Part,  Section

1501 1912,    5    |                szív volt s ma is meleg~S ha bágyadás nem ült szivünkre,~
1502 1912,    5    |           éjjeli csillaga«~Indult el Ő s, ím, kövült Nap leve~S a
1503 1912,    5    |               Ő s, ím, kövült Nap leve~S a debreceni Nagyerdőre~Éppen
1504 1912,    5    |           Vitéz tudta: ez lesz a világ~S ha nem sokat segít Botond-bárd,~
1505 1912,    5    |               virág és kard is a virág~S Bizánc-kaput vág be egy
1506 1912,    5    |                 nő, gond dúsan adatott~S a mi fájásunk volt az, ami
1507 1912,    5    |                magyarságot,~Te örök, ó s új hunn poétaság,~Óh, ébredj,
1508 1912,    5    |       Elhamvadt könny a szik-föld pora~S minden nyár-nap egy halott
1509 1912,    5    |               Ki érti a jajos barázdát~S ki érti az ős, nyári Napot;~
1510 1912,    5    |            Haként az én szivem volna. ~S úgy áldozom Jézussá nőve~
1511 1912,    5    |          Magyar nyarak bennem alusznak~S örök, nyári titkot ástok
1512 1912,    5    |           Ezerszer tértem vissza hozzá~S mindig szerelmesebben. ~
1513 1912,    5    |          Ráborul minden tisztes szívre~S érezteti: hatalmasabb, több,~
1514 1912,    5    |             elhessentni:~Magyar vagyok s keserű sorssal,~De édes
1515 1912,    5    |          daccal harsogom, hogy~Ez: van s nincs itt más semmi. ~Semmi,
1516 1912,    5    |              Félnek obsitosi a Multnak~S akit kisér fiatal útján~
1517 1912,    5    |              Új Kisértetét várva várja~S itt piroslik előttem. ~Az
1518 1912,    5    |              Ki e hitet kétli, gátolná~S akit az új Kisértet kisért,~
1519 1912,    5    |                az arcod úgy tüzel most~S könnyeidet rejtegeted:~Vajjon
1520 1912,    5    |              ez az Élet,~Csupa örökség s csupa vád.~A te jövődért
1521 1912,    5    |            Igért és rajzolt fény-kaput~S üzent nekünk Csaba népéről~
1522 1912,    5    |           Álomban se tudtunk egymásról~S még álmunk sem adott hitet,~
1523 1912,    5    |           Mersze nem volt csatározásra~S tábort-ütésre senkinek. ~
1524 1912,    5    |           óránk,~Kuckójában kiki riadt~S vállalt magyar bajnoki sorsot~
1525 1912,    5    |               Sorsunk vad ösvény, Föld s a por,~De, im, egy új Csaba-legenda~
1526 1912,    5    |                Amott egy izzó gondolat~S kihúzta kardját hüvelyéből~
1527 1912,    5    |                Bekalandoztuk a világot~S mosolygott ránk a szabad
1528 1912,    5    |            mosolygott ránk a szabad Ég~S esküdöztünk, hogy szent
1529 1912,    5    |                esküdtünk, vén úrfiknak~S alj-aggoknak termő toruk. ~
1530 1912,    5    |            lángolón előttünk~A Bólyai- s Csere-sirok~S hozzánk szegődtek
1531 1912,    5    |                A Bólyai- s Csere-sirok~S hozzánk szegődtek szép sorjában~
1532 1912,    5    |              árnyas, magyar mártirok. ~S minden halott, ki élt magyarnak,~
1533 1912,    5    |              Becsméreltük a jóltevőket~S örültünk, ha ki vétkezett. ~
1534 1912,    5    |               erőnk nincs a küzdelemre~S nyilaktól vérezünk agyon. ~
1535 1912,    5    |             nyilaktól vérezünk agyon. ~S mégis szivesen áldozunk
1536 1912,    5    |               Sötét ül várost és falut~S hol eped fényért cellák
1537 1912,    5    |              arccal,~Pusztul ez ország s az idő repül~S kik hivattatok
1538 1912,    5    |               ez ország s az idő repül~S kik hivattatok vezérül a
1539 1912,    5    |             már, csak szélvész-roham. ~S ha itt van már a szent,
1540 1912,    5    |        betegségben, búban,~Jól kezdett s elromlott, dicső háborúban,~
1541 1912,    5    |             zsivajja.~És ami benned él s el fog jönni hozzánk,~Mi
1542 1912,    5    |          kívánunk, valószínüt, nyerset~S amit meg nem adhat rímek
1543 1912,    5    |          hatalmú,~Nyugatba tört magyar s duzzadt bizodalmú,~Papnak
1544 1912,    5    |              írás.~Ma te vagy a magyar s rendkívüli követ,~Ma benned
1545 1912,    5    |              tövek.~Ha tán bolondítnál s igazi se volnál,~Mert szépen
1546 1912,    5    |                úrnak csodatettét várja~S ha várja, várhatott s ha
1547 1912,    5    |            várja~S ha várja, várhatott s ha várta, megkapja:~Móricz
1548 1912,    5    |             szeressen: így üzenek neki~S jó, hogyha az embert ilyen
1549 1912,    5    |              szereti,~Aki nem hatalmas s több a hatalmasnál~S ha
1550 1912,    5    |          hatalmas s több a hatalmasnál~S ha ki-kinek árt is, milliomszor
1551 1912,    5    |       összekerülünk közös mártir-hősök~S ha a Lehetetlent nem tudtuk
1552 1912,    5    |                 Ha a magyar kuruc vóna~S többször ütne, mintsem szólna,~
1553 1912,    5    |                 De annak, ki okos dőre~S mit se állít fejtetőre. ~
1554 1912,    5    |               nyergem. ~Így van ez jól s mint lehetne~Valakinek százszorszebbje:~
1555 1912,    5    |                 Ha a magyar kuruc vóna~S többször ütne, mintsem szólna,~
1556 1912,    5    |          lovatlan Szent Györgyet~Errűl s néha túl a Lajtán,~Nem én
1557 1912,    5    |            Olykor-olykor föl-fölhörgök~S mindig búsan megbékélek:~
1558 1912,    5    |              Bennem egy ősi gőg lázadt~S csak az enyém a gyalázat. ~
1559 1912,    5    |              Immel-ámmal tettek-vettek~S ha megingtam, elengedtek. ~
1560 1912,    5    |                már: minden gonosz álom~S már csak magamat sajnálom~
1561 1912,    6    |                 aki királynőket vártál~S bölcs királyok hódolásait,~
1562 1912,    6    |           vagyunk mind tiszták és jók?~S jön a válasz~S a választ
1563 1912,    6    |         tiszták és jók?~S jön a válasz~S a választ nem érted. ~Jön
1564 1912,    6    |               nem érted. ~Jön a válasz~S úgy hallgatod, mint riadt
1565 1912,    6    |          hallgatod, mint riadt gyermek~S reszketsz, mint fa,~Félig-zöld
1566 1912,    6    |                 Félig-zöld és száraz. ~S szólsz: bús kincsem,~Te,
1567 1912,    6    |              Hullott reád a nyomoruság~S az iszonyat, ez a vad husáng,~
1568 1912,    6    |              Veri búsan lelked tetőjét~S félek, hogy eloltja a fájást,~
1569 1912,    6    |               szándék, hamvadás-hajnal~S jaj neked, ha elfogy a fájás,~
1570 1912,    6    |              volt a csalás és szerelem~S bolond, aki a fűbe harap~
1571 1912,    6    |               bolond, aki a fűbe harap~S szép Csiny-országban csak
1572 1912,    6    |            volt és kék volt a szeme is~S elnézett a fürge hímeken.~
1573 1912,    6    |          láthatatlant nézett és látott~S forrott vére az őszi hidegen. ~
1574 1912,    6    |               Látta fajtája asszonyait~S tudta, hogy fogytán a melege,~
1575 1912,    6    |           magyarnak bús szívén, mélyen~S rólad az ellen aggva beszéljen. ~
1576 1912,    6    |             beszéljen. ~Be kár teérted s be kár miattunk.~Amit gyüjtöttünk,
1577 1912,    6    |         Pirosabb lennél a piros bornál~S véresebb lennél véres bibornál. ~
1578 1912,    6    |       ostorozója. ~Jaj, hogy haragszol s hiába minden,~Vér fogyatkozik
1579 1912,    6    |          voltál volna, lyányoknak való~S Istentől is víg ölekre eresztett~
1580 1912,    6    |                is víg ölekre eresztett~S be furcsa vagy~Ma, amikor
1581 1912,    6    |                tiportad rózsás napjaid~S rózsás napjaid tépték és
1582 1912,    6    |            forró életeden. ~Nem tudták s te sem tudtad, hogy ki vagy~
1583 1912,    6    |               sem tudtad, hogy ki vagy~S hogy szépséged vár szemeden
1584 1912,    6    |        szépséged vár szemeden kitörvén~S hogy szép lehess:~Ezt kivánja
1585 1912,    6    |         kivánja bús daccal ősi törvény~S minden dacol, hogy szép
1586 1912,    6    |       Elmulasztottak finom, lágy kezek~S te is magadat, óh, elmulasztottad~
1587 1912,    6    |            magadat, óh, elmulasztottad~S a szépülést~Hagytad a boldog,
1588 1912,    6    |              már ki nem sírott könnyel~S a lyányokat,~Adós maradván
1589 1912,    6    |          Meghaltál már, vén, bolond úr~S ellenséggel~Vívtál néhány
1590 1912,    6    |            néhány hős csatát. ~Egyszer s másszor~Azt hitted, hogy
1591 1912,    6    |            ökrök~Jöttek lovaid helyébe~S én öröklök~Egy szép halál-fogatot.~
1592 1912,    6    |        szállongsz, vészharangod alszik~S önmagadnak vagy bús döbbenete. ~
1593 1912,    6    |            Élet részeg, égverő dalához~S megtátongna az ördögmély-titok. ~
1594 1912,    6    |                boruljon~Fényes délórán s zuhogjon özönvíz~S megkönnyűlt
1595 1912,    6    |             délórán s zuhogjon özönvíz~S megkönnyűlt végzet szörnyü
1596 Margit,    0  |               hogy finom nőknek tessék~S gyötört az Élet, e drága
1597 Margit,    0  |              fáradt ajkam megvonaglott~S mert tán féltetted az ajkaidat,~
1598 Margit,    0  |           mondtad) senki más nem írhat~S én megigértem: lelkem lehiggadván~
1599 Margit,    0  |          hajlok még bölcses duzzogásra~S áldott valómnak ez ős buzogása. ~
1600 Margit,    0  |             törvényit szemeinkbe rázta~S mi indultunk le ál népünkhöz
1601 Margit,    0  |          tombolt soha semmiféle népben~S tán megkimélem hitességtől
1602 Margit,    0  |               régen úgy megfeledkeztél~S emlékezz, hogy a mi regényünk
1603 Margit,    0  |               Sionnak mai furcsasága. ~S a mi regényünk bomlott nem-regény,~
1604 Margit,    0  |              ér fel,~Fölvadult szittya s frányás, zsidó némber. ~
1605 Margit,    0  |                csak igazán élnivalónak~S esték, akiknek láza befogott~
1606 Margit,    0  |            mohó lelket,~Teljes bővében s ismertén a nőknek~Látszanak
1607 Margit,    0  |               az, hogy nem találkozunk~S nem tudjuk egymást öt vagy
1608 Margit,    0  |               testünkön pesti figyelés~S szüretre érett e gerezdes
1609 Margit,    0  |        szüretre érett e gerezdes nóta.~S még jobb volna, ha nem emlékezel~
1610 Margit,    0  |            nevemre.~Grieget játszottad s verseimet mondtad~Hozzá
1611 Margit,    0  |             mondtad~Hozzá az okosoknak s bolondoknak. ~Hallottam,
1612 Margit,    0  |                hogy útjaid zeg-zugosak~S csak hiuságból nézel néha
1613 Margit,    0  |            hiuságból nézel néha vissza~S nem tudom, hogy még gondolsz-e
1614 Margit,    0  |          lemondtam a kényeztetésekről)~S a Nő (magunk közt) úgyis
1615 Margit,    0  |     torzitottan szép, magyar regényben~S minden másképpen kicserélve
1616 Margit,    0  |            éltünk, éltetek és én éltem~S én nem tudom, hogy micsoda
1617 Margit,    0  |               hogy nem leszek az útban~S hogy ki vagyok, azt úgyis
1618 Margit,    0  |           rövidlátó, szegény Ady Endre~S valakiért, im, ezt a gőg-lirát~
1619 Margit,    0  |            hozzám-hangolt zsidó vétség~S érted úgy szólok, bárgyúk
1620 Margit,    0  |            akit csak egy éjen kivántam~S aki mégis tartós és nagyszerű,~
1621 Margit,    0  |            úton, kinézten és kihánytan~S ha jó lesz, akkor neked
1622 Margit,    0  |             lesz, akkor neked köszönöm~S fordítottan te kapsz majd
1623 Margit,    0  |            Herkules-bölcsők ideje volt~S még a Sors sem aggoskodott
1624 Margit,    0  |               sem aggoskodott miattunk~S mi, azóta már fölnőtt valakik,~
1625 Margit,    0  |      Unalmunkban kigyókat fojtogattunk~S nem volt jelszónk a forradalom,~
1626 Margit,    0  |       politikushad. ~Köd a boulevardon s köd a sziveken,~Mély bánatok,
1627 Margit,    0  |                Jövőre,~Bizót nem kapva s másokért is bízván.~Akkor
1628 Margit,    0  |            majd hazaérkezők~Lelkünkért s pro pátria, libertáte.~Együtt
1629 Margit,    0  |             bor:~György úr, jogász, én s Ottokár, a piktor. ~Páris
1630 Margit,    0  |            gyülevész-had sűrü menedéke~S otthon se tudta több, mint
1631 Margit,    0  |           honnról piroslottak a rózsák~S egy-kettőnkre az örökkévalóság. ~
1632 Margit,    0  |           hallottunk már merészségeket~S pesti Eszterek kezdtek öltözködni,~
1633 Margit,    0  |           férfi, nő,~Ki bátrabb, szebb s több volt, mint mind a többi.~
1634 Margit,    0  |           jelre vártak nyugtalan ifjak~S Bródy Sándornak jó hívei
1635 Margit,    0  |              Sándornak jó hívei nőttek~S nem azért, mert szép s kellő
1636 Margit,    0  |          nőttek~S nem azért, mert szép s kellő volt a nőknek. ~Szélvész-várásban
1637 Margit,    0  |               idő,~Szélvészt, asszonyt s újat várt a triászunk,~Közös
1638 Margit,    0  |            nőnk volt egy fehér, távoli~S ültük vele ledéren lelki
1639 Margit,    0  |               politika és sok szerelem~S kavarogjon a holt, magyar,
1640 Margit,    0  |          poéta-Széchenyi vágytam lenni~S mellékesen, hogy lábunk
1641 Margit,    0  |                nők tobzódtak, lihegtek~S György is, bár módján, szerény-csöndesen~
1642 Margit,    0  |            ifjusága.~Ifjú fejünk Égnek s csodáknak szegzett,~De Ottokár
1643 Margit,    0  |                a leghívőbb, legszebb. ~S a nők közül szent híreket
1644 Margit,    0  |                kijóskodott a szemeiből~S Erdős Renéet ütő vers-vágya,
1645 Margit,    0  |            Renéet ütő vers-vágya, vére~S Párisban, hol vágy akkor
1646 Margit,    0  |               asszony-neműeknek tetője~S Györggyel, ki dzsentris,
1647 Margit,    0  |            dzsentris, finom, hallgatag~S Ottokárral együtt reszkettünk
1648 Margit,    0  |           életbe, szerelembe, világba.~S hogy egyikünk sem lesz a
1649 Margit,    0  |           Együtt-bódultunk, én, György s Ottokár,~Alkonyati, szörnyű,
1650 Margit,    0  |               legkeletén nagy baj van.~S összekarolt a Nippon-babona,~
1651 Margit,    0  |            föltárultak előttünk csaták~S csaták fölött Margita fehér
1652 Margit,    0  |           harcba, magához, haza, várva~S hogy minden bennünk csak:
1653 Margit,    0  |               HAZAJÖTTÜNK~ ~(Él a mese s száll tovább, Margita,~Bár
1654 Margit,    0  |         emlékes lelkem olykor kilankad~S új szerelem és új veszedelem~
1655 Margit,    0  |                 csitt, ti még várjatok~S várj, én Adám, a késő énekekre,~
1656 Margit,    0  |                haza ő hozott bennünket~S itt hallottuk, hogy Tisza
1657 Margit,    0  |               néha, hogy magyar vagyok~S be nem cserélném könnyen
1658 Margit,    0  |       nagy-urakkal nyögő kis-úr nemzet~S háborgó népek: hát ennél
1659 Margit,    0  |              kicsit előre szivünk vére~S nagy esküvel esküdjünk vakmerőt,~
1660 Margit,    0  |            áment mondott. ~Hazajöttünk s itt minden csüggedett,~Minden
1661 Margit,    0  |          kezdést félbátrak abbahagytak~S körülzártak mindent hős
1662 Margit,    0  |              igért az egyszer Budapest~S lendülni-kész itt-amottabb
1663 Margit,    0  |             hívná össze őket,~Margitát s a nyugtalan szeretőket. ~
1664 Margit,    0  |            akar,~Ahogy soha, engem hiv s vele tartok,~És ugy lesz,
1665 Margit,    0  |                hogy ő az, aki választ.~S benne akarok lenni osztozón~
1666 Margit,    0  |             Minden mai Valaki életében~S asszony-rangom készítem
1667 Margit,    0  |             nyakat szegénységes igának~S el kell bocsássa, mert élni
1668 Margit,    0  |               bocsássa, mert élni akar~S mert ez akarás Hunnia pecsétje:~
1669 Margit,    0  |           piros ajknak. ~Vén Árpád-lap s ifjú, piros pecsét:~Ez volt
1670 Margit,    0  |               akkor mi álmainknak álma~S egy nő, aki szeret vagy
1671 Margit,    0  |                mégis több akar lenni. ~S én Ottokárnak magyaráztam
1672 Margit,    0  |        nem-jött, sohse-volt Margitáink~S ha most van egy, az mégis
1673 Margit,    0  |           révén, de megtérül a senki. ~S aztán még százszor magyaráztam
1674 Margit,    0  |       vándorlós, sívó, magyar homokban~S hogy végre is s mégis zsidó
1675 Margit,    0  |               homokban~S hogy végre is s mégis zsidó leány,~Kit torz
1676 Margit,    0  |                házasság emel önmagához~S hogy lesz-ura, bárhogyan
1677 Margit,    0  |            hogy az, hát e hittel éljen~S csapkodja addig meleg szárnyait~
1678 Margit,    0  |          vannak rövid órás nagy titkok~S néha szerelmeken visz át
1679 Margit,    0  |                szédülni a legboldogabb~S zuhanni jobb, mint cukros
1680 Margit,    0  |      szándékkal kicsit szerelmesülve. ~S ekkor szép keggyel így szólt
1681 Margit,    0  |       harcunkból jusson ki a dú-része.~S ha Margita egyszer szárnyat
1682 Margit,    0  |              menjen utána, kire vágyik~S addig hagyjunk szabad-utat
1683 Margit,    0  |         hagyjunk szabad-utat a vágynak~S minden becsületes, magyar
1684 Margit,    0  |        becsületes, magyar zsiványnak. ~S amikor férjhez ment volt
1685 Margit,    0  |               volt Margita,~Mi őrülten s nagy-feledten csatáztunk,~
1686 Margit,    0  |             rikkantottam nagyszerűeket~S egy más nőhöz hazudtam tartozásom,~
1687 Margit,    0  |             Összeomlásoknak ideje volt~S ez összeomlást már előre
1688 Margit,    0  |              Ákombákommal Sors íródiák~S a Szerelem, mely felé ment
1689 Margit,    0  |               volt szerelmeket mutatni~S hogy ajkam egyszer fehér
1690 Margit,    0  |            Mese-hősim alig elevenednek~S már rádobják a vizes takarót~
1691 Margit,    0  |            nevére hol annak, hol ennek~S ez édes lázú visszaálmodást~
1692 Margit,    0  |         regényben még én sem én vagyok~S igaz csupán e furcsa mese
1693 Margit,    0  |               nőjét soha meg nem lelte~S el-össze-vétve nőt és küldetést,~
1694 Margit,    0  |  el-össze-vétve nőt és küldetést,~Kort s önmagát, a vélt-hős korcsinálót,~
1695 Margit,    0  |           testekből kiöltözött ez ének~S ha valakinek szólhat egyenest,~
1696 Margit,    0  |             kár, hogy muszáj:~Hungária s Margita majdnem eggyek~S
1697 Margit,    0  |               s Margita majdnem eggyek~S a Margita élete, sorsa,
1698 Margit,    0  |             élete, sorsa, csókja~Magam s korom fizetetlen adója.) ~(
1699 Margit,    0  |        ribilliókra,~De mit mi kezdtünk s a lelkekben tombolt,~Már
1700 Margit,    0  |         nászútján szálltunk Margitának~S hogy hazajött s beszélték:
1701 Margit,    0  |             Margitának~S hogy hazajött s beszélték: szenvedett,~Olyan
1702 Margit,    0  |               Buzdulva, festve, gyáván s vakmerőn,~Ma repesve, holnap
1703 Margit,    0  |               néha-néha találkoztak is~S egymás szivén kutatták azt
1704 Margit,    0  |                Margita írótolla pihent~S az élete is pihent egyelőre.~
1705 Margit,    0  |      Regénytelen polgár-regényét szőve~S már odahagyta akkor az urát,~
1706 Margit,    0  |            silány asszony-adót lerótta~S újból az lett, mint sokszor
1707 Margit,    0  |               volt e szépségnek illata~S mártir-asszonynak éhedt
1708 Margit,    0  |               nagy rabszolganő-vágyban~S példájával mostan is rejtélyt
1709 Margit,    0  |             földi veszedelmet kihívtam~S agyabugyáltam a régieket,~
1710 Margit,    0  |                szép, úri kripta-sírban~S hogy cibáltam jó Rákosi
1711 Margit,    0  |             Rákosi Jenőt,~Nagy papékat s a konok Kártevőket,~Ma már
1712 Margit,    0  |           lendült a rest, magyar kerék~S az emberek mertek merni
1713 Margit,    0  |                az emberek mertek merni s bomoltak.~Még tart a túlerjedés
1714 Margit,    0  |            holnap buján nő ki vetésünk~S majd megérnek a kalászok,
1715 Margit,    0  |          milyen szép volt a kezdet.) ~(S ha Margita és piktor Ottokár~
1716 Margit,    0  |          vergődő, bolondos Szittyiában~S vár is már az Ottokár ujhodt
1717 Margit,    0  |             sem, ha eleven isten kapja~S fekete parádés sír-lovagok~
1718 Margit,    0  |               eltemetne pompás-örömest~S mely azt hiszi, hogy Margita
1719 Margit,    0  |                emlékek, ingerek,~Békék s bánatok arany-égig nőnek.)~
1720 Margit,    0  |             Margitáért idejött Ottokár~S itt kezdődtek a csodálatos
1721 Margit,    0  |               nem jött volt semmi szép~S utálatosan spekulativ bölcsek~
1722 Margit,    0  |          vágyattatták őt az árva esték~S hogy művész-lelkét darabokra
1723 Margit,    0  |         Margitával együtt. ~- Akarok-e s tudom, mit akarok? -~Vallott
1724 Margit,    0  |              Ellopattam a leányságomat~S most akaratos szerelembe
1725 Margit,    0  |           tovább Margita Ottokárnak, -~S bár nyilván kérnek, várnak
1726 Margit,    0  |         Borzonghattak az őszi éjszakák~S a csók-lesek a Margita szavára:~
1727 Margit,    0  |          amazon,~Ki vár, várós, várják s nem várhat várva,~Ki biztos
1728 Margit,    0  |                Életet én nem cudarozom~S minden tettért kész nálam
1729 Margit,    0  |          tettért kész nálam a bocsánat~S tán bölcsebb úr lehet türelmes
1730 Margit,    0  |             végig.) ~(Mindig a zöldség s másat-majmolás~Rontotta
1731 Margit,    0  |               el magyaroknak a dolgunk~S Augiász vén óla bűzlik itt~
1732 Margit,    0  |             mindig kevesebbet hordunk.~S hogy egy igazi falurossza
1733 Margit,    0  |               ha van, hogy mit akarjon~S aztán lehet, hogy hamar
1734 Margit,    0  |             kergette el már a szívemet~S mért kergette el szívét
1735 Margit,    0  |               régi nászba. ~(Nem tenni s egy szót ki nem mondani~
1736 Margit,    0  |      Birtoktokért megmozdítni az ujjat~S úgy magatoktól ölünkbe esnétek:~
1737 1913          |          versek nagy magyar poétájának~s a gyönyörű bőségek hősének
1738 1913,    0    |               döfölt folyton a Pénz is~S szép humanitások játsztak
1739 1913,    0    |          Csupán Politika és Szerelem. ~S úgy számítottam rég ki végem:~
1740 1913,    0    |          Kisúr-ősimmel szólni makacsul~S tudok-e még asszony után
1741 1913,    0    |        keresztül-kasul? ~Néha megingok s szégyen-hülten~Havasnak,
1742 1913,    0    |         Havasnak, vénnek érzem a fejem~S azt hiszem, hogy minden
1743 1913,    0    |               hogy minden vivát a másé~S hogy idegen tőlem régóta~
1744 1913,    0    |            tőlem régóta~Balog nádor-úr s bolond szerelem. ~De jönnek
1745 1913,    0    |               Kivánom őrülten a csókot~S csatában, hitben, tűzben
1746 1913,    1    |           fölkapott vércse-lecsapáskor~S vitt gyöngéd kézzel zúgba
1747 1913,    1    |              nincsen más Istene, nincs~S más hajtója telt, nagy sorsa
1748 1913,    1    |              ami van,~Minden, ami volt s minden, ami vár~S künnről
1749 1913,    1    |             ami volt s minden, ami vár~S künnről megjöttek a belső
1750 1913,    1    |                 Mi hősködésbe dühitett~S lánggal falatott még tavaly,~
1751 1913,    1    |             Múlik naiv, riasztó kedvem~S majdnem altat a csatazaj. ~
1752 1913,    1    |               itt vagy ott temettem el~S nem volt záró a diadalmam~
1753 1913,    1    |              nem volt záró a diadalmam~S korai a győztes kehely. ~
1754 1913,    1    |            Nincs más, csak amit akarok~S csak kegyem adhat életet~
1755 1913,    1    |               csak kegyem adhat életet~S beszédből is csak az jut
1756 1913,    1    |                helyeslek, csak az igaz~S amit kedvelek, az a jó,~
1757 1913,    1    |                Dajkamese-vagyon a másé~S csak az én birtokom való. ~
1758 1913,    1    |            Mitsem vett el tőlem a Sors~S minden érdemest meghozott,~
1759 1913,    1    |         hegyeken, zöldelő fákon~Ámulat s igéret rezeg~S újfajta,
1760 1913,    1    |            fákon~Ámulat s igéret rezeg~S újfajta, szelid mámorok~
1761 1913,    1    |              Olyan édes-fáradt az este~S mozgatók a fény-reggelek~
1762 1913,    1    |               mozgatók a fény-reggelek~S, oly boldog az eltévedés~
1763 1913,    1    |               fagyba-botló, léha hónap~S rossz lelkü pötty-városi
1764 1913,    1    |            Gazdagságom nagy orgiáján. ~S így hurcoltam tizenhét évig~
1765 1913,    1    |                Amit akartam és eléltem~S a zászlót, ami le-fölvillant~
1766 1913,    1    |               fagyba-botló, léha hónap~S e most már karolt városkában~
1767 1913,    1    |           Legszebb napjaimra emlékszem~S tegnapi győző, nagy rohamra. ~
1768 1913,    1    |           Mozduljanak a harctér-rablók~S zúgjon felém a pulya-átok~
1769 1913,    1    |              zúgjon felém a pulya-átok~S hadd hirdessem ki zsoldosim
1770 1913,    1    |              szükségem rátok. ~Győztem s én már megdicsőültem,~Most
1771 1913,    1    |               hagyja:~Szeretett győzni s ezért győzött. ~Nyitott
1772 1913,    1    |           alakban százszor volt szabad~S minden arcához öltött más
1773 1913,    1    |             dús alaktalan,~Száz hűségű s egyetlen hű a földön.~
1774 1913,    1    |              bánat sem szép, ha elmult~S én régen utálom a multat. ~
1775 1913,    1    |              Fölemeltem az én szivemet~S hirdetem a siránkozóknak:~
1776 1913,    1    |              Mulás a rendje az örömnek~S változás mindig új alakra.~
1777 1913,    1    |             változás mindig új alakra.~S az örömök szünetlen jönnek. ~
1778 1913,    1    |             emlékek agg-szüzét dobd el~S fogd a jelent vígan, szabadon. ~
1779 1913,    1    |             terhe,~Szabad ember felejt s fut tova. ~Az élet perc,
1780 1913,    1    |               multnak,~Behunyom szemem s megölelem.~
1781 1913,    1    |              köd az agyunkra úgy száll~S úgy fűt a megvadulás heve,~
1782 1913,    1    |               kamasz-jussnál. ~Olyanok s még szebbek a tervek,~Mint
1783 1913,    1    |            Mert a Májusok visszajárnak~S nem ifjú vágyé való ízük,~
1784 1913,    1    |              bánni immár semmit-semmit~S nótáink bár rossz kölykök
1785 1913,    1    |            körök,~Tüzes mélységek fönt s alant,~Zuhanva szállni,
1786 1913,    1    |             Mert várhatatlanokra várok~S nem várok mást, mint várhatatlant:~
1787 1913,    1    |               és bolondos ujja mutat. ~S körülöttem csak lehetőség~
1788 1913,    1    |              körülöttem csak lehetőség~S álmodható és lenge álmok~
1789 1913,    1    |               álmodható és lenge álmok~S nincs Isten, hogy széditő
1790 1913,    1    |          Dohodt rab-útjából kiszálljon~S vágyam megfogjon valamit,~
1791 1913,    1    |           Agyam fölforr, torkom rekedt~S bomlott, nehéz alkonyaton,~
1792 1913,    1    |              Hogy összeszűrtük a levet~S fogtam legvadabb paripád~
1793 1913,    1    |               fogtam legvadabb paripád~S nyargalásztunk~S ma is dobban.~
1794 1913,    1    |               paripád~S nyargalásztunk~S ma is dobban.~Hajh, Élet,
1795 1913,    1    |         hömpölyöddel. ~Túlszökve harag s bitang hír hinárját~Éhkeselyűk-lakta
1796 1913,    1    |              hegyekből~Ért síkra vized~S örvendezésnek tengerei várják. ~
1797 1913,    1    |               várják. ~Békült tengerek s világok előtted,~Békült
1798 1913,    1    |               benned van az Élet immár~S megbékült szived~Istennek
1799 1913,    1    |               szájból kiszabadult ének~S nekiszaladás iskolának~Vagy
1800 1913,    1    |      nekiszaladás iskolának~Vagy sárga s kék virágu rétnek~Egész
1801 1913,    1    |              Úgy néha-néha visszanézek~S méreg után nyulok: no, menjünk. ~
1802 1913,    1    |             után nyulok: no, menjünk. ~S azután gyáván ébred bennünk,~
1803 1913,    1    |             Mint az utálatos megszünés~S hogy bénán is elérni vélek~
1804 1913,    1    |          Boldogság-képet, szép-hazugat~S hogy beérem most már kevéssel,~
1805 1913,    1    |          Fölkelés helyett lefeküvéssel~S hogy minden, ami bennem
1806 1913,    1    |                 Egy nagyon-nagyon nagy s víg mulatság,~Egy gyönyörű
1807 1913,    1    |            boldog Isten,~Ha volna még.~S megcsókolok egy arcképet,~
1808 1913,    1    |            Minden, minden hogy elmarad~S hogy elhagyunk mindent,
1809 1913,    1    |               az ajkunkat,~Jó ajkunkat~S mást, mint magunk, nem érdemel~
1810 1913,    1    |               fegyverhez bátran nyulok~S mézes borhoz. ~Fölröpítem
1811 1913,    1    |           Pórázáról ezerszer elszakadt~S mégse bánom. ~Két, nagy,
1812 1913,    1    |        elszaladsz, küldöm másad utánad~S nem születhet gyermek, ki
1813 1913,    1    |              nem tarthat minden örökké~S a dolgok néha mért pihennek? ~
1814 1913,    1    |              Hát miért van befejeződés~S szünése délceg vágynak,~
1815 1913,    1    |              Bús csömöre a Szerelemnek~S feneke a pohárnak,~Óh, miért
1816 1913,    1    |          Minden gőg-gondom: megmutatom~S rohanok mohó szilajsággal~
1817 1913,    1    |           beletörődők,~Szánjatok engem s irigyeljetek:~Így nem élhetnek
1818 1913,    1    |           szégyenli ranggal a kimulást~S nem sikolhat ki a szívéből~
1819 1913,    1    |             Élete, lelke és az Ifjúság~S ifjan megy a Halálnak.~
1820 1913,    1    |            csakugyan virághalált kések~S ha megbojtosodtam is kicsit,
1821 1913,    1    |           szúró üzengetések,~Ti régiek s lankadni nem tudók~S vigyétek
1822 1913,    1    |            régiek s lankadni nem tudók~S vigyétek csak el utálatomat~
1823 1913,    1    |   utálatosokhoz:~Tudom, hogy élnek még s óh, hallom őket:~Furcsa
1824 1913,    1    |                betörni ronda lakhelyük~S minden halottat újból agyonütni.~
1825 1913,    1    |                A szeretőim számosabbak~S az alku kulcsát még máig
1826 1913,    1    |             kulcsát még máig se leltem~S az Élet és Utálat oly maró,~
1827 1913,    1    |               hogy hullákat nem öl már~S e sorokat, jaj, magyar siralom,~
1828 1913,    2    |               be friss-újból a világba~S keresem a hágcsót, mely
1829 1913,    2    |         Bizonyos, hogy holnap szeretek~S igazítsátok az igazira~A
1830 1913,    2    |               hogy még mindig tartalak~S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.~
1831 1913,    2    |                kik mással csattantanak~S szerelmeket, kiket mással
1832 1913,    2    |              multban, zavaros jelenben~S már jövőd kicsiny s asszonyos
1833 1913,    2    |           jelenben~S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján~Milyen
1834 1913,    2    |          csodás, verses rádfogásaimból~S biztasd magad árván, szerelmesen,~
1835 1913,    2    |                magának mindent vallani~S ráaggatott diszeiből egy
1836 1913,    2    |          Akartam látni szép hullásodat~S nem elhagyott némber kis
1837 1913,    2    |           rajtad van krőzusságom nyoma~S hozzámtartozni lehetett
1838 1913,    2    |              előttem kis kérdőjel vala~S csak a jöttömmel lett beteljesedve. ~
1839 1913,    2    |         nimbuszod, e zsarnok, bús igát~S, mely végre méltó nőjéért
1840 1913,    2    |     Csillag-sorsomba ne véljen fonódni~S mindegy, mi nyel el, ár
1841 1913,    2    |             vagy, mert meg én láttalak~S régen nem vagy, mert már
1842 1913,    2    |             Aladárnak küldöm~Unatkozók s halálra-untak,~Bolondosan
1843 1913,    2    |                Fájdalmasak és búcsuzók~S milyen furcsán nézzük magunkat~
1844 1913,    2    |                furcsán nézzük magunkat~S milyen furcsán néznek most
1845 1913,    2    |            Csalódás-kő ránk nem zuhant~S mégis sújtódottan, szédülten,~
1846 1913,    2    |            kiért hiúk voltunk,~Apródok s cifra dalnokok~S kit udvarunkban
1847 1913,    2    |               Apródok s cifra dalnokok~S kit udvarunkban udvaroltunk. ~
1848 1913,    2    |       udvarunkban udvaroltunk. ~Ingunk s mint rossz tornyok, bedőlünk,~
1849 1913,    2    |               Valaki útravált belőlünk~S nem veszi észre senki más,~
1850 1913,    2    |            Siránkozik pityergő szánkon~S omladozó, árva szivünk~Ezer
1851 1913,    2    |              fájást talál, hogy fájjon~S ezeregy fájás fáj nekünk.~
1852 1913,    2    |          kopott minden,~Kopott a világ s a szivünk~S minden világ
1853 1913,    2    |             Kopott a világ s a szivünk~S minden világ a szemeinkben:~
1854 1913,    2    |               a szent, emlékező méznek~S csettentsd a nyelvem tartón,
1855 1913,    2    |                bogár~Csiklandozván föl s bejárja az arcom,~E más
1856 1913,    2    |                Mert megint bűnbe estem~S kérdem: szeretek, ím, egy
1857 1913,    2    |               már megjött az áhitatnak~S hűségnek aranyos kora.~Hivőn
1858 1913,    2    |           hűségnek aranyos kora.~Hivőn s hitetőn borulok le~Előtted,~
1859 1913,    2    |           Arany-pirját nyárvégi napnak~S lelkemnek~Forrott nektárját,
1860 1913,    2    |             Hozzám már minden alkonyat~S már indulunk lassan egymáshoz,~
1861 1913,    2    |           Csöndes, tiszta, derűs az ég~S szemeink bátrak és vidámak,~
1862 1913,    2    |               hogy megtaláljuk egymást~S kinyujtva~Már távolról ölel
1863 1913,    2    |         Nyomorodást küldött rám az Idő~S mit összehordtam testben
1864 1913,    2    |               Hó-ágyatokon Szerelemnek~S Dölyfnek láng-pallosu angyala
1865 1913,    2    |                vagytok, a túlig szépek~S már nem érdemlem a csókotokat. ~
1866 1913,    2    |               odadtam magam darabokban~S más karokban vajon föllobban~
1867 1913,    2    |                Éjbe nézek bús-utánatok~S már látom a mécseket vágyva
1868 1913,    2    |               a mécseket vágyva gyulni~S benneteket új ágyra hullni~
1869 1913,    2    |             benneteket új ágyra hullni~S kínjaim közt, íme, megáldalak: ~
1870 1913,    2    |           muzsikáját bolond lihegésnek~S ágyán majd a külömb legénynek~
1871 1913,    2    |            olyan könnyü vállal csaltok~S mégis bennetek úgy hiszek. ~
1872 1913,    2    |             Hívő csalások, csalt hitek~S egy semmire örök-vágyóság,~
1873 1913,    2    |            örök-vágyóság,~Ezek vagytok s ezek vagyunk.~Elönti szívemet
1874 1913,    2    |                időt,~Hogy ne felejtsen s itt ne hagyjon?~(Hajh, az
1875 1913,    2    |           vetkezik, itt dobja le mezét~S már nem is kell tán.~Bemegyek
1876 1913,    2    |               a kezét,~Ablakhoz viszem s megmutatom:~Idevilágol a
1877 1913,    2    |               a Dunán leányok siklanak~S bánt e forróság,~Ez asszonyság,
1878 1913,    2    |              Hallga csak: hajós tülköl s Ő zokog,~Be bolond nászéj~
1879 1913,    2    |                zokog,~Be bolond nászéj~S a vérük, a vérük búgva lobog~
1880 1913,    2    |               Adám,~Kit fájlak, iszlak s nem ismerlek. ~Ízedet ízlem
1881 1913,    2    |              Ízedet ízlem édes szájjal~S aztán egyszerre el-tova-tünsz~
1882 1913,    2    |           Megmaradsz egész a halálig. ~S halál előtt bár egyszer
1883 1913,    2    |               előtt bár egyszer jönnél~S úgy, amiként én képzelem:~
1884 1913,    2    |                csöndre jön riasztó zaj~S minden bokor leple alatt~
1885 1913,    2    |                pecsételték le szájatok~S boldog igát~Testetekre mások
1886 1913,    2    |           gyanakvók,~Rövid szoknyákban s iskolás könyvekkel,~Kik
1887 1913,    2    |       Mindennek, Egynek és Egyetlennek~S kik itt nőttök vén szemem
1888 1913,    2    |               nőnek az ifjú férfiak is~S aki kóstol belétek,~Mások,
1889 1913,    2    |     álom-beszéd,~Nő, minden nő:~Szemem s derekam fázik,~Ha rátok
1890 1913,    2    |               fázik,~Ha rátok gondolok~S kis uccákon párosan~Járnak
1891 1913,    2    |               Egy nővel minden betelik~S az okos hímek olyan boldogak,~
1892 1913,    2    |               a szívedet,~Szívemen van s véged.« ~II.~(Édes boszorkányom~
1893 1913,    2    |           feleségem)~»Feleséged vagyok~S elhagytalak régen.«~
1894 1913,    3    |            sorsom,~Futván fütyörésszek~S nagy erdők aljain,~Bujtató
1895 1913,    3    |               Beaggatok édes csodákkal~S akik nyomomban járnak bennük,~
1896 1913,    3    |            Lelkemnek minden muzsikáját~S hódítva száll titkokat zengve. ~
1897 1913,    3    |                 Fölékesíti, kivántatja~S azután százan is kívánják. ~
1898 1913,    3    |              Dalaim, a megdalolt dalok~S kínjaim, a megszenvedett
1899 1913,    3    |                Életnek fájásai, fájnak~S fájnak orv képei torz, képtelen
1900 1913,    3    |              Bánat. ~Örömmel, Bánattal s fakó Szerelemmel~Hitványul
1901 1913,    3    |                volt sok hasznom belőle~S még mindig távol van Arany
1902 1913,    3    |            lebírni,~De szeretek olykor s manapságig írni~S fájó fájdalmamat
1903 1913,    3    |               olykor s manapságig írni~S fájó fájdalmamat imígyen
1904 1913,    3    |                szomszédom volt~Magamat s mást ijjesztgetőnek,~De,
1905 1913,    3    |            Tetem-téglákkal föl az Égig~S mindig közelebb s közelebb,~
1906 1913,    3    |              az Égig~S mindig közelebb s közelebb,~Bajtárs s rokon
1907 1913,    3    |           közelebb s közelebb,~Bajtárs s rokon csontjával épít. ~
1908 1913,    3    |              szörnyű csont-kathedrális~S nekrológ-hozó minden reggel,~
1909 1913,    3    |                Rettegve, félve hódolok~S félek, hogy már tán nem
1910 1913,    3    |           förtelmest zuhanni~A Semmibe~S minden készet nemesen másnak
1911 1913,    3    |            halál volna egyetlen szépem~S késlekedik,~Mint vicinális
1912 1913,    3    |            vágynék: förtelmest zuhanni~S mégis élve~Semmisülni élni,
1913 1913,    3    |           újakat már nézni nem kivánok~S megcsalt hazátok int: a
1914 1913,    3    |         pusztul, vér zeng, vér terem. ~S fagyjon meg aztán csöppös,
1915 1913,    3    |              aztán csöppös, vált hited~S nézz zöldbe-kék jég-prizmákon
1916 1913,    3    |                jég-prizmákon keresztül~S lágy bámulást ne adj már
1917 1913,    3    |          késett, friss nődre se rezdül~S úgy csüggnek rólad világok,
1918 1913,    3    |              adjuk az Álomnak magunkat~S édes anyám, aki megöregedtél~
1919 1913,    3    |           Kocogok, lógok követlen úton~S hogy merre megyek, nem nagyon
1920 1913,    3    |             megyek, nem nagyon tudom. ~S a rossz úton, mert minden
1921 1913,    4    |              valakinek és nőnél különb s nagyszerű embernek~kezébe
1922 1913,    4    |        védelmére, bizony, rászorulnak, s ez így van jól.~ ~
1923 1913,    4    |             kívánlak. ~Ma még futhatsz s itt hagyhatsz bátran~Imát
1924 1913,    4    |              itt hagyhatsz bátran~Imát s átkot összerebegve:~Jaj,
1925 1913,    4    |            légyen, mert szeme lobban. ~S mert annyi ajkról, telt
1926 1913,    4    |          káprázz, mint forró bálvány. ~S bár ájulóan gondolok öledre,~
1927 1913,    4    |                arcom, szemem, vállam. ~S mért kell, hogy ravasz kis
1928 1913,    4    |             jól, hogy halásra számitok~S amit az Élet elvett,~Tán
1929 1913,    4    |              és annyi feledt csók után~S Halállal küzdve, alkudva,
1930 1913,    4    |            Felejtem a jövő sír-fogadót~S elfelejtem, ami ért a világban,~
1931 1913,    4    |            kislyányom: Halál-tél havaz~S itt állok fehér hitben,~
1932 1913,    4    |             Neked áldozón:~Öreg vagyok s szebb, mint egy ifju Isten.~
1933 1913,    4    |             Hátha jövök nagyon gyorsan~S Te még nem vagy, nem talállak? ~
1934 1913,    4    |               szót szólsz, kicsúfollak~S hogyha bántasz,~Megcsókolom
1935 1913,    4    |                 Ajkad tele megvetéssel~S jó csókolni:~Lecsókolom
1936 1913,    4    |                Lecsókolom kósza vágyad~S magam is az ajkaidról. ~
1937 1913,    4    |           ajkaidról. ~Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,~Azt is
1938 1913,    4    |             tudom, hogy tudsz jó lenni~S ha csak rossz vagy, így
1939 1913,    4    |             Holnap talán szöksz riadva~S meggyalázva~Hagyod el hű,
1940 1913,    4    |             szent kikötőkben szeretnek~S lecsavarják az Ég rossz
1941 1913,    4    |                virágot nyit a szerelem~S én összeszedtem valamennyit:
1942 1913,    4    |         születtél, hogy elindult érted~S világokat járt, hogy hozzád
1943 1913,    4    |            járt, hogy hozzád térhessen~S nézd vakító, nagy gyémánt-hitemet,~
1944 1913,    4    |            ragyog hozzám-hajlandóságod~S nézd e rabolt, telt aranyserleget,~
1945 1913,    4    |            siratják: engemet siratnak.~S ha kisért a kiváncsi szerte-vágy,~
1946 1913,    4    |           virágos, bűbáj-gyümölcs-hozó~S nem lehettem, látod, semmi:~
1947 1913,    4    |            tarkómon a kétség megfogott~S az életem is sietős lett. ~
1948 1913,    4    |          Tetőled~Akartam volna mindent~S most mindenkitől a semmit~
1949 1913,    4    |                Mely Életnek neveztetik~S melynek beléndek-magvaiból~
1950 1913,    4    |                Elérni olyan lehetetlen~S csapongni és tévedni százfelé~
1951 1913,    4    |           útban,~Ellökni mindig tudtam~S ha az útfélre verlek,~Szép
1952 1913,    4    |              Mindet, mi ért, a bántást~S mégis máglyára vetlek:~Szégyenlem,
1953 1913,    4    |                 Túlságosan szeretlek. ~S a napok mulnak-mulnak~S
1954 1913,    4    |                S a napok mulnak-mulnak~S beteg szivembe fúlnak~Vágyaim
1955 1913,    4    |             Fizetem nagy megifjodással~S be jó volna, hogyha Szulamit~
1956 1913,    4    |              valóság, kóborlás, itthon~S láttam mindent,~Mitől borongtam
1957 1913,    4    |               mindent,~Mitől borongtam s bolondultam titkon.~És ha
1958 1913,    4    |            dobog tovább is ez az állat~S csak a szemeim becsületesek,~
1959 1913,    4    |          Minden szavad, ígérésed hazug~S háborító, dacos, nagy meztelenséged~
1960 1913,    4    |      meztelenséged~Őrjít, lázít,~Dühít s meggyőz, megtör, aláz, csókoltat,~
1961 1913,    4    |                 nagyon szeretlek Téged~S a vállad, a vállad. ~Ájultan
1962 1913,    4    |        szebbnek látlak:~Láttam mindent~S mindenestül buta-nagyon
1963 1913,    4    |            százszor lesz világ a világ~S ha ajtómnál asszonyok százan
1964 1913,    4    |             síma tested megmarad~Nekem s csak nekem,~Mert imádom
1965 1913,    4    |      délelőttön,~Bekacagott az arcomba~S meleg mosolyt s őszi rózsát
1966 1913,    4    |                arcomba~S meleg mosolyt s őszi rózsát dobott reám. ~
1967 1913,    4    |                De hozták a váratlanság~S friss vállait megrángató
1968 1913,    4    |               mikor újra megérkezett. ~S úgy mondtam el doktoromnak,~
1969 1913,    4    |                jött már néhány asszony~S hogy nekem már nem is illik~
1970 1913,    4    |               kivánni, nem is szabad. ~S úgy mondtam el önmagamnak~
1971 1913,    4    |                befutkosná ajka arcomat~S ha lezuhanna fojtódott nyakamra.~(
1972 1913,    4    |        elpihenvén szállna ránk a csönd~S csak úgy álmomban sírnék
1973 1913,    4    |            hetyke, kis tested megtagad~S elbúsulok én szörnyü sorsomon:~
1974 1913,    4    |               poklosan tudom,~Hogy van s gyönyörködik kinomban,~Mint
1975 1913,    4    |           Minden nőt benne szeretgetek~S egy kicsi-kicsi női érdem~
1976 1913,    4    |         Kezdenéd már soruk fiataloknak~S diadaloknak,~Kik ostorozva
1977 1913,    4    |            gúnyú, negédes arcon hoznám~S azután vége volna ennek
1978 1913,    4    |            szivem hogyan meghízna tőle~S elpityergett csalódásaid~
1979 1913,    4    |           Volnának az én életem tetője~S azután vége volna ennek
1980 1913,    4    |           ízlett,~Csak én nem tudtam. ~S most itt volnék követelve,~
1981 1913,    4    |          szegény, gyarló és kijátszott~S kijáró vérdíjad viszed el
1982 1913,    5    |            Virágokként nyílnak a kövek~S ha jönnek a hóhér-legények,~
1983 1913,    5    |            szerszám a vad gép-szerszám~S ha szíve csordul ezereknek,~
1984 1913,    5    |            Duzzad a gép és romba röpül~S mértföldekre is megremegnek,~
1985 1913,    5    |               a szörnyű Város~Halálnak s élet-kultúrának,~Ahol készül
1986 1913,    5    |             Átok, szeretet és bocsánat~S ahol minden harcos egy Krisztus. ~
1987 1913,    5    |               Hol megnő az álom mezője~S ahol minden ember, ki igaz,~
1988 1913,    5    |               Másiknak dacos szeretője~S ahova majd vérhajók visznek.~
1989 1913,    5    |        Halálodig maradj meg önmagadnak~S csúf életnél szép kirohanás~
1990 1913,    5    |               elszántságok kedvesebbek~S ha élünk, nem élünk,~Boldogak
1991 1913,    5    |                gőgök félve összebújnak~S a tisztes, nagy csönd meglapul. ~
1992 1913,    5    |         Krőzusok élnek víg dőzsöléssel~S a mi kincsünk és sorsunk:
1993 1913,    5    |              másért fáj. Megejti a Szó~S úgy futunk el ön-boldogságunknál,~
1994 1913,    5    |      ingyen-szerelem.~Ím, megérkeztünk s véres árnyékok~Cikkáznak
1995 1913,    5    |         Tornyaiból bátran lekönyökölve~S csak pribék-hadát intve
1996 1913,    5    |         csöngőjét alkov-ágy-csucsán~(- S lent vad őrjöngéssel ölték
1997 1913,    5    |              zaja száz országig zendül~S ülnek atyáik példái szerint,~
1998 1913,    5    |                a bárd és a négyeltetés~S földrengésre lezúgó, úri
1999 1913,    5    |            buta tornyok bábelien esnek~S, hajhó, majd véres, szép
2000 1913,    5    |           szólanak a belül-háborgóknak~S félek, hogy nyilt tengeren~