Part, Section
1 1906, 3 | hely, üres rég,~Széttépte azt az Asszony vad karma, éhes
2 1906, 4 | várja a holnapot:~Igy várja azt a holnap.~Vágjon elé a halál~
3 1907, 1 | visznek titkos szárnyak~S már azt sem tudom, hogy vagyok,~
4 1907, 1 | szerelmet,~Szeretem megcsókolni azt,~Aki elmegy. ~Szeretem a
5 1907, 1 | betegek~Menedékét. ~Szeretem azt, aki csalódott,~Aki rokkant,
6 1907, 1 | szerelmet,~Szeretem megcsókolni azt,~Aki elmegy.~
7 1907, 3 | ások.~Vad népe Bajánnak;~Azt a kincset keresem.~
8 1907, 4 | vallomással.~Mit tudom én: tudom-é azt~Holnap is, amit tudok?~Sietek
9 1907, 4 | csak feküdtek,~Ahogyan azt parancsolják,~Tisztesen,
10 1908, 1 | méltón, fájón, nagyon~És azt az asszonyt,~Kire korbácsolt,
11 1908, 2 | mértéknél ő többet adott~S ő azt se kapta, ami nagyon kellett. ~
12 1908, 3 | válni~A fejedet csókolván,~Azt a két kies völgyet:~Szeretnék
13 1908, 5 | feküsznek.~Valamikor én azt a lyányt~Vallottam a legméltóbb
14 1908, 6 | Honnan jönnek, ki tudja azt?~Az egész világ szendereg:~
15 1908, 7 | bolond karom,~Talán-talán épp azt szerettem. ~Küldjétek a
16 1908, 7 | holtan,~Nyomva, befűzve, azt se tudom,~Hogy vajjon őket
17 1908, 7 | vagy nagy senki.«~Csupán azt nem kérdi senki sem:~Gyűlölni
18 1909, 1 | Vitéz kis úr, Gyulai Pál úr,~Azt üzeni, hogy nincs vége a
19 1909, 4 | Gyermekségem falujában~S azt hitte, hogy megtérít,~Hogy
20 1909, 5 | vagy tiszta,~Nem tudom s azt se, mit akarok.~Csak azt
21 1909, 5 | azt se, mit akarok.~Csak azt tudom, hogy Asszony az oltár~
22 1909, 6 | Multunk leselkedői,~Kik csak azt tudják, hogy hazudunk. ~
23 1909, 7 | felnőtt nagyszerűn,~Az is azt hitte, hogy nem lesz párja~
24 1909, 8 | nem hencegek~S ha valaki azt mondja rólam:~»Üssétek le
25 1909, 8 | ÚRVACSORA ELŐTT~ ~Add nekem azt a holt hitet,~Istenem,~Hogy
26 1909, 8 | szabadon~Parádézni. ~Add nekem azt a holt hitet,~Istenem,~Hogy
27 1909, 8 | korty: hinni. ~Add nekem azt a szent hitet,~Istenem,~
28 1910, 1 | ügyed~S ki ellenem támad, azt verd meg. ~Mert mi együtt
29 1910, 2 | Kérdés, kísértés és titok.~Én azt várom: valaki majd~Hívni
30 1910, 2 | szabadon, hősként,~Még azt se kérdezd meg majd, hogy
31 1910, 2 | emleget,~Keresem lelkemben azt,~Akiért érdemes volna~Így
32 1910, 2 | Valaki szán,~Valaki szánja~Azt, ki Páris sötét utcáira~
33 1910, 2 | Mint kötelezteténk hazudni azt rimben. ~Itt állok s Lutherként
34 1910, 3 | vénülök. ~Mit akar most a Nap?~Azt akarja, hogy emlékezzek~
35 1910, 3 | a nem-lehet-máskéntnek~S azt, aki engem megteremtett. ~
36 1910, 3 | kárt csinál~S ami áldás, azt temetem.~
37 1910, 5 | zsidóknak~S közben, belül, azt is vallotta,~Hogy ő: a költő. ~
38 1910, 5 | idegeimben. ~Óh, Mária, ma már azt üzenem~Azoknak, akik halálomra
39 1910, 6 | bennem és künn is~S nem tudom azt se, merre megyek,~Nyugtalan
40 1910, 6 | Rengetegek~S nem tudom azt se, merre megyek. ~Mult
41 1910, 6 | fonnyasztó~S nem tudom azt se, merre megyek,~Halál-dacok
42 1910, 6 | Erdős hegyek~S nem tudom azt se, merre megyek. ~Valami
43 1912, 1 | elmulásig? ~Úgy siratom azt, amit sírtam,~Olyan nagy
44 1912, 1 | úgyannyira, hogy aki látná, azt vélné,~hogy a tenger megőszült."~
45 1912, 1 | újból-újból hozzák~Régből azt, ami volt.~Szent mezők pára-fátylat,~
46 1912, 1 | görbülhet szája,~De rugja meg azt, aki szánja. ~Komédiázzék,
47 1912, 1 | remél és retten,~Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen. ~Ha szivébe
48 1912, 1 | kinyílnak,~Felejtette légyen azt, ami volt:~Megölelem a fonnyadt,
49 1912, 2 | mindegy. ~Édes anyámnak~Azt üzenem, szép volt az élet~
50 1912, 3 | bölcsességes száj,~Mind azt sikoltja, hogy »jaj jaj-jaj«,~
51 1912, 3 | jajba küldi csókjait.~Mind azt kérdi álomban s ébren,~Friss
52 1912, 4 | Kevésből, mit az Élet ad~És azt hisszük, hogy élünk. ~Különös,
53 1912, 4 | S eljön, hogy majd csak azt kivánjam,~Ami beteljesedhetik~
54 1912, 5 | Az én Istenem sújtsa le azt,~Ki e hitet kétli, gátolná~
55 1912, 6 | csatát. ~Egyszer s másszor~Azt hitted, hogy a tetőn vagy,~
56 1912, 6 | tetőn vagy,~Nagy dúláskor~Azt hitted, hogy győzelem. ~
57 Margit, 0| útban~S hogy ki vagyok, azt úgyis sohse tudtam. ~És
58 Margit, 0| úrasszonya valakinek,~Ki azt hiszi, hogy ő az, aki választ.~
59 Margit, 0| ha most van egy, az mégis azt jelenti:~Zsidó révén, de
60 Margit, 0| fejük fölött vidáman,~De azt is tudtuk, hogy ilyen ledérnek~
61 Margit, 0| és titokban pedig,~Mikor azt hittük, hogy sziveink szállnak~
62 Margit, 0| S egymás szivén kutatták azt a réset,~Ahonnan kivilágol
63 Margit, 0| eltemetne pompás-örömest~S mely azt hiszi, hogy Margita regénye~
64 Margit, 0| biztosan veszni láttuk,~Azt mondottuk - hivők lévén
65 Margit, 0| ország, ilyen gyermek.) ~- Azt se bánom, ha bolondos leszek, -~
66 1913, 0 | vénnek érzem a fejem~S azt hiszem, hogy minden vivát
67 1913, 2 | elbúcsúztattalak.~Milyen régen csupán azt keresem,~Hogy szép énemből
68 1913, 3 | ember,~De még amije volt, azt se nézte szemmel,~Mert az
69 1913, 3 | látott,~Csahold el sírva azt az ifjuságot,~Melyben vér
70 1913, 4 | ujjaiddal~Nem intettél:~Azt akartad, érkezzek meg,~Mikor
71 1913, 4 | vagy s hogy Végzet vagy,~Azt is áldom,~Nem tudom, hogy
72 1913, 5 | visszahozza,~Mit is sejtik azt Mezőhegyesen? ~Ideges urak
73 1914, 3 | tudom, hogy mit mond,~Csak azt tudom, hogy elmentél hamar,~
74 1914, 3 | múltjaink dermedik a Napot. ~Ha azt mondom: mégis te vagy a
75 1914, 4 | körte,~Volt egy-két hitünk, azt is összetörte~Alkus úr-had
76 1918, 0 | És úgy halt meg, hogy azt se tudta:~Mi lesz itt az
77 1918, 1 | Különös nyár-éjszaka volt.~Azt hittem, akkor azt hittem,~
78 1918, 1 | volt.~Azt hittem, akkor azt hittem,~Valamely elhanyagolt
79 1918, 2 | Lefojtott tüdővel~Mégis, most is azt hiszem:~Elmondok idővel~
80 1918, 2 | is nagy és kegyes,~Mert azt üzentük a világnak,~Mit
81 1918, 3 | mink volnánk? ~Mért tudjuk azt, hogy élünk?~Mért nem bátrabb
82 1918, 3 | Vállalom az én magyar gyászom~S azt a vétket,~Hogy eljövendő
83 1918, 4 | pótolni most. ~Szaggassuk szét azt, ki ma ember~S számítsuk
84 1918, 4 | békült sziven ütött?~S nem azt mondtad-e: Nincsen itt mit
85 AMegn, 0 | törvényed:~Hogy mit csinálsz: azt Te tudod.~
86 AMegn, 0 | Emberek ősi biztatója,~Csak azt szórd szét köztünk:~Állandó
87 AMegn, 1 | elszaggatják az én~mezőmnek juhait, azt mondja az Úr"......."Én
88 AMegn, 1 | együgyübb pásztorodnak,~Azt add csak, hogy ne legyek
89 AMegn, 1 | halált, de nem találják meg~azt és kívánnak meghalni, de
90 AMegn, 1 | erősségeknek megvételek felől,~de azt ideig eltitkolja."~~Dániel
91 AMegn, 3 | sajnáld a bűneimet,~Csak azt szeretem s annak hiszek,~
92 1923, 0 | nációnak van terve.~A magyar azt mondja, ha tönkrejut:~Igy
93 1923, 0 | Lakodalom lesz még,~De azt mi csináljuk~S alkudó úrékat~
94 1923, 0 | tenném le miattatok, soha~Azt a gyönyörünél szebb kardot,~
95 1923, 0 | szerencsét,~Várja itt a váltást~S azt se tudja, hogy várja. ~Vánnyadt
96 Vers, 0 | út állt előttem, de nem azt követtem;~Nem adok, nem
97 Vers, 0 | fellobog,~Van olyan perc, mikor azt hisszük,~Hogy lehetünk még
98 Vers, 0 | VÁLASZ~ ~Azt írod a leveledben:~Menjek
99 Vers, 0 | bájos voltál,~Mint mikor azt sugtad:~»Édesem, szeretlek!« ~
100 MegEg, 0 | volt az~én szegény szívem, azt nem tudhatta Melanie, mert
101 MegEg, 0 | nem tudom, csak:~Hiszem azt, hogy szép az élet...~
102 MegEg, 0 | többi már a sárba verve... ~Azt mondják, hogy így ősszel
103 AKote, 0 | hangon! ~Oh, ha Te éreznéd azt a sötét átkot,~Mely elrabolt
104 AKote, 0 | lelked,~El nem bírnád soha azt a nagy keservet! ~Vándorlok
105 AKote, 0 | bódít el... mindhiába! ~Azt a virágot add nekem,~Mely
106 AKote, 0 | örömet nyújtott hébe-hóba,~Azt mind belezárom sötét koporsóba...~-
107 AKote, 0 | sápadt, vértelen.~Csak azt tudom, hogy lelke tiszta,~
108 AKote, 0 | félj a gúnytól,~Ne sirasd azt a levelet:~Megmentetted
109 AKote, 0 | ver -~És büszkén tűzzük azt a híres fátyolt~A tizenhármak
110 AKote, 0 | itt jár az azúr parton,~Azt sem tudja, merre tartson,~
|