelekkel~
155 1907, 1 | Hajtogatom részeg korsómat~S lassan, gőggel magasra lépek. ~
156 1907, 1 | Földhöz vágom a boros-korsót~S vidám jóéjszakát kivánok.~
157 1907, 1 | szobámnak~És arcomon ezer redő~S száz lépésre a temető. ~
158 1907, 1 | falu alján,~Olyan szelíd s mégis merész:~Holdas éjen
159 1907, 1 | Hajnalig bámulunk egymásra~S olykor a lelkem is remeg:~
160 1907, 1 | visznek titkos szárnyak~S már azt sem tudom, hogy
161 1907, 1 | hogy vagyok,~Hogy élek-e? S a Hold ragyog. ~Alszik a
162 1907, 1 | Sírókat és fölébredőket,~S dér-esős, hideg hajnalon~
163 1907, 1 | Röpítsen a néma kormányos~S tülköljenek a ködbe-fúlt
164 1907, 1 | kesergőn~Hideg síneket szoritok~S várom alkonyban a halált~
165 1907, 1 | Az Élet: én szerelmesem~S dért sírt reám mindig az
166 1907, 1 | karom.~Vége. Síneket ölelek~S jön a halálgép muzsikálva. ~
167 1907, 1 | pernyék.~Dübörög Bábel szekere~S ifjultan reszket a karom,~
168 1907, 1 | újra ölelnék. ~Élet, Élet. S jön rám-zúdultan~Magtalan
169 1907, 1 | fekete szárnyu multam. ~S megölellek még egyszer,
170 1907, 1 | Utolsót lendül a karom~S úgy fonódik be görcsösen~
171 1907, 1 | puszta: a rég-halottaké~S készek a hűs ravatalok.~
172 1907, 1 | Mindig őrülten szépet akarok~S gyáva kutyaként a vágyba
173 1907, 1 | megigézett. ~Két lábam elhült s szétbomolt~Gyökerekként
174 1907, 1 | Gyökerekként a mélybe szállva~S itt állok a fehér mezőn,~
175 1907, 1 | Lombom a felhőket veri~S elhagytak a gondok. ~Állok:
176 1907, 1 | Némán a nagy éji mezőben~S koronámról hull a levél~
177 1907, 1 | sohse volt csillag az egén~S most vágyna egy kicsit szétnézni
178 1907, 1 | De fátyolos~Az én arcom s a Léda arca. ~Töff-töff,
179 1907, 1 | Táncol bolondul a kezein~S röhögve mondja: »Ülj le,
180 1907, 1 | szemük néz mindig engem~S akit reszketve lovagolok,~
181 1907, 1 | fickó-had zúg, kereng, röhög~S a szívem csak nagy néha
182 1907, 1 | van és kén-lángok égnek~S adnak, íme, újabb parancsot,~
183 1907, 2 | adta,~Hervatag a hitünk s a szekfünk.~Azért bánatba
184 1907, 2 | szépen.~Én siratom magam s a népem,~Kicsi virág, szegény
185 1907, 2 | lelkesültem. ~Én magamért vagyok s magamnak.~Akkor is, hogyha
186 1907, 2 | is, hogyha nótát mondok~S elpusztítnak rímek és gondok.~
187 1907, 2 | Drága tudás az én tudásom~S egy szekfü is sok a magyarnak.~
188 1907, 2 | magyar égre,~Már nem könnyes s nem félve rebben. ~Otthon
189 1907, 2 | álmodik Napfény-országról~S kik rácsapnak: hazai varjak. ~(
190 1907, 2 | Paraszt zsályaként aludt el~S bús krizantém-fürttel ébredt~
191 1907, 2 | ledőlt, lent sír a sárban~S ti rikácsoltok bőven és
192 1907, 2 | és bátran.~Kis akaratu, s nagy lábu gémek,~Ifjan is
193 1907, 2 | is vének. ~Rikácsoljatok s éljetek bőven,~Hisz még
194 1907, 2 | tág csőrü gémek,~Éhesek s vének. ~Olimpusz mellett
195 1907, 2 | madárnak lenni.~Nagy merészségű s kis vágyu gémek,~Sánták
196 1907, 2 | és vének. ~Ti rikácsoltok s pénzt kaptok érte,~Mi belefúlunk
197 1907, 2 | mocsári gémek,~Ügyesek s vének. ~Rikácsoljatok bőven
198 1907, 2 | Rikácsoljatok bőven és bátran~S vesszünk mi itt a magyar
199 1907, 2 | falvak küldtek utána átkot~S nem kereste a seregben senki~
200 1907, 2 | Virágos kunyhó épült a romokra~S kizöldült a megsebzett vidéknek~
201 1907, 2 | Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,~Vagy
202 1907, 2 | Lelkében Petrarca dalolt~S keltek újféle magyar zenék.~
203 1907, 2 | néha, titkos éjeken~Írt s eltépte, ha magyarul írt.~
204 1907, 2 | Ujjongnak a ludak, a gémek~S azok a rabló, azok az ősi~
205 1907, 2 | szürkeség, víz-gőz, pocsolya~S a nagy magyar Alföld felett~
206 1907, 2 | árra.~Föld int Nyugatról s a sármány-madár~Nyugatra
207 1907, 2 | Sósabbak itt a könnyek~S a fájdalmak is mások.~Ezerszer
208 1907, 2 | Ezerszer is meghalnak~S üdve nincs a keresztnek,~
209 1907, 2 | látások királyfia volnék~S lelkemen, szép, pogány lelkemen~
210 1907, 2 | hányszor csupán krisztuskodok~S minden igém kenetesen terül
211 1907, 2 | titkokat szívhatok belőle~S új részegség vagy új gondolat~
212 1907, 2 | titkokkal tele~A lelkem. S mégse apollói bátor,~Mégse
213 1907, 2 | ősöm. Tollamra néz, dohog~S kezemre csap a füstös pipaszárral.~
214 1907, 2 | hullt egy durva szó miatt.~S robogtak a királyi udvaron~
215 1907, 2 | trubadúr. ~Már régen várt s megbénult szive.~Zúgott
216 1907, 2 | diákot. ~Század kialszik s új század lobban:~A diák
217 1907, 2 | Befalazottan.~Lelke babona s árnyak hona,~De ő vár, meg
218 1907, 2 | Rég leomlott. Okos lakájok~S a sok tivornya~Megölték.)
219 1907, 2 | De vár, hogy sír a zár~S hogy fölenged az átok. ~
220 1907, 2 | hogy fölenged az átok. ~S messze, távolban, én érzem,
221 1907, 2 | Vághat utánam:~Vár a Szajna s elrejt a Bakony. ~Nagy az
222 1907, 2 | Hitszegő vagyok Álmos fajából~S máglyára vinne~Egy Irán-szagú,
223 1907, 2 | szegénylegényét~Őrzi nevetve~S beszórja virággal a Bakony. ~
224 1907, 2 | kezek;~Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen~Valami
225 1907, 2 | Engem borít erdők erdője~S halottan is rejt~Hű Bakony-erdőm,
226 1907, 2 | egy szent, szomorú legény~S annak lesz még sírnivalója. ~
227 1907, 2 | álmodik. »Megállj.« Esengek~S ő szállt sötéten, álmodón,~
228 1907, 2 | rongyra,~Atyám.« Rám néz s lép bátoran~Toronyról toronyra.~
229 1907, 2 | Nap fiának, magyarnak.~(S az álmosaknak, piszkosaknak,~
230 1907, 2 | Budapestre fitymálva nézett~S gúnyos nótákat fütyörészett. ~
231 1907, 2 | félve kalimpál a szivem~S hajh, már régen késik e
232 1907, 2 | Alig mert nézni a szemembe~S én vallattam keményen, egyre. ~»
233 1907, 2 | Boldog, erős, kacagó népek?« ~S halk mormolással kezdte
234 1907, 2 | Ahol a szárnyakat lenyesték~S ahol halottasak az esték. ~»
235 1907, 2 | Mormolta a vén Duna habja.~S boldogtalan kis országok
236 1907, 3 | Kereszttel őket szent pap űzi~S bütykös bottal hájhasu polgár. ~
237 1907, 3 | Dőzsölnek az özvegy legények.« ~S egy rózsát tép le mindegyik.~
238 1907, 3 | Egy Lédát keres: reá-mered~S meghal kék, csókra-torzult
239 1907, 3 | sírnak:~Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon~S egy-két
240 1907, 3 | vér-csöpp s könny-folt a falon~S egy-két bolond, verses papír-lap.~
241 1907, 3 | az erdőt.~Vacog a fogam s fütyörészek.~Hátam mögött
242 1907, 3 | Babonás partjára futnak. ~S pihennek a vén, csókos dalják,~
243 1907, 3 | Ültem partjain Babylonnak~S ültem már partjain a Gondnak. ~
244 1907, 3 | Láttam már apró szenvedelmet~S láttam beteg, hosszú szerelmet. ~
245 1907, 3 | Lelkemet már nagy válság ülte~S voltam kis álmok kis őrültje. ~
246 1907, 3 | szennyesen és ifjan vének.~Égnek~S nem tudják, hogy miért,
247 1907, 3 | ördög-konyhán mérget kavarni,~Marni~S nem tudnak se élni, se halni. ~
248 1907, 3 | Mikor az Ég furcsa, lila-kék~S találkákra mennek a lyányok,~
249 1907, 3 | zavarodott szerelmesek,~Pírral s pihegve szemben állnak~Az
250 1907, 3 | pihegve szemben állnak~Az Ég s a Város. Szivük dobog~Vad
251 1907, 3 | vágyva, félve~Arra, ki szép s kit nem ismerünk,~Hideg
252 1907, 3 | Hideg szeretőnkre, az Égre. ~S ott fenn az Égen, ott valahol,~
253 1907, 3 | Sírván nevetünk az Ég alatt~S ott fenn, ott fenn, ott
254 1907, 3 | Jobb a sár, mint a köd s mint köd-kertben~A rózsák. ~
255 1907, 3 | régi e dal),~Te vagy álmok s hópelyhek menedéke:~Élsz
256 1907, 3 | PUSZTÁN~ ~Éltem a Pusztán s megkisérteték:~Csengő, muzsikáló
257 1907, 3 | elémbe a kincset. Kiszórta~S virított nyomban ezer rózsa. ~
258 1907, 3 | ezer rózsa. ~Dalolva járok s aranyat szedek.~Büszkén
259 1907, 3 | én rózsák között járok. ~S csalános szik-föld lábamat
260 1907, 3 | fülembe nótáz,~Iszunk, iszunk s én hallgatom.~Piros hajnalok
261 1907, 3 | Táncol egy boros asztalon~S ős Kaján birkózik velem. ~
262 1907, 3 | torna ez, bús, végtelen~S az asztalon ömlik a bor. ~
263 1907, 3 | járhatott egy céda ősöm~S nekem azóta cimborám,~Apám,
264 1907, 3 | nem öröm.~Fejfájás a mámor s a hírnév.~Cudar álmokban
265 1907, 3 | álom-villanásom,~Egy-két hivem. S lelkem alatt~Egy nagy mocsár:
266 1907, 3 | csömöröm, nagy irtózásom~S egy beteg, fonnyadt derekam.~
267 1907, 3 | Uram, én megadom magam.« ~S már látom, mint kap paripára,~
268 1907, 3 | Vállamra üt, nagyot nevet~S viszik tovább a táltosával~
269 1907, 3 | pogány tornákra szalad~S én feszülettel, tört pohárral,~
270 1907, 3 | Most dalba fog a manó-sereg~S táncol a pilláimon. ~Várok
271 1907, 3 | üstökén~És zakatol, zakatol. ~S valakit, aki talán sohse
272 1907, 3 | hirtelen.~Fekszik, mint én s az ágya felé~Csúszik a veszedelem. ~
273 1907, 3 | Hajnal,~Szobámba bekacag~S szórja szomoru kacagással~
274 1907, 3 | Szőnyege: mult. Tetője: vágy.~S avarra vetve gúnyosan, puhán~
275 1907, 3 | Minden sarokból rám nevet~S bedúdolnak ős, trágár dalokat~
276 1907, 3 | az a nász, amit igérnek~S amit soha meg nem kapunk.~»
277 1907, 3 | súgja a végső Tavasz is~S meghalunk. ~De várok a Tavasz-kunyhóban~
278 1907, 3 | várok a Tavasz-kunyhóban~S a nász-vágy mindig tegnapi:~
279 1907, 3 | mentünk a csillagos éjben~S megyünk, amig élünk.~Óh,
280 1907, 3 | hajnalod~Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat,~Hogy fia fogant
281 1907, 3 | az arany, myrrha, tömjén~S a nagy, fájó gondolatok. ~
282 1907, 3 | gondolatok. ~Mienk az élet s kötelez:~Kisded-sírás velünk
283 1907, 3 | testvérem, borulj elébe~S csókold meg sírva a kezét.~
284 1907, 3 | nagy asszony várva piheg~S mint tűzharang, úgy csendül,
285 1907, 3 | Jégvirágosan, csóktalanul~S barna hajadra a nagy Ősznek~
286 1907, 3 | Kik zokogtak, integettek~S én ujjongtam a hajón. ~Jött
287 1907, 3 | a hajón. ~Jött az alkony s ködbe vontan~Állt a parton
288 1907, 3 | Sem keszkenőt, sem virágot~S úgy hangzott, mint egy mese:~»
289 1907, 3 | asztal-trónon,~Én, mámor-fejedelem~S fejemet, a süllyedtet,~Följebb-följebb
290 1907, 3 | Ma szeretek, ma adok.« ~S az első bús jöttmentnek~
291 1907, 3 | Pénzecském megcsörgetem~S királyian, vidáman~Lábai
292 1907, 3 | Szólott a nagy Pénztárnok~S ömlöttek elébem az ezrek.)~»
293 1907, 3 | a kínod, itt a reményed~S a szíved vére.« ~»Eredj.« (
294 1907, 3 | vagy fizetve, béna koldus~S most meg fogsz halni.«~
295 1907, 3 | Öröm-városból menekülök én~S nem mehetek sohase vissza. ~
296 1907, 3 | kölyök-ércek.~Zeng az arany~S az én könnyeim hullnak. ~
297 1907, 3 | az én könnyeim hullnak. ~S én a palotát támasztom.~
298 1907, 3 | gazdagok~Mélyén az éjnek. ~S csönd, Lázár hallgat.~Tapsot
299 1907, 3 | Hahotáznak a gazdagok.~S csönd, Lázár hallgat. ~III.~
300 1907, 3 | Az öreg Lázár a Bibliából~S a gazdagok félve köszönnek. ~
301 1907, 3 | Lázár az örök őszi-béna~S a Földön még szokás örülni.~
302 1907, 3 | is szeretne táncra kelni~S rőt erdőkben, rőt szatirokkal~
303 1907, 3 | mellével asszonyokat vár~S valamit, amitől kacagna. ~
304 1907, 3 | gazdagok megriadt nyája~S ő bekóstol az édes lébe. ~
305 1907, 3 | az édes lébe. ~Bekóstol s testét megcsiklandja~Olykor
306 1907, 3 | lány, olykor egy asszony~S ez a Lázár örök kalandja. ~
307 1907, 3 | Szórja a levelet marokkal~S cseng a szive:~»Halleluja,
308 1907, 3 | szép aranyok.« ~Kél a nap s irigyen nevet:~Valaki boldog.
309 1907, 3 | Megkoszoruztam a fejed,~Szerettelek. ~S eladtalak, én fejedelmem,~
310 1907, 3 | Megreng a Föld sok ezer évre~S késői bűnös, bús szemek~
311 1907, 3 | húnyás, nagy Fagy.~A sár jön s tán eszünkbe jut~Egy vasalatlan
312 1907, 3 | herceg,~Meghal az Öröm. S mi sóhajtunk:~»Rossz Isten,
313 1907, 3 | Vihar-kölykök hada cibálja~S lábunk alatt Tavasz kacag,~
314 1907, 3 | kis szél-ficsur bolondja~S lent a Nap a szent sugarat~
315 1907, 3 | lent a Nap a szent sugarat~S őrült kékjét a tenger ontja. ~
316 1907, 3 | Fejünket a hideg egeknek~S lábunk alatt finom urak~
317 1907, 3 | lábunk alatt finom urak~S parfümös asszonyok nevetnek. ~
318 1907, 3 | Gémberedett, nagy testünk óvja~S végzi, hogy másoknak legyen~
319 1907, 3 | a parton,~Meghalna pálma s a mosoly~Finom, együgyű,
320 1907, 3 | Bukott Athén sok szép legénye~S a virágok büszkén kacagtak~
321 1907, 3 | Éltem és a halálra vártam~S várván várva a véget:~Egy
322 1907, 3 | Betévedt. ~»Vizet adj!« S én hűs vizet adtam~Bozótom
323 1907, 3 | adtam~Bozótom fészerében~S pénzt dobott a vendég-gazember~
324 1907, 3 | vendég-gazember~Elébem. ~S én nyomban vágytam a világot,~
325 1907, 3 | Én, a bús erdők foglya~S szaladtam vissza az Életbe~
326 1907, 3 | állom, hogy ez: a Minden~S hogy minden egyéb hasztalan:~
327 1907, 3 | a vér. ~Nemzetek halnak s újra kikelnek~S szent a
328 1907, 3 | Nemzetek halnak s újra kikelnek~S szent a bátor, ki, mint
329 1907, 3 | szent Személyünket leszólta~S ma félénken fogunk kezet. ~
330 1907, 3 | asszonyok.~Gyötrődünk, szökünk s mértföldekre~Árasztjuk a
331 1907, 3 | Tegnap Dantét őrte meg agyunk~S ha tegnap Istennél több
332 1907, 3 | gyáva rím-kutyák vagyunk. ~S ha megjönnek a gyér aranyak:~
333 1907, 3 | legény,~Idegen volt a csókja s pénze.~Szegény Charles-om,
334 1907, 3 | szegény virágra?~Kell a harmat s a harmat drága. ~Párisba
335 1907, 3 | nézem~Az élet Karneválját~S néhány bátor koldussal~Imádkozom
336 1907, 3 | asszonyok: friss telivérek~S tüzes fiúk bilincsbe verve~
337 1907, 3 | a szürke sorsu~Verebek. ~S ott húznak el minden délben,~
338 1907, 3 | köszönnek:~Ím, jön az új Pán~S az új leányok,~Az éji nimfák,~
339 1907, 3 | Vigasztald meg, hogy így jó s Te akartad. ~Zúgd, hogy
340 1907, 3 | akartad. ~Zúgd, hogy ez így jó s rongyságom nem átok,~Dervised
341 1907, 3 | szent barátod,~Arany elkerül s elkerül az Élet~S örömödre
342 1907, 3 | elkerül s elkerül az Élet~S örömödre van kincsekből
343 1907, 3 | fagyjak boldog jégszoborrá~S boldogan zengjen téged ez
344 1907, 4 | Sugarak cécóznak fölöttünk~S az Élet nagy ünnepet ül~
345 1907, 4 | az Élet nagy ünnepet ül~S holt-tengeren szomorú csolnak~
346 1907, 4 | lelkemen.~Holt-tenger a lelkem s az álmom,~De a csolnakot
347 1907, 4 | még vidám volt a tenger~S halál nem sírt mélyéből
348 1907, 4 | hogy lelkembe süllyedsz~S ott halsz meg majd, én szerelmesem.~
349 1907, 4 | erőnek,~Ölni gyáva cenkeket.~S horkanva, óh, jaj, kiugrik~
350 1907, 4 | és két szent, puha vállad~S rajtad ég a kereszt.~
351 1907, 4 | lesz a mi nagy csatázásunk~S örök a nászunk.~
352 1907, 4 | feküdtek, csak feküdtek. ~S arra jött egy régi sóhaj~
353 1907, 4 | arra jött egy régi sóhaj~S megreszkettek frissen ők,~
354 1907, 4 | Csontjaik vigan zörögtek. ~S arra jött egy régi nász-éj~
355 1907, 4 | arra jött egy régi nász-éj~S újból elpihentek ők.~Fehér
356 1907, 4 | Magam szeretem, ha szeretlek~S irigye vagyok a szemednek.~
357 1907, 4 | boldog, forró, ifju pára~S a rózsakoszorús ifjak, leányok~
358 1907, 4 | fekete párra. ~»Kik ezek?« S mi bús csöndben belépünk.~
359 1907, 4 | Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk~S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat~
360 1907, 4 | szerte-szórjuk. ~Elhal a zene s a víg teremben~Téli szél
361 1907, 4 | víg teremben~Téli szél zúg s elalusznak a lángok.~Mi
362 1907, 4 | az én szent bolondságom~S én meghalok. ~Dalok, dalok,~
363 1907, 4 | mehetnek, törnek, élnek~S én meghalok. ~Fehér karok,~
364 1907, 4 | Mindenem: csókom, utam, sorsom~S én meghalok.~
365 1907, 4 | gyarlón, himbálva váltnak~S meghalnak vágyak tüzében. ~
366 1907, 4 | A lángunk~Éhesen lobban.~S itt lent a kertben még a
367 1907, 4 | Öreg és hűvös az én ajkam~S fejem körül lángol a Nyár~
368 1907, 4 | Kigyúl majd lelkünkben a Nyár~S jön az Óra nagy üdv-sereggel. ~
369 1907, 4 | Egy ékes nárcisz-ligetet~S mint kaland-útján egy Zeusz,~
370 1907, 4 | Itt Bihar vezér lakott~S nótáztak méla szűzek.~Most
371 1907, 4 | Hold.~Leszünk-e mi pirosak~S fölkelnek-e a dalok?~Nem
372 1907, 4 | lakott.~Bús, babonás ez a táj~S tán holnap összeesünk.~Nem
373 1907, 4 | áldomások,~Ember-sors titka s kicsike tett:~Ez volt ő.~
374 1907, 4 | hogy szivemre szálljon. ~S őrzi a szívemet~E babonás,
375 1907, 4 | küldött csókkal az életbe~S tudtam, hogy testem miért
376 1907, 4 | asszony-öröm. ~Ki szült s ki tanított a csókra?~Asszony.
377 1907, 4 | tanított a csókra?~Asszony. S a halál hajnalán~Altass,
378 1907, 4 | kebled két vad opál-rózsa~S ajakad topáz. ~Arany-lényeddel
379 1907, 4 | lihegne~Mindig, örökig. ~S mikor az élet nagyon fájna,~
380 1907, 4 | Ifjú, szerelmes sejkek~S vágyó, szűz asszony-rózsák,~
381 1907, 4 | Marunnak fizette adóját. ~S jött Bajla, buja asszony,~
382 1907, 4 | Titkos hálóit értem szőtte~S hogyha leborulok előtte,~
383 1907, 4 | Mintha pendelyben látna ujra~S nem elnyűve és megsárgulva,~
384 1907, 4 | Békülj meg az én ős szivemmel~S borulj erős vállamra.« ~
385 1907, 4 | csittít, csókol, altat~S szent, békés, falusi hatalmak~
386 1907, 4 | Ülnek majd a szivemre. ~S mint kit az édesanyja vert
387 1907, 4 | üdvöm~Majd elzokogom. ~S ha majd a Kéjtől mindent
388 1907, 4 | szó, amit ki sohse mondtak~S dicsőség. Végáron eladnám~
389 1907, 4 | Szeretnélek szeretni.« ~S én visszanéznék a szemébe~
390 1907, 4 | én visszanéznék a szemébe~S szólnék, mint bús beteghez:~»
391 1907, 4 | Most egy kicsit elbujdosik~S megáll az elmulásnál. ~Hajrá,
392 1907, 4 | Harcoljatok avval, ki harcot akar~S hagyjátok el a harctalant,~
393 1907, 4 | nőnek a kicsik, így nőnek. ~S ha duzzadt emlőm elfonnyad
394 1907, 4 | Utólag majd királlyá kentek? ~S bámulom majd a daliákat,~
395 1907, 4 | óvja.~Polónia a vidám rabok~S törött sajkások víg hajója. ~
396 1907, 4 | hajója. ~A Visztulánál hajdan s ma is~Tréfás, dalos halászok
397 1907, 4 | Tréfás, dalos halászok ülnek~S Polóniának asszonyai~Új
398 1907, 4 | szülnek. ~Halat a Visztula s gyermeket~A lengyel asszony
399 1907, 4 | hátán gyermekek is futnak.~S nincs ott pokol és nincs
400 1907, 4 | ott Halál,~Ahol dalolni s szülni tudnak. ~Isten vidám
401 1907, 4 | Isten: Élet - halleluja -~S az Életnek nincs soha vége.~
402 1907, 4 | elvezetni,~Akit a cél elkerül~S akit a sors bekerít. ~Vig
403 1907, 4 | bosszú,~Az igazság, a csömör~S a fényes, nagyszerü harc.~
404 1907, 4 | SEREG~ ~Krisztus szent árnya s Heine ördög-arca~Táncolnak
405 1907, 4 | Szaladnak a bélyegesek~S egy nagy csillag van a homlokukon. ~
406 1907, 4 | előtte~Bitós, szomoru hegyek~S ők mennek rongyoltan, szórtan,
407 1907, 4 | ajkakkal mézes asszonyaitok~S nyitott szívvel baráti,
408 1907, 4 | szirt-lelke játszott velem~S a szép hazugság lett kenyerem. ~
409 1907, 4 | hegyi-beszéd minden dalom~S a hitem: egy pogány hatalom. ~
410 1907, 4 | Jószágom, pénzem nincsen nekem~S mégis a Pénzt, a Pénzt hirdetem. ~
411 1907, 4 | Pénzt, a Pénzt hirdetem. ~S egyszer, életem csúnya fokán,~
412 1907, 4 | HALÁLA~ ~Szép Rómám alszik s én virrasztok,~A büszke
413 1907, 4 | Míg vonagolnak a gyepen~S akkor szúrjatok a szívembe:~
414 1907, 4 | szagos virágok,~Zöngő méhek s hárs alatt~Hahotázó gyermekek,~
415 1907, 4 | Méhes mellett hűvös álmok~S kik szakadtak ágyékomból,~
416 1907, 4 | titokkal, ígérettel~Jön az Élet s csalogat,~Kupát fogok s
417 1907, 4 | s csalogat,~Kupát fogok s nevetek:~»Nem kellesz, sápadt
418 1907, 4 | erős,~Földszagú gondolatok~S küldném őket a világba.~
419 1907, 4 | Tíz öltő szeme belefárad.~S mire az írást jól kibetűzzük,~
420 1907, 4 | is futott néhány század. ~S mi táncolunk a nagy Kéz
421 1907, 4 | táncolunk a nagy Kéz alatt.~S mennyi jóság hal meg kevélyen,~
422 1907, 4 | betüket látunk az égen. ~S a Kéz, a nagy, tréfás Kéz
423 1907, 4 | még itt lenn hívő Pietró?~S ha a betüket már-már olvassuk,~
424 1907, 4 | már-már olvassuk,~Ő letörli s új betüket ró.~
425 1907, 4 | Jön a karácsony fehéren~S énhozzám is jön talán majd~
426 1907, 4 | Csöndesen lép a szobámba~S én köszöntöm: »Béke, béke.«~
427 1907, 4 | Akit én siratok, ne sírjon~S aki temet, az sírt ne ásson:~
428 1907, 4 | Én vagyok a temető-király~S mindenható az én sirásom. ~
429 1907, 4 | Fájdalmat tudok kölcsönadni.~S halálban is szép lesz, babéros,~
430 1907, 4 | Kire haraggal, kire kéjjel?~S ostoba kis emlékezések~Indulnak
431 1907, 4 | Oceánig hordják a habját. ~S ha rám dől a szittya magasság,~
432 1907, 4 | Valaki az Értől indul el~S befut a szent, nagy Oceánba.~
433 1908, 0 | Illés-nép Ég felé rohan~S megáll ott, hol a tél örök,~
434 1908, 0 | Porzik szekerük és zörög. ~Ég s Föld között, bús-hazátlanul~
435 1908, 0 | A Föld reájuk fölkacag~S jég-útjukat szánva szórja
436 1908, 1 | ahogy lelkemben lépked~S az ő bús »Ádám, hol vagy?«-
437 1908, 1 | Megtaláltam és megöleltem~S egyek leszünk mi a halálban.~
438 1908, 1 | Mindig neki harangozunk~S óh, jaj, én ott ülök a balján. ~
439 1908, 1 | az Én és a kín,~A terv s a csók, minden az Isten. ~
440 1908, 1 | jókat,~Unja a nyugtalanokat~S a sokszerű, nagy álmodókat. ~
441 1908, 1 | kerestem,~Még meg se leltem s akkor is~Kötődtem vele s
442 1908, 1 | s akkor is~Kötődtem vele s versenyeztem. ~Az Isten
443 1908, 1 | Mindig neki harangozunk~S óh, jaj, én ott ülök a balján.~
444 1908, 1 | Ki unta a faragott képet~S dalolt, hogyha keresztre
445 1908, 1 | röpültünk,~Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,~Egymás mellett
446 1908, 1 | Egymás mellett dalolva ültünk~S miként az Idő, úgy röpültünk. ~
447 1908, 1 | röpültünk. ~Húsz éve elmult s gondolatban~Ott röpül a
448 1908, 1 | röpül a szánom az éjben~S amit akkor elmulasztottam,~
449 1908, 1 | vége:~Békíts ki Magaddal s magammal,~Hiszen Te vagy
450 1908, 1 | tüzes daganat a szivem~S nincs, mi nyugtot adjon.~
451 1908, 1 | egykoron~Térdig gázolt a vérben~S most nézd Uram, nincs nekem
452 1908, 1 | Elszáradt már az ajkam~S száraz karó a két karom
453 1908, 1 | vége.~Békíts ki Magaddal s magammal,~Hiszen Te vagy
454 1908, 1 | rongyolt lelkemben a Hit~S eszemben a régi ifjuság:~
455 1908, 1 | Éreztem az Isten-szagot~S kerestem akkor valakit. ~
456 1908, 1 | Megvárt ott, a Sion-hegy alján~S lángoltak, égtek a kövek.~
457 1908, 1 | vén kezét megcsókoltam~S jajgatva törtem az eszem:~»
458 1908, 1 | Ő nézett reám szomorún~S harangozott, harangozott. ~»
459 1908, 1 | nevedet tudnám.«~Ő várt, várt s aztán fölszaladt.~Minden
460 1908, 1 | zsoltár-ütem:~Halotti zsoltár. S én ülök~Sírván a Sion-hegy
461 1908, 1 | engem, mert, jaj, utálnak~S olyan jó szeretettnek lenni. ~
462 1908, 1 | szeretettnek lenni. ~Szeress engem s ölelj át szépen,~Mi, hajh,
463 1908, 1 | hajh, cudar világot élünk~S kenyértől függ az üdvösségem. ~
464 1908, 1 | enni. ~Így kell csókolni s megmaradni~És így kell nagyokat
465 1908, 1 | Lelkünket és a mindenséget~S én csak két rossz, táncoló
466 1908, 1 | két rossz, táncoló lábat~S reszkető szívet adok néked. ~
467 1908, 1 | álom. ~Vagy dobj le egyszer s mindörökre,~Ne táncolj,
468 1908, 1 | tréfálj mindig.~Nem bírom s holt csillagaid már~Nyúgodt
469 1908, 1 | Holott Ő a Halálnak is ura~S akkor vagytok a közelében,~
470 1908, 1 | a Halál ura,~Derít rátok s örül az Isten~Ha így szóltok:
471 1908, 1 | sorsom: menni, menni, menni~S az álmom: az Isten. ~Vele
472 1908, 1 | álmommal, nagy, bolond hitben~S csak ennyit szólni: Isten,
473 1908, 1 | ennyit szólni: Isten, Isten~S újból imádkozni. ~Nem bírom
474 1908, 1 | elloptam,~Nőid csókoltam s kortyongattam borod.~Méltón
475 1908, 1 | soha-soha napvilágon.~Velem van s mindig éjszakán. ~Olyan
476 1908, 1 | nehogy megértsék.~Velem van s rossz az éjszakám. ~Az Istenem,
477 1908, 1 | fog az Isten, az ős Élet~S e földön szól majd harsonája:~»
478 1908, 1 | igazságot teszek én máma.«~S e földön szól majd harsonája. ~
479 1908, 2 | büntet,~Ő teljesíti az Időt~S nem érti meg a mi szivünket. ~
480 1908, 2 | Ő csak mosolyog és akar~S egy fagyott Nap az ábrázatja. ~
481 1908, 2 | Egy-egy világot megfagyaszt~S ötöt-hatot hajít a tűzbe. ~
482 1908, 2 | szüntelen,~Nem fogják gátok s renyhe partok. ~Ő: a folyásnak
483 1908, 2 | akarója,~Melynek forrása s vége nincsen.~Ő: minden
484 1908, 2 | jöttem:~Lomboztam ima helyett~S keveset könyörögtem. ~Ontottam
485 1908, 2 | virágoztam. ~Öreg vagyok s pogányul~Imát még most se
486 1908, 2 | csak halálig~Magyar virágok s lombok.~
487 1908, 2 | ős görög átok. ~Homérosz s felhős görög tragédiák~Vágnak
488 1908, 2 | Beh elfeledtem görögül s férfiul,~Már csak a sorsot,
489 1908, 2 | élet, te mondtad szüntelen~S hogy higgyük: akartad.~S
490 1908, 2 | S hogy higgyük: akartad.~S míg játszadoztak rajta bús
491 1908, 2 | poéta lettem.~Múltak az évek s én, verselő diák,~Öreg mesterem,
492 1908, 2 | én, mint te: lombtalanul~S még emlékem sincsen.~Másokért
493 1908, 2 | vagyok~Ünnep-kocsit tolni~S én jó mesterem, szeretném
494 1908, 2 | én és egy paraszti átok.~S én jól tudom, mindnyájan
495 1908, 2 | Őszben, télben, tavaszban s lomha nyárban.~A nagy Mezőn
496 1908, 2 | a Halált,~Pedig magyarul s nagyon szépen hívta~S vén
497 1908, 2 | magyarul s nagyon szépen hívta~S vén haláláig hiányzott neki~
498 1908, 2 | gyermek.~De hisz' Istennek s ami keserűbb:~Magyarnak,
499 1908, 2 | virrasztott, pusztult csöndesen~S gőggel rugott ki végső éjszakáján. ~
500 1908, 2 | mértéknél ő többet adott~S ő azt se kapta, ami nagyon
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3079 |