1-500 | 501-809
Part, Section
501 1913, 4 | kicsi lyányom,~A szádat. ~Hogy tegnap még úgy járék vala~
502 1913, 4 | Mikor eltünt, lecsüggedtem,~Hogy újra jött, fölaléltam,~Szégyeneltem,
503 1913, 4 | jött már néhány asszony~S hogy nekem már nem is illik~Nőt
504 1913, 4 | kezét~És a szivem tájára, hogy itt fekszem.~(Mondd csak,
505 1913, 4 | itt fekszem.~(Mondd csak, hogy a Te nagy várásodat,~Édes
506 1913, 4 | kell, de poklosan tudom,~Hogy van s gyönyörködik kinomban,~
507 1913, 5 | HOGY MA VAGYUNK~ ~Kardok, puskák
508 1913, 5 | issza.~Boldogak vagyunk, hogy ma vagyunk~És boldogak,
509 1913, 5 | ma vagyunk~És boldogak, hogy sokat érünk.~A mi vérünk,
510 1913, 5 | minden.~Boldogak vagyunk, hogy ma vagyunk. ~Élet, mely
511 1913, 5 | élünk,~Boldogak Vagyunk, hogy ma vagyunk.~
512 1913, 5 | intve uszitón,~Bús lázadóit hogy ölje, hadd ölje:~Régi dal,
513 1913, 5 | belül-háborgóknak~S félek, hogy nyilt tengeren~Megáll a
514 1913, 5 | kiküldöttje~S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze~Hunnia
515 1913, 5 | ENYHE, ÚJÉVI ÁTOK~ ~Hogy ragya verjen, marjon mindenütt,~
516 1913, 5 | verjen, marjon mindenütt,~Hogy jőjjön a döghullák varja~
517 1913, 5 | és a szennyes Hunnián. ~Hogy tébolyodva lelje meg eszét,~
518 1913, 5 | tébolyodva lelje meg eszét,~Hogy lásson egy rövidke órát,~
519 1913, 5 | Latrainkra tűzzel lesujtana. ~Hogy fussanak rá minden nyavalyák,~
520 1913, 5 | fussanak rá minden nyavalyák,~Hogy a törés jó kedvvel törje,~
521 1913, 5 | pardon Mezőhegyesen. ~S hogy százezreknek a szivén már
522 1913, 5 | világgyúró harcnak a dobossa,~Hogy komoly játékot akar a világ,~
523 1913, 5 | bánom is én, bánom is én,~Hogy sírni újra merek~S hogy
524 1913, 5 | Hogy sírni újra merek~S hogy kitört ősi barbárságom,~
525 1913, 5 | avajjon merre futnak,~Óh, hogy olyan titkosak a futók~S
526 1913, 5 | olyan titkosak a futók~S hogy néha úgy látszik: a Sors
527 1914, 1 | kora,~Ments, Atyaisten, hogy benne legyek:~Engemet kötnek
528 1914, 1 | égbeli jegyek~S el kell hogy jöjjön nászaink sora. ~Most
529 1914, 1 | Légy tanum e pörhöz,~Lásd, hogy időm örvény~S úgy futnak
530 1914, 1 | S úgy futnak el napjaim,~Hogy nap napot tördöz. ~Óh, milyen
531 1914, 1 | Kik úgy szólnak rólam,~Hogy a dolgom rendjén~S hogy
532 1914, 1 | Hogy a dolgom rendjén~S hogy csillámlón jól-vagyok~S
533 1914, 1 | Édes mégis-tartás,~Be jó, hogy napjaimat~Mégis-mégis tartják.~
534 1914, 1 | VÁGYNI HOGY SZERETNÉK~ ~ ~Kaffka Margitnak
535 1914, 1 | romantikával. ~Óh, vágyni hogy szeretnék,~De nem vággyal,
536 1914, 1 | a királya,~Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja,~Hogy
537 1914, 1 | Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja,~Hogy tempóz Arany
538 1914, 1 | hogy Goethe hogy csinálja,~Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy
539 1914, 1 | Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül. ~Nekem beszédes
540 1914, 1 | förgetegben,~Nézik a vihart, hogy ki bírja szebben~S visszapattog
541 1914, 1 | semmirekelőnek~S be jó, hogy magam mégse szánatom. ~Szánatni
542 1914, 1 | küldöm~Nyafogtam már arról, hogy adtam és adtam,~Csak az
543 1914, 1 | életem, magam, lelkem,~S hogy a magamé is vagyok~S úgy
544 1914, 1 | halok meg, ha meghalok,~Hogy helyettem meg sokan haltak.~
545 1914, 1 | a szerelemnél,~Köszönöm, hogy mégis üzentél:~Készül a
546 1914, 1 | még s csöndben megáldom,~Hogy vagy és hogy nekem is voltál~
547 1914, 1 | csöndben megáldom,~Hogy vagy és hogy nekem is voltál~S aztán
548 1914, 1 | meg vén szívemet, a hülőt,~Hogy még egyszer végig-érezzelek. ~
549 1914, 2 | volt,~Rákóczi úr tudta,~Hogy és just is, és hogy mégis~
550 1914, 2 | tudta,~Hogy és just is, és hogy mégis~Merre van a föld népének~
551 1914, 2 | gyáva hajó, tűrd most már,~Hogy mozi-képként nézzelek.~
552 1914, 2 | szidáshoz~Nem vagyok jogatlan. ~Hogy fölül ki táncol,~Nagyon
553 1914, 2 | nációm. ~Így csalódom s hogy csalódom,~Fájva is köszönök
554 1914, 2 | fölhajtott fővel~Szólni, hogy itt nem lesz semmi,~Míg
555 1914, 2 | mulassunk. ~Ha hiszi Tisza úr,~Hogy jókat cselekszik~S ha a
556 1914, 2 | nékik, Uram, de mit kérjek, hogy~adj? Adj gyermek-vesztő
557 1914, 3 | Csatakos, buja kertek,~Be jó, hogy most vénes útjaikon~Kissé
558 1914, 3 | Tán sohse hittem volna,~Hogy ilyen szép és hivó helyeken~
559 1914, 3 | És az adakozásnak,~Be jó, hogy nem lehetnek helyei~Új buzdulásnak,
560 1914, 3 | nézem minden új frigy után,~Hogy egy régi kilebben.~
561 1914, 3 | csókban~Valahogyan úgy adtak, hogy jólvan? ~Mondjam el dühvel,~
562 1914, 3 | művel? ~Mondjam el sírva,~Hogy nincs, ki bírja,~Ki sírján
563 1914, 3 | sírja? ~Mondjam el talán,~Hogy kripták falán,~Fák Dél-oldalán,~
564 1914, 3 | csukák. ~Falánk szátokkal hogy bánni nem tudtam,~Nem leszek
565 1914, 3 | Megszőkültek a szép, fekete nők:~Hogy simogattak még tegnap is
566 1914, 3 | még tegnap is engem~S én hogy simogattam tegnapelőtt. ~
567 1914, 3 | nászok szöknek rajtad át. ~Hogy tudtam óvni boldog atyásan~
568 1914, 3 | gyermekesen,~Ijedt szemeket hogy tudtam csókolni~S csókra,
569 1914, 3 | csókolni~S csókra, ha rebbent, hogy húnyt a szemem. ~Furcsa
570 1914, 3 | Május diktál és nem tudom, hogy mit mond,~Csak azt tudom,
571 1914, 3 | mit mond,~Csak azt tudom, hogy elmentél hamar,~Hogy jó
572 1914, 3 | tudom, hogy elmentél hamar,~Hogy jó szemeddel oly kicsinyig
573 1914, 3 | méltó fájdalma reszket~S hogy a szemed távolban is bezárod. ~
574 1914, 3 | dideregve várok~És félek is, hogy a szemedbe fogadsz. ~Nagyon
575 1914, 3 | könnyeiddel vegyülve megtudom,~Hogy kit siratsz, mit siratsz,
576 1914, 3 | fülemile,~Szép a rózsám, hogy váljak meg tőle?«~
577 1914, 3 | szép simulásai a Szépnek,~Hogy körül-fogtok, buzdulok~S
578 1914, 3 | szeretettel~Óh, furcsa Élet,~Hogy fáj minden sokod~S mégis,
579 1914, 3 | fáj minden sokod~S mégis, hogy sietek~Ok nélkül,~Jobban,
580 1914, 3 | valaha, elébed. ~Be jó, hogy valaki majdnem kell,~Be
581 1914, 3 | majdnem kell,~Be rossz, hogy én egy tréfa,~Hiúság, Ady,
582 1914, 3 | senki párom. ~4. Játékokat, hogy várjak, várjak, várjak,~
583 1914, 4 | vón a vér,~Mégse hagyjuk, hogy a bomlott szemű~S a bomlott
584 1914, 4 | Tartsa titkát, tartsa,~Hogy ez már csak a kétségbeesés,~
585 1914, 4 | akkor (és talán ma is),~Hogy tétovázva útrakeltünk.~S
586 1914, 4 | igéretek valánk. ~Ma sem tudom, hogy mit gondolt a kas,~Mert
587 1914, 4 | sehovavaló sem. ~Hát úgy kellett, hogy nekikeljünk~Keresni a csapatainkat,~
588 1914, 4 | nincs nekünk sem,~Csak éppen hogy elfanyarodtunk~S megártott
589 1914, 4 | s nemes barátnak küldöm~Hogy indult végre egyszer a magyar~
590 1914, 4 | daccal s új dacot kovácsol,~Hogy hátha mégis csoda esik vélünk.~
591 1914, 4 | csodáké, akiket vártam,~Be jó, hogy már elveszitlek. ~Így élni
592 1914, 4 | Idejében mért nem mondták,~Hogy a mi kuruc-leses éltünk~
593 1914, 4 | iskolám, köszönöm most neked,~Hogy az eljött élet-csaták között~
594 1914, 5 | TRÓNOD KÖRÜL~ ~Ne parancsold, hogy egy széthullott,~Levirradt
595 1914, 5 | mosolyogva. ~Épits föl, hogy halomra gyujthass~Uj száz
596 1914, 5 | új gyulandó üdvösséget. ~Hogy az új Vész mindent befödjön~
597 1914, 5 | verses sorokba törném össze,~Hogy lépjen ki hökkentőn a szivemből~
598 1914, 5 | Nézd, virágzom, nézd, hogy süt a Nap,~Virágaimmal érted
599 1914, 5 | Multat. ~"Tudjátok jól, hogy röpül az Idő~S övék csupán
600 1914, 5 | büszke és oly renyhe vállaid,~Hogy nem igértél~S nem igértél,
601 1914, 5 | nem igértél~S nem igértél, hogy ígéretet várjak? ~S igéretek
602 1914, 5 | amikor minden hallgat,~Hogy bűnösen égháborúskodik~Csöndedt
603 1914, 5 | a komédia:~Mért kérdjem, hogy neked is mért kell?~Bemázolom
604 1914, 5 | is Hajnal-asszony,~Mondd, hogy szabadítson meg a gonosztól,~
605 1914, 5 | hozzátok ingyen vagy cserébe,~Hogy kegyetlen, kis kezetek letépje. ~
606 1914, 5 | Megcsókolom kis orcád,~Hogy új csókok s új pírok azután~
607 1914, 5 | MEGKÖSZÖNÖM, HOGY VAGY~ ~Ime, megköszönöm
608 1914, 5 | Ime, megköszönöm neked, hogy vagy,~Hogy hallottál valaha
609 1914, 5 | megköszönöm neked, hogy vagy,~Hogy hallottál valaha rólam~S
610 1914, 5 | ha kiburkollak ~Tudom, hogy bűn, ha kiburkollak,~(Magamnak
611 1914, 5 | gyermek-arcom. ~Feddj meg búsan, hogy én rossz, elveszett~Szegény
612 1918, 0 | tudta, látta, vélte, hitte,~Hogy ez a világ legszebbikje. ~
613 1918, 0 | legszebbikje. ~És úgy halt meg, hogy azt se tudta:~Mi lesz itt
614 1918, 1 | nyár-éjszaka volt.~Tudtuk, hogy az ember esendő~S nagyon
615 1918, 1 | most magunk~S csak titkon, hogy siratunk -:~Kiket akartunk
616 1918, 1 | bomlás és boru,~Csoda, hogy még vannak néhányan,~Szegény
617 1918, 1 | NÓTÁZÓ, VÉN BAKÁK~ ~Hogy zúg, zuhog, árad a nóta~
618 1918, 1 | Valamennyi vén fiú torkán~S hogy ölte órákig az orkán~Künn
619 1918, 1 | föltámadt holthoz nem illik)~S hogy szánom menekülő fajtám. ~
620 1918, 1 | Kényességekkel, új ingerekkel~S hogy mégis-mégis szép e hivalgó~
621 1918, 2 | azért adott annyi szépet,~Hogy átvádoljanak most rajta~
622 1918, 2 | nőttem és buktam a hitben,~Hogy jók haragja s épülése~Soha
623 1918, 2 | Mégis úgy kínoz, úgy fáj,~Hogy régi dühvel, karddal~Nem
624 1918, 2 | buta ködű Végeken vagyok.~S hogy ami merészséget~Ezer harcos
625 1918, 2 | itt belőlem kilobban~S hogy jómagamért helyt nem állok,~
626 1918, 2 | talán az én hadi-sarcom,~Hogy drága mementóként~Fölemeljem
627 1918, 2 | vertségek és diadalmak~Földjén, hogy a kaoszból~Harsos igét halljak,~
628 1918, 2 | az a szomorú és mindegy,~Hogy jó időben bennünket~Sorsunkra
629 1918, 2 | úgyis mindegy,~Bánja fene, hogy ki fal föl~Buta, bús mindegy-minket. ~
630 1918, 2 | AZ IGAZI SZÓ~ ~Hogy telik erőből~Ugy adta az
631 1918, 3 | keményen,~A Sors, a sorsa:~Hogy éljen? vagy hogy már ne
632 1918, 3 | sorsa:~Hogy éljen? vagy hogy már ne éljen? ~Rossz, drága
633 1918, 3 | mellünkben sirunk,~Be furcsa, hogy ilyeneket irunk~Ma, amikor
634 1918, 3 | olyan terhes,~Fölemelni hogy nem tudjuk,~Csak hazudjuk,
635 1918, 3 | nem tudjuk,~Csak hazudjuk, hogy szerelmes:~Parazsai feketedő
636 1918, 3 | volnánk? ~Mért tudjuk azt, hogy élünk?~Mért nem bátrabb
637 1918, 3 | agyunk,~Sirván siratjuk, hogy vagyunk~S hogy van, még
638 1918, 3 | siratjuk, hogy vagyunk~S hogy van, még van, az Élet~S
639 1918, 3 | van, még van, az Élet~S hogy tudunk, mit se tudva~S utunk
640 1918, 3 | miért büntet?~Nem elég, hogy (tán) élünk?~
641 1918, 3 | bámulni:~Nini, a hinta!~Hogy lóg az az öreg, sötét Föld,~
642 1918, 3 | megcsalt mátkát~Küldöm el, hogy szánjátok. ~Vállalom az
643 1918, 3 | gyászom~S azt a vétket,~Hogy eljövendő bánásokat~Előre
644 1918, 3 | bánásokat~Előre élek~S jajgatok, hogy ti bíztok. ~II.~Csak egy
645 1918, 3 | ELFÁRASZT A VÁRÁS~ ~Siratom, hogy sokat szóltam,~Biztattam
646 1918, 3 | Megrajonglak buta tüzben. ~Fájsz, hogy így vagy, fáj, hogy látlak~
647 1918, 3 | Fájsz, hogy így vagy, fáj, hogy látlak~A Sors bús uszitottjának. ~
648 1918, 3 | bús uszitottjának. ~Fáj, hogy az én éles torkom~Ma hurokkal,
649 1918, 3 | szalonnád volna,~Bizony hogy süthetnél.' ~»Komám, eltévedtünk.~
650 1918, 4 | hív érzések fűlnek. ~Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek,~
651 1918, 4 | ígyen elszörnyűlnek,~Jaj, hogy mindenek igába görnyűlnek,~
652 1918, 4 | mindenek igába görnyűlnek,~Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek~
653 1918, 4 | mivem,~Életetek, félek, hogy semmi sem. ~S az életem,
654 1918, 4 | sem. ~S az életem, félek, hogy megunom~Hazugság-fogytán
655 1918, 4 | halaványak~Táborában vezérkedem,~Hogy az Életre mosolyogjunk.~
656 1918, 4 | pillanatok~Ilyen szörnyü évek~S hogy vagyok:~E bűnöm még így
657 1918, 4 | És sohse volt e rettenet,~Hogy utált magamat kell becéznem~
658 1918, 4 | Száznál több oka a magyarnak,~Hogy jó testvérnek vallják mindenütt~
659 1918, 4 | Szívem e bolond hiányon,~Hogy nem látom bölcs-hunyorgó~
660 1918, 4 | GYULA EMLÉKÉNEK~ ~Fájt, hogy az arcod~Nagyon síma volt
661 1918, 4 | Nagyon síma volt a ravatalon:~Hogy törölhette~Arcodról le a
662 1918, 4 | békéd és bölcs mosolyod~Hogy törölhette~Arcodról le egy
663 1918, 4 | leső, percnyi dolgod? ~Fáj, hogy elhinni~Síma arcu búcsúd
664 1918, 4 | A TÜKÖR~ ~Ásít a tükör,~Hogy gyáván belenézek:~Régi hitvesek
665 AMegn, 0 | minden-jók dögbe hullnak,~Tudom, hogy a legnemesebb:~Szegény,
666 AMegn, 0 | s féktelenül~S büszkén, hogy egyedül és fiatalon,~Ifjú,
667 AMegn, 0 | furcsa az ifju Árvaság~S hogy szereti magát akkoriban,~
668 AMegn, 0 | szívemnek lenni fájó semmi. ~S hogy kerestem az asszonyt, aki
669 AMegn, 0 | akkor rejtett törvényed:~Hogy mit csinálsz: azt Te tudod.~
670 AMegn, 0 | Himnuszod ritkán daloltam,~Mert hogy nagyon te vagyok,~Életem
671 AMegn, 0 | Bolygót. ~Nem mondom én, hogy tegnap jól vót~S mindig
672 AMegn, 0 | jól vót~S mindig úgy lesz, hogy egy-két ember~Érdemlődik,
673 AMegn, 0 | figyelek~S most hiszem el, hogy elhinni szabad,~Hogy milliókért
674 AMegn, 0 | el, hogy elhinni szabad,~Hogy milliókért élhet egy-nehány.~
675 AMegn, 0 | rétként elterül~(Hallom, hogy az egész föld dübörög~És
676 AMegn, 1 | isteni elméjének fényessége, hogy egy fuvalom által~éjszaka
677 AMegn, 1 | népe~nagyjainak? ~3. Miért, hogy a föl-fölemelkedett Embert
678 AMegn, 1 | jókedvet csinál az Úrnak, hogy csak mutogatja az Embernek~
679 AMegn, 1 | megharagvásában, a mi ősi vadságunkat, hogy gonoszságainkat~egymásra
680 AMegn, 1 | elhittünk akkor~És a Poklot hogy elfeledtük~És most a Pokol
681 AMegn, 1 | nagyon fázunk. ~Imádkozzunk, hogy higyve higyjünk:~Van Isten,
682 AMegn, 1 | szörnyüséges, lehetetlen,~Hogy senkié vagy emberé~Az Élet,
683 AMegn, 1 | szeress meg. ~Tudod, Uram, hogy mostanában~Ólom-tüzek égtek
684 AMegn, 1 | pásztorodnak,~Azt add csak, hogy ne legyek rosszabb.~Ne hazudjak
685 AMegn, 1 | papi-fejedelmek~Mégis aggódtak, hogy majd mit mivel~Egy zavaros
686 AMegn, 1 | Nagy Elárult, úgy fáj, hogy itt vagyunk,~Úgy vágyjuk
687 AMegn, 1 | között~Nem így igértetett, hogy éljek. ~Követelem a bódító
688 AMegn, 1 | Szerelmesen, fájón összetapadván,~Hogy minden: ugyanegy legyen. ~
689 AMegn, 1 | elvégeztem nagy szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának~
690 AMegn, 1 | megírtam talán,~S beszélik, hogy jöttem sok újjal,~Beszélik,
691 AMegn, 1 | jöttem sok újjal,~Beszélik, hogy megbántottam sok régit,~
692 AMegn, 2 | szeretők. ~Nem azért írok, hogy fordítsd felém~Fehér orcád.
693 AMegn, 2 | boldog, hitető napod. ~Tudom, hogy vénülőn adózni~Kicsit szégyen
694 AMegn, 2 | minden-rontó semmi:~Féltem, hogy valaha is tudjad,~Milyen
695 AMegn, 2 | szépséges és rontó,~Köszönöm, hogy fölébredtél nekem~S néhány
696 AMegn, 2 | Mintha Hellász küldött volna,~Hogy hadd beszéljen egyszerre
697 AMegn, 2 | lesznek temetők,~Nem tudom, hogy kiként temesselek el.~
698 AMegn, 3 | harcaim, bús kétkedéseim.~Jaj, hogy nem szabad mégsem, mégsem,
699 AMegn, 3 | együttes vizeken.~Jaj, hogy nem szabad mégsem, mégsem,
700 AMegn, 3 | Élni, élni s éltetni tudni,~Hogy teremtő s tartó, nagy eszed~
701 AMegn, 3 | Mindig aféléket képzelek,~Hogy az Élet ízlik a számban. ~
702 AMegn, 3 | az Élet ízlik a számban. ~Hogy az Élet ízlik a számban~
703 AMegn, 3 | jajkiáltás~A Sors felé, hogy mért nem marad~Az ember
704 AMegn, 3 | Be szép, ha nem is igaz, hogy ment:~Virágosan, szamárháton
705 AMegn, 3 | és sírva.~A Biblia írja,~Hogy Nagypéntekre nem is gondolt,~
706 AMegn, 3 | lágy ujjakat összefonja,~Hogy nem szorul össze az ököl.~
707 AMegn, 3 | szorul össze az ököl.~S hogy itt még valami teremjen,~
708 AMegn, 3 | élet, hogyha nem kiáltjuk,~Hogy minden vannál mindig jobb
709 AMegn, 3 | olcsó gárda. ~Szeretem, hogy így majdnem egyedül,~Bolond
710 AMegn, 3 | jogunkban,~De bizonyos, hogy mosolyog az Úr. ~Jóbot s
711 AMegn, 3 | jogunkban,~De bizonyos, hogy mosolyog az Úr. ~Ismeri
712 AMegn, 4 | És félnek a kisértetek~S hogy egyre jobban vágtatunk,
713 AMegn, 4 | nagyon szeretem. ~Szeretem, hogy elbujt~Erős, nagy voltomban,~
714 AMegn, 4 | magunkat. ~Úgy szeretem, hogy benned élek~S hogy te bennem
715 AMegn, 4 | szeretem, hogy benned élek~S hogy te bennem vagy, úgy szeretem:~
716 AMegn, 4 | himnuszod lenne. ~Himnusz, hogy mégis rád találtam,~Nagy
717 AMegn, 4 | És olyan gazdag ez a ma,~Hogy, ha egy életet akarsz,~Ma
718 1923, 0 | nem talál majd. ~Bús föld, hogy »mentő«-d olyan eszelős:~
719 1923, 0 | HOGY DÉLRE JUSSUNK~ ~(Valahonnan,
720 1923, 0 | elfeledtem.~Hajh, merre menjünk, hogy Délre jussunk? ~Hallod,
721 1923, 0 | Délre jussunk? ~Hallod, hogy Mary ott maradt,~Valaki
722 1923, 0 | sikongok.~Hajh, merre menjünk, hogy Délre jussunk? ~Sokat adóztam
723 1923, 0 | ölben.~Hajh, merre menjünk, hogy Délre jussunk? ~Most vezess,
724 1923, 0 | vágyam:~Hajh, merre menjünk, hogy Délre jussunk?~
725 1923, 0 | HA MESSZEBBRŐL NÉZEM~ ~Hogy csak már félig eljöhettem,~
726 1923, 0 | és külön nótát~Nem kell, hogy léptedre dobogjon. ~Nem
727 1923, 0 | dobogjon. ~Nem kell (tán), hogy eztán is fájjon~A fájdalommal
728 1923, 0 | fájdalommal védhetetlen~S hogy remény nélkül viaskodjak~
729 1923, 0 | jöjjön,~Egyszer aki látta,~Hogy ezen a Dombon~Mint gyúladt
730 1923, 0 | ÉNEKELNEK~ ~Ha ki érzi, hogy most Tavasz van,~Álljon
731 1923, 0 | már tudjátok jól a módot,~Hogy Bécs ellen és Minden ellen~
732 1923, 0 | szét földedet,~Mutasd meg, hogy~Nem te vagy beteg~S vagy
733 1923, 0 | egyszer látni engem:~Gondolod, hogy mindent láttál~S hitted-e,
734 1923, 0 | mindent láttál~S hitted-e, hogy szívig-láthatsz? ~Minden
735 1923, 0 | hazugság száz hazug törvénnyel~Hogy utána hasztalanul jöhet. ~
736 1923, 0 | uti kőtörők,~Úgy törjetek, hogy aki követ tördel,~Törhet
737 1923, 0 | hitek. ~Az volt a szép, hogy senkinek~Nem adtak akkorin
738 1923, 0 | elviselni~S páran titkolnunk, hogy igazi sebek,~Kik ez ország
739 1923, 0 | a lovat,~Minket tiporva, hogy tessenek Bécsnek. ~Óh, be
740 1923, 0 | kertekből is~A templomért,~Hogy a templomban virágosan~Lássuk
741 1923, 0 | kiván a pünkösdi király,~Hogy tudja, mire vágyik,~Hogy
742 1923, 0 | Hogy tudja, mire vágyik,~Hogy tudja, zavarosból~Gyönyörűen
743 1923, 0 | váltást~S azt se tudja, hogy várja. ~Vánnyadt domb-oldalon,~
744 1923, 0 | Csókos csatáját bámulom. ~Hogy kelleti magát a fa,~Hajlong
745 1923, 0 | fa,~Hajlong erre-arra~S hogy bízza rá magát odadón~Mégiscsak
746 1923, 0 | Hiszekegyem. ~Hiszek abban, hogy nem jöttem~Örökös új s új
747 Vers, 0 | Sirasson meg engem. ~Tudom, hogy szeretett, tudom, hogy szeret
748 Vers, 0 | hogy szeretett, tudom, hogy szeret még,~Pedig én dúltam
749 Vers, 0 | Igazságért küzdök, tudom, hogy hiába;~De ha harcba szólít
750 Vers, 0 | így rendeléd el,~Tűrjük, hogy kifütyölnek bennünket,~Pedig
751 Vers, 0 | omlott porba!~Mért rohannék, hogy lelkemet~Az életnek piszkos
752 Vers, 0 | életben egy-egy pillanat,~Hogy nem várunk már semmit a
753 Vers, 0 | perc, mikor azt hisszük,~Hogy lehetünk még boldogok.~Szép
754 Vers, 0 | elorzá kincsét az égnek,~Hogy tűz, meleg és láng sugára~
755 Vers, 0 | sziveddel~Érzed, érzed,~Hogy el fog veszni~Üdvösséged,~
756 Vers, 0 | át ifjuságom,~Jól tudod, hogy visszavágyom,~Menjek haza.
757 Vers, 0 | Kiüldözött a valóság,~Tudod jól, hogy mi lett vélem. ~Nem az vagyok,
758 Vers, 0 | Féltve, fájón a nagy titkot:~Hogy feledni el nem tudlak,~Hogy
759 Vers, 0 | Hogy feledni el nem tudlak,~Hogy nem leszek soha boldog!~
760 Vers, 0 | Úgy rendelték az istenek,~Hogy egektől kölcsönzött báját~
761 Vers, 0 | Akkor; most is emlékezem,~Hogy féltünk a korai dértől,~
762 Vers, 0 | még most is úgy ragyog? ~Hogy ragyogott! Hogy szórta fényét~
763 Vers, 0 | ragyog? ~Hogy ragyogott! Hogy szórta fényét~Magára, édes
764 Vers, 0 | lemosták,~De most tudom, hogy ez a csók volt~Sejtelmes,
765 Vers, 0 | sok hevítő érzelem,~Ugy-e, hogy így volt, édesem? ~A multkor
766 Vers, 0 | Gondolkoztunk az eseten,~Rájöttünk, hogy bizony a multból~Kinőttünk
767 Vers, 0 | mint én - könnyes szemmel,~Hogy: Boldogok a gyerekek,~Mert
768 MegEg, 0 | még rá sár!~Ím, bevallom, hogy nyomorultan,~Mit sem remélve,
769 MegEg, 0 | bénább világot!~Ím, bevallom, hogy nem hiában~Vergődtem, nyögtem,
770 MegEg, 0 | Gyötrődő gondok gondozója,~Hogy káprázón agyamba szállott:~
771 MegEg, 0 | gáncsoló szó.~Mondatott, hogy nagytehetségű ifjú lennék,
772 MegEg, 0 | kergető démon, s úgy hitték, hogy megöl az éjszakázás,~mivel
773 MegEg, 0 | magamtól, mert eszembe jutott, hogy e rossz leányok~bemocskítanak. ~
774 MegEg, 0 | folytán velük~beszélni. ~Hogy ott ültek a rózsák bokra
775 MegEg, 0 | csak néztem őket. Tudtam,~hogy ők tiszták, és áhitottam
776 MegEg, 0 | belekiáltani az~éjszakába, hogy én egy tiszta leányt szeretek.:
777 MegEg, 0 | volt az én királynőm... ~Hogy unottan köszöngetek nektek
778 MegEg, 0 | elbotorkálok... Honnan~is tudnátok, hogy ez a sápadt, lomha, vézna
779 MegEg, 0 | is~volt! Megálljatok. ~...Hogy ott tanítottam a kis szobában,
780 MegEg, 0 | őt csak messziről... ~És hogy nagy szemeimmel néztem a
781 MegEg, 0 | szemeimmel néztem a setétet, és hogy keserű volt az~én szegény
782 MegEg, 0 | nem tudhatta Melanie, mert hogy nem ő fizette~ki nékem a
783 MegEg, 0 | nem lengedez:~Tudjátok-e, hogy nem piros betüs ünnep:~Fekete
784 MegEg, 0 | ünnepe ez...~Tudjátok-e, hogy zajban ünnepelni~Nincsen
785 MegEg, 0 | tudom, csak:~Hiszem azt, hogy szép az élet...~
786 MegEg, 0 | sárba verve... ~Azt mondják, hogy így ősszel olvad~A lélek
787 MegEg, 0 | HAZUGSÁG NÉLKÜL~ ~Hogy ámítni nem tudtuk egymást,~
788 MegEg, 0 | kegyetlen tisztán látott,~Hogy pokolnak látták meg a világot~
789 MegEg, 0 | agyvelőmben:~Én sem hiszem, hogy valaha virradjon.~Ferdült
790 AKote, 0 | szemed bíztató sugára.~Óh, hogy hittem én e csalfa, bolygó
791 AKote, 0 | arcomon lepereg,~Tudom, hogy megsajnálnátok,~Gonosz nyelvű
792 AKote, 0 | megtiltotta a~tisztviselőknek, hogy Puskin ünnepeltetésében
793 AKote, 0 | lelket áldozunk. ~Tudod-e, hogy a költő sorsa~- Mi régen
794 AKote, 0 | daloljak?... Gyenge remény a,~Hogy amit írok, magam olvasom...~
795 AKote, 0 | és való:~Nem boldogít az, hogy a földi pálma~Csupán a sírontulra
796 AKote, 0 | vértelen.~Csak azt tudom, hogy lelke tiszta,~Szivében dal
797 AKote, 0 | Golgota?...~Bánjátok is, hogy az a tizenhárom~Bolondul,
798 AKote, 0 | Hazug fénnyel azért csábít,~Hogy fagyával elhervasszon. ~
799 AKote, 0 | hányszor kell a sírra néznünk,~Hogy vigasztaljuk önmagunk -~-
800 AKote, 0 | Elhitetem magammal olykor,~Hogy sorsom az elődök sorsa.~
801 AKote, 0 | mennyé kén' a földnek válni,~Hogy megváltóját béfogadja.~Ma
802 AKote, 0 | béfogadja.~Ma ugy kén', hogy egymást öleljék~Szivükre
803 AKote, 0 | erkölcse veszve...~Oh, de hogy állattá süllyedjen,~Kinek
804 AKote, 0 | aki mindent elvesztettem,~Hogy' rohantam e lehetetlen~Álom
805 AKote, 0 | álmom:~- Isten veled!...~Hogy ki vagyok, tudod Te, édes,~
806 AKote, 0 | kellett ez a csoda-asszony,~Hogy ebből a földből életet fakasszon~
807 AKote, 0(*)| Bizonyosra vehető, hogy e vers Adytól van. A "gőgösen
808 AKote, 0 | Vadvizeken át is,~Hajh, de kár, hogy viszi~A filoxerát is. ~»-
809 AKote, 0 | mégis legnagyobb erényünk,~Hogy szeretünk és meghalunk. ~
1-500 | 501-809 |