Part,  Section

3001 Vers,    0    |           Megostromolni magát a halált~S aztán... megtörve, éjjeltől
3002 Vers,    0    |                kettesen.~Az őszi rózsa s mi szerelmünk~Milyen hamar
3003 Vers,    0    |              Az az ősz volt a legszebb s maga~A legszeretettebb leány.~
3004 Vers,    0    |             Könnyű csókot lehelt reája~S mint álomkép már messze
3005 Vers,    0    |              álomkép már messze szálla~S én fájó szívvel, könnyes
3006 Vers,    0    |           lugas árnya enyhén fedett be~S ott üldögéltünk kettesen~
3007 Vers,    0    |               voltunk,~Volt elég önvád s gyötrelem.~Majd szétvetett
3008 Vers,    0    |               Ki úgy szórja a bókokat,~S talált egy száraz ifju embert,~
3009 Vers,    0    |               ezüst hangod repül felém~S én úgy foglak áldani újból,~
3010 Vers,    0    |             egyszer fog a szívem fájni~S aztán végképpen elfeled!... ~
3011 Vers,    0    |              Mind szépen a tűzbe dobom~S megírom - a gratulációt~
3012 MegEg,    0   |            istenem, volt szépről álmom~S volt kurta szoknyás lány
3013 MegEg,    0   |            magamat!...~Ím, megtaláltam s a piacra~Kivonszoltam, hol
3014 MegEg,    0   |             Fejet zsibbasztó végtelent~S egyetlen egy kis, balga
3015 MegEg,    0   |            olvadunk...~A fénytől élünk s fény vagyunk... ~...Hejh,
3016 MegEg,    0   |            volt a lelkem, fény az álma~S íme, most a nagy világosság~
3017 MegEg,    0   |              áldott, legvalóbb legenda~S a szent fény, mely most
3018 MegEg,    0   |                A tagadás az első isten~S első hazugság volt a fény.~
3019 MegEg,    0   |                Hideg lesz majd az este~S elmulnak a szerelmek...~
3020 MegEg,    0   |           estén~Nagy oktondin kiporzik~S lehull az asztalomra...~
3021 MegEg,    0   |           ködbe',~Ha jön sötétebb este~S elmulnak a szerelmek...~
3022 MegEg,    0   |        asztalomra~Vadgesztenyék virága~S az őszi csöndes esten~Én
3023 MegEg,    0   |          bokrot,~A száraz, árva bokrot~S bekiáltom a csöndbe:~Az
3024 MegEg,    0   |               a~rosszba kergető démon, s úgy hitték, hogy megöl az
3025 MegEg,    0   |        éjszakánként a mámort kerestem, s nappal álmos voltam és buta. ~
3026 MegEg,    0   |             Súgva szólt: ~- Erzsit... ~S én leborultam az ifjú vállára...
3027 MegEg,    0   |             homlokomra fekete hajam... S a trón, a trón!~Hatalmas
3028 MegEg,    0   |               Künn kigyúltak, a lámpák s az én nagy szemeim~belemeredtek
3029 MegEg,    0   |               éjszaka lidérc ült reám, s egy kutya harapta a~szívemet.
3030 MegEg,    0   |               ünnepelni~Nincsen jogunk s nekünk nem is lehet:~Mi
3031 MegEg,    0   |               félve gyujtjuk a világot~S jégtengerből csaljuk a meleget.~
3032 MegEg,    0   |             zsongó dalos; szerető szív~S a romlást kérő, éhező gyomor.~
3033 MegEg,    0   |         Leszünk a megváltásért áldozat~S krisztusi szívvel megimádjuk,~
3034 MegEg,    0   |                sujt: a súlyos átkokat.~S a fórumon mikor elült a
3035 MegEg,    0   |        szíveinkben gyúlnak szent tüzek~S megáldjuk üdvünk, kárhozásunk,~
3036 MegEg,    0   |                új világ karját kitárja~S mi meghalunk ez öleléstül.~
3037 MegEg,    0   |               nyara lesz majd a vérnek~S júniusnak örök virága.~Óh,
3038 MegEg,    0   |         kedvünk pihenni,~Ha est közelg s a vén nap búcsuzik,~Csillagsugáros
3039 MegEg,    0   |           éjjelén?.~Egy csöppnyi flirt s haza sétál az ifjú,~Mert
3040 MegEg,    0   |                lángja,~Ha nincs tüdője s nincs több álma... ~...Ablakomon
3041 MegEg,    0   |              Útjelző a nagy ismeretlen~S kherub-poroszló a határon.~
3042 MegEg,    0   |          pokolnak látták meg a világot~S kik rátermettek messiási
3043 AKote,    0   |             Nem lenne most annyi költő~S annyi rossz, bús nóta. ~
3044 AKote,    0   |            Kenyeret kér a népek ezre -~S mégis dühöng a béke, csend. ~
3045 AKote,    0   |         bennünket,~Kik küzdünk, bízunk s álmodunk~S a dicsőségről
3046 AKote,    0   |             küzdünk, bízunk s álmodunk~S a dicsőségről álmodozva~
3047 AKote,    0   |             fejjel eszményért éltem én~S amig javítni vágytam a világot,~
3048 AKote,    0   |              kidőlhet, ember újra kezd~S mi sok szamárnak oktalan
3049 AKote,    0   |                 melyet most vallott be~S melyet már régen érezek!...~
3050 AKote,    0   |               tiszta,~Szivében dal van s szerelem...~Én Tatjánám,
3051 AKote,    0   |              örök ifjúság,~Örök poézis s fény ragyog... ~...Az a
3052 AKote,    0   |                üres lett,~Köröttem bor s festett leányok... ~1899
3053 AKote,    0   |             sok reményt cipelt magával~S kiért jogos a könny, a bánat.~»
3054 AKote,    0   |          Heródes minden földi nagyság,~S minden igazság a kereszté...~
3055 AKote,    0   |            mint minden,~Álom csupán...~S én, aki mindent elvesztettem,~
3056 AKote,    0   |                vagyok, tudod Te, édes,~S ha van erőd a feledéshez,~
3057 AKote,    0   |           fiatalon dőlnek ki a tölgyek~S bimbóidejükben hullnak le
3058 AKote,    0   |     nagyasszony, mennyit sírtál értünk~S mennyit mosolyogtál,~Mintha
3059 AKote,    0   |                szent, buja föld akarta~S akarja szent, termő tavaszokkor
3060 AKote,    0   |              hinni, fogunk mi szeretni~S nótás, szent asszonyról
3061 AKote,    0   |           időben bús, fáradt szegények~S jött közénk egy asszony,~-
3062 AKote,    0   |               földből életet fakasszon~S magyar legyen értünk,~Szépséges
3063 AKote,    0   |           ember,~A vagyona néhány nóta~S ez is nyomja egy bizonyos~
3064 AKote,    0   |           merre tartson,~Nem új magyar s nem is báró:~Régi magyar,
3065 AKote,    0   |            lélekbontó)~Kérdett valamit s így feleltem:~- Ez a pánteon
3066 AKote,    0   |            Most, ha bömböl, leszegezik~S ki is kacagják néha-néha.~
3067 AKote,    0(*)|            Néva" nagyon adysan hangzik s a cím is Ady-gyanús. A célzások
3068 AKote,    0(*)|               az ~orosz-japán háborúra s az oroszországi belső zavarokra
3069 AKote,    0   |           Omlott, csapott rája -~Mokra s kuruc mennykő~Tüzét mind
3070 AKote,    0   |             bárkának~Férgesét kiszedte~S még tarkább sereggel~Száguld
3071 AKote,    0(*)|              jelent meg, mint az~előző s minden valószínűség szerint
3072 AKote,    0   |            téli leány~Mind nyári leány~S mind, mind Igézet.~És rám
3073 AKote,    0   |                Lány hull ifjú karjaiba~S viszi tovább Henrik úr vázát~
3074 AKote,    0   |               a nők ma is, mint máskor~S mi férfiak is csalunk~És
3075 AKote,    0   |        szeretünk és meghalunk. ~A Rang s a Pénz ma is csak bárgyú~
3076 AKote,    0   |               még Nietzsche sem izzadt~S a tömeg ma sem illatos. ~
3077 AKote,    0   |                 De Germániát elkerülte~S nem látott németeket. ~Leszáll
3078 AKote,    0   |               Üreges szemét veti búsan~S átnéz országok felett:~»
3079 AKote,    0   |              majd egymást,~Ha nem irok s nem ölök már dalt,~Csak