Part,  Section

 1 1906,    0  |       élet új dalait,~Tiporjatok reám durván, gazul. ~De addig
 2 1906,    1  |    Zuhanjunk, gyere.)~Ő néz, néz reám~És búsan tekint~És vágyón
 3 1906,    1  |  tavasz-időben. ~Hogy akkor majd reám hajoljál,~Fülembe csókold,
 4 1906,    2  |      Léda. Kiáltok.~Léda. És néz reám~A csontváz-isten, lelkemnek
 5 1906,    3  |          Csak egyszer hullna még reám~S csókolná le a szemeimet~
 6 1907,    1  |          szerelmesem~S dért sírt reám mindig az égbolt. ~Élet,
 7 1907,    3  |        szórja szomoru kacagással~Reám a kék sugarat.~
 8 1907,    3  |         akar egy leány,~Vár, vár reám. ~Galád vagyok? Galád az
 9 1908,    1  |         gyermeki imát.«~Ő nézett reám szomorún~S harangozott,
10 1908,    3  |       Sorvasztó, édes melegét~Én reám már hiába fujja. ~Halottak
11 1908,    3  |       rejtőznék el,~De a szemeid reám nyílnak:~Meglátnak az én
12 1908,    4  |       kelj föl, szent, vörös Nap~Reám ragyogva. ~Csupa gyászt
13 1909,    3  |          és süket emberek~Néztek reám, a vánszorgóra,~Egy-egy
14 1909,    9  |        az, amit homlokon~Csókolt reám az első rokon. ~Első figyelése
15 1910,    3  | bekopognék,~Kitódulna a meleg~És reám virradnának~Megifjító csókokkal~
16 1910,    4  |          magyarra~S még búsabbat reám. ~Hiszen, jó, jó: nem vagyok
17 1910,    4  |          magyarra~S még búsabbat reám.~
18 1910,    5  |          hiszem: nagy döntés vár reám,~Legyőzni mindent, mi ellenem
19 Margit,    0|       tudom, hogy még gondolsz-e reám,~(Már lemondtam a kényeztetésekről)~
20 1913,    1  |           Kedves súllyal hullott reám~Életemnek késett áldása. ~
21 1913,    2  |      Szerelmeket parancsolj most reám,~Úgy kellenek élethez a
22 1913,    4  |          arcodat emeld föl,~Nézz reám, ríjj és nevess:~Túlságosan
23 1913,    4  |     mosolyt s őszi rózsát dobott reám. ~Nem külömb a többieknél,~
24 1914,    1  |      szent párás tájéka,~Vársz-e reám még kísértettel néha? ~Visz-e
25 1914,    5  |       Tartom szived úgy, ahogyan reám hullt~Vérbe-vesződve,~Sorsához
26 1914,    5  |   meghajlással se tudtam,~Hajolj reám, csóváld meg csúf fejed~
27 1914,    5  |      kikiáltó sorsom. ~De zuhogj reám némber-hahota,~Szalass el
28 AMegn,    4 |          szépség és nyugalom. ~S reám nyilaz a nyugtalanság:~Leány-szemek,
29 Vers,    0  |          mégis, míg az örök este~Reám borultát félve várom,~Dalokba
30 Vers,    0  |        hatalma;~Amíg titkos órán~Reám száll a bánat,~Feketén,
31 Vers,    0  |      lassan, csaknem észrevétlen~Reám borul a virradatlan est.~
32 Vers,    0  |    szórta fényét~Magára, édes és reám,~Az az ősz volt a legszebb
33 MegEg,    0 |    büszke,~Érints, vevő és hullj reám, sár! ~... Még egyszer meghajolni
34 MegEg,    0 |    Aranyból való trónt, mely vár~reám, királyfiára... Csakhogy
35 MegEg,    0 |         akkor éjszaka lidérc ült reám, s egy kutya harapta a~szívemet.
36 AKote,    0 |        és nemes lehet.« ~»Várnak reám. Hívnak. Szeretnek~És dalolják