Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
ruth 1
ruthnak 2
rútitó 1
s 3079
sablonon 1
sais 1
saját 2
Frequency    [«  »]
-----
-----
5869 a
3079 s
2353 az
1923 és
1453 nem
Ady Endre
Ady Endre összes költeményei

IntraText - Concordances

s

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3079

     Part,  Section
1 1906 | Engedtem őket életre jönni, s átnyújtom őket Léda asszonynak.~ 2 1906, 0 | Hiába döngetek kaput, falat~S mégis megkérdem tőletek:~ 3 1906, 0 | száll új szárnyakon a dal~S ha elátkozza százszor Pusztaszer,~ 4 1906, 1 | Kipattannak a tubarózsák~S elcsattan hosszú csoda-csók. ~ 5 1906, 1 | napvirág-szemű menyasszony~S egy napsugár-lelkű legény.~ 6 1906, 1 | A tubarózsa illatozzon~S áldott legyen a mámoruk. ~ 7 1906, 1 | áldott legyen a mámoruk. ~S áldott legyen, ki: te meg 8 1906, 1 | Árnyak suhognak a sötétben~S elátkozott had nyöszörög. ~( 9 1906, 1 | fehér asszony jár a várban~S az ablakokon kinevet.~ 10 1906, 1 | nézett,~Mert engem látott.~S mert nagyon szeretsz:~Nagyon 11 1906, 1 | szeretsz:~Nagyon szeretlek~S mert engem szeretsz:~Te 12 1906, 1 | A rózsás, gyilkos ujjnak~S véres szívemre szomorún~ 13 1906, 1 | szaladunk,~Sírva szaladunk~S oda nem érünk. ~Hányszor 14 1906, 1 | az a csók, de az a tűz~S mondjuk szomorún:~Holnap. 15 1906, 1 | Bepaskolom mérges csalánnal. ~S míg libeg búsan, szerelemben,~ 16 1906, 1 | CSÖND~ ~Karollak, vonlak s mégsem érlek el,~Itt a fehér 17 1906, 1 | marva bukjék rám fejed~S én tépem durván bársony-testedet.~ 18 1906, 1 | hull,~Hideg a testünk. ~S piros kertekből, úgy tetszik 19 1906, 1 | leány és egy ifju ember~S mi, ím, egyszerre forrón 20 1906, 1 | vegyülünk el,~Te a királyné s én a király.~Lásd, ez a 21 1906, 1 | hullámzik, fénylik,~Hogy téged s engem lássanak.~Királyném, 22 1906, 1 | Összeszorulna. Könnyed eredne~S úszó, sötét gályánk szőnyegére~ 23 1906, 1 | köntösében~Úsztunk a tavon~S az éjre vártunk. ~Öreg hajósunk~ 24 1906, 1 | Áldott karú .~A nevetett~S bármerre megyünk~Azóta mindig:~ 25 1906, 1 | Egy asszonyról, aki szeret~S akire én örökre vágyom.~ 26 1906, 1 | ifjú Mosoly. ~* ~Sírtak s nevettek a boszorkák.~Köd 27 1906, 1 | Zuhogva hulltak a szivek~S én elfödtem az arcomat.~ 28 1906, 1 | asszony jött fényben felém~S én ráemeltem arcomat. ~* ~ 29 1906, 1 | arcomat. ~* ~Szemembe nézett s szivéért nyúlt,~Az arcomon 30 1906, 1 | vissza, ha lehet. ~Állj elébe s mondd meg néki,~Hogy én 31 1906, 1 | Egymás husába beletépünk~S lehullunk az őszi avaron.~ ~ 32 1906, 2 | gatyás, bamba~Társakra s a csordára nézett,~Eltemette 33 1906, 2 | sokat érne itt a győzelem?~S én száz arcban is kínáltam 34 1906, 2 | szivem egy nagy harangvirág~S finom remegések: az erőm. ~ 35 1906, 2 | már meghaltam akkor régen~S feküdtem vörös ravatalon. ~ 36 1906, 2 | Valaki, kiért sokat sírtam~S akit halottan is szeretek. ~ 37 1906, 2 | Budapesten csúf az élet~S ezerszer csúfabb a halál.« ~» 38 1906, 2 | megfogta~És kacagott, kacagott~S azóta déli temetőbe~Készül 39 1906, 2 | verte, húzta. ~Ténfergek s már az sincsen,~Ami könnyre 40 1906, 2 | fakasszon:~Korán jöttem én ide~S későn jött az az asszony.~ 41 1906, 2 | Sok vér ömlött itt valaha~S maggyilkos méreg lett belőle. ~ 42 1906, 2 | Itt meddő a nagy gerjedés~S százszor boldogok a vetéltek. ~ 43 1906, 2 | Itt meddő a nagy gerjedés~S százszor boldogok a vetéltek.~ 44 1906, 2 | egész sereg,~Elmúlt a nyár s ez mind nászágyra vár:~Ködharangok 45 1906, 2 | világ van, álomnak szaka~S nem villámfényes nap az 46 1906, 2 | rendje nincs a csóknak~S becsük van a magtalan álmodóknak,~ 47 1906, 2 | álmodóknak,~Hol betelő vágy nincs s örök a láz:~Itt nincs már 48 1906, 2 | Elhalt a ködharangok hangja s a zene~S én szálltam az 49 1906, 2 | ködharangok hangja s a zene~S én szálltam az álom-lányok 50 1906, 2 | Hahó, száll Léda, Gina fut~S a fák közt az örök egyedülség~ 51 1906, 2 | sorsot-hirdetőn,~Félelmesen.~S homlokomon simogat kezével~ 52 1906, 2 | szent elődöm, nagy rokonom~S itt érezek~Egy szent kezet 53 1906, 2 | gaz lehúz, altat, befed~S egy kacagó szél suhan el~ 54 1906, 3 | HAJNALON~ ~Sugaras a fejem s az arcom,~Amerre járok, 55 1906, 3 | Aki bevárta, íme, a Napot~S aki napfényes glóriában~ 56 1906, 3 | alatt,~Táncolnak lelkemben s a máglyán~A sugarak, a napsugarak. ~ 57 1906, 3 | egy titkot,~Egy álmot. S nem tudom, mit keresek. ~ 58 1906, 3 | régi rontás~Száll előttem s én lehajtom fejem,~Várok 59 1906, 3 | lehajtom fejem,~Várok valamit. S amit várok,~Nem dicsőség, 60 1906, 3 | Napszálltakor jön, el fog jönni, el~S akkor majd hiába ébresztnek~ 61 1906, 3 | fáradt volt, mielőtt élt~S aki még Párisban sem szeretett. ~ 62 1906, 3 | álmokat. ~Sugaras a fejem s az arcom,~Zúg a harang, 63 1906, 3 | körültem,~Tüdőmbe suhan s én gyötrődve égek~Örökös 64 1906, 3 | ad, száz hazug mentséget~S kapatja ajkam gonosz italokra. ~ 65 1906, 3 | sivatagára. ~Zavart szemembe kap s előttem vágtat~Piszkos rongyok 66 1906, 3 | rongyok és nyitott sebek árnya~S egész rémes tára a Pusztulásnak. ~ 67 1906, 3 | a pislogó lángba~Meredni s várni téli éjben, csöndben,~ 68 1906, 3 | mely vénhedten is cseng~S ifjú torokkal küldi messze 69 1906, 3 | szegény, bús lelkem repedt el~S ha hideg éjek rémét dalsereggel~ 70 1906, 3 | szomorúság tengere sírva árad~S ha visszafut, otthagyja 71 1906, 3 | megették. ~Palota volt a szívem s a tömeg befertőzte,~Most 72 1906, 3 | elkönyvelik az irgalmasságot~S hol nem lel senki könnyre, 73 1906, 3 | hogy a földön van éppen~S piheghet bátran, szabadon 74 1906, 3 | hátam gyönge egy ütésnek~S bőröm egy garast nem ér 75 1906, 3 | örök áron. ~Mikor húz a sár s mint a puskafojtást,~Úgy 76 1906, 3 | én rongy nyoszolyámon?~S elszáll holt fénnyel, mire 77 1906, 3 | Szépség, Irgalom? Be várom.~S Ő énreám vár. Be régen is 78 1906, 3 | majd az aszfaltok lakóján~S szűzen, csókosan elküldöd 79 1906, 3 | rohanj hát tovább a vad éjbe~S álmodj, ha még tudsz, álmok 80 1906, 3 | Reggelre én már messze futok~S bomlottan sírok valahol:~ 81 1906, 3 | itt van Páris a szivemen~S elránt az alkonyat. ~Most 82 1906, 3 | koldus, zűrös, bús világ~S az életbe belehazudunk~Egy 83 1906, 3 | Visszakövetel~A sorsom. S aztán meghalok,~Megölnek 84 1906, 3 | Megölnek a daltalan szivek~S a vad pézsma-szagok. ~Megölnek 85 1906, 3 | pézsma-szagok. ~Megölnek s nem lesz mámorom,~Kinyúlok 86 1906, 3 | egyszer hullna még reám~S csókolná le a szemeimet~ 87 1906, 3 | Látomás,~Aki sohasem egy s aki sohase más,~Aki engem 88 1906, 3 | szerelem. ~Rákacag Páris~S a boldog Másik visszakacag,~ 89 1906, 3 | durva öröm,~A bor ad álmot~S a poharamat összetöröm. ~ 90 1906, 3 | muzsikás alkony~Szent zsivaján~S úgy csókolom meg az életet,~ 91 1906, 3 | egy bús sóhaj szállt el~S most lelkemen pihen,~Valahol 92 1906, 3 | Valahol kacagás csendült most~S mosolyog a szivem.~Valahol 93 1906, 3 | élet,~Mert lány után futok~S valahol nagy lehet az átok,~ 94 1906, 3 | kattogását,~Míg a nagy éj leszáll~S a nagy éjen egy pillanatban~ 95 1906, 3 | nászban megfogant az élet~S azóta tart a nász örökké,~ 96 1906, 3 | Cserélnek tüzes csókokat~S a legforróbb csókból szület 97 1906, 3 | belé~A végtelenbe, semmibe.~S a leglanyhább csókból fakadt 98 1906, 3 | párzás, nincs tüzes csók ma~S nincs a világnak messiása.~ 99 1906, 3 | van talán: szép a világ s ,~Mi vagyunk satnyák, 100 1906, 3 | Jégfagyos csókokban fogantunk~S a fagy a lelkünk vette meg.~ 101 1906, 3 | A párzás végtelen sora~S átok a csók, átok az élet,~ 102 1906, 3 | átok egyre fölöttünk~S így lesz az élet lomha, 103 1906, 3 | lesz az élet lomha, vén~S így leszünk mi, párzó királyok,~ 104 1906, 3 | ez a föld üdvök Olimpja~S nem laknak itt: csak istenek.~ 105 1906, 3 | reggelem,~Bús esti köd rémít s borul rám,~De az a reggel 106 1906, 3 | Szikráit a rémekre hányom~S hogy el ne izzék, hogy legyen:~ 107 1906, 3 | csodája,~Ki fényre termett s itt marad~Ködomlasztó reggelre 108 1906, 3 | Lángfolyó lesz a szenny, salak~S a veszteglő bús akaratból~ 109 1906, 3 | Legyen majd ez az ördög lánya~S én elhajítom lobogómat,~ 110 1906, 3 | Beföd az arany-vörös tenger~S én elmerülök ölve, halva.~ 111 1906, 3 | beszédet,~Susog a nádas s én messzekiáltok:~Nádi világ, 112 1906, 3 | sarja szállott, ím, elébed.~S bármint kacagtok léha, lenge 113 1906, 3 | gyávaságod, mely kifog a hősön~S áldom Midászt: én szamárfüles 114 1906, 3 | melyek ezután születnek~S szent vagyok én e részeg 115 1906, 3 | álma a szent, titkos Holnap~S a szamárfüles Midász volt 116 1906, 3 | Mese-zajlás volt. Még élt a Mese~S egy tavaszon én valakire 117 1906, 3 | de szép,~Új mese volt ez s az árny csodasápadt.~Mindig 118 1906, 3 | félve, fázva,~Élő mesére s élő asszonyára~Riadtan néztem. 119 1906, 3 | terem és mesét:~A mese régi s rizsporos árnyat~Kérleltem 120 1906, 3 | ki vagyok« (súgtam néki)~S meglékeltem a fejemet,~Agyamba 121 1906, 3 | fejemet,~Agyamba nézett s nevetett. ~(Vad vágyak vad 122 1906, 3 | kalandorának~Tart talán?) S térdre hulltam ott.~A zúgó 123 1906, 3 | csak csatázunk vadul:~Én s a disznófejű Nagyúr.~ 124 1906, 3 | vigyétek a víg csörgő-sapkát is~S tarka köpenyeg sem kell 125 1906, 4 | ragyogásban~Várunk valamit s szörnyű lázban.~A pálmás 126 1906, 4 | összehajolnak,~Sírnak a jázminok. ~S ím, hirtelen violás árnyak~ 127 1906, 4 | vér az, újra vér?~Várunk. S áll, áll a lilás ködben~ 128 1906, 4 | óráig őrizzem a tested. ~S vissza se nézek, úgy futok 129 1906, 4 | most, narancsvirágos ország~S míg lángok gyúlnak cifra 130 1906, 4 | igen, alig kétezer éve~S itt kacagott Gallián felesége,~ 131 1906, 4 | Előtte büszke, úri nép szalad~S a tányérjára nem hull pénzdarab. ~ 132 1906, 4 | tányérjára nem hull pénzdarab. ~S én álmodón, mámorral, könnyes 133 1906, 4 | igen, itt ült a nótás béna~S az imperátor büszke asszonya~ 134 1906, 4 | imperátor büszke asszonya~S a büszke nép nem nézett 135 1906, 4 | repült, szállt időn, téren át~S vitte zúgón a béna bárd 136 1906, 4 | Utolsó pénzét elébe veti~S a messzeségnek búsan vág 137 1906, 4 | Hát ezért öllek én meg.~S boldog vagyok, mert öltem.~ 138 1906, 4 | bolygok,~Úgy vágytam ide s most már szállnék.~Óh, én 139 1906, 4 | parton sújt majd az álom~S alszunk fehéren és halottan~ 140 1906, 4 | Jönnek erős, breton legények~S fejkötős, komoly, szűz leányok~ 141 1906, 4 | fejkötős, komoly, szűz leányok~S fölzeng egy bús, istenes 142 1906, 4 | virággal, félelemmel. ~S téli orkán vad szele dobban,~ 143 1906, 4 | bárkánk tengerre vágtat~S futunk fehéren és halottan.~ 144 1907, 1 | Hogy ő engem megfoganjon~S aztán jöjjön a pokol. ~Bizarr 145 1907, 1 | éppen~(Ihaj, evoé, Tavasz)~S faragta ezt a verset: ~» 146 1907, 1 | Kánikulában, halk lombok alatt~S találkozott velem. ~Ballagtam 147 1907, 1 | Ballagtam éppen a Szajna felé~S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:~ 148 1907, 1 | Nyár meg sem hőkölt belé~S Párisból az Ősz kacagva 149 1907, 1 | kacagva szaladt.~Itt járt, s hogy itt járt, én tudom 150 1907, 1 | beteg, merengő,~Körüllengi s babrálja lágyan~Szegény 151 1907, 1 | arcom nézi, nézi~Csodálva s könnyét ejti egyre~A szememre. ~ 152 1907, 1 | ejti egyre~A szememre. ~S én gyermekként ébredek sírva~ 153 1907, 1 | elillant évek~Szőlőhegyén s vidáman buggyan~Torkomon 154 1907, 1 | Ónos, csapó esőben ázom~S vörös-kék szőlőlevelekkel~ 155 1907, 1 | Hajtogatom részeg korsómat~S lassan, gőggel magasra lépek. ~ 156 1907, 1 | Földhöz vágom a boros-korsót~S vidám jóéjszakát kivánok.~ 157 1907, 1 | szobámnak~És arcomon ezer redő~S száz lépésre a temető. ~ 158 1907, 1 | falu alján,~Olyan szelíd s mégis merész:~Holdas éjen 159 1907, 1 | Hajnalig bámulunk egymásra~S olykor a lelkem is remeg:~ 160 1907, 1 | visznek titkos szárnyak~S már azt sem tudom, hogy 161 1907, 1 | hogy vagyok,~Hogy élek-e? S a Hold ragyog. ~Alszik a 162 1907, 1 | Sírókat és fölébredőket,~S dér-esős, hideg hajnalon~ 163 1907, 1 | Röpítsen a néma kormányos~S tülköljenek a ködbe-fúlt 164 1907, 1 | kesergőn~Hideg síneket szoritok~S várom alkonyban a halált~ 165 1907, 1 | Az Élet: én szerelmesem~S dért sírt reám mindig az 166 1907, 1 | karom.~Vége. Síneket ölelek~S jön a halálgép muzsikálva. ~ 167 1907, 1 | pernyék.~Dübörög Bábel szekere~S ifjultan reszket a karom,~ 168 1907, 1 | újra ölelnék. ~Élet, Élet. S jön rám-zúdultan~Magtalan 169 1907, 1 | fekete szárnyu multam. ~S megölellek még egyszer, 170 1907, 1 | Utolsót lendül a karom~S úgy fonódik be görcsösen~ 171 1907, 1 | puszta: a rég-halottaké~S készek a hűs ravatalok.~ 172 1907, 1 | Mindig őrülten szépet akarok~S gyáva kutyaként a vágyba 173 1907, 1 | megigézett. ~Két lábam elhült s szétbomolt~Gyökerekként 174 1907, 1 | Gyökerekként a mélybe szállva~S itt állok a fehér mezőn,~ 175 1907, 1 | Lombom a felhőket veri~S elhagytak a gondok. ~Állok: 176 1907, 1 | Némán a nagy éji mezőben~S koronámról hull a levél~ 177 1907, 1 | sohse volt csillag az egén~S most vágyna egy kicsit szétnézni 178 1907, 1 | De fátyolos~Az én arcom s a Léda arca. ~Töff-töff, 179 1907, 1 | Táncol bolondul a kezein~S röhögve mondja: »Ülj le, 180 1907, 1 | szemük néz mindig engem~S akit reszketve lovagolok,~ 181 1907, 1 | fickó-had zúg, kereng, röhög~S a szívem csak nagy néha 182 1907, 1 | van és kén-lángok égnek~S adnak, íme, újabb parancsot,~ 183 1907, 2 | adta,~Hervatag a hitünk s a szekfünk.~Azért bánatba 184 1907, 2 | szépen.~Én siratom magam s a népem,~Kicsi virág, szegény 185 1907, 2 | lelkesültem. ~Én magamért vagyok s magamnak.~Akkor is, hogyha 186 1907, 2 | is, hogyha nótát mondok~S elpusztítnak rímek és gondok.~ 187 1907, 2 | Drága tudás az én tudásom~S egy szekfü is sok a magyarnak.~ 188 1907, 2 | magyar égre,~Már nem könnyes s nem félve rebben. ~Otthon 189 1907, 2 | álmodik Napfény-országról~S kik rácsapnak: hazai varjak. ~( 190 1907, 2 | Paraszt zsályaként aludt el~S bús krizantém-fürttel ébredt~ 191 1907, 2 | ledőlt, lent sír a sárban~S ti rikácsoltok bőven és 192 1907, 2 | és bátran.~Kis akaratu, s nagy lábu gémek,~Ifjan is 193 1907, 2 | is vének. ~Rikácsoljatok s éljetek bőven,~Hisz még 194 1907, 2 | tág csőrü gémek,~Éhesek s vének. ~Olimpusz mellett 195 1907, 2 | madárnak lenni.~Nagy merészségű s kis vágyu gémek,~Sánták 196 1907, 2 | és vének. ~Ti rikácsoltok s pénzt kaptok érte,~Mi belefúlunk 197 1907, 2 | mocsári gémek,~Ügyesek s vének. ~Rikácsoljatok bőven 198 1907, 2 | Rikácsoljatok bőven és bátran~S vesszünk mi itt a magyar 199 1907, 2 | falvak küldtek utána átkot~S nem kereste a seregben senki~ 200 1907, 2 | Virágos kunyhó épült a romokra~S kizöldült a megsebzett vidéknek~ 201 1907, 2 | Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,~Vagy 202 1907, 2 | Lelkében Petrarca dalolt~S keltek újféle magyar zenék.~ 203 1907, 2 | néha, titkos éjeken~Írt s eltépte, ha magyarul írt.~ 204 1907, 2 | Ujjongnak a ludak, a gémek~S azok a rabló, azok az ősi~ 205 1907, 2 | szürkeség, víz-gőz, pocsolya~S a nagy magyar Alföld felett~ 206 1907, 2 | árra.~Föld int Nyugatról s a sármány-madár~Nyugatra 207 1907, 2 | Sósabbak itt a könnyek~S a fájdalmak is mások.~Ezerszer 208 1907, 2 | Ezerszer is meghalnak~S üdve nincs a keresztnek,~ 209 1907, 2 | látások királyfia volnék~S lelkemen, szép, pogány lelkemen~ 210 1907, 2 | hányszor csupán krisztuskodok~S minden igém kenetesen terül 211 1907, 2 | titkokat szívhatok belőle~S új részegség vagy új gondolat~ 212 1907, 2 | titkokkal tele~A lelkem. S mégse apollói bátor,~Mégse 213 1907, 2 | ősöm. Tollamra néz, dohog~S kezemre csap a füstös pipaszárral.~ 214 1907, 2 | hullt egy durva szó miatt.~S robogtak a királyi udvaron~ 215 1907, 2 | trubadúr. ~Már régen várt s megbénult szive.~Zúgott 216 1907, 2 | diákot. ~Század kialszik s új század lobban:~A diák 217 1907, 2 | Befalazottan.~Lelke babona s árnyak hona,~De ő vár, meg 218 1907, 2 | Rég leomlott. Okos lakájok~S a sok tivornya~Megölték.) 219 1907, 2 | De vár, hogy sír a zár~S hogy fölenged az átok. ~ 220 1907, 2 | hogy fölenged az átok. ~S messze, távolban, én érzem, 221 1907, 2 | Vághat utánam:~Vár a Szajna s elrejt a Bakony. ~Nagy az 222 1907, 2 | Hitszegő vagyok Álmos fajából~S máglyára vinne~Egy Irán-szagú, 223 1907, 2 | szegénylegényét~Őrzi nevetve~S beszórja virággal a Bakony. ~ 224 1907, 2 | kezek;~Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen~Valami 225 1907, 2 | Engem borít erdők erdője~S halottan is rejt~ Bakony-erdőm, 226 1907, 2 | egy szent, szomorú legény~S annak lesz még sírnivalója. ~ 227 1907, 2 | álmodik. »MegálljEsengek~S ő szállt sötéten, álmodón,~ 228 1907, 2 | rongyra,~AtyámRám néz s lép bátoran~Toronyról toronyra.~ 229 1907, 2 | Nap fiának, magyarnak.~(S az álmosaknak, piszkosaknak,~ 230 1907, 2 | Budapestre fitymálva nézett~S gúnyos nótákat fütyörészett. ~ 231 1907, 2 | félve kalimpál a szivem~S hajh, már régen késik e 232 1907, 2 | Alig mert nézni a szemembe~S én vallattam keményen, egyre. ~» 233 1907, 2 | Boldog, erős, kacagó népek?« ~S halk mormolással kezdte 234 1907, 2 | Ahol a szárnyakat lenyesték~S ahol halottasak az esték. ~» 235 1907, 2 | Mormolta a vén Duna habja.~S boldogtalan kis országok 236 1907, 3 | Kereszttel őket szent pap űzi~S bütykös bottal hájhasu polgár. ~ 237 1907, 3 | Dőzsölnek az özvegy legények.« ~S egy rózsát tép le mindegyik.~ 238 1907, 3 | Egy Lédát keres: reá-mered~S meghal kék, csókra-torzult 239 1907, 3 | sírnak:~Egy-két vér-csöpp s könny-folt a falon~S egy-két 240 1907, 3 | vér-csöpp s könny-folt a falon~S egy-két bolond, verses papír-lap.~ 241 1907, 3 | az erdőt.~Vacog a fogam s fütyörészek.~Hátam mögött 242 1907, 3 | Babonás partjára futnak. ~S pihennek a vén, csókos dalják,~ 243 1907, 3 | Ültem partjain Babylonnak~S ültem már partjain a Gondnak. ~ 244 1907, 3 | Láttam már apró szenvedelmet~S láttam beteg, hosszú szerelmet. ~ 245 1907, 3 | Lelkemet már nagy válság ülte~S voltam kis álmok kis őrültje. ~ 246 1907, 3 | szennyesen és ifjan vének.~Égnek~S nem tudják, hogy miért, 247 1907, 3 | ördög-konyhán mérget kavarni,~Marni~S nem tudnak se élni, se halni. ~ 248 1907, 3 | Mikor az Ég furcsa, lila-kék~S találkákra mennek a lyányok,~ 249 1907, 3 | zavarodott szerelmesek,~Pírral s pihegve szemben állnak~Az 250 1907, 3 | pihegve szemben állnak~Az Ég s a Város. Szivük dobog~Vad 251 1907, 3 | vágyva, félve~Arra, ki szép s kit nem ismerünk,~Hideg 252 1907, 3 | Hideg szeretőnkre, az Égre. ~S ott fenn az Égen, ott valahol,~ 253 1907, 3 | Sírván nevetünk az Ég alatt~S ott fenn, ott fenn, ott 254 1907, 3 | Jobb a sár, mint a köd s mint köd-kertben~A rózsák. ~ 255 1907, 3 | régi e dal),~Te vagy álmok s hópelyhek menedéke:~Élsz 256 1907, 3 | PUSZTÁN~ ~Éltem a Pusztán s megkisérteték:~Csengő, muzsikáló 257 1907, 3 | elémbe a kincset. Kiszórta~S virított nyomban ezer rózsa. ~ 258 1907, 3 | ezer rózsa. ~Dalolva járok s aranyat szedek.~Büszkén 259 1907, 3 | én rózsák között járok. ~S csalános szik-föld lábamat 260 1907, 3 | fülembe nótáz,~Iszunk, iszunk s én hallgatom.~Piros hajnalok 261 1907, 3 | Táncol egy boros asztalon~S ős Kaján birkózik velem. ~ 262 1907, 3 | torna ez, bús, végtelen~S az asztalon ömlik a bor. ~ 263 1907, 3 | járhatott egy céda ősöm~S nekem azóta cimborám,~Apám, 264 1907, 3 | nem öröm.~Fejfájás a mámor s a hírnév.~Cudar álmokban 265 1907, 3 | álom-villanásom,~Egy-két hivem. S lelkem alatt~Egy nagy mocsár: 266 1907, 3 | csömöröm, nagy irtózásom~S egy beteg, fonnyadt derekam.~ 267 1907, 3 | Uram, én megadom magam.« ~S már látom, mint kap paripára,~ 268 1907, 3 | Vállamra üt, nagyot nevet~S viszik tovább a táltosával~ 269 1907, 3 | pogány tornákra szalad~S én feszülettel, tört pohárral,~ 270 1907, 3 | Most dalba fog a manó-sereg~S táncol a pilláimon. ~Várok 271 1907, 3 | üstökén~És zakatol, zakatol. ~S valakit, aki talán sohse 272 1907, 3 | hirtelen.~Fekszik, mint én s az ágya felé~Csúszik a veszedelem. ~ 273 1907, 3 | Hajnal,~Szobámba bekacag~S szórja szomoru kacagással~ 274 1907, 3 | Szőnyege: mult. Tetője: vágy.~S avarra vetve gúnyosan, puhán~ 275 1907, 3 | Minden sarokból rám nevet~S bedúdolnak ős, trágár dalokat~ 276 1907, 3 | az a nász, amit igérnek~S amit soha meg nem kapunk.~» 277 1907, 3 | súgja a végső Tavasz is~S meghalunk. ~De várok a Tavasz-kunyhóban~ 278 1907, 3 | várok a Tavasz-kunyhóban~S a nász-vágy mindig tegnapi:~ 279 1907, 3 | mentünk a csillagos éjben~S megyünk, amig élünk.~Óh, 280 1907, 3 | hajnalod~Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat,~Hogy fia fogant 281 1907, 3 | az arany, myrrha, tömjén~S a nagy, fájó gondolatok. ~ 282 1907, 3 | gondolatok. ~Mienk az élet s kötelez:~Kisded-sírás velünk 283 1907, 3 | testvérem, borulj elébe~S csókold meg sírva a kezét.~ 284 1907, 3 | nagy asszony várva piheg~S mint tűzharang, úgy csendül, 285 1907, 3 | Jégvirágosan, csóktalanul~S barna hajadra a nagy Ősznek~ 286 1907, 3 | Kik zokogtak, integettek~S én ujjongtam a hajón. ~Jött 287 1907, 3 | a hajón. ~Jött az alkony s ködbe vontan~Állt a parton 288 1907, 3 | Sem keszkenőt, sem virágot~S úgy hangzott, mint egy mese:~» 289 1907, 3 | asztal-trónon,~Én, mámor-fejedelem~S fejemet, a süllyedtet,~Följebb-följebb 290 1907, 3 | Ma szeretek, ma adok.« ~S az első bús jöttmentnek~ 291 1907, 3 | Pénzecském megcsörgetem~S királyian, vidáman~Lábai 292 1907, 3 | Szólott a nagy Pénztárnok~S ömlöttek elébem az ezrek.)~» 293 1907, 3 | a kínod, itt a reményed~S a szíved vére.« ~»Eredj.« ( 294 1907, 3 | vagy fizetve, béna koldus~S most meg fogsz halni.«~ 295 1907, 3 | Öröm-városból menekülök én~S nem mehetek sohase vissza. ~ 296 1907, 3 | kölyök-ércek.~Zeng az arany~S az én könnyeim hullnak. ~ 297 1907, 3 | az én könnyeim hullnak. ~S én a palotát támasztom.~ 298 1907, 3 | gazdagok~Mélyén az éjnek. ~S csönd, Lázár hallgat.~Tapsot 299 1907, 3 | Hahotáznak a gazdagok.~S csönd, Lázár hallgat. ~III.~ 300 1907, 3 | Az öreg Lázár a Bibliából~S a gazdagok félve köszönnek. ~ 301 1907, 3 | Lázár az örök őszi-béna~S a Földön még szokás örülni.~ 302 1907, 3 | is szeretne táncra kelni~S rőt erdőkben, rőt szatirokkal~ 303 1907, 3 | mellével asszonyokat vár~S valamit, amitől kacagna. ~ 304 1907, 3 | gazdagok megriadt nyája~S ő bekóstol az édes lébe. ~ 305 1907, 3 | az édes lébe. ~Bekóstol s testét megcsiklandja~Olykor 306 1907, 3 | lány, olykor egy asszony~S ez a Lázár örök kalandja. ~ 307 1907, 3 | Szórja a levelet marokkal~S cseng a szive:~»Halleluja, 308 1907, 3 | szép aranyok.« ~Kél a nap s irigyen nevet:~Valaki boldog. 309 1907, 3 | Megkoszoruztam a fejed,~Szerettelek. ~S eladtalak, én fejedelmem,~ 310 1907, 3 | Megreng a Föld sok ezer évre~S késői bűnös, bús szemek~ 311 1907, 3 | húnyás, nagy Fagy.~A sár jön s tán eszünkbe jut~Egy vasalatlan 312 1907, 3 | herceg,~Meghal az Öröm. S mi sóhajtunk:~»Rossz Isten, 313 1907, 3 | Vihar-kölykök hada cibálja~S lábunk alatt Tavasz kacag,~ 314 1907, 3 | kis szél-ficsur bolondja~S lent a Nap a szent sugarat~ 315 1907, 3 | lent a Nap a szent sugarat~S őrült kékjét a tenger ontja. ~ 316 1907, 3 | Fejünket a hideg egeknek~S lábunk alatt finom urak~ 317 1907, 3 | lábunk alatt finom urak~S parfümös asszonyok nevetnek. ~ 318 1907, 3 | Gémberedett, nagy testünk óvja~S végzi, hogy másoknak legyen~ 319 1907, 3 | a parton,~Meghalna pálma s a mosoly~Finom, együgyű, 320 1907, 3 | Bukott Athén sok szép legénye~S a virágok büszkén kacagtak~ 321 1907, 3 | Éltem és a halálra vártam~S várván várva a véget:~Egy 322 1907, 3 | Betévedt. ~»Vizet adjS én hűs vizet adtam~Bozótom 323 1907, 3 | adtam~Bozótom fészerében~S pénzt dobott a vendég-gazember~ 324 1907, 3 | vendég-gazember~Elébem. ~S én nyomban vágytam a világot,~ 325 1907, 3 | Én, a bús erdők foglya~S szaladtam vissza az Életbe~ 326 1907, 3 | állom, hogy ez: a Minden~S hogy minden egyéb hasztalan:~ 327 1907, 3 | a vér. ~Nemzetek halnak s újra kikelnek~S szent a 328 1907, 3 | Nemzetek halnak s újra kikelnek~S szent a bátor, ki, mint 329 1907, 3 | szent Személyünket leszólta~S ma félénken fogunk kezet. ~ 330 1907, 3 | asszonyok.~Gyötrődünk, szökünk s mértföldekre~Árasztjuk a 331 1907, 3 | Tegnap Dantét őrte meg agyunk~S ha tegnap Istennél több 332 1907, 3 | gyáva rím-kutyák vagyunk. ~S ha megjönnek a gyér aranyak:~ 333 1907, 3 | legény,~Idegen volt a csókja s pénze.~Szegény Charles-om, 334 1907, 3 | szegény virágra?~Kell a harmat s a harmat drága. ~Párisba 335 1907, 3 | nézem~Az élet Karneválját~S néhány bátor koldussal~Imádkozom 336 1907, 3 | asszonyok: friss telivérek~S tüzes fiúk bilincsbe verve~ 337 1907, 3 | a szürke sorsu~Verebek. ~S ott húznak el minden délben,~ 338 1907, 3 | köszönnek:~Ím, jön az új Pán~S az új leányok,~Az éji nimfák,~ 339 1907, 3 | Vigasztald meg, hogy így s Te akartad. ~Zúgd, hogy 340 1907, 3 | akartad. ~Zúgd, hogy ez így s rongyságom nem átok,~Dervised 341 1907, 3 | szent barátod,~Arany elkerül s elkerül az Élet~S örömödre 342 1907, 3 | elkerül s elkerül az Élet~S örömödre van kincsekből 343 1907, 3 | fagyjak boldog jégszoborrá~S boldogan zengjen téged ez 344 1907, 4 | Sugarak cécóznak fölöttünk~S az Élet nagy ünnepet ül~ 345 1907, 4 | az Élet nagy ünnepet ül~S holt-tengeren szomorú csolnak~ 346 1907, 4 | lelkemen.~Holt-tenger a lelkem s az álmom,~De a csolnakot 347 1907, 4 | még vidám volt a tenger~S halál nem sírt mélyéből 348 1907, 4 | hogy lelkembe süllyedsz~S ott halsz meg majd, én szerelmesem.~ 349 1907, 4 | erőnek,~Ölni gyáva cenkeket.~S horkanva, óh, jaj, kiugrik~ 350 1907, 4 | és két szent, puha vállad~S rajtad ég a kereszt.~ 351 1907, 4 | lesz a mi nagy csatázásunk~S örök a nászunk.~ 352 1907, 4 | feküdtek, csak feküdtek. ~S arra jött egy régi sóhaj~ 353 1907, 4 | arra jött egy régi sóhaj~S megreszkettek frissen ők,~ 354 1907, 4 | Csontjaik vigan zörögtek. ~S arra jött egy régi nász-éj~ 355 1907, 4 | arra jött egy régi nász-éj~S újból elpihentek ők.~Fehér 356 1907, 4 | Magam szeretem, ha szeretlek~S irigye vagyok a szemednek.~ 357 1907, 4 | boldog, forró, ifju pára~S a rózsakoszorús ifjak, leányok~ 358 1907, 4 | fekete párra. ~»Kik ezekS mi bús csöndben belépünk.~ 359 1907, 4 | Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk~S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat~ 360 1907, 4 | szerte-szórjuk. ~Elhal a zene s a víg teremben~Téli szél 361 1907, 4 | víg teremben~Téli szél zúg s elalusznak a lángok.~Mi 362 1907, 4 | az én szent bolondságom~S én meghalok. ~Dalok, dalok,~ 363 1907, 4 | mehetnek, törnek, élnek~S én meghalok. ~Fehér karok,~ 364 1907, 4 | Mindenem: csókom, utam, sorsom~S én meghalok.~ 365 1907, 4 | gyarlón, himbálva váltnak~S meghalnak vágyak tüzében. ~ 366 1907, 4 | A lángunk~Éhesen lobban.~S itt lent a kertben még a 367 1907, 4 | Öreg és hűvös az én ajkam~S fejem körül lángol a Nyár~ 368 1907, 4 | Kigyúl majd lelkünkben a Nyár~S jön az Óra nagy üdv-sereggel. ~ 369 1907, 4 | Egy ékes nárcisz-ligetet~S mint kaland-útján egy Zeusz,~ 370 1907, 4 | Itt Bihar vezér lakott~S nótáztak méla szűzek.~Most 371 1907, 4 | Hold.~Leszünk-e mi pirosak~S fölkelnek-e a dalok?~Nem 372 1907, 4 | lakott.~Bús, babonás ez a táj~S tán holnap összeesünk.~Nem 373 1907, 4 | áldomások,~Ember-sors titka s kicsike tett:~Ez volt ő.~ 374 1907, 4 | hogy szivemre szálljon. ~S őrzi a szívemet~E babonás, 375 1907, 4 | küldött csókkal az életbe~S tudtam, hogy testem miért 376 1907, 4 | asszony-öröm. ~Ki szült s ki tanított a csókra?~Asszony. 377 1907, 4 | tanított a csókra?~Asszony. S a halál hajnalán~Altass, 378 1907, 4 | kebled két vad opál-rózsa~S ajakad topáz. ~Arany-lényeddel 379 1907, 4 | lihegne~Mindig, örökig. ~S mikor az élet nagyon fájna,~ 380 1907, 4 | Ifjú, szerelmes sejkek~S vágyó, szűz asszony-rózsák,~ 381 1907, 4 | Marunnak fizette adóját. ~S jött Bajla, buja asszony,~ 382 1907, 4 | Titkos hálóit értem szőtte~S hogyha leborulok előtte,~ 383 1907, 4 | Mintha pendelyben látna ujra~S nem elnyűve és megsárgulva,~ 384 1907, 4 | Békülj meg az én ős szivemmel~S borulj erős vállamra.« ~ 385 1907, 4 | csittít, csókol, altat~S szent, békés, falusi hatalmak~ 386 1907, 4 | Ülnek majd a szivemre. ~S mint kit az édesanyja vert 387 1907, 4 | üdvöm~Majd elzokogom. ~S ha majd a Kéjtől mindent 388 1907, 4 | szó, amit ki sohse mondtak~S dicsőség. Végáron eladnám~ 389 1907, 4 | Szeretnélek szeretni.« ~S én visszanéznék a szemébe~ 390 1907, 4 | én visszanéznék a szemébe~S szólnék, mint bús beteghez:~» 391 1907, 4 | Most egy kicsit elbujdosik~S megáll az elmulásnál. ~Hajrá, 392 1907, 4 | Harcoljatok avval, ki harcot akar~S hagyjátok el a harctalant,~ 393 1907, 4 | nőnek a kicsik, így nőnek. ~S ha duzzadt emlőm elfonnyad 394 1907, 4 | Utólag majd királlyá kentek? ~S bámulom majd a daliákat,~ 395 1907, 4 | óvja.~Polónia a vidám rabok~S törött sajkások víg hajója. ~ 396 1907, 4 | hajója. ~A Visztulánál hajdan s ma is~Tréfás, dalos halászok 397 1907, 4 | Tréfás, dalos halászok ülnek~S Polóniának asszonyai~Új 398 1907, 4 | szülnek. ~Halat a Visztula s gyermeket~A lengyel asszony 399 1907, 4 | hátán gyermekek is futnak.~S nincs ott pokol és nincs 400 1907, 4 | ott Halál,~Ahol dalolni s szülni tudnak. ~Isten vidám 401 1907, 4 | Isten: Élet - halleluja -~S az Életnek nincs soha vége.~ 402 1907, 4 | elvezetni,~Akit a cél elkerül~S akit a sors bekerít. ~Vig 403 1907, 4 | bosszú,~Az igazság, a csömör~S a fényes, nagyszerü harc.~ 404 1907, 4 | SEREG~ ~Krisztus szent árnya s Heine ördög-arca~Táncolnak 405 1907, 4 | Szaladnak a bélyegesek~S egy nagy csillag van a homlokukon. ~ 406 1907, 4 | előtte~Bitós, szomoru hegyek~S ők mennek rongyoltan, szórtan, 407 1907, 4 | ajkakkal mézes asszonyaitok~S nyitott szívvel baráti, 408 1907, 4 | szirt-lelke játszott velem~S a szép hazugság lett kenyerem. ~ 409 1907, 4 | hegyi-beszéd minden dalom~S a hitem: egy pogány hatalom. ~ 410 1907, 4 | Jószágom, pénzem nincsen nekem~S mégis a Pénzt, a Pénzt hirdetem. ~ 411 1907, 4 | Pénzt, a Pénzt hirdetem. ~S egyszer, életem csúnya fokán,~ 412 1907, 4 | HALÁLA~ ~Szép Rómám alszik s én virrasztok,~A büszke 413 1907, 4 | Míg vonagolnak a gyepen~S akkor szúrjatok a szívembe:~ 414 1907, 4 | szagos virágok,~Zöngő méhek s hárs alatt~Hahotázó gyermekek,~ 415 1907, 4 | Méhes mellett hűvös álmok~S kik szakadtak ágyékomból,~ 416 1907, 4 | titokkal, ígérettel~Jön az Élet s csalogat,~Kupát fogok s 417 1907, 4 | s csalogat,~Kupát fogok s nevetek:~»Nem kellesz, sápadt 418 1907, 4 | erős,~Földszagú gondolatok~S küldném őket a világba.~ 419 1907, 4 | Tíz öltő szeme belefárad.~S mire az írást jól kibetűzzük,~ 420 1907, 4 | is futott néhány század. ~S mi táncolunk a nagy Kéz 421 1907, 4 | táncolunk a nagy Kéz alatt.~S mennyi jóság hal meg kevélyen,~ 422 1907, 4 | betüket látunk az égen. ~S a Kéz, a nagy, tréfás Kéz 423 1907, 4 | még itt lenn hívő Pietró?~S ha a betüket már-már olvassuk,~ 424 1907, 4 | már-már olvassuk,~Ő letörli s új betüket ró.~ 425 1907, 4 | Jön a karácsony fehéren~S énhozzám is jön talán majd~ 426 1907, 4 | Csöndesen lép a szobámba~S én köszöntöm: »Béke, béke.«~ 427 1907, 4 | Akit én siratok, ne sírjon~S aki temet, az sírt ne ásson:~ 428 1907, 4 | Én vagyok a temető-király~S mindenható az én sirásom. ~ 429 1907, 4 | Fájdalmat tudok kölcsönadni.~S halálban is szép lesz, babéros,~ 430 1907, 4 | Kire haraggal, kire kéjjel?~S ostoba kis emlékezések~Indulnak 431 1907, 4 | Oceánig hordják a habját. ~S ha rám dől a szittya magasság,~ 432 1907, 4 | Valaki az Értől indul el~S befut a szent, nagy Oceánba.~ 433 1908, 0 | Illés-nép Ég felé rohan~S megáll ott, hol a tél örök,~ 434 1908, 0 | Porzik szekerük és zörög. ~Ég s Föld között, bús-hazátlanul~ 435 1908, 0 | A Föld reájuk fölkacag~S jég-útjukat szánva szórja 436 1908, 1 | ahogy lelkemben lépked~S az ő bús »Ádám, hol vagy?«- 437 1908, 1 | Megtaláltam és megöleltem~S egyek leszünk mi a halálban.~ 438 1908, 1 | Mindig neki harangozunk~S óh, jaj, én ott ülök a balján. ~ 439 1908, 1 | az Én és a kín,~A terv s a csók, minden az Isten. ~ 440 1908, 1 | jókat,~Unja a nyugtalanokat~S a sokszerű, nagy álmodókat. ~ 441 1908, 1 | kerestem,~Még meg se leltem s akkor is~Kötődtem vele s 442 1908, 1 | s akkor is~Kötődtem vele s versenyeztem. ~Az Isten 443 1908, 1 | Mindig neki harangozunk~S óh, jaj, én ott ülök a balján.~ 444 1908, 1 | Ki unta a faragott képet~S dalolt, hogyha keresztre 445 1908, 1 | röpültünk,~Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,~Egymás mellett 446 1908, 1 | Egymás mellett dalolva ültünk~S miként az Idő, úgy röpültünk. ~ 447 1908, 1 | röpültünk. ~Húsz éve elmult s gondolatban~Ott röpül a 448 1908, 1 | röpül a szánom az éjben~S amit akkor elmulasztottam,~ 449 1908, 1 | vége:~Békíts ki Magaddal s magammal,~Hiszen Te vagy 450 1908, 1 | tüzes daganat a szivem~S nincs, mi nyugtot adjon.~ 451 1908, 1 | egykoron~Térdig gázolt a vérben~S most nézd Uram, nincs nekem 452 1908, 1 | Elszáradt már az ajkam~S száraz karó a két karom 453 1908, 1 | vége.~Békíts ki Magaddal s magammal,~Hiszen Te vagy 454 1908, 1 | rongyolt lelkemben a Hit~S eszemben a régi ifjuság:~ 455 1908, 1 | Éreztem az Isten-szagot~S kerestem akkor valakit. ~ 456 1908, 1 | Megvárt ott, a Sion-hegy alján~S lángoltak, égtek a kövek.~ 457 1908, 1 | vén kezét megcsókoltam~S jajgatva törtem az eszem:~» 458 1908, 1 | Ő nézett reám szomorún~S harangozott, harangozott. ~» 459 1908, 1 | nevedet tudnám.«~Ő várt, várt s aztán fölszaladt.~Minden 460 1908, 1 | zsoltár-ütem:~Halotti zsoltár. S én ülök~Sírván a Sion-hegy 461 1908, 1 | engem, mert, jaj, utálnak~S olyan szeretettnek lenni. ~ 462 1908, 1 | szeretettnek lenni. ~Szeress engem s ölelj át szépen,~Mi, hajh, 463 1908, 1 | hajh, cudar világot élünk~S kenyértől függ az üdvösségem. ~ 464 1908, 1 | enni. ~Így kell csókolni s megmaradni~És így kell nagyokat 465 1908, 1 | Lelkünket és a mindenséget~S én csak két rossz, táncoló 466 1908, 1 | két rossz, táncoló lábat~S reszkető szívet adok néked. ~ 467 1908, 1 | álom. ~Vagy dobj le egyszer s mindörökre,~Ne táncolj, 468 1908, 1 | tréfálj mindig.~Nem bírom s holt csillagaid már~Nyúgodt 469 1908, 1 | Holott Ő a Halálnak is ura~S akkor vagytok a közelében,~ 470 1908, 1 | a Halál ura,~Derít rátok s örül az Isten~Ha így szóltok: 471 1908, 1 | sorsom: menni, menni, menni~S az álmom: az Isten. ~Vele 472 1908, 1 | álmommal, nagy, bolond hitben~S csak ennyit szólni: Isten, 473 1908, 1 | ennyit szólni: Isten, Isten~S újból imádkozni. ~Nem bírom 474 1908, 1 | elloptam,~Nőid csókoltam s kortyongattam borod.~Méltón 475 1908, 1 | soha-soha napvilágon.~Velem van s mindig éjszakán. ~Olyan 476 1908, 1 | nehogy megértsék.~Velem van s rossz az éjszakám. ~Az Istenem, 477 1908, 1 | fog az Isten, az ős Élet~S e földön szól majd harsonája:~» 478 1908, 1 | igazságot teszek én máma.«~S e földön szól majd harsonája. ~ 479 1908, 2 | büntet,~Ő teljesíti az Időt~S nem érti meg a mi szivünket. ~ 480 1908, 2 | Ő csak mosolyog és akar~S egy fagyott Nap az ábrázatja. ~ 481 1908, 2 | Egy-egy világot megfagyaszt~S ötöt-hatot hajít a tűzbe. ~ 482 1908, 2 | szüntelen,~Nem fogják gátok s renyhe partok. ~Ő: a folyásnak 483 1908, 2 | akarója,~Melynek forrása s vége nincsen.~Ő: minden 484 1908, 2 | jöttem:~Lomboztam ima helyett~S keveset könyörögtem. ~Ontottam 485 1908, 2 | virágoztam. ~Öreg vagyok s pogányul~Imát még most se 486 1908, 2 | csak halálig~Magyar virágok s lombok.~ 487 1908, 2 | ős görög átok. ~Homérosz s felhős görög tragédiák~Vágnak 488 1908, 2 | Beh elfeledtem görögül s férfiul,~Már csak a sorsot, 489 1908, 2 | élet, te mondtad szüntelen~S hogy higgyük: akartad.~S 490 1908, 2 | S hogy higgyük: akartad.~S míg játszadoztak rajta bús 491 1908, 2 | poéta lettem.~Múltak az évek s én, verselő diák,~Öreg mesterem, 492 1908, 2 | én, mint te: lombtalanul~S még emlékem sincsen.~Másokért 493 1908, 2 | vagyok~Ünnep-kocsit tolni~S én mesterem, szeretném 494 1908, 2 | én és egy paraszti átok.~S én jól tudom, mindnyájan 495 1908, 2 | Őszben, télben, tavaszban s lomha nyárban.~A nagy Mezőn 496 1908, 2 | a Halált,~Pedig magyarul s nagyon szépen hívta~S vén 497 1908, 2 | magyarul s nagyon szépen hívta~S vén haláláig hiányzott neki~ 498 1908, 2 | gyermek.~De hisz' Istennek s ami keserűbb:~Magyarnak, 499 1908, 2 | virrasztott, pusztult csöndesen~S gőggel rugott ki végső éjszakáján. ~ 500 1908, 2 | mértéknél ő többet adott~S ő azt se kapta, ami nagyon


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3079

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License