Part,  Section

 501 1908,    2    |       Fáradt-irigyen, búsan megidézünk~S megejt bennünket a magyar
 502 1908,    2    |           gyerek.~De lelkem hó alatt. ~S ahogy futok síkon, telen
 503 1908,    2    |               álom nélkül álmodunk,~Én s a magyar tanyák.~
 504 1908,    2    |             CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY~ ~ ~~S amikor az este elterpedt,~
 505 1908,    2    |                 Aki a fajtáját átkozta~S aki magyar volt, nagy magyar.« ~»
 506 1908,    2    |               századdal előbbre lássak~S lássam, aki engem idéz.~
 507 1908,    2    |                ismét Vitéz, Vitéz.« ~*~S amikor a hajnal szétharsant,~
 508 1908,    2    |                lánginál~Furcsát látott s szomorún halt meg~Csokonai
 509 1908,    2    |             tolul~Szomorú ember-nyája:~S mi lesz, hogyha a kürtösök~
 510 1908,    2    |                Ha már mi is elfáradunk~S ha elnémul a kürtünk? ~Hajh,
 511 1908,    2    |             tolul~Szomorú ember-nyája:~S mi lesz, hogyha a kürtösök~
 512 1908,    2    |              Őt a régi hősök sarkalták~S én, jaj, magamnak vagyok
 513 1908,    2    |              jaj, magamnak vagyok hőse~S ránk csaptak erdővágó balták. ~
 514 1908,    2    |                Toldiról mondana szépet~S poharunkat összekoccintván~
 515 1908,    2    |              Sírjuk ki mély titkainkat~S ha benézünk az éjszakába,~
 516 1908,    2    |                 Felénk árnyak ingnak. ~S mennyi mindent tudunk mi
 517 1908,    2    |                 bátor, büszke madarak.~S a tóban nagy, förtelmes
 518 1908,    3    |              Minden csókomban meghalok~S ajkaidon kelek újra,~Asszony-szirokkó
 519 1908,    3    |         Rigmusos, órjás harcsa-szájjal~S egy fölpántlikázott kaszával. ~
 520 1908,    3    |               néha nagyokat nevetnek. ~S aztán lép a Násznagy kevélyen~
 521 1908,    3    |            Fekete leples tíz szobán át~S hetykén pengeti a kaszáját. ~
 522 1908,    3    |           hetykén pengeti a kaszáját. ~S egy koporsóban kéken-sárgán~
 523 1908,    3    |                TAVASZBAN~ ~Az ő testét s az enyémet is,~Óh, tavasznak
 524 1908,    3    |           vetik az Égnek,~Kik nedvesek s mégis elégnek. ~Csönd legyen
 525 1908,    3    |                hogy a nyomomban vannak~S nem szabad nyögni, sírni,
 526 1908,    3    |           leskelődnek~A Mámor, a Halál s az Isten. ~Ha akarják, szivemre
 527 1908,    3    |               Rettegi a paraszt babona~S valahol, vad, erdő-szakálas~
 528 1908,    3    |           Mikor rásüt a Hold, megremeg~S elébe roskadnak a hegyek,~
 529 1908,    3    |              piheg egy ibolyás dombon.~S asszony nélkül vagy asszonyostul~
 530 1908,    3    |              HOLDJA~ ~Makulátlan az ég~S ragyognia kéne a Holdnak.~
 531 1908,    3    |              éjszaka,~Mikor a Hold fut~S elhal ilyen csókoknak láttán. ~
 532 1908,    3    |              már régen-régen úr lennék~S vagyok öreg temető-szolga:~
 533 1908,    3    |        temető-szolga:~Volt egy asszony s az életet~Rámparancsolta. ~
 534 1908,    3    |           varázsból kiszakasszon?~Jöjj s parancsold rám a halált~
 535 1908,    3    |             haja,~Ilyen hajat kivánok.~S óh, jaj, az ő dús, fekete
 536 1908,    3    |             síromat őrzöd,~De a Halált s ami több nála,~Megelőzöd. ~
 537 1908,    3    |           fogsz pompázni tompa fénnyel~S mikor síromhoz latrok jőnek,~
 538 1908,    3    |             Hirdetni fogod: te akartad~S mindent, mi történt, te
 539 1908,    3    |                 mi történt, te akartál~S hogy nálam is hatalmasabb
 540 1908,    3    |              nálam is hatalmasabb vagy~S a Halálnál.~
 541 1908,    3    |            Hova engem: halálba csaljon~S találkozzunk egy szörnyüséges,~
 542 1908,    3    |                 Szűz szeretnék maradni~S valami újat lelni, kitalálni. ~
 543 1908,    3    |           vágyok és esengek. ~Csókosan s szűzen akarnék én válni~
 544 1908,    3    |                rom és romlás a multunk~S te voltál élén~A romboló
 545 1908,    4    |                gyilkosok csiklandozták~S meghalt komoly, büszke fővel.~
 546 1908,    4    |    széjjeltéptük. ~Gyomrunkban az élet s az átok,~Hajh, gyomor, haj,
 547 1908,    4    |             vagytok Magyarország sírja~S ti lesztek majd a jövendő. ~
 548 1908,    4    |             lennél,~Hogyha én nézlek. ~S ha te rám néznél, lángot
 549 1908,    4    |           fájdalmát~Szívesen fájlaljuk~S e fájó országban~Kendnek
 550 1908,    4    |      bizalommal,~Vagyunk új Táncsicsok~S miként kend, remélünk. ~
 551 1908,    4    |        szerelemtől~Tisztul meg az élet~S nem lesznek cselédek. ~Büszke
 552 1908,    4    |            forró csók~A mi álmunk álma~S szabadság világa. ~Egy-egy
 553 1908,    4    |             elvet:~Az igaz szerelmet. ~S minden igaz tűznél~Dagad
 554 1908,    4    |            csak: a Nép,~A fölkelt Nép. S ugy-e, remegtek? ~Dobban
 555 1908,    4    |               remegtek? ~Dobban a Föld s piros virágos,~Nagy kedvvel
 556 1908,    4    |                 Ez a jövő, a kész Jövő~S pirkadása a magyar Égnek. ~
 557 1908,    4    |                 De az erő, a friss Erő~S vígságát a nagy Élet adja. ~
 558 1908,    4    |               meghalunk, hát meghalunk~S ha meghalunk, meghalt itt
 559 1908,    4    |               vagyunk~Jó Sors, ha kell s ha nem kell: Végzet. ~Minden
 560 1908,    4    |                mienk, csak a tűrés nem~S nincs hatalom, amely megingat~
 561 1908,    4    |                 Itél a nép, ítélni fog~S ezerszer jaj a bűnösöknek.~
 562 1908,    4    |           Nyakatokon vad, úri tatárok,~S mégis büszke a ti fejetek.~
 563 1908,    4    |          proletárok. ~Ami csak szépség s ami reménység,~Mind ti vagytok
 564 1908,    4    |                világon még annyi bánat~S annyi láncosa nincs még
 565 1908,    4    |                Reccsen a deszka-palánk~S asztag-városban pirosan~
 566 1908,    4    |              Az egész táj vad fájdalom~S a gróf mulat valahol. ~Szenes
 567 1908,    4    |             Grófi föld ez és magyar.« ~S mégis, amikor jön a reggel~
 568 1908,    4    |             mégis, amikor jön a reggel~S pernyét fújnak a szelek,~
 569 1908,    4    |                hogy az övék~E bús élet s a kalász.~
 570 1908,    4    |                 Soraiknak nincs hossza s vége. ~Nincs tél, nincs
 571 1908,    4    |                nem szeretnek, lakolnak~S lakolnak, hogyha már szerettek. ~
 572 1908,    4    |              Irisz is volt hamupipőke,~S pórvirág volt a krizántém
 573 1908,    4    |                 Vénusz lehullott régen~S ő dölyföl a keleti égen. ~
 574 1908,    4    |                jár ma már az ember-ész~S a Délibáb Délibábnak maradni~
 575 1908,    4    |              Nyár heves. ~A Nyár heves s a kasza egyenes.~Hé, nagyurak:
 576 1908,    5    |                szerettem. ~Ha esküdtem s majd meghaltam:~Legjobb
 577 1908,    5    |               szép, álmos, szőke lyány~S bús-víg, kóbor komédiás-nép~
 578 1908,    5    |           udvaron,~Korhely szinész-pár s nagy leánya,~Akinek csípői
 579 1908,    5    |         Vallottam a legméltóbb szűznek~S csurgott a nyálam. ~Nomád
 580 1908,    5    |                itélem igazán~Az életet s kulcsát, a csókot,~Az életet
 581 1908,    5    |           kulcsát, a csókot,~Az életet s kulcsát, a csókot. ~Az élet:
 582 1908,    5    |            élet: elvesztett csók-holmi~S én szeretném az életet~Egy
 583 1908,    5    |            Hadd ámuljon el csodaverten~S amíg mi összetapadunk,~Minden
 584 1908,    5    |            buja jelírás~Borítja melled s homlokodon~A bélyeg. ~Vágyad
 585 1908,    5    |              Ajkidon a nedves hazugság~S ringó járásodban nagy bünök~
 586 1908,    5    |              bünök~Lebegnek. ~Az ördög s a hazugság védi~Ezt a te
 587 1908,    5    |            buja jelírás~Borítja melled s homlokodon~A bélyeg.~
 588 1908,    5    |            szőnek~Rólam, hívő barátnak~S szeretőnek. ~Jaj azoknak,
 589 1908,    5    |         vértűek~Tépik egymást bomolva.~S a fehérek mindig a győzők:~
 590 1908,    5    |          Mintha a Mult az övék volna. ~S én hallgatom, hogyan zakatol~
 591 1908,    5    |          régi-régi dámák,~Kik bomoltak s kikért bomoltam.~S vén szívem
 592 1908,    5    |            bomoltak s kikért bomoltam.~S vén szívem most sírva játssza
 593 1908,    5    |                 idegen volt ott sokáig~S ha fölzajdult a cinterem,~
 594 1908,    5    |           Utáltam a többi leányt, mind~S Gizellám, lelkem ma se átkoz. ~
 595 1908,    5    |            Tavasz virult a Föld felett~S kis, hím lelkem hogy reszketett~
 596 1908,    5    |             hím lelkem hogy reszketett~S hogy olvasztott kis leány-ajkad:~
 597 1908,    5    |               Párisnak utcáin a párok.~S én leskődök, hallgatok,
 598 1908,    5    |            Hogy nem szégyenli a sebeit~S asszony nem fog kacagni
 599 1908,    5    |             Kacagva és habzsolva issza~S ő megy sápadtan és gőgösen,~
 600 1908,    5    |            Hogy nagy sebeit behegessze~S ahol asszony-személy sohse
 601 1908,    5    |            vert itt tán egy párisi pár~S kacagva játszott,~Kacagva
 602 1908,    5    |              játszott,~Kacagva csókolt s észre se vette~Mint hullnak
 603 1908,    5    |                 Ez a bor Krisztus vére~S a csillagok: kis angyalok.~
 604 1908,    5    |           angyalok.~Alleluja, alleluja~S ragyog Mária képe. ~Amott
 605 1908,    5    |                Amott táncol a feszület~S a hegyről zeng a nóta.~Hallga,
 606 1908,    5    |              csuha,~Alleluja, alleluja~S bennünk az Isten kedve. ~
 607 1908,    5    |              Gőzölt a sík, áradt az Ér~S fáradt testemben hirtelen~
 608 1908,    5    |          Táncolt a Föld, táncolt az Ég~S csókolt minden az Ég alatt~
 609 1908,    5    |             csókolt minden az Ég alatt~S csókolt minden az Ég alatt. ~
 610 1908,    5    |                jó.)~Erősek és fiatalok~S a lábuk térdig meztelen~
 611 1908,    5    |                a lábuk térdig meztelen~S a lábuk térdig meztelen.~
 612 1908,    6    |               megyünk el ilyen korán?«~S ha megmondom, tán meg se
 613 1908,    6    |           Muszájból, fáradtan, sötéten~S úgy bukunk bele a semmibe,~
 614 1908,    6    |              hogyha az Élet győzni fog~S hűtlenségemért meglakoltat.~
 615 1908,    6    |                PARASZT NYÁR~ ~Nyomorék s cifra napjaim~Uri s őszi
 616 1908,    6    |           Nyomorék s cifra napjaim~Uri s őszi nyomába jár~Egy szép
 617 1908,    6    |             Előttem Tél, nyomomba Nyár~S Tavaszkor meghalok. ~Rámlép
 618 1908,    6    |              Rámlép a Nyár győzelmesen~S szól lomhán, vígan, könnyedén:~
 619 1908,    6    |                faluk.~Multból az ember s szántott kertből~Kukacot
 620 1908,    6    |              Télből az ember a halálba~S tyuk-ólba szalad a tyuk.~
 621 1908,    6    |         Emlékezem, hogy tegnap örültem~S körülöttem tegnapok, holtak.~
 622 1908,    6    |             Nesztelen, gyilkos paripák~S árnyék-lovagok hátukon,~
 623 1908,    6    |               Mindig van szabad paripa~S mindig van gazdátlan nyereg. ~
 624 1908,    6    |          mindig van gazdátlan nyereg. ~S aki előtt megállanak,~Elsápad
 625 1908,    6    |              Elsápad és nyeregbe száll~S fehér úton nyargal vele~
 626 1908,    6    |          hajtja~Bárkáinkat a fekete ár~S várja a győztest egy fehér
 627 1908,    6    |                felénk az a fehér kendő~S evezünk, evezünk. ~Versengünk
 628 1908,    6    |         asszonyoknak asszonya,~Futunk. S szegény, tintás, rossz szivünkkel~
 629 1908,    6    |          maradnak,~Nekik itt a hazájuk~S nyílnak az új tavaszon.~
 630 1908,    6    |              merre-merre vet~Ez a szél s virág-ontás,~Ez a nagy,
 631 1908,    6    |                Szakálla hosszú, hosszú~S nem ad kegyelmet senkinek. ~
 632 1908,    6    |             hőség,~Piros virág a Bánat~S barna-bús a Dicsőség. ~Bivaly-fekete
 633 1908,    6    |                Van csak egy rossz álom~S a valóság a Volna. ~A Halál
 634 1908,    6    |              Volna. ~A Halál ős dáridó~S kis stáció az Élet,~A Bűn
 635 1908,    6    |                A Bűn szebb az Erénynél~S legszebb Erény a Vétek. ~
 636 1908,    6    |              Vétek. ~A méz maró keserű~S édes íze a sónak,~A Ma egy
 637 1908,    6    |                 A Ma egy nagy hazugság~S az igazság a Holnap. ~Nincsen
 638 1908,    6    |           Nincsen,~Az Ördög a rokonunk~S ellenségünk az Isten.~
 639 1908,    6    |              az idő, hatalmasan csépel~S ahogy kiveri testem-lelkem
 640 1908,    6    |            szalma, mely immár magtalan~S egy szent dolog van: az
 641 1908,    6    |            jövendőket, új öröm-magokat~S legtöbbet az ér, aki meg
 642 1908,    6    |              az idő, hatalmasan csépel~S ahogy kiveri testem-lelkem
 643 1908,    6    |           ANDRÁS-NAP~ ~Kiket szerettem~S mert én szerettem őket:
 644 1908,    6    |           Semmibe vissza a hajdani nők~S elfogyasztott szivem helyére~
 645 1908,    6    |            szivek, kik engem szeretnek~S én dermedten jajgatok értök:~
 646 1908,    6    |            Falubeli bölcs vének jönnek~S kiosztódik a bor és kalács~
 647 1908,    6    |               Seregelnek össze a torra~S óvatos torkuk köszörülik~
 648 1908,    6    |              köszönve jönnek,~Leülnek. S a friss hantok alól~Csontjaim
 649 1908,    6    |               mátkák éjjel sírt könnye~S íme, kinyílnak hirtelen~
 650 1908,    6    |             Verik meg a tajtékos vizet~S én érzem, hogy lelkem virágzik,~
 651 1908,    6    |           Mintha olvadt ezüst lennének~S én pedig forrón, lihegőn~
 652 1908,    6    |             előtt.~Ilyenkor alkony van s fürödnek~Lelkemben a pillanatok,~
 653 1908,    6    |               tervek, fény-testü nők. ~S végigborzol egy utca-szélvész~
 654 1908,    6    |          végigborzol egy utca-szélvész~S én mindent megint látok,
 655 1908,    7    |           Kinek kegyetlen sorsa a harc~S ki sírva jár a fergetegben. ~
 656 1908,    7    |               hűltet:~Milyen szép volt s milyen nyomorék,~Engem ős
 657 1908,    7    |              nézek én majd tifelétek. ~S úgy fogok majd otthon meghalni,~
 658 1908,    7    |                a Mulandóság fia vagyok~S azért siettem most ide,~
 659 1908,    7    |                még,~Csak elrejtik évek s falak,~Gyöngyvirágosan Szeszta-bort
 660 1908,    7    |                 Boldoggá teszi a sírás~S egy olcsó csóknak is örül. ~
 661 1908,    7    |              külön Apollója nincs neki~S úgy ír verset, ha verset
 662 1908,    7    |                Jó cimborája jön, iszik~S mosolyog, ha jön a Halál. ~
 663 1908,    7    |             mosolyog, ha jön a Halál. ~S mi lenne, ha most látna,
 664 1908,    7    |          Nekidőltem egy sírhant-félnek~S azokra gondoltam csöndesen,~
 665 1908,    7    |               csak adtam, adtam, adtam~S akik kaptak, egyre kaptak,~
 666 1908,    7    |              szeretnék gyáván kihúnyni~S meg kell maradnom Herkulesnek. ~
 667 1908,    7    |          nyelvelnek, zsibongnak, űznek~S neki hajtanak önvesztükre~
 668 1908,    7    |           Győzöm a harcot bús haraggal~S késik az álmom s a halálom. ~
 669 1908,    7    |              haraggal~S késik az álmom s a halálom. ~Sok senki, gnóm,
 670 1908,    7    |        Koldus-tarisznyás, nagy legény.~S válni kell, válni. ~Már
 671 1908,    7    |               Kacagni rajta egy nagyot~S kupáján verni. ~Idő előtt
 672 1908,    7    |              nékem, mert faluba vágyok~S evoé, mert úgy érkezek meg,~
 673 1908,    7    |              Ha gyűlölök, majd elmálik~S ha őrülök,~Őrülök mindhalálig. ~
 674 1908,    7    |                ragyogott senki szebben~S ha szeretek,~Nagy vagyok
 675 1908,    7    |               csönd jön, majd elringat~S ha menni kell,~Majd elmegyek,
 676 1908,    7    |                Egyet nem tudok: akarni~S bizonyosan~Fölségesen fogok
 677 1908,    7    |           Mintha kocsisom a Sors volna~S rossz fiákkeren bandukolva~
 678 1908,    7    |             tüzes fényesség,~Szőnyegek s drága képek. ~Boldog kocsis:
 679 1908,    7    |             Lekacagott a kocsis hozzám~S ciceroneként járt a szája:~»
 680 1908,    7    |                Rothschildék palotája.«~S én a hideg ülésre nyomtam~
 681 1908,    7    |       magyarság. ~Mi magyarságunk: élő s nem halott,~Mi vagyunk itt
 682 1908,    7    |           Bizonyosan szebb az örömötök~S harc nélkül jobban mertek
 683 1908,    7    |          Jussolja a szerelmem,~Kóromat s szenvedésem,~Szenvedésem
 684 1908,    7    |               szenvedésem,~Szenvedésem s örömöm. ~Az én ellenségimmel~
 685 1908,    7    |             harcot,~Kupámat hajtogassa~S mutasson vidám arcot,~Vidám
 686 1908,    7    |               ha borul. ~Legyen magyar s fogják rá,~Hogy rossz fia
 687 1908,    7    |         fajának,~Legyen vidám, rajongó~S fojtsa sós, furcsa bánat,~
 688 1908,    7    |             furcsa bánat,~Furcsa bánat s nagy sirás. ~Tomboljon,
 689 1908,    7    |             Harcoljon, de több gőggel,~S ne átkozzon majd engem,~
 690 1909,    0    |          Szeretném, hogyha szeretnének~S lennék valakié,~Lennék valakié.~
 691 1909,    1    |            vérrel~Idéztem a halottakat~S találkoztam vad Ond vezérrel. ~
 692 1909,    1    |              Rabolt ló hátán dölyfösen~S én elhültem ős szine láttán. ~
 693 1909,    1    |            álmodtak fehér pendelyekről~S üzentek valakinek. ~Ez nagy
 694 1909,    1    |                Lelke, szive előreforog~S kidobódott a Dál-kisasszonyokra~
 695 1909,    1    |           Lyány-csaló nótát és fiatalt~S úgy várják a leányok leszökését,~
 696 1909,    1    |              Kócos, vén harc-emberek. ~S Dál király leányait hozták~
 697 1909,    1    |               vad legények győzelmesen~S a sátrak előtt a vén szivek
 698 1909,    1    |                köd-ország Magyarország~S hogyha Új jön, újra köd,~
 699 1909,    1    |              meg:~Ágyúk vannak a hajón~S az ágyúk tudnak dörögni.~
 700 1909,    1    |              Négy-öt magyar összehajol~S kicsordul gúnyos fájdalmukból~
 701 1909,    1    |                is, miért is, miért is?~S nincs vége könnynek és miértnek.~
 702 1909,    1    |              Hahotája, akik nem értnek~S akik sohase kérdik s kérdték:~
 703 1909,    1    |            értnek~S akik sohase kérdik s kérdték:~Miért is? ~És csöpög
 704 1909,    1    |                Ég és okos üdvösség van~S itt nem elég.~Itt nem kell
 705 1909,    1    |              Itt nem kell csak a könny~S itt valahol, ott valahol~
 706 1909,    1    |             nem pityereg.~Vérem volnál s hogy imigyen~Asszonyoskodsz,
 707 1909,    1    |               apróknak harc a menedéke~S vérbeli magyart megölne
 708 1909,    1    |            verekszik, bevágtat a bajba~S végtelenül sok a magyar
 709 1909,    1    |            hordta, nem csupán a kardot~S a sorsvivők el nem mehetnek.~
 710 1909,    1    |        válogasd meg minden prófétádat«~S el ne felejtsük az »üsd,
 711 1909,    1    |         valódnál benned többet leltünk~S nincs ütésed, mit meg nem
 712 1909,    1    |              mit meg nem érdemeltünk. ~S te mégy előre avagy mennek
 713 1909,    2    |             akit hiába hagynék el már, s aki~hiába hagyna el már
 714 1909,    2    |                sorba,~Szédül, elbúsong s lehull a porba,~Amelyből
 715 1909,    2    |             vétetett. ~Mindig elvágyik s nem menekülhet,~Magyar vágyakkal,
 716 1909,    2    |              vágyakkal, melyek elülnek~S fölhorgadnak megint. ~Tied
 717 1909,    2    |         CSÓKTALANOK~ ~Mindent akartunk s nem maradt~Faló csókjainkból
 718 1909,    2    |                harctér szegény testünk~S jaj, örömre hiába lestünk. ~
 719 1909,    2    |           szeretjük:~Sírunk, csókolunk s újra kezdjük.~
 720 1909,    2    |               Valami a szívünkre hullt~S a szívünket összesebezte. ~
 721 1909,    2    |               Csókoltuk egymás szemeit~S kérdeztük egymást véresen,~
 722 1909,    2    |          Vajjon-vajjon kinek az átka? ~S a dóm némán terpedt~Őszben,
 723 1909,    2    |          lesznek sohse szebbek:~Holnap s mindig az emberek~Ölelnek,
 724 1909,    2    |        mámorunk,~Nem rontnak meg engem s téged? ~Olyan mindegy, mint
 725 1909,    2    |          mifajta,~Olyan közeli a Halál~S olyan nagyszerü győzni rajta.~
 726 1909,    2    |          Feslenének mese-arany-virágok~S őriznék szép királyfiak,~
 727 1909,    2    |              Átfogná két veszett karom~S megölelném a lyányod.~
 728 1909,    2    |          virágát~Láttam ma a szigetnek~S fakó gyepét, kínlódó lombját,~
 729 1909,    2    |               Hat ősszel megcsatáztunk~S mégiscsak volt egy kis tavasznyi,~
 730 1909,    2    |             bordánk,~De ép a vitorlánk~S mi lenne, ha fölkerekedne~
 731 1909,    2    |               Egyszer~A mi óránk ütött~S szent láz verte az éjszakát,~
 732 1909,    2    |              asszonyommal összehajtott~S melynek azóta nincs mulása. ~
 733 1909,    2    |             mulása. ~Égő sebek az Égen s fázva~Suhog itt a földön
 734 1909,    2    |                már Távol.~Régi asszony s régi legénye~Úgy suhanunk,
 735 1909,    2    |            Szájában és szívében voltam~S ő volt a szám s az én szivem,~
 736 1909,    2    |        szívében voltam~S ő volt a szám s az én szivem,~Mikor ittasan
 737 1909,    2    |          voltam a senkibbnél senkibb. ~S akkor volt, amikor ő ment
 738 1909,    2    |          Hozzám-hajtott, édes némberem~S akkor volt, amikor nagy-ámulva~
 739 1909,    2    |               érti, mert sohse volt ez~S szomoru palástunk elnyulva
 740 1909,    2    |          látod-e?:~Szelíd, széles domb s méla lanka,~Tán klastrom
 741 1909,    2    |               éjén köd-torony~Fehérlik s kong sülyedt harangja. ~
 742 1909,    2    |               minden gonosz rajta van,~S itt, jaj, átkos, fojtó az
 743 1909,    2    |                Régi tüzek fekete üszke~S fölöttünk végzet-szél fütyöl,~
 744 1909,    2    |                Már, hogy először elért~S meghalnék, ha most,~Először,
 745 1909,    2    |          másnak,~Űzhetnek bajba, kínba~S áldottak, kik ezt teszik,~
 746 1909,    3    |               bámulok,~Én nézek, látok s nem beszélek.~Miért örüljek
 747 1909,    3    |               Mint az én életem erőben~S olyan hazug, miként azok,~
 748 1909,    3    |               Midőn vergődött a király~S az ágyasházi asszonyoknak~
 749 1909,    3    |         Pozsgás lelkek, királyi testek~S az öreg pap rájuk-olvasott~
 750 1909,    3    |             sir áll,~Száz asszony sírt s kiket nem szüllek,~Száz
 751 1909,    3    |          görgetik~Háborgató haragjukat~S lelkem, e fölvert tó, mulat.~
 752 1909,    3    |              fáznak,~Jajgatva bokáznak~S zúg-zeng a Jégcimbalom. ~
 753 1909,    3    |               Unt hegyek, kik maradtok~S elémkacagó völgyek.~Jaj,
 754 1909,    3    |                Nincs akiktől búcsúzzak~S akiket üdvözöljek. ~Lelkemen
 755 1909,    3    |                 Lelkemen elhagyott táj~S közelgő: feketén ül.~Jaj,
 756 1909,    3    |           Mintha nagyon sokan lesnének~S kergetnének egy bús estének. ~
 757 1909,    3    |            Mintha ezredmagammal lennék~S mintha mégis~Nagyon-nagyon
 758 1909,    3    |                piros, méltóságos ajtón~S jönnek a látogatók~Fürge
 759 1909,    3    |             látogatók~Fürge sorokban. ~S egy vén, kopott komornyik~
 760 1909,    3    |                 Házában csak én vagyok~S már én se várom.«~
 761 1909,    3    |               virágok illatát~Veri föl s hozza be a szél.~Ma csupa
 762 1909,    3    |               Felöltözök, ajtót nyitok~S a küszöbön utamba áll.~Óh,
 763 1909,    3    |             Mikor a nóták elhallgattak~S Catullus pihegett szegény,~
 764 1909,    3    |                pompás, erős gyereket. ~S mikor Lesbia átokkal sírt,~
 765 1909,    3    |            Sajgó mezőt felhő ereszt be~S dong az össze-vissza-szél. ~
 766 1909,    3    |           Ködben harangoztak a tornyok~S én a fényes Bábelek vágyát~
 767 1909,    3    |              Kimenős cselédek az utcán~S szivemben szép, uszályos
 768 1909,    3    |                század volt egy-egy óra~S körül hideg és süket emberek. ~
 769 1909,    4    |            MEGHARCOLTUK~A "Nyugat"-nak s mindazoknak, akik harcoltak,~
 770 1909,    4    |              szívem bomlott, bús malom~S várok rémes pozdorja-sorsra:~
 771 1909,    4    |                 Gyermekségem falujában~S azt hitte, hogy megtérít,~
 772 1909,    4    |                Ez már nem is Karácsony~S kinek mi köze hozzá,~Embernek
 773 1909,    4    |             Valami hivatlan hit fon át~S olvasom csukló kacagással~
 774 1909,    4    |            fájón, ahogy lehet,~De élek s úr fogok maradni~Tenger,
 775 1909,    4    |             fogok maradni~Tenger, sors s mindenek felett. ~San-Remo~
 776 1909,    4    |             örökkön~Szép, póri ütéssel~S én ellágyult öklöm~Alighogy
 777 1909,    4    |            csak várom~Ő vak térdelésük~S ők fényes orcámon~Rugdosódnak
 778 1909,    4    |            nagyerősen~Nagyurat tiporni~S én hideglelősen~Játsszam
 779 1909,    4    |       nem-mozdulót. ~Gyertek verekedve~S tán megint kicsordul~Új
 780 1909,    4    |                harcok új kedve~Belőlem s úri harag. ~Egy szép délutánon~
 781 1909,    4    |           öklöm~(Jaj, be szánom-bánom)~S szétverek majd köztetek.~
 782 1909,    4    |                szép, történelmi csodát~S rajtuk-ütünk, Tyukodi pajtás.~
 783 1909,    4    |                madár felhőkben vész el~S ő forog, a kis szél-vitorla.~
 784 1909,    4    |            volt, egyszer nagyon fázott~S elgubbasztott a templom-tornyon.~
 785 1909,    4    |               Megláncolta a madár-átok~S ott forog most a templom-tornyon.~
 786 1909,    4    |        Mindegyiknek van egy nagy vádja~S én bűnrovásom hallgatom~
 787 1909,    4    |          Tavaszt láttam csunya avarban~S elszalasztottam a tavaszt~
 788 1909,    4    |              elszalasztottam a tavaszt~S kellő időben meg nem haltam. ~
 789 1909,    4    |       Bántottam, kik védtek, szerettek~S öleltem a judásokat:~Igazuk
 790 1909,    4    |          tűz-nyár,~Bukó-csillagos éjek~S hogy én, Én, már ne éljek? ~
 791 1909,    4    |            bort~Pompás, aranyos őszben~S ittasan, tarka lombok~Hulltán
 792 1909,    4    |              Hulltán nem én borongok. ~S meleg asszony-szalon~Integet
 793 1909,    4    |                 Lágy pamlag, égő illat~S ide nem engem hívnak. ~S
 794 1909,    4    |               S ide nem engem hívnak. ~S akkor is lesz tavasz,~Virág,
 795 1909,    4    |               Tavasz-heroldok szállnak~S engem már nem találnak. ~
 796 1909,    4    |              szive,~Süketen tétovázzon~S ha tud majd asszonyt lelni,~
 797 1909,    4    |               jókkal,~Éhezett kopókkal~S jóllakott kopókkal. ~Minden
 798 1909,    4    |          tudnék,~Óh, csak már kijutnék~S be hosszu az út még. ~Be
 799 1909,    4    |               Sírón nézett le a mezőre~S aztán beitták szent színeit~
 800 1909,    4    |                hátam mögött~Jár valaki s azért vagyok.~S ha rossz
 801 1909,    4    |             Jár valaki s azért vagyok.~S ha rossz vagyok,~Valaki
 802 1909,    4    |              vághat valaki,~Hős valaki~S megkettőzöm a léptemet. ~
 803 1909,    4    |            amíg én megyek,~Elől megyek~S mindenki csak nyomomba jár. ~
 804 1909,    4    |             Szabad mezőn, szűzi uton. ~S én alamizsnás nem leszek,~
 805 1909,    4    |                a jóság-szándék vezet. ~S óh, jaj nekem, ha elporoz~
 806 1909,    4    |             Mert kigyúlad a homlokom. ~S akkor majd látják mindenek,~
 807 1909,    4    |             szép út balga út,~Hiába-út~S megáll az isteni menet.~
 808 1909,    4    |         nagybüszkén~Biborba öltöztetem~S magyar bűnnél nincsen szebb~
 809 1909,    5    |             utcán,~Belém-belém-ütődnek~S tovább futnak kacagón. ~
 810 1909,    5    |                Vidámak, mint a cirkusz~S komolyak, mint a halál. ~
 811 1909,    5    |                 De még nézik a Napot. ~S akik csak jönnek, jönnek,~
 812 1909,    5    |           Csók-étvágyam, ami elhagyott~S nem oltották a tegnapiak,~
 813 1909,    5    |              vén fiunak? ~Nagy-e az út s érdemes érte?~S érdemes
 814 1909,    5    |           Nagy-e az út s érdemes érte?~S érdemes a vég?~Verejték-törlés
 815 1909,    5    |          Verejték-törlés egy homlokról~S egy késett feleség. ~Mit
 816 1909,    5    |                feleség. ~Mit adsz néki s mit akarsz tőle?~Adsz egy
 817 1909,    5    |                kárpótol, fizet busásan~S egy csók-leheletet? ~Mikor
 818 1909,    5    |        bunkózott~Akkor az éji óra-verő~S én mentem első, komoly csókra,~
 819 1909,    5    |                csóknál nagyobb valót. ~S ha szájam csókra csucsorítom,~
 820 1909,    5    |      csucsorítom,~Ha idestova meghalok~S ha téged már megölt a csók
 821 1909,    5    |               rég,~Tudom, hogy te vagy s én vagyok.~Tudom, hogy te
 822 1909,    5    |               Tudom, hogy te kellettél s nékem~Több vagy, mint ködös,
 823 1909,    5    |         elaléltak, szétsimultak~Halkul s azután megremegtek. ~Mikor
 824 1909,    5    |              kedve,~Mikor virágot várt s nem lombot?~Kicsi kezek,
 825 1909,    5    |               Ami ma még csúf kárhozat~S holnap üdvösség lenne. ~
 826 1909,    5    |                tűz Hágár szent oltárán~S én tisztulóan lesem, lesem,~
 827 1909,    5    |                 vagy tiszta,~Nem tudom s azt se, mit akarok.~Csak
 828 1909,    5    |           tudom, hogy Asszony az oltár~S asszony nélkül meghalok. ~
 829 1909,    5    |          Csupán a vérem rítt, kacagott~S hiába jött azóta Kant, Spencer,~
 830 1909,    5    |              Ők: a semmiség és a világ~S nekik viszem az Élet-vásárból~
 831 1909,    5    |              Zsóka; Trud és Irén,~Irma s az Ég tudja, kik még: álltam~
 832 1909,    5    |                Gőgösen mindük szivén. ~S ha vásárolnom kellett csókot,~
 833 1909,    5    |            Szeretem e nemem-ölő tábort~S a csókos komédiát. ~Párisban
 834 1909,    5    |               Mentek, mint a betegek. ~S ezek kútfői a Jövőnek,~Kiknek
 835 1909,    5    |            Mindenem, amim van, örömest~S ha koldus vagyok, majd jön
 836 1909,    5    |              Hágár tüzébe bámulok majd~S tarka, szép asszony-ravatalok:~
 837 1909,    5    |               Láng-leplük szinte vakít~S összeszedik csók-csatatérnek~
 838 1909,    5    |                 Hol csókunk üdve remeg~S itt kapnak majd életet újból~
 839 1909,    5    |            élnek, szűzek, jók, tiszták~S örökké fiatalok. ~Itt sebeket,
 840 1909,    5    |     elfelejtünk,~Itt testetlen a világ~S szűz lyányok bőréhez nem
 841 1909,    5    |              Aki szeret, kinézi párját~S nagyon reá mosolyog. ~S
 842 1909,    5    |                S nagyon reá mosolyog. ~S akire ifja rámosolygott,~
 843 1909,    5    |              Árkangyalt fogad a méhébe~S boldog teherbe esik. ~S
 844 1909,    5    |                S boldog teherbe esik. ~S ha valaki itt csók-csatában~
 845 1909,    5    |                közt fölsóhajt egy szűz~S fehér lovag született. ~
 846 1909,    5    |                fehér lovag született. ~S csók-csatatéren, itt a földön,~
 847 1909,    5    |           Termi a pénzt bőven a csókja~S rákölti ifjú tapsolókra.~
 848 1909,    5    |              Ma elindult elébem valaki~S ma indulok vont derékkal
 849 1909,    5    |               világ, szeretni készülök~S gügyög egy lyány, aki sohase
 850 1909,    5    |                a szemem:~Itt egy leány s én tanítom a csókra. ~Nyög
 851 1909,    5    |                éjjel mese lesz a világ~S én mesélek testemben megindultan. ~
 852 1909,    5    |              illatos balzsamot izzadok~S forró lázban földig olvad
 853 1909,    5    |             Kató gazdája, az izmos pap~S falusi nyája énekelnek:~»
 854 1909,    5    |               Kató fölsír a papi szóra~S az a gyermek, a betlehemi,~
 855 1909,    5    |     Hóvár-bércek alatt,~Hol süt a hold s falevelekről~Száz huncut
 856 1909,    5    |              Pallóra lesnek ifju hadak~S ágyamról fölröpítnek,~Odaröpítnek
 857 1909,    5    |             Odaröpítnek asszony-szavak~S éjfélkor jégdermedten~Fekszik
 858 1909,    5    |             Pallója vagyok én meredten~S forró fehér lábacskákkal~
 859 1909,    5    |           Dalol éjfélkor a hegyi patak~S erdőn, álmaim sürűjében,~
 860 1909,    5    |                 A poharat körüláhítjuk~S bánjuk is mi, ha más kiissza. ~
 861 1909,    5    |          Szememben sötét, vad árnyékok~S lárma fülemben. ~Hideg verejték
 862 1909,    6    |               küldöm, ez ó frigy-ládát~S kivánok harcos, jó napot.~
 863 1909,    6    |            Mint gím a fekete csalitban~S leskődnek a vérebek. ~Ha
 864 1909,    6    |           Sokszor ők maguk sem akarják~S mégiscsak összeverődnek. ~
 865 1909,    6    |              ők a Jelenben, valahányan~S majd valamikor lesznek élők~
 866 1909,    6    |          halnak:~Kiebrudaltjai a Mának~S apjai a diadalnak.~
 867 1909,    6    |              sok könnyem itt marad.« ~»S ha tovább is így csörtet
 868 1909,    6    |                könny-ár majd összegyűl~S elönti a világot: elég.«~
 869 1909,    6    |            Lég-hálóként továbbszálltok~S megfullasztjátok az átkot,~
 870 1909,    6    |                 Ti károgón is kacagtok~S mikor tollaitok hullnak,~
 871 1909,    6    |                szálltok, mindig jobban~S a szines madár-szalonban~
 872 1909,    6    |             Lihegve lapul meg a kétség~S pirosan üt ki beteg arcon~
 873 1909,    6    |             érdemem van: mélyre láttam~S szerettem, aki szenvedett,~
 874 1909,    6    |            törpül:~Mindenki óriás lesz~S egy ránk-bámuló körbül~Kiáll
 875 1909,    6    |               Hogy csúf bűnökbe estünk~S az életünk furcsa ámitás. ~
 876 1909,    6    |                életünk furcsa ámitás. ~S tornyosan tornyosulnak~Vétkeink
 877 1909,    6    |           halkan~És mi meghalunk halva~S az a minden örömünk:~Valaki
 878 1909,    6    |                tiszta asszonyt~Álmodik s vígan felkacag,~Kicsit több
 879 1909,    6    |          Foltatlan ruhát, tisztességet~S emberibb szavakat. ~Kevesebb
 880 1909,    6    |                És a munkánál több erőt~S hogy ne kellessen megjelenni~
 881 1909,    6    |               De nekem új ruhát veszen~S beszél nekem egy szép jövőről~
 882 1909,    6    |                jövevényt?:~Átok, átok.~S mégis futok tihozzátok. ~
 883 1909,    6    |               Verejték. ~Ez a teremtés s Isten-erőnek~Emberi mása.~
 884 1909,    7    |              nagyot akarok.~Hallgatnak s én rettegve~Érzem, hogy
 885 1909,    7    |                élek,~Hogy nem unom meg s újra merek.~Verset irok
 886 1909,    7    |               egymást kínnal, haraggal~S meglegyinti a szalmás kunyhót~
 887 1909,    7    |          végzet-angyal. ~Sohse örültek s itt maradtak,~Gyermek-haduk
 888 1909,    7    |              Szerte e szomorú világban~S ím, kiszáradt életük nedve. ~
 889 1909,    7    |              rongy, szégyen és a többi~S végül a legnagyobb parancs
 890 1909,    7    |                szeretne. A mécs pislog~S a vénasszony ránevet halva.~
 891 1909,    7    |                 Félve járnak a mulatók~S az ifjak lehalkítják a nótát,~
 892 1909,    7    |           nótát,~Mesélnek a vénemberek~S nagyot sóhajtanak az anyókák. ~
 893 1909,    7    |               Holnap már derülés jöhet~S nem lesz már ilyen csönd
 894 1909,    7    |            Minden kicsi látástól félek~S ha ablakomból messzelátok,~
 895 1909,    7    |               néha reggel késik a fény~S ülök büszkén, dölyfös örömben:~
 896 1909,    7    |             Ragyogón és virágba veszőn~S én feledtem a csendes udvart,~
 897 1909,    7    |               mezőn. ~Rohantam dalosan s vakultan,~Befogtak új, csodás
 898 1909,    7    |            Befogtak új, csodás illatok~S száz út végén nem vettem
 899 1909,    7    |            Elsüllyedt azóta mind az út~S távolból hallom, ködben,
 900 1909,    7    |                 Törvénye van a Nyárnak~S nincs törvénye a Télnek:~
 901 1909,    7    |                Szeretik egymást nagyon~S hófedeles házaikat~Ki-kitárják
 902 1909,    7    |            erőt,~A sok mihaszna életet~S a nagy téli hatalmat. ~S
 903 1909,    7    |               S a nagy téli hatalmat. ~S ha jön a Nyár, szégyenli,~
 904 1909,    7    |                néma a falu,~Titoktartó s az emberek~Dolgoznak és
 905 1909,    7    |             apám. ~Jön, jön a December s a rózsa is él,~Rossz virágasszony,
 906 1909,    7    |             Orkidea volt nekem a rózsa~S ma is élhetnek boldog képzelők. ~
 907 1909,    7    |        rózsa-fedés. ~Mert kert az Élet s asszony minden virág~S a
 908 1909,    7    |            Élet s asszony minden virág~S a póri, pozsgás, nagy, buja
 909 1909,    7    |          Mindenkinek van kedvese, nője~S párját megleli korhadt fa,
 910 1909,    8    |                hívő, bus gerjedelemmel s remény nélkül.~ ~
 911 1909,    8    |              Gyáván ülök, nem hencegek~S ha valaki azt mondja rólam:~»
 912 1909,    8    |                Megszerettem a multamat~S lépek beljebb, bátran. ~
 913 1909,    8    |             Akit annyian űztek, téptek~S rosszabb úr nem lesz a Halál,~
 914 1909,    8    |              Nem volt enyhülésem, Uram~S felhődből rám permetezett~
 915 1909,    8    |            Szánom minden dölyföm, Uram~S ha van még bennem gőg-erő,~
 916 1909,    8    |            Szakadt kegyelmed, óh, Uram~S csobog lelkemben kedvesen~
 917 1909,    8    |              szent szeszélyednek, Uram~S szeretnék minden percemben~
 918 1909,    8    |               nem kell ám fenékig inni~S kelyhed szent borából elég~
 919 1909,    8    |                Égverő bujasággal nőnek~S mégis, mint bölcsős kisdedet,~
 920 1909,    8    |              Bűnös, nagy példám a Jövő~S az Időben megszenteltessék. ~
 921 1909,    8    |                Mert jaj nekem: Multért s Jövőért~Vagyok kárhozott,
 922 1909,    8    |               létem~Az Idő óramutatója~S minden bűnöm egy stáció,~
 923 1909,    8    |              Örök Sionát messzehagyjam~S visszakolduljam öregen~Magamat
 924 1909,    8    |                Amikor minden elhagyott~S nem tudom, ő van-e valóban? ~
 925 1909,    8    |                akarta, hogy ne akarjak~S mint csenevész, őszi fű-sarjak~
 926 1909,    8    |         fű-sarjak~Feküdjek kaszája elé~S így szóljak: rendben van,
 927 1909,    8    |               még mindig élek. ~Bűnben s halálban kinyilt cifra fürtöm~
 928 1909,    8    |              Készülnek buta mű-virágok~S én áldásom küldöm. ~Viráguk
 929 1909,    8    |          Hervassz el engem, itt az óra~S erdődben többé ne nyíljon
 930 1909,    8    |    csók-növénynek,~Kik éltek miattam. ~S én mag nélkül halálra-szántan
 931 1909,    8    |                Mert Jézus volt a Jóság~S a nagy, szent türelem. ~
 932 1909,    8    |               Ha ránk tör minden ember~S ha álul bántatunk. ~A született
 933 1909,    8    |          született Jézus~Született így s kivánta,~Hogy ez legyen
 934 1909,    8    |                hogy magasságba küldtek~S pályám grádicsát mégis sírva
 935 1909,    8    |              Víg zengedezésre hivattam~S gonosz jajjal illettem nagy
 936 1909,    8    |         Mindenki fia és mindenki atyja~S átkozott, ki létjét siratja. ~
 937 1909,    8    |       egyben-egyek, hősök,~Belső sebek s varral-verősök. ~Csak örülni
 938 1909,    8    |              kacagón,~Álmodjak kacagón~S boldoguljak álmomban,~Ifjuljak
 939 1909,    8    |          turkált minden szépben, jóban~S most vetkőzi az életet.« ~
 940 1909,    8    |          Göthömet szűz mámornak lássam~S hunyt életem egy pillantásban~
 941 1909,    8    |            Szóljon víg harsonád zenéje~S én induljak el a nagy éjbe,~
 942 1909,    8    |      Köntösöket tépnek miattam.~Éljen. S elnyel az Űr.~
 943 1909,    8    |               hogyha béna lesz belőlem~S az utcasarki víg szánalom~
 944 1909,    8    |          elfogyunk, hát miért jöttünk?~S ha jöttünk már, miért a
 945 1909,    8    |           valami szent, rendetlen rend~S az élet egy régi adósság,~
 946 1909,    8    |             élet egy régi, rossz emlék~S az a nagy Valaki akarja,~
 947 1909,    8    |              lelkem csúf bűnök veszték~S jöttek békés esték:~Rákacagott
 948 1909,    8    |          Lemenő, szép Nap volt az arca~S könyörület rajta.~Az élet
 949 1909,    8    |                élet be sok újat hozott~S Isten nem változott. ~Falusi,
 950 1909,    8    |              szála~Följegyzett bú nála~S ha bűnös lény tőle elköszön,~
 951 1909,    8    |       vétkeinket,~Mert ő szeret minket~S poklok felé visz bár az
 952 1909,    8    |               visz bár az utunk,~Ő int s visszafutunk. ~Bennünk él
 953 1909,    8    |              visszafutunk. ~Bennünk él s be jó hinni benne,~Ez ős
 954 1909,    8    |               Háboruba el ő bocsájtott~S bűnökből kihántott.~Rákacagott
 955 1909,    9    |       nyugodtan fejtik:~Betegek voltak s elfelejtik. ~A bölcs mosolyt
 956 1909,    9    |               nagyon sok a fürge ember~S tele van az egész süket
 957 1909,    9    |             Holt ekhója.) ~Vak a világ s táncos szinekben~Mégis hogy
 958 1909,    9    |                sápadtak színek, percek~S látomások. ~(Szinek, cifra,
 959 1909,    9    |            Mintha a Nap dermedve járna~S én jégvermemből duruzslok
 960 1909,    9    |          akartam,~Nem akarom, aki akar~S a gyűlölőket bánom is én,~
 961 1909,    9    |              Halott, nagy, hősi tornák~S örömtelen vitézek~Nyár végi
 962 1909,    9    |           vitézek~Nyár végi áldozója. ~S a hetyke, ifju Rajna~Zöldes,
 963 1909,    9    |          rivalgva,~Vitézi útra kelve. ~S én öreg bajtársamnak~Gonosz
 964 1909,    9    |            intek:~Mi is tudtunk örülni~S ma nem tudunk örülni~Ennek-örömeinknek. ~
 965 1909,    9    |             örülni~Ennek-örömeinknek. ~S ő, miként a halálnak,~Úgy
 966 1909,    9    |              bátrak, szentek,~Elmultak s a késő nóták,~Tararrarom;
 967 1909,    9    |               akik tudnak,~Én kidőltem s nótát zsongok,~Tararrarom,
 968 1909,    9    |              Jönnek az ízek és illatok~S megdicsőült innyel halhatok. ~
 969 1909,    9    |              göthös bűnöm, tivornyám. ~S azután fényes rettenetek,~
 970 1909,    9    |               kicsinyek:~Dobtam szivem s nem tudtam, kinek. ~S egy
 971 1909,    9    |           szivem s nem tudtam, kinek. ~S egy asszony, akinek a csókja~
 972 1909,    9    |           minden fájás,~Huszonnégy óra s nem jön rosszabb,~De ez
 973 1909,    9    |             Tudom a kínnak múló sorsát~S olyan rövid volt egy nap
 974 1909,    9    |               is tudom: huszonnégy óra~S rossz nap után már nem jön
 975 1909,    9    |           véres pojáca,~Túl egy hegyen s egy hegyen innen. ~Túl egy
 976 1909,    9    |           Mennyi szeretet innen és túl~S e kis stáción mennyi vétek. ~
 977 1909,    9    |          születünk, akkor halunk, jaj,~S megszületünk az elmulással. ~
 978 1909,    9    |                az égre.~Békéből jöttem s a hegyen túl,~Tudom, békével
 979 1909,    9    |             híre sincs a harci gondnak~S itt úgy kell ütni, marcangolni,~
 980 1909,    9    |              Ejteni, űzni, futni, esni~S egy megszakított örök csókra~
 981 1909,    9    |           nevel.~Járok velük talárosan~S a többi fattyu siheder~Kacag
 982 1909,    9    |                fattyú többet ér,~Vidám s hazug. ~Élet, küldj még
 983 1909,    9    |               Dalait daccal befejezte.~S most mondja el utólszor
 984 1909,    9    |            Minden vér-forrás betemetve~S a szent mindent-elhallgatás~
 985 1909,    9    |                nagy csókkal elnémulunk~S nézzük a süket Éjszakát~
 986 1910          |         bárkinél, hívőbb~és jobb, adom s ajánlom ezt a talán utolsó
 987 1910,    1    |            veri szívem, testem, lelkem~S mely kegyes szomjuság. ~
 988 1910,    1    |            Meg-megállok, mint alvajáró~S eszmélni akarok~S szent
 989 1910,    1    |             alvajáró~S eszmélni akarok~S szent káprázatokban előttem~
 990 1910,    1    |            Minden titok e nagy világon~S az Isten is, ha van~És én
 991 1910,    1    |              sorban~Minden, mit áhitok~S mért áhitok? - ez magamnál
 992 1910,    1    |               Maradt az alkonyi órákra~S Uram-Isten,~Most kezdek
 993 1910,    1    |           Sohse volt a szabad hajósé -~S önmagamnak~Valék mindig
 994 1910,    1    |            Bölcseség fulánkja sebemben~S tele vagyok vigadozással,~
 995 1910,    1    |               Multam és jövőm folyókái~S hiú, lármás,~Ifju napjaim
 996 1910,    1    |            Fajtájából való rossz ember~S ifjuságom~Sohse volt: Ma,
 997 1910,    1    |              sohse mertem vakmerőket. ~S engem ne véníts meg halálig,~
 998 1910,    1    |              kerültem,~Szépen nézz rám~S a többi - tán holnap elválik.~
 999 1910,    1    |              szabad gyávának sem lenni~S tüzes, ezer áldozatokkal~
1000 1910,    1    |                 Az én ügyem a te ügyed~S ki ellenem támad, azt verd