1-500 | 501-809
Part, Section
1 1906, 1 | is,~Kire a végzet mérte,~Hogy a könnyek szfinksz-asszonyát~
2 1906, 1 | pihenünk,~Áltatjuk egymást, hogy egymásra vártunk,~Halvány
3 1906, 1 | Miérettünk hullámzik, fénylik,~Hogy téged s engem lássanak.~
4 1906, 1 | elébe s mondd meg néki,~Hogy én fiad vagyok, Páris,~Elűzötten,
5 1906, 1 | De fiad. ~Mondd meg néki, hogy te küldted~Magad helyett
6 1906, 1 | kellesz e tavasz-időben. ~Hogy akkor majd reám hajoljál,~
7 1906, 2 | Belehalok, ha mondják,~Hogy én itt szálltam útra,~Megtagadom
8 1906, 2 | kultúrlegények.~Nem is tudom, hogy mi történt velem,~Hát sokat
9 1906, 3 | dancs, keleti fajtám,~Mely, hogy kifáradt, engemet adott,~
10 1906, 3 | sápadtan fut Napnyugatra,~Hogy ott imádja Urát, a Napot. ~
11 1906, 3 | ott imádja Urát, a Napot. ~Hogy volt? Mindegy. Fáradt a
12 1906, 3 | benyithat,~Csak érezze, hogy a földön van éppen~S piheghet
13 1906, 3 | fénnyel, mire odaérek. ~Hogy ki? Nem tudom. És sohase
14 1906, 3 | rongyos koldus, bamba, léha,~Hogy a te vágyad vágyakat fakasszon?~
15 1906, 3 | Szikráit a rémekre hányom~S hogy el ne izzék, hogy legyen:~
16 1906, 3 | hányom~S hogy el ne izzék, hogy legyen:~A szürkeségből néha-néha~
17 1906, 3 | bűntengert szabadítom föl,~Hogy kiszakítson nádat, tölgyet,~
18 1906, 3 | kiszakítson nádat, tölgyet,~Hogy végtől-végig hömpölyögjön,~
19 1906, 3 | végtől-végig hömpölyögjön,~Hogy megtisztítsa jól a földet,~
20 1906, 3 | megtisztítsa jól a földet,~Hogy tobzódjék a rég veszteglő,~
21 1906, 3 | szomjas akarat. ~De lehet, hogy a vulkán-hegyre~Fölnevet
22 1906, 3 | betelni majd,~Ha ők akarják, hogy beteljen. ~Én a nagy áldozó
23 1907, 1 | azért volt ő olyan szép,~Hogy ő engem megteremjen,~Hogy
24 1907, 1 | Hogy ő engem megteremjen,~Hogy ő engem megfoganjon~S aztán
25 1907, 1 | asszony csak azért jött,~Hogy szülje a legbizarabb,~A
26 1907, 1 | evoé, Tavasz)~Jól tetted, hogy megölted.«~
27 1907, 1 | búsak, bíborak,~Arról, hogy meghalok. ~Elért az Ősz
28 1907, 1 | kacagva szaladt.~Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán~
29 1907, 1 | szárnyak~S már azt sem tudom, hogy vagyok,~Hogy élek-e? S a
30 1907, 1 | sem tudom, hogy vagyok,~Hogy élek-e? S a Hold ragyog. ~
31 1907, 1 | annak, jaj, aki megtudja,~Hogy halott. Hogy már rég halott.~
32 1907, 1 | aki megtudja,~Hogy halott. Hogy már rég halott.~Hogy már
33 1907, 1 | halott. Hogy már rég halott.~Hogy már rég halott, rég halott.~
34 1907, 1 | koporsóra. ~Nem kérdezni, hogy kit temetnek,~Csengettyűzni
35 1907, 1 | biztosan finom delnő.~Lehet, hogy csak addig élek;~Megcsókolom
36 1907, 1 | érdemes lesz,~Valószinű, hogy nem él még.~Valószinű, nem
37 1907, 2 | beszélgessünk. ~Te tudod, hogy én adtam többet.~Fenének
38 1907, 2 | szegény virág,~Te tudod, hogy nem lelkesültem. ~Én magamért
39 1907, 2 | csodákra.~Óh, jaj nekem, hogy fölébredt~Hepehupás, vén
40 1907, 2 | kenetesen terül szét.~Jaj, hogy elfut a tollam alól,~Ami
41 1907, 2 | tivornya~Megölték.) De vár, hogy sír a zár~S hogy fölenged
42 1907, 2 | De vár, hogy sír a zár~S hogy fölenged az átok. ~S messze,
43 1907, 2 | bűnöm: a lelkem.~Bűnöm, hogy messzelátok és merek,~Hitszegő
44 1907, 2 | DUNA VALLOMÁSA~ ~Megtudtam, hogy titkokat rejteget~A mi Dunánk,
45 1907, 3 | eretnek. ~Úgy halnak meg, hogy meg se halnak,~Ha meghalnak.~
46 1907, 3 | vének.~Égnek~S nem tudják, hogy miért, szegények. ~Tudnak
47 1907, 3 | az élet, hiszen mindegy,~Hogy ki örül az életnek,~Csak
48 1907, 3 | Férfi-hajnal volt. S férfi-bánat,~Hogy fia fogant Máriának.~Mienk
49 1907, 3 | sokat sírtál.~Itt a vérdíj, hogy magyar lettél.~Itt a pénz,
50 1907, 3 | nagy testünk óvja~S végzi, hogy másoknak legyen~Sok-sok,
51 1907, 3 | csörög. ~Én tudom, állom, hogy ez: a Minden~S hogy minden
52 1907, 3 | állom, hogy ez: a Minden~S hogy minden egyéb hasztalan:~
53 1907, 3 | szűzségem~Vigasztald meg, hogy így jó s Te akartad. ~Zúgd,
54 1907, 3 | jó s Te akartad. ~Zúgd, hogy ez így jó s rongyságom nem
55 1907, 3 | sötét vizeinél ülve~Engedd, hogy arcom a Pénz elkerülje.~
56 1907, 3 | Pénz elkerülje.~Engedd, hogy legyek szűz, szerzetes árva,~
57 1907, 3 | szerzetes árva,~Engedd, hogy fagyjak boldog jégszoborrá~
58 1907, 4 | csak csöndesen.~Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz~S ott
59 1907, 4 | gyülöllek. ~Én asszonyom, ugy-e, hogy így lesz?~Örök lesz a mi
60 1907, 4 | kicsi volna. ~Ki tudja, hogy holnap mint lesz?~Tán dadogva
61 1907, 4 | Add nekem a te szemeidet,~Hogy vénülő arcomba ássam,~Hogy
62 1907, 4 | Hogy vénülő arcomba ássam,~Hogy én magam pompásnak lássam. ~
63 1907, 4 | álmatlan álmom~Kóválygva, hogy szivemre szálljon. ~S őrzi
64 1907, 4 | csókkal az életbe~S tudtam, hogy testem miért töröm:~Az életért.
65 1907, 4 | Altass, Lédám. Hadd álmodjam, hogy~Te vagy az anyám, az anyám.~
66 1907, 4 | Fohászkodom sirással,~Akarod, hogy jó legyek?~A szememet csókold,~
67 1907, 4 | arany-mély?~Mutasd meg, hogy merre van. ~Ha meg nem találjuk,~
68 1907, 4 | elnyűve és megsárgulva,~Látom, hogy mosolyog rám. ~Majd szól: »
69 1907, 4 | Titkos mámor-itallal telve,~Hogy haljak meg valami trágár~
70 1907, 4 | Árgyilus-arcom~Miért rejtik? Hogy Árgyilus vagyok,~Miért titok,
71 1907, 4 | Megmondanám annak a lánynak,~Hogy ő az Isten és nem én,~Hogy
72 1907, 4 | Hogy ő az Isten és nem én,~Hogy ezerszer boldogabb nálam~
73 1908, 1 | fehér fényben jön az Isten,~Hogy ellenségim leigázza. ~Az
74 1908, 1 | Isten nem jön ám felénk,~Hogy bajainkban segítsen:~Az
75 1908, 1 | Csókolj egy csókot a szivemre,~Hogy egy kicsit lohadjon. ~Lecsukódtak
76 1908, 1 | jajgatva törtem az eszem:~»Hogy hívnak téged, szép, öreg
77 1908, 1 | velőimbe befújnak.~Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén,~Nem
78 1908, 1 | Végy engem hátad közepére,~Hogy két gyönge lábam megálljon,~
79 1908, 1 | gyönge lábam megálljon,~Hogy a szívem ne verje mellem,~
80 1908, 1 | szívem ne verje mellem,~Hogy néha rám szálljon az álom. ~
81 1908, 2 | Ez a kicsi, magyar világ,~Hogy szinte én is elkiáltom~A
82 1908, 2 | fölkináltam?~Majd jön idő, hogy kellene.~Jézus-Mária, mit
83 1908, 2 | Lombosan, virágosan,~Így kell, hogy elpusztuljak. ~Hejh-hajh,
84 1908, 2 | azóta szivemből szüntelen,~Hogy az élettel küzdök, kergetőzök. ~
85 1908, 2 | nem jön mégsem, mégsem. ~Hogy szép az élet, te mondtad
86 1908, 2 | te mondtad szüntelen~S hogy higgyük: akartad.~S míg
87 1908, 2 | meg, kis, vidéki lapod,~Hogy poéta lettem.~Múltak az
88 1908, 2 | és vátesz, ez éppen elég,~Hogy honi késsel szent szivén
89 1908, 2 | magyarok.« ~»Add, óh, Uram, hogy szépet lássak~Távolból.
90 1908, 3 | húnyó, csalfa játék?~Tudom, hogy a nyomomban vannak~S nem
91 1908, 3 | Lédám, semmivé csókolj,~Hogy hiába jöttenek légyen,~Ha
92 1908, 3 | folyói folynak. ~Érzed, hogy rohanunk~Mesebeli lég-folyók
93 1908, 3 | van még, aki fog jönni,~Hogy a varázsból kiszakasszon?~
94 1908, 3 | CSUKOTT SZEMŰ CSÓKOK~ ~Hogy csókosat egyszerre álmodunk,~
95 1908, 3 | idegent szerettem. ~Lehet, hogy dús, fekete a haja,~Ilyen
96 1908, 3 | asszony-sírkő~A síromnál. ~Tudom én, hogy magad őrzöd csak,~Mikor
97 1908, 3 | mi történt, te akartál~S hogy nálam is hatalmasabb vagy~
98 1908, 4 | agarász -~Érzik titkon, hogy az övék~E bús élet s a kalász.~
99 1908, 5 | szaladj te is,~Ne tudd meg, hogy én egyedül~Mit beszélek
100 1908, 5 | ma is játszik. ~Tudtam, hogy számomra csodát hoz~E más
101 1908, 5 | felett~S kis, hím lelkem hogy reszketett~S hogy olvasztott
102 1908, 5 | lelkem hogy reszketett~S hogy olvasztott kis leány-ajkad:~
103 1908, 5 | gőgös lesz és olyan fajta,~Hogy nem szégyenli a sebeit~S
104 1908, 5 | lel asszonytalan tájon,~Hogy nagy sebeit behegessze~S
105 1908, 5 | Az Úr akarja így, az Úr,~Hogy kis szolgái vágya~Néha kitörjön
106 1908, 5 | a vér. ~Szinte sercent, hogy nőtt a fű,~Zengett a fény,
107 1908, 6 | LESZ HOLNAP?~ ~Emlékezem, hogy tegnap örültem~S körülöttem
108 1908, 6 | tajtékos vizet~S én érzem, hogy lelkem virágzik,~Hogy nagy,
109 1908, 6 | érzem, hogy lelkem virágzik,~Hogy nagy, áldott gyermek vagyok,~
110 1908, 7 | ÚJ KÖNYVEM FEDELÉRE~ ~Hogy itt vannak egy könyvben,
111 1908, 7 | befűzve, azt se tudom,~Hogy vajjon őket én daloltam? ~
112 1908, 7 | panasz és ének. ~Bizonyos, hogy csúfolják, félik~Ezeket
113 1908, 7 | életet félig-élik. ~Bizonyos, hogy gyönyörű volna,~Ha ezeket
114 1908, 7 | VÁROSÁBAN~ ~Vajon igaz, hogy Debrecenben~A Maradandóság
115 1908, 7 | azért siettem most ide,~Hogy megkeressek valakit. ~Itt
116 1908, 7 | megkeressek valakit. ~Itt kell, hogy éljen valahol még,~Csak
117 1908, 7 | halál-pók nagy gonddal sző be,~Hogy juthassak méltón, csinosan~
118 1908, 7 | erősebben.~Olyan nagy bűn, hogy én voltam? ~Hát kárhoztam,
119 1908, 7 | szökni, sírni, fájni.~De hogy ez a csürhe nevessen? ~Szegény,
120 1908, 7 | úrnak. ~Hajh, be átok, hogy visszatértem,~Be jó volna
121 1908, 7 | finom fióka-szárnyam~Úgye, hogy makulátlan?~Nem láttam soha
122 1908, 7 | semmi. ~Elválik úgyis, hogy mi lesz velünk:~Magunké
123 1908, 7 | Legyen magyar s fogják rá,~Hogy rossz fia fajának,~Legyen
124 1909, 0 | Szeretném magam megmutatni,~Hogy látva lássanak,~Hogy látva
125 1909, 0 | megmutatni,~Hogy látva lássanak,~Hogy látva lássanak. ~Ezért minden:
126 1909, 1 | volt a hír az Azov partján,~Hogy Dál király vén csont és
127 1909, 1 | erős úrfi esküdött meg,~Hogy ló eldől, feszült íj szakad,~
128 1909, 1 | hömpölyög fönt a hahota,~Hogy soha, soha, soha. ~Ennyi
129 1909, 1 | pityereg.~Vérem volnál s hogy imigyen~Asszonyoskodsz,
130 1909, 1 | Gyulai Pál úr,~Azt üzeni, hogy nincs vége a dalnak:~Nem
131 1909, 1 | sorsunk vidéke,~Küldte ide, hogy háborogjon,~Mert az apróknak
132 1909, 2 | csóktalanok,~A Végtelent hogy szeretjük:~Sírunk, csókolunk
133 1909, 2 | asszonyom megőszül,~Hiába, hogy én megkopok,~Hozzánk jártok
134 1909, 2 | mértföldre. Hat éve~Már, hogy először elért~S meghalnék,
135 1909, 3 | halott~És úgy hal ő meg,~Hogy gyermek néki nem adatott.« ~
136 1909, 3 | gyermek nem adatott. ~És lőn, hogy meghalt a király~És, íme,
137 1909, 3 | temetkezés,~Ez a szegény tó hogy kacag,~Mikor betemetik a
138 1909, 3 | Könnyesen és fiatalon~Valamikor hogy kivántam. ~Hogy vigyáztam,
139 1909, 3 | Valamikor hogy kivántam. ~Hogy vigyáztam, hogy akartam,~
140 1909, 3 | kivántam. ~Hogy vigyáztam, hogy akartam,~Megindultan, vággyal
141 1909, 3 | szívek, ha én jövök,~Ugye, hogy jó az éji merés?~Ugye, hogy
142 1909, 3 | hogy jó az éji merés?~Ugye, hogy jó a vidám feledés?~Hajszás
143 1909, 3 | hallani,~Ruháját úgy tépte, hogy lássa~Szép fehér mellét
144 1909, 3 | Érzem legjobban ősi voltam,~Hogy nem először bandukoltam,~
145 1909, 3 | nem először bandukoltam,~Hogy nem először sirok.~
146 1909, 4 | Gyermekségem falujában~S azt hitte, hogy megtérít,~Hogy szépen visszaingat. ~
147 1909, 4 | azt hitte, hogy megtérít,~Hogy szépen visszaingat. ~dec
148 1909, 4 | Embernek vagy Istennek,~Hogy én mint fogok élni,~Vagy
149 1909, 4 | TISZTÁN LÁSSATOK~ ~Akarom, hogy szeressetek,~Az érdemem
150 1909, 4 | érdemem talán kevés:~Akarom, hogy szeressetek. ~Ma: bárkinél
151 1909, 4 | nem várhatok. ~Akarom, hogy szeressetek,~Akarom, tisztán
152 1909, 4 | tisztán lássatok,~Akarom, hogy szeressetek.~
153 1909, 4 | Tengerre írva írják most meg.~Hogy ki vagyok, hogy mi vagyok. ~
154 1909, 4 | most meg.~Hogy ki vagyok, hogy mi vagyok. ~Valami búsongó
155 1909, 4 | ÁLL~ ~Lehet-e, lehet-e?~Hogy jön még ájult tűz-nyár,~
156 1909, 4 | tűz-nyár,~Bukó-csillagos éjek~S hogy én, Én, már ne éljek? ~És
157 1909, 4 | Mert én futnék, tűrnék.~Hogy hajráz a hajrá,~Hogy búg
158 1909, 4 | tűrnék.~Hogy hajráz a hajrá,~Hogy búg az a kürt még. ~Véres
159 1909, 4 | vad-kergetés~Veszett, búgó kürtje~Hogy hajráz a nemes~Erdőbe-kerültre. ~
160 1909, 4 | nemes~Erdőbe-kerültre. ~Hogy jönnek utánam~Mindenféle
161 1909, 4 | Szégyenkeztek szemek és öklök,~Hogy ellágyultak ott a mezőn~
162 1909, 4 | temetkezőn.~Tetszett neki, hogy egy szivárvány,~Egy szín-csoda
163 1909, 4 | Csak ez az egy: a rettenet,~Hogy elém vághat valaki,~Hős
164 1909, 4 | Ha nem igaz, hát hazudom,~Hogy még mindig első vagyok,~
165 1909, 4 | akkor majd látják mindenek,~Hogy minden szép út balga út,~
166 1909, 5 | esdek,~Heléna, tudom én,~Hogy akkor is téged kereslek,~
167 1909, 5 | csók,~És te nem tudtad, hogy ki csókol,~És én nem tudtam,
168 1909, 5 | csókol,~És én nem tudtam, hogy ki csókol,~És én nem ismertem
169 1909, 5 | megölt a csók rég,~Tudom, hogy te vagy s én vagyok.~Tudom,
170 1909, 5 | vagy s én vagyok.~Tudom, hogy te kellettél s nékem~Több
171 1909, 5 | akarok.~Csak azt tudom, hogy Asszony az oltár~S asszony
172 1909, 5 | esték,~Megnémult hangját hogy szerették.~Páva, páva, fekete
173 1909, 5 | friss lyány indult elébem,~Hogy illatos balzsamot izzadok~
174 1909, 5 | neki, jöjjön, rohanjon,~Hogy holnap mint hálálkodó kutya~
175 1909, 5 | Dicsértessék az egek ura,~Hogy megszületett az a gyermek, ~
176 1909, 6 | Bennünk nagyságos erők várnak,~Hogy életre ébredjenek,~Bennünk
177 1909, 6 | vagyok, mindegy most már,~Hogy nem kellek, vagy kellek-e.~
178 1909, 6 | Napunk gyönyörű égen.~Jaj, hogy elfed e Naptól néha~A gonoszság
179 1909, 6 | gyűlölve és szeretve,~Muszáj, hogy egymást megtalálják:~Rájuk
180 1909, 6 | MÁSOKÉRT HALUNK MEG~ ~Hogy megnőnek a dolgok,~Ha az
181 1909, 6 | Szépen szemünkbe vágja,~Hogy csúf bűnökbe estünk~S az
182 1909, 6 | leselkedői,~Kik csak azt tudják, hogy hazudunk. ~És mi halkulunk
183 1909, 6 | És a munkánál több erőt~S hogy ne kellessen megjelenni~
184 1909, 6 | kell mennem tihozzátok. ~Hogy fogadtok egy jövevényt?:~
185 1909, 7 | kevés. ~Hiszen ők cselekvék, hogy élek,~Hogy sokat és nagyot
186 1909, 7 | ők cselekvék, hogy élek,~Hogy sokat és nagyot akarok.~
187 1909, 7 | Hallgatnak s én rettegve~Érzem, hogy ki vagyok. ~Be csoda, hogy
188 1909, 7 | hogy ki vagyok. ~Be csoda, hogy vagyok és élek,~Hogy nem
189 1909, 7 | csoda, hogy vagyok és élek,~Hogy nem unom meg s újra merek.~
190 1909, 7 | nagyszerűn,~Az is azt hitte, hogy nem lesz párja~És boldog
191 1909, 7 | a falun és én érzem jól,~Hogy biztos vagyok e szent ködben. ~
192 1909, 7 | végén nem vettem észre,~Hogy már minden utam elfogyott. ~
193 1909, 7 | távolból hallom, ködben, éjben,~Hogy nyitogatnak egy vén kaput.~
194 1909, 7 | ha jön a Nyár, szégyenli,~Hogy megbotlott, megcsetlett:~
195 1909, 8 | Istenem, Halál, te tudod,~Hogy tőlem elmultak a bálok,~
196 1909, 8 | Istenem, Halál, te tudod,~Hogy vérvevő, szomorú harcban~
197 1909, 8 | Megcsókolom csúf lábnyomát,~Hogy méltón imádjalak téged. ~
198 1909, 8 | azt a holt hitet,~Istenem,~Hogy magyarul is szabad nézni,~
199 1909, 8 | azt a holt hitet,~Istenem,~Hogy nem kell ám fenékig inni~
200 1909, 8 | a szent hitet,~Istenem,~Hogy holnapig, óh, nem tovább,
201 1909, 8 | Muszájul, szörnyűn, másokért,~Hogy a Jövőt fehérnek tudja.~
202 1909, 8 | VAN, ÚRISTEN~ ~Ki akarta, hogy megtagadjam,~Örök Sionát
203 1909, 8 | Ilyen gyávának, kicsinek,~Hogy makacsul még meg se haljak? ~
204 1909, 8 | meg se haljak? ~Ki akarta, hogy ne akarjak~S mint csenevész,
205 1909, 8 | Született így s kivánta,~Hogy ez legyen az üdv:~Minden
206 1909, 8 | VIGADOZÁS ZSOLTÁRA~ ~Tudom, hogy magasságba küldtek~S pályám
207 1909, 8 | Jehovája, Élet. ~Feledtem, hogy szent az én testem,~Mert
208 1909, 8 | ismeretlen,~Add akkor végre, hogy szeressem,~Cirógassam meg
209 1909, 8 | magad is megcsufolod.~Tudod, hogy gőgömet~Csak mutatom, vágyom,
210 1909, 8 | életserleget kihabzsolt,~De tudod, hogy szomjan szenvedett,~Álkevélyen,
211 1909, 8 | az a nagy Valaki akarja,~Hogy az eszéből ki ne essék~Emléke
212 1909, 8 | sorsát az ember.~Ne várja, hogy mások megváltsák:~Szenvedjen
213 1909, 9 | s táncos szinekben~Mégis hogy játszadoznak mások.~Nekem
214 1909, 9 | játszom tovább, bánom is én,~Hogy »föl«, »csitt«, »szabad«, »
215 1909, 9 | Éjfélkor-éjfélkor~Már elmondom dalba,~Hogy teszem majd magam~Föl a
216 1909, 9 | kis stáción mennyi vétek. ~Hogy gyűlölök és hogy gyűlölnek,~
217 1909, 9 | vétek. ~Hogy gyűlölök és hogy gyűlölnek,~Hogy harcolok
218 1909, 9 | gyűlölök és hogy gyűlölnek,~Hogy harcolok mindenki mással.~
219 1909, 9 | szerelmes fattyai,~Be bánlak, hogy elszórtalak~Benneteket. ~
220 1909, 9 | el és hordd szét a hírt,~Hogy bátyád, a hangos szavú,~
221 1909, 9 | tudja, merre,~Felejtse el, hogy mit akart,~Piros szive kék-holtra
222 1910, 1 | látásaiban:~de megtudjad, hogy mindezekért az Isten tégedet~
223 1910, 1 | örvendezni. ~Áldott sors, hogy hogy' vettem észre~Idejében
224 1910, 1 | örvendezni. ~Áldott sors, hogy hogy' vettem észre~Idejében az
225 1910, 1 | cselekedtem. ~Úgy éltem, hogy mind egybefolytak~Multam
226 1910, 1 | Isten, ki Titok vagy, tudod,~Hogy én nem vagyok mai gyermek:~
227 1910, 1 | Nógattál folyton, konokul,~Hogy véresen be a bozótba~Törjek
228 1910, 1 | Törjek magyarul, dalosan~S hogy ne némuljon el a nóta. ~
229 1910, 1 | vagy-vagy, eldől, ha akarod,~Hogy ér-e valamit a kardunk~És
230 1910, 1 | ér-e valamit a kardunk~És hogy ér-e az valamit,~Mit együtt
231 1910, 1 | voltál az elinditóm~S kell, hogy te légy utamnak vége. ~Az
232 1910, 1 | Agyonnyargalt akarattal~Siettem, hogy el ne késsek. ~Itt az Élet,
233 1910, 1 | kicsit visszatérjek.~Csak hogy éljek, csak hogy éljek.~
234 1910, 1 | visszatérjek.~Csak hogy éljek, csak hogy éljek.~
235 1910, 1 | S annyi bolondot látok,~Hogy e sok bolondságból~Nagy
236 1910, 1 | Nagy gyalázatomban. ~Most, hogy Bűn és Idő elszaladt:~Úgy
237 1910, 1 | engem. ~Kikért büntetsz, hogy így szétomoltan~Még mindig
238 1910, 1 | voltam? ~Kikért büntetsz, hogy félve, utálva~Kit szeretek,
239 1910, 1 | Uram, én Jehovám,~Tudtam, hogy ölni nem szabad~S Kain megölte
240 1910, 1 | nem adtál elég erőt,~Uram, hogy ketten legyünk eggyek~A
241 1910, 2 | türelem bilincsét~S várd, hogy mihamar~Kegyetlenül lezárom.~
242 1910, 2 | mindent elfeledtem. ~Hallom, hogy távolból érkeznek~Ide mások.~
243 1910, 2 | kandi szemekkel~S úgy érzem, hogy hátam mögött~Áll egy idegen,
244 1910, 2 | szájjal~Sugja meg majd, hogy ki vagyok. ~Itt tó van a
245 1910, 2 | megáll az Élet~És tudom, hogy most már semmi sincs,~Senki
246 1910, 2 | azt se kérdezd meg majd, hogy ki vagyok. ~Vedd le ruhádról
247 1910, 2 | Vidám utcák,~Ti tudjátok, hogy szinte meghalok~Azokért
248 1910, 2 | adj nekem erőt~Lemondásra,~Hogy fordítsam el mindig arcomat~
249 1910, 2 | Lehetne tiszta leányzó,~Hogy ömlene telt keblére~Az édes,
250 1910, 2 | ölelne meg valaki,~Valaki, hogy emlékezzem:~Sohse öleltek
251 1910, 2 | álerkölcsöt bárki? ~Akarom, hogy végre valaki meg merje~Mondani:
252 1910, 2 | fiának s bajban úgy segítsen,~Hogy minden titoknak ez a megoldása~
253 1910, 2 | titoknak ez a megoldása~S hogy igaz lelkemnek ez a vallomása. ~
254 1910, 2 | lettem?~Nem tudom, de tudom, hogy kellett szeretnem~S a nagy
255 1910, 2 | elborulni részeg szerelemben,~Hogy bolond álmokban sem lehetne
256 1910, 2 | vágyva hálnál. ~Nem tudom, hogy mikor jön életem vége,~Mikor
257 1910, 3 | így tavasszal~Elhitetni,~Hogy sokkal boldogabb,~Szebb
258 1910, 3 | tavasz-fényben,~Már tudjátok,~Hogy én öreg vagyok~S öreg ember
259 1910, 3 | most a Nap?~Azt akarja, hogy emlékezzek~S legyek boldog,~
260 1910, 3 | társát az Életben bántja. ~Hogy vagyok, hogy eljöttem,~Nem
261 1910, 3 | Életben bántja. ~Hogy vagyok, hogy eljöttem,~Nem vagyok e bűn
262 1910, 3 | társam nem bántom,~Könyörgök, hogy ne bántson ő se. ~Minden
263 1910, 3 | Újból és újból megfoltozni. ~Hogy nem lesz több mosoly-vetésem,~
264 1910, 3 | olyan nagy volna a szived,~Hogy a Földet átöntené vérrel~
265 1910, 3 | veszendő, tehetetlen. ~Siratom, hogy sírsz,~De én Éjszaka vagyok~
266 1910, 4 | szárnya alá állok. ~Bevallom, hogy néha hazudva~Értem patkószeges,
267 1910, 4 | patkószeges, őszi utra. ~Bevallom, hogy sokszor kevélyen~Gondolkoztam
268 1910, 4 | megérkezésed,~De akard végre, hogy mi is akarjunk,~De akard
269 1910, 4 | akarjunk,~De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.)~ ~
270 1910, 4 | Szirupját a kávénak~S mit bánod, hogy merre mennek~Gáncsoló okosaid. ~*~
271 1910, 4 | sodort léttel~Sírom el, hogy nincs magyarság,~Nincs kivétel~
272 1910, 4 | Harcba szállunk~S már tudjuk, hogy kár a harcért. ~Csak cammogva
273 1910, 4 | nagy parancsok. ~Nem tudom, hogy mi a célja~Ennek a hazug
274 1910, 4 | Hallom, itt, a bozótban,~Hogy minden nagyon jól van~Amott,
275 1910, 4 | Pimasz, szép arccal látszik, hogy akar,~De közben búsan lekönyököl,~
276 1910, 4 | forrjon agyad,~Holott tudjuk, hogy milyen kicsinység~A Nagy. ~
277 1910, 4 | hallgass, ha fáj.~Várd meg, hogy jőjjön a nagy professzor:~
278 1910, 4 | szomjas,~Aki nem tudja, hogy mi fáj, ~Mindenki, ki korona
279 1910, 5 | belül, azt is vallotta,~Hogy ő: a költő. ~Ma átadja magát
280 1910, 5 | magadban s úgy csináltad,~Hogy a világ slemilnek lásson.~
281 1910, 5 | üdvözöllek~S szeretem, hogy téged hozsánnák~S nagyszerű
282 1910, 5 | a kicsi, móc harangok. ~Hogy ki vagyok, ma kezdem sejteni:~
283 1910, 5 | régi némbert. ~Ma tudom, hogy csak Mária maradt,~Szívemet
284 1910, 5 | emberibb a dolog,~Ma már tudom, hogy nem nagy csoda élni:~Egy
285 1910, 5 | giling-galang,~Áldassál, hogy ma találkoztam véled.~
286 1910, 5 | nagyon-nagyon szédül,~De kell, hogy lenézzen a Mélybe. ~Bús,
287 1910, 5 | Feledni magam kis személyét,~Hogy majdanta boldogan éljék~
288 1910, 5 | Akartam-e a titkok mélyét,~Hogy önmagamnak fittyet-hányjak? ~
289 1910, 5 | vétót majd a nagy árnak. ~Hogy nem hittek szavamnak, még
290 1910, 5 | ti nem tudjátok meg soha,~Hogy nem nótáztak soha szebben. ~
291 1910, 6 | Szinte robbant még az erőtől,~Hogy a munkából hazatért~S akkor~
292 1910, 6 | paradicsomot.~S nem mondtam meg, hogy én lehetnék~Ifjú gazda s
293 1910, 6 | e hadat:~A lárva-bontást hogy fogadja. ~Hiszen semmit
294 1910, 6 | Már-már alig is emlékeznek,~Hogy egykor egymással csatáztak,~
295 1910, 6 | már kacagva köszönt le,~De hogy itt egy élet ment tönkre,~
296 1910, 6 | tudják vagy nem is akarják,~Hogy ez: az én Életem kertje.~
297 1910, 6 | halott.~Jaj, jaj, nem érzem, hogy élek már,~Mert a félelem
298 1912, 1 | merek unt szóra hozni~És hogy még tudok csodálkozni.~Néha,
299 1912, 1 | benned az Életet,~Érzem, hogy te vagy az Érzés,~Akit azért
300 1912, 1 | Érzés,~Akit azért kaptam,~Hogy az Életet soha-soha~Érezni
301 1912, 1 | Fájdalmas betegség,~Köszönöm, hogy rámlakatoltad~Élet-uramnak~
302 1912, 1 | világos ösvényt úgyannyira, hogy aki látná, azt vélné,~hogy
303 1912, 1 | hogy aki látná, azt vélné,~hogy a tenger megőszült."~Jób
304 1912, 1 | hagyni vénen a tengert,~Hogy jajgasson,~Hol erős karral
305 1912, 1 | karral habjába csaptam én. ~Hogy megőszülten tépje ezüst
306 1912, 1 | megőszülten tépje ezüst haját,~Hogy szánják a megőszült tengert,~
307 1912, 1 | tengert:~Mondjátok meg,~Hogy itt úszott az Isten szörnyetege. ~
308 1912, 1 | megőszült tengert,~Mondd, hogy egyszer,~Egyszer tán mégis
309 1912, 1 | aki szánja. ~Komédiázzék, hogy ő elvet~Egy-egy megtagadott
310 1912, 1 | és retten,~Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen. ~Ha szivébe
311 1912, 1 | hideg Semmi,~Nincs jogom, hogy emléket hagyjak~És, jaj,
312 1912, 2 | hívott elő a szerelem. ~Hogy ködből vagy és sohse valál,~
313 1912, 2 | őszi alkony~S oly szép, hogy elmegyünk~S oly szép az
314 1912, 2 | elszaladni. ~Téged szeretlek,~Hogy Te szeretsz, nem is olyan
315 1912, 2 | vagy-e, látsz még~S akarod, hogy a Sors víg hunyósdit játsszék? ~
316 1912, 2 | aki elfutott~S be szép, hogy már nem vágyok~S tünnek
317 1912, 3 | 71. 9-11. V. ~Ugye, Uram, hogy mosolyogjak~S tovább virítsak
318 1912, 3 | plántáknak ültetője:~Bú és gaz hogy~Leghűbb virágod be ne nőjje. ~
319 1912, 3 | Üzenj nekik a tüzes Nappal,~Hogy szerelmed virág-hóbortja~
320 1912, 3 | ifjuan hordja. ~Üzenj nekik, hogy istenséged~Fekete rózsáért
321 1912, 3 | rózsád,~Élek, ha diktálod, hogy éljek,~De vigyázz rám:~Lázongnak
322 1912, 3 | tudván sokat,~Sírva nézem, hogy kendőt lenget~Késetten az
323 1912, 3 | egy szörnyű Üldöző.~Ni, hogy szalad az Élet~Neki a hónak,
324 1912, 3 | Élet~Neki a hónak, fagynak,~Hogy szaladnak~Utána a piciny
325 1912, 3 | életemnek is,~Mert, ni, hogy szaladnak,~Mint lázbeteg
326 1912, 3 | erősebb a nagy Szándék,~Hogy az Istent ne szavakban vitassák,~
327 1912, 3 | Lehetetlent legyőző hatalmat~S hogy egykor eggyé egyesülnek~
328 1912, 3 | száj,~Mind azt sikoltja, hogy »jaj jaj-jaj«,~Mind a jajba
329 1912, 3 | Eddig-Isten így akarja. ~Be kár, hogy kinek szállni~Valamikor
330 1912, 3 | Be kár ez a rút ámen,~Hogy minden véges, jaj, be kár~
331 1912, 3 | minden véges, jaj, be kár~S hogy eljön a tovább nem,~Hatalmas
332 1912, 3 | nézéseimben.~Ma köszönöm, hogy te voltál ott,~Hol éreztem
333 1912, 3 | a betegséget.~Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek~Másnak,
334 1912, 3 | istenem,~Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,~Hogy
335 1912, 3 | hogy most látván vallott,~Hogy te voltál élet, bú, csók,
336 1912, 3 | voltál élet, bú, csók, öröm~S hogy te leszel a halál, köszönöm.~
337 1912, 3 | szent Szined előtt~S akarom, hogy hited akarjam. ~Megűzeték
338 1912, 3 | ölelni szított a karom,~Hogy imádattal tudna átfogódni~
339 1912, 3 | mulassanak. ~Most látom csak, hogy mindenkit szerettem,~Kit
340 1912, 4 | paripámra verve. ~Nem tudom, hogy meddig érek,~Mert szörnyű
341 1912, 4 | Régi, aggok vigyázatából,~Hogy a zsidót kössék. ~Pedig
342 1912, 4 | képet juttat majd eszembe,~Hogy ekével bandukolva~Földet
343 1912, 4 | emlékezzem,~De akarom, hogy az otthont~Lássam frissen,
344 1912, 4 | vesszük~Életünket és a napot,~Hogy újból eltévesszük. ~Gondolkozunk,
345 1912, 4 | Élet ad~És azt hisszük, hogy élünk. ~Különös, furcsa
346 1912, 4 | sírvirágját,~Aki befogja szemét, hogy ne nézzen~S százféle csuklyát
347 1912, 4 | S százféle csuklyát ölt, hogy meg ne lássák~S kinek a
348 1912, 4 | bús szívvel, félelemmel. ~Hogy irigylem az ifju merőket,~
349 1912, 4 | ifju, kedves csapat~Várja, hogy kidüljek. ~Kis türelem még,
350 1912, 4 | ázott szárnyam~S eljön, hogy majd csak azt kivánjam,~
351 1912, 4 | kivánjam,~Ami beteljesedhetik~S hogy újból és fentujjongva akarjak. ~
352 1912, 4 | remegősek~Várják vágyón, hogy lepleiktől~Szabadítsam meg
353 1912, 4 | példák? ~Víg tüdejük hallom, hogy mély, tág:~Vert úton, ügyesen
354 1912, 5 | nem adom.~Mondják csak, hogy ők nem értnek,~Ne is értsenek
355 1912, 5 | embernek. ~Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs,~Csak
356 1912, 5 | küldi a hamu~S láng-óhaját, hogy. ne csüggedjetek el:~Március
357 1912, 5 | henye főnek,~De már tudom, hogy kiről van szó:~Nagy jöttéről
358 1912, 5 | Az én szent keritőmnek. ~Hogy szeressék, ezt tán tiltja
359 1912, 5 | De édes daccal harsogom, hogy~Ez: van s nincs itt más
360 1912, 5 | szabad Ég~S esküdöztünk, hogy szent masszával~Be lesz
361 1912, 5 | Egymásra-lelten esküszünk,~Hogy a Bakonyok Bakonyából~Minden
362 1912, 5 | Móricz Zsigmond,~Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond.~
363 1912, 5 | csak magamat sajnálom~És hogy énellenem védték~Fajtám
364 1912, 6 | lelked tetőjét~S félek, hogy eloltja a fájást,~Óh, fájás,
365 1912, 6 | fajtája asszonyait~S tudta, hogy fogytán a melege,~Hörgött
366 1912, 6 | sok másért volt ok. ~Jaj, hogy nem lehetsz te most az élen,~
367 1912, 6 | Mindeneknek hős ostorozója. ~Jaj, hogy haragszol s hiába minden,~
368 1912, 6 | tudták s te sem tudtad, hogy ki vagy~S hogy szépséged
369 1912, 6 | sem tudtad, hogy ki vagy~S hogy szépséged vár szemeden kitörvén~
370 1912, 6 | vár szemeden kitörvén~S hogy szép lehess:~Ezt kivánja
371 1912, 6 | törvény~S minden dacol, hogy szép lehess. ~Elmulasztottak
372 1912, 6 | Egyszer s másszor~Azt hitted, hogy a tetőn vagy,~Nagy dúláskor~
373 1912, 6 | Nagy dúláskor~Azt hitted, hogy győzelem. ~Most már ökrök~
374 1912, 6 | döbbenete. ~Olyan gazdag vagy, hogy nyelved megnémult,~Jaj,
375 Margit, 0 | láncozottan,~Furcsa arcom hogy finom nőknek tessék~S gyötört
376 Margit, 0 | Hosszú énekre (mondjuk, hogy regény),~Milyent (Te mondtad)
377 Margit, 0 | Ennyi törvény nem volt, hogy meg ne tartsák.~Ennyi zavar,
378 Margit, 0 | megfeledkeztél~S emlékezz, hogy a mi regényünk átka~Épp
379 Margit, 0 | dicsőknek. ~És így szép az, hogy nem találkozunk~S nem tudjuk
380 Margit, 0 | bolondoknak. ~Hallottam, hogy furcsultak napjaid;~Kiknek
381 Margit, 0 | senki sem issza,~Tudom, hogy útjaid zeg-zugosak~S csak
382 Margit, 0 | néha vissza~S nem tudom, hogy még gondolsz-e reám,~(Már
383 Margit, 0 | férfi-hajlam képzel. ~Valószinű, hogy írónő leszel~E torzitottan
384 Margit, 0 | én éltem~S én nem tudom, hogy micsoda leszek:~Késett megvetőd
385 Margit, 0 | rajongó párod.~Egy bizonyos, hogy nem leszek az útban~S hogy
386 Margit, 0 | hogy nem leszek az útban~S hogy ki vagyok, azt úgyis sohse
387 Margit, 0 | és dühösen úgy akartam,~Hogy feküdjek végre megenyhítő,~
388 Margit, 0 | majd szemrehányást,~Mert hogy tartom magam egy csöppet
389 Margit, 0 | forradalom,~Csak tudtuk, hogy hős Jövőkkel jegyződtünk.~
390 Margit, 0 | Kerültük a dunai Ázsiát,~Hogy dühvel, mindig, csak róla
391 Margit, 0 | több, mint száz magyar,~Hogy tőlük fél a petyhüdt, úri
392 Margit, 0 | vágytam lenni~S mellékesen, hogy lábunk frissen szedjük,~
393 Margit, 0 | amazont,~Vártuk és féltünk, hogy el talál jönni.~Piktorom,
394 Margit, 0 | átvitáztunk éjeket,~Mert tudtuk, hogy immár hajtja a vágya~És
395 Margit, 0 | szerelembe, világba.~S hogy egyikünk sem lesz a kezdete~
396 Margit, 0 | éppen ekkor jött a hír,~Hogy minden mást szivünkről leszakasszon:~
397 Margit, 0 | jaj, igazán menyasszony.~Hogy Margita most már élni akar,~
398 Margit, 0 | magához, haza, várva~S hogy minden bennünk csak: Ő,
399 Margit, 0 | bennünket~S itt hallottuk, hogy Tisza megbukott,~Mert a
400 Margit, 0 | büntet.~Be szánom néha, hogy magyar vagyok~S be nem cserélném
401 Margit, 0 | áldozást~Végzett akkor, hogy utunk véget ére:~»Margitáért -
402 Margit, 0 | csataterünk,~Itt kellett hát, hogy egymásra találjunk,~Uj inzurgensek,
403 Margit, 0 | valakinek,~Ki azt hiszi, hogy ő az, aki választ.~S benne
404 Margit, 0 | Elmagyaráztam százszor, békítően,~Hogy jobb nekünk az élő Margita~
405 Margit, 0 | magyaráztam el:~Margita másé, hogy majd újhodottan~Keressen
406 Margit, 0 | sívó, magyar homokban~S hogy végre is s mégis zsidó leány,~
407 Margit, 0 | házasság emel önmagához~S hogy lesz-ura, bárhogyan is ne
408 Margit, 0 | a Margita ura,~Ha hiszi, hogy az, hát e hittel éljen~S
409 Margit, 0 | szenzációkat,~Mintha nem tudná, hogy táncos, nagy, küldött~Útján
410 Margit, 0 | röpülésre,~Hát engedjük meg, hogy kinek-kinek~Most harcunkból
411 Margit, 0 | lángjuk.~Mi már tudtuk, hogy a halálbagoly~Föluhuzott
412 Margit, 0 | vidáman,~De azt is tudtuk, hogy ilyen ledérnek~Indult forradalmak
413 Margit, 0 | volt szerelmeket mutatni~S hogy ajkam egyszer fehér karját
414 Margit, 0 | fehér karját érte,~Esküszöm, hogy minden csatánk megérte.~
415 Margit, 0 | a vélt-hős korcsinálót,~Hogy Margita száját nem érte
416 Margit, 0 | Istenének~És ismételni be kár, hogy muszáj:~Hungária s Margita
417 Margit, 0 | kék-közeledőn~Bennünket, hogy kiharcoljuk, a Messze,~Régi
418 Margit, 0 | pedig,~Mikor azt hittük, hogy sziveink szállnak~Újító,
419 Margit, 0 | nászútján szálltunk Margitának~S hogy hazajött s beszélték: szenvedett,~
420 Margit, 0 | odahagyta akkor az urát,~Hogy e silány asszony-adót lerótta~
421 Margit, 0 | szép, úri kripta-sírban~S hogy cibáltam jó Rákosi Jenőt,~
422 Margit, 0 | pompás-örömest~S mely azt hiszi, hogy Margita regénye~Agónia,
423 Margit, 0 | vágyattatták őt az árva esték~S hogy művész-lelkét darabokra
424 Margit, 0 | alkut, talán visszamenni.~(Hogy Prinz Franz, Kossuth, akkor
425 Margit, 0 | Prédájaként ál álmu őrületnek.~(Hogy eszméltek a csalt magyarok
426 Margit, 0 | mindig kevesebbet hordunk.~S hogy egy igazi falurossza sincs~
427 Margit, 0 | Justh akarjon, ha van, hogy mit akarjon~S aztán lehet,
428 Margit, 0 | mit akarjon~S aztán lehet, hogy hamar túlesünk~Két nemzedékes,
429 Margit, 0 | kérdezte Margitát~Ottokár, hogy fantomát őrizhesse.~- Barátom -
430 1913, 0 | rég ki végem:~Gyűlöletim hogy eléggé nagyok?~Egy akadt
431 1913, 0 | érzem a fejem~S azt hiszem, hogy minden vivát a másé~S hogy
432 1913, 0 | hogy minden vivát a másé~S hogy idegen tőlem régóta~Balog
433 1913, 1 | akinek már az sem árthat, hogy Ady Endre~nevű volt-diákja
434 1913, 1 | altat a csatazaj. ~Beszélik, hogy élnek ma is,~Kit itt vagy
435 1913, 1 | Sok telő kedv és áhitat,~Hogy mindent-mindent újrakezdek. ~
436 1913, 1 | nóta, nő:~Meg nem állom, hogy ne fütyöljek.~
437 1913, 1 | ki talán~nem is tudja, hogy mennyi mindent csinált~és
438 1913, 1 | Járjátok be ma még a várost,~Hogy arcom sohse lássák többet.~
439 1913, 1 | lenge álmok~S nincs Isten, hogy széditő hintám~Dohodt rab-útjából
440 1913, 1 | jobban,~Hajh, Élet, hajh,~Hogy összeszűrtük a levet~S fogtam
441 1913, 1 | csak jeleneddel telve. ~Ni, hogy futnak az emlékek riadtan,~
442 1913, 1 | Bénaságos, nagy ön-szerelmem,~Hogy bármikép is jobb az Élet,~
443 1913, 1 | az utálatos megszünés~S hogy bénán is elérni vélek~Boldogság-képet,
444 1913, 1 | Boldogság-képet, szép-hazugat~S hogy beérem most már kevéssel,~
445 1913, 1 | Fölkelés helyett lefeküvéssel~S hogy minden, ami bennem támad:~
446 1913, 1 | magamét. ~Minden, minden hogy elmarad~S hogy elhagyunk
447 1913, 1 | Minden, minden hogy elmarad~S hogy elhagyunk mindent, mindent~
448 1913, 1 | mindent, mindent~Előbb-utóbb.~Hogy kinálnók az ajkunkat,~Jó
449 1913, 1 | boldog Isten,~Ki engeded,~Hogy süttessük rá magunkra,~Vén
450 1913, 1 | napjaikat fogyasztók,~Tudom, hogy engem, furcsán vénülőt,~
451 1913, 1 | maradt erőmmel,~Mint most, hogy súlyos veszedelme ül~Nyakamon
452 1913, 1 | bandájú utálatosokhoz:~Tudom, hogy élnek még s óh, hallom őket:~
453 1913, 1 | Élet és Utálat oly maró,~Hogy patinás piszkotokat lebírja.~
454 1913, 1 | ál-lovagok,~Az, ki hitte, hogy hullákat nem öl már~S e
455 1913, 2 | bízom, kék szemek:~Bizonyos, hogy holnap szeretek~S igazítsátok
456 1913, 2 | egyszer, utólszor,~Ha hitted, hogy még mindig tartalak~S hitted,
457 1913, 2 | mindig tartalak~S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.~
458 1913, 2 | régen csupán azt keresem,~Hogy szép énemből valamid maradjon,~
459 1913, 2 | magad árván, szerelmesen,~Hogy te is voltál, nemcsak az,
460 1913, 2 | Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,~Kinek én úgy adtam
461 1913, 2 | én úgy adtam az ölelést,~Hogy neki is öröme teljék benne,~
462 1913, 2 | magunkat~És nem hisszük el, hogy szeretnek,~Ákombákomos szépeket~
463 1913, 2 | szivünk~Ezer fájást talál, hogy fájjon~S ezeregy fájás fáj
464 1913, 2 | asszony-névvel~Ne tudják~Soha, hogy én kit keresztelek. ~Szemednek
465 1913, 2 | őrjöngőn nem rohanunk.~Biztos, hogy megtaláljuk egymást~S kinyujtva~
466 1913, 2 | édesim,~Asszonyaim, leányaim,~Hogy olyan könnyü vállal csaltok~
467 1913, 2 | gyönyörű,~De engedd meg, hogy folytassuk~Ezt a csaló játékot.
468 1913, 2 | Merre keressem most az időt,~Hogy ne felejtsen s itt ne hagyjon?~(
469 1913, 3 | Visszatekintésnek. ~Add, óh, Uramisten,~Hogy némán bolyongjak,~Ajkamat
470 1913, 3 | galambom,~Akit most találtam,~Hogy leljek feledést~Két szép,
471 1913, 3 | karolásában. ~Adjad, pocsék élet,~Hogy ne legyek dőre,~Kocogjon
472 1913, 3 | aljain,~Bujtató lápokon~Hogy vissza ne nézzek.~
473 1913, 3 | VAGYOK~ ~»...És úgy vagyok, hogy sehogy sem vagyok~És fáj,
474 1913, 3 | sehogy sem vagyok~És fáj, hogy nem fájnak eléggé~Dalaim,
475 1913, 3 | gondolni évek számaira,~Hogy harmincöt és azután harminchat~
476 1913, 3 | kínok és régi babák. ~Kár, hogy néha sokáig élünk~És úgy
477 1913, 3 | sokáig élünk~És úgy vagyok, hogy sehogy se vagyok.«~
478 1913, 3 | Bizarr-ékes kupoláidra~Tudom, hogy gyújtón nem jöhet~Soha-soha
479 1913, 3 | félve hódolok~S félek, hogy már tán nem is félek.~
480 1913, 3 | az őszi Napban~És örülök,~Hogy, úgyahogy, de élőn megmaradtam. ~
481 1913, 3 | Bókoljatok ki fölnézett világok,~Hogy újakat már nézni nem kivánok~
482 1913, 3 | nem veret,~Be szerencse, hogy senki sem szeret:~Kocogok,
483 1913, 3 | Kocogok, lógok követlen úton~S hogy merre megyek, nem nagyon
484 1913, 4 | egyre jobban,~Úgy kellene, hogy Vénusz a habokban,~Csilló
485 1913, 4 | szemem, vállam. ~S mért kell, hogy ravasz kis buksiddal tudjad~
486 1913, 4 | vagy megkésnek.~Tudod jól, hogy halásra számitok~S amit
487 1913, 4 | Gerinc-könnyítőn bánnak el a csókkal,~Hogy aztán még könnyebben fussanak.~
488 1913, 4 | HOLNAP IS ÍGY~ ~Hogy tévedtem utat-vesztve,~Mégse
489 1913, 4 | is az ajkaidról. ~Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,~
490 1913, 4 | ajkaidról. ~Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,~Azt is áldom,~
491 1913, 4 | Azt is áldom,~Nem tudom, hogy tudsz jó lenni~S ha csak
492 1913, 4 | toronyrabja,~Lángoló arcod pírban hogy fogadja~Dacos arcú, vén
493 1913, 4 | hajósod.~Szökött, futott, hogy szent, ellopott Éjben~Mesékkel
494 1913, 4 | nőt azért csókoltam én,~Hogy buja, nagy virágzásban előtted~
495 1913, 4 | bordás hajót,~Alig születtél, hogy elindult érted~S világokat
496 1913, 4 | érted~S világokat járt, hogy hozzád térhessen~S nézd
497 1913, 4 | Hozzám-vénülőn el kell majd hogy érj,~Bolondságok közt fogyva,
498 1913, 4 | hős-tett. ~Arany, ne hidd, hogy búcsuzom Tőled,~Csupán magamtól
499 1913, 4 | hallod durva átkom,~Halld ki, hogy szánva bánom~Mindet, mi
500 1913, 4 | máglyára vetlek:~Szégyenlem, hogy sorsommal~Csipőd ringása
1-500 | 501-809 |