1-500 | 501-681
Part, Section
1 1906, 0 | Tiporjatok reám durván, gazul. ~De addig sírva, kínban, mit
2 1906, 1 | szívesen~Megbékült holtak,~De kell az a csók, de hí az
3 1906, 1 | holtak,~De kell az a csók, de hí az a tűz~S mondjuk szomorún:~
4 1906, 1 | összetépett lélek,~Elesett titán. De itt van a párom:~Kegyetlen,
5 1906, 1 | várom.~Bús asszony-ember, de lelke Nap üszke,~Szomorú
6 1906, 1 | Nap üszke,~Szomorú szemű, de nagyszomjú, büszke,~Didó
7 1906, 1 | vádló,~Hajh, beteg csókú, de mindenre váró,~Bíborra termett,
8 1906, 1 | alázva élni, lélek-áron,~De nézz reá: királynő az én
9 1906, 1 | alatt~Járni, szenvedni,~De lenni, lenni.~A tó nevetett~
10 1906, 1 | féltem. Én sohse féltem.~De a szeretőm elszaladt.~Szép
11 1906, 1 | száműzötten,~Messze tőled. De fiad. ~Mondd meg néki, hogy
12 1906, 1 | Csókom sincs csókolnivaló,~De kellesz e tavasz-időben. ~
13 1906, 2 | Megfogták százszor is a lelkét,~De ha virág nőtt a szívében,~
14 1906, 2 | dalnok lett volna belőle. ~De ha a piszkos, gatyás, bamba~
15 1906, 2 | Minden, minden a régi,~De én hol élek, járok?~Nem
16 1906, 2 | Károgó varjak csapata száll,~De néma, de csöndes az avar. ~»
17 1906, 2 | csapata száll,~De néma, de csöndes az avar. ~»Megjöttem.
18 1906, 3 | Zúghatsz,~Én pap vagyok, de pogány pap, pogány. ~Harangzúgás
19 1906, 3 | Vagy egy deszka-pad tán,~De irgalom fog lakozni felette,~
20 1906, 3 | kéjjel, álomban szeretnek. ~De egyszer, nyirkos, gyilkos
21 1906, 3 | csókosan elküldöd eléje. ~De kit? (Óh, rongyos koldus,
22 1906, 3 | A GARE DE L'EST-EN~ ~Reggelre én már
23 1906, 3 | nem nagy vigalom~Sehol. De ámulni lehet.~Szép ámulások
24 1906, 3 | esti köd rémít s borul rám,~De az a reggel megjelen. ~Rémek
25 1906, 3 | A gátra szomjas akarat. ~De lehet, hogy a vulkán-hegyre~
26 1906, 3 | én, ha utcasarkok rongya,~De elkisérjen egész a siromba. ~
27 1906, 3 | a hitben. ~Akárhogy is, de gyönyörü a reggel,~Mely
28 1906, 3 | szedte? Merre? Nem tudom, de szép,~Új mese volt ez s
29 1906, 3 | kell a gyémántos korona,~De vigyétek a víg csörgő-sapkát
30 1906, 4 | zúgott a taps a vad tusán. ~De csitt. Amott a romfalaknak
31 1907, 1 | Meghalok én szépen, szabállyal,~De beszédem van a Halállal. ~
32 1907, 1 | Gyűlölöm és megáldom az eszem,~De ha feledni kell, emlékezem. ~
33 1907, 1 | Apátok hű, jóságos: a Halál,~De meggyilkol anyátok: a Szabály.~
34 1907, 1 | E sárgolyó dühös harca,~De fátyolos~Az én arcom s a
35 1907, 2 | Kicsi virág, szegény virág,~De ha megunom, által-lépem. ~
36 1907, 2 | amíg élt, országút vadja,~De, ha az erő elfut inából,~
37 1907, 2 | Igazi dalra máig se kaptak,~De itt maradtak, de itt maradtak.~
38 1907, 2 | kaptak,~De itt maradtak, de itt maradtak.~Zsombék-lakásu,
39 1907, 2 | Álmodott, álmodott a diák. ~De néha, titkos éjeken~Írt
40 1907, 2 | Lelke babona s árnyak hona,~De ő vár, meg se rebben. ~Valami
41 1907, 2 | sok tivornya~Megölték.) De vár, hogy sír a zár~S hogy
42 1907, 2 | szertelennek,~Kegyetlennek, de ki elvérzik~Egy gondolaton.~
43 1907, 2 | látott ő búsabb csodákat.~De akkor pletyka-kedve támadt. ~
44 1907, 3 | tudnak se élni, se halni. ~De bánat ül mégis mindnek az
45 1907, 3 | világ.~Óh, szép a Semmi, de jobb a valóság.~Jobb a sár,
46 1907, 3 | Palástja csusszan, lova vár,~De áll a bál és zúg a torna.~
47 1907, 3 | törött lantom,~Törött szivem, de ő kacag.~Robogva jár, kel,
48 1907, 3 | Egy-két buja, új, nagy dalom,~De, íme, el akarok esni~Asztal
49 1907, 3 | Tavasz is~S meghalunk. ~De várok a Tavasz-kunyhóban~
50 1907, 3 | Állt a parton ezer asszony.~De még láttam a zsebkendőt,~
51 1907, 3 | még láttam a zsebkendőt,~De még hullott a virág. ~Jött
52 1907, 3 | Szeretne egy nagyot kacagni,~De a szája sírásra görbül. ~
53 1907, 3 | dics, a dal, a rang, a bér.~De él az arany és a vér. ~Nemzetek
54 1907, 4 | Holt-tenger a lelkem s az álmom,~De a csolnakot nem engedem. ~
55 1907, 4 | feküsznek, csak feküsznek,~De nem úgy, mint azelőtt.~Régi
56 1907, 4 | Vagyok tékozló és eretnek,~De ott engem szánnak, szeretnek.~
57 1907, 4 | Pocsolyás víz, sás, káka lakják.~De Kraszna, Szamos, Tisza,
58 1908, 1 | arcát még titkolja, rejti,~De Nap-szemét nagy szánalommal~
59 1908, 1 | jött szép, tüzes nappalon~De háborus éjjel. ~És megvakultak~
60 1908, 1 | szemeim. Meghalt ifjuságom,~De őt, a fényest, nagyszerűt,~
61 1908, 1 | turista-kedvvel,~Vonatoztam, hajóztam,~De templom rég nem látott~Így,
62 1908, 1 | szeretnék szabad úr lenni,~De éltem, sorsom ki van mérve:~
63 1908, 1 | Mikor egész valóját látom,~De soha-soha napvilágon.~Velem
64 1908, 1 | Imádtatja nagyszerü lényét,~De elszalad, nehogy megértsék.~
65 1908, 1 | szívesen járnék.~Velem van, de csak éjszakán.~
66 1908, 1 | ezer évig tűr az Isten,~De azután jaj a gyilkosoknak,~
67 1908, 2 | VIGASZTALAN~ ~Ő: Minden, de áldani nem tud,~Ő: Minden,
68 1908, 2 | áldani nem tud,~Ő: Minden, de senkit se büntet,~Ő teljesíti
69 1908, 2 | Dalt, életet és dicsőséget.~De az igaz: az én vagyok,~De
70 1908, 2 | De az igaz: az én vagyok,~De a magyar: az én vagyok. ~
71 1908, 2 | Kiszáradok, én, bús forrás is,~De ne bántsák a szemfedőm,~
72 1908, 2 | Dögöljenek meg éhen-szomjan,~De az igaz: az én vagyok,~De
73 1908, 2 | De az igaz: az én vagyok,~De a magyar: az én vagyok. ~
74 1908, 2 | úgyis a Sátáné az én bőröm,~De a Mezőt és annak Istenét~
75 1908, 2 | nyűgös volt ez a vén gyermek.~De hisz' Istennek s ami keserűbb:~
76 1908, 2 | Régi, vén, falusi gyerek.~De lelkem hó alatt. ~S ahogy
77 1908, 2 | várunk, semmit se várunk,~De egyet még ugrik a kedvünk,~
78 1908, 3 | jószág,~Túlzás, betegség, de valóság.~ ~
79 1908, 3 | ajkaid közt rejtőznék el,~De a szemeid reám nyílnak:~
80 1908, 3 | Ajka, foga, szíve elvásik,~De csókolni fog ájulásig. ~
81 1908, 3 | ragyognia kéne a Holdnak.~De e szent éjszakán~Égen és
82 1908, 3 | holnap.~Ölelünk, rohanunk,~De meghalunk, ha~Ez éjjel meglátjuk
83 1908, 3 | Bús vándorok, mi ketten.~De ott vagyok, mindig, mikor
84 1908, 3 | Mikor az én síromat őrzöd,~De a Halált s ami több nála,~
85 1908, 3 | talán testem sincs már.~De test nélkül is vágyok és
86 1908, 4 | Kend, bizony, elporladt,~De mink, akik élünk:~Vagyunk
87 1908, 4 | lesujtott, bús csapatja,~De az erő, a friss Erő~S vígságát
88 1908, 4 | fölséges karok,~Itt együgyű, de viharos dalok. ~Holnap tán
89 1908, 4 | tán égi dal lesz a rege,~De föld-robaj az utca éneke.~
90 1908, 4 | Vitézlő harcos nem lehetek.~De szíveteket megérdemeltem,~
91 1908, 4 | cifrán, ragyogva, zárva,~De hallga csak, micsoda lárma. ~
92 1908, 4 | Röpdös babona és turul,~De az új várak fölépültek. ~
93 1908, 5 | élet:~Néhány szamár vágy. ~De akkor éltem igazán,~Akkor
94 1908, 5 | Tested fehér és makulátlan,~De szemedben álmatlan éjek.~
95 1908, 5 | játszott: sétált velem,~De kék szeme, buggyant-vér
96 1908, 5 | harcos lesz, sok lesz a vére,~De gőgös lesz és olyan fajta,~
97 1908, 5 | sápadtan és gőgösen,~Várják, de sohase néz vissza. ~Füvet
98 1908, 6 | én gyermekem volt ez is,~De sietett, szegény.~
99 1908, 6 | tűzte oda. ~Meghaltunk, de föltámadtunk érte,~Fojtjuk
100 1908, 6 | kegyelmezz,~Kicsi szived van, de szived.~
101 1908, 6 | ismerősöm. ~Ezek csöndben, de kiváncsian~Seregelnek össze
102 1908, 7 | jajgatva, én sírva szánom,~De halottan sem enyhíthetem~
103 1908, 7 | éli és más panaszolja. ~De én voltam, óh, jaj, én voltam~
104 1908, 7 | méltón, csinosan~Temetőbe. ~De akik tovább is élnek?~Mi
105 1908, 7 | Krisztusuccse, magam megtörnék. ~De nyelvelnek, zsibongnak,
106 1908, 7 | Szeretném már magam utálni,~De, istenem, ők is utálnak:~
107 1908, 7 | Bujdosni, szökni, sírni, fájni.~De hogy ez a csürhe nevessen? ~
108 1908, 7 | pofont~Annak, emeznek. ~De, hajh, nem kell, amért szapulnak,~
109 1908, 7 | Előttem egy vén seregély járt,~De én, ime, újraszülettem. ~
110 1908, 7 | vén, bús, magyar diák,~De unom már ezt a komédiát:~
111 1908, 7 | haljon: derüsen. ~Haragudjék, de bölcsen,~Harcoljon, de több
112 1908, 7 | de bölcsen,~Harcoljon, de több gőggel,~S ne átkozzon
113 1909, 0 | Lidérces, messze fény. ~De, jaj, nem tudok így maradni,~
114 1909, 1 | Bénán esünk koporsóba,~De: így éltünk vitézmódra.~
115 1909, 1 | király vén csont és konok,~De nincsenek szebb lyányok
116 1909, 1 | eldől, feszült íj szakad,~De diadalmas vággyal, szerelemmel~
117 1909, 1 | Én se voltam zabi gyerek,~De ki kuruc, nem pityereg.~
118 1909, 1 | kettőt forog,~Néha inog, de csak megáll:~Legvígabb pajtás
119 1909, 1 | töpreng rajta,~Hajh, kivesző, de legjobb magyar fajta. ~Sorsunkat
120 1909, 1 | előre avagy mennek mások,~De nem hagyunk halálos békét~
121 1909, 2 | Élni, hazudni, halni, adni,~De csók-kérő daganata~A sírban
122 1909, 2 | ráragyog~És kacagna a lyányod. ~De ha meghalnék bűnömért,~Fölgyújtanám
123 1909, 2 | Kerülgető boldogságunk. ~De, óh, mért nem kezdhetjük
124 1909, 2 | Összetörött friss, fehér bordánk,~De ép a vitorlánk~S mi lenne,
125 1909, 2 | bús szerelem-sujtással,~De elöl meztelen csillogunk,~
126 1909, 2 | elöl meztelen csillogunk,~De szabad mellünk kivilágol. ~
127 1909, 2 | lehet csillagot hidegebbet,~De bennünk ősz hajak, csorba
128 1909, 2 | palástunk elnyulva kacag,~De meztelen előnk csillogva
129 1909, 3 | Szerette a földet, a magot,~De búsan halt meg,~Mert gyermek
130 1909, 3 | Páris, mindjárt itt lesz,~De én mit akarok tőle?~Ni-ni-ni,
131 1909, 3 | Bizáncban is nőtt feledés moha,~De így feledni nem tudtak soha.~
132 1909, 3 | föltámadása,~Ha szól a tárogató. ~De e süket tél-támadáskor~Érzem
133 1909, 4 | Bódítót, furcsát és keservest,~De még valamit tartogat.~
134 1909, 4 | halálnak,~Békesség mindeneknek,~De nékem~Maradjon a háborúság.~(
135 1909, 4 | Fáradtan, fájón, ahogy lehet,~De élek s úr fogok maradni~
136 1909, 4 | Igazuk van, akik megvetnek. ~De mégis, mégis gyászos pírban~
137 1909, 4 | Mert már mindent tűrnék,~De hajráz a hajrá,~De búg az
138 1909, 4 | tűrnék,~De hajráz a hajrá,~De búg az a kürt még.~
139 1909, 4 | Olyan szélest, olyan ölelőt,~De, íme, esteledett. ~Már unták
140 1909, 4 | kerülget vagy Halál?~Mindegy, de amíg én megyek,~Elől megyek~
141 1909, 5 | Aszott testek baktatnak,~De még piheg a mellük,~De még
142 1909, 5 | De még piheg a mellük,~De még mozog az ajkuk,~De még
143 1909, 5 | De még mozog az ajkuk,~De még nézik a Napot. ~S akik
144 1909, 5 | Valakiért majd-majd kibomlik,~De esküszöm: e valaki~Majd
145 1909, 5 | némbert,~Én magamat csókolom. ~De szeretem őket mindegyig,~
146 1909, 5 | Arany és pénz nagy áriája. ~De eljöttek a régi álmok,~Jött,
147 1909, 6 | nem erény,~Nem szükség, de nem is ravaszság:~Helóta
148 1909, 6 | homlokomon és lelkem táján,~De még mindig ifjan állok meg~
149 1909, 6 | nagy, igazi hited?«~»Nincs, de meghajlok a hit előtt.« ~»
150 1909, 6 | is így csörtet a lét?«~»De a könny-ár majd összegyűl~
151 1909, 6 | Én meghalok. ~Meghalok, de zöld epe nélkül,~Fehéren
152 1909, 6 | Az én apám kopott kabátu,~De nekem új ruhát veszen~S
153 1909, 6 | Bántják, megalázzák szegényt,~De estére elhozza hozzánk~A
154 1909, 6 | Értünk ad gőgöt és erőt,~De önmagát meg nem alázza~A
155 1909, 6 | apám bús, szegény ember,~De ha nem nézné a fiát,~Megállítná
156 1909, 7 | világra,~Küzdésre, búra, de vitézül,~Szalmás tetőjü
157 1909, 7 | a faluban most: félnek. ~De hó alatt, falu fölött~Majdnem
158 1909, 7 | a zord élet-párkányon? ~De néha reggel késik a fény~
159 1909, 7 | csatán~Szívenszúrt már, de jön a December:~Fedjük be
160 1909, 7 | virágasszony, céda, pozsgás nő,~De tündér lehet más valakinél. ~
161 1909, 7 | csatán~Szivenszúrt már, de jön a December:~Fedjük be
162 1909, 8 | Ura, be jó lenne~Elmulni, de félek.~
163 1909, 8 | életserleget kihabzsolt,~De tudod, hogy szomjan szenvedett,~
164 1909, 8 | látni őt emberi szemmel,~De itt van és kormányoz. ~Ha
165 1909, 9 | ifju bánat,~Nem értenek, de megbocsátnak. ~Csak én tartom
166 1909, 9 | JÁTSZOM TOVÁBB~ ~Hunyok, de nem kell a hunyósdi,~Pedig
167 1909, 9 | óra s nem jön rosszabb,~De ez az egy nap egyre hosszabb. ~
168 1909, 9 | már nem jön rosszabb,~Óh, de ez a nap egyre hosszabb.~
169 1909, 9 | mikor nem völgyben éltünk. ~De addig, addig, be sokat kell~
170 1909, 9 | Éljenek az ékes szavak,~De Ady Endre nem beszél,~De
171 1909, 9 | De Ady Endre nem beszél,~De Ady Endre ne beszéljen.~
172 1909, 9 | talán még csöndbe törni,~De szavunk nem lesz szent titok:~
173 1910, 1 | és szemednek látásaiban:~de megtudjad, hogy mindezekért
174 1910, 1 | Éltem egyszerre és kavartan,~De nem tudtam,~Mikor van nappal,
175 1910, 1 | Velem együtt és a világgal,~De egy percnyi szeszélyedért~
176 1910, 1 | mindegy most már,~Uram-Isten,~De hogyha már megkínoztál,~
177 1910, 1 | Neved sem értem, Istenem,~De van két árva, nagy szemem~
178 1910, 1 | Próbáltam sokféle mesét,~De, hajh, egyik se volt elég:~
179 1910, 2 | ezeket az olykor fölujjongó, de mindig síró,~mindig a régi
180 1910, 2 | Téves, sok esküvésünk,~De jó bilincs volt,~Derék béklyó~
181 1910, 2 | mihamar~Kegyetlenül lezárom.~De várd, ~De akard a végső
182 1910, 2 | Kegyetlenül lezárom.~De várd, ~De akard a végső rabságot,~
183 1910, 2 | mindent,~Ha visszaadni lehet.~De nem adom vissza~A szemed. ~
184 1910, 2 | mindent,~Ha visszaadni lehet,~De nem adom vissza~A szemed.~
185 1910, 2 | valamire~A néhai világból,~De szomoruan föltámadtam. ~
186 1910, 2 | régen-régen hozná,~Úgy hozza. ~De jött a reggel, fázva rémlett~
187 1910, 2 | Fájtak, égtek förtelmesen,~De mikor kaptam, hogyha kaptam?~
188 1910, 2 | távolból érkeznek~Ide mások.~De hol a Távol, hol a Közel~
189 1910, 2 | Irgalmatlant és távolit.~De ez a tenger fenyves erdő. ~
190 1910, 2 | Asszonyibb nőket hív a kereszt. ~De még egyszer hadd nézzek
191 1910, 2 | éjszakán. ~Nem tudom, ki volt, de megnézett~S vágyam leszedte
192 1910, 2 | Éjszakában vidáman vesző~Rongyos, de társas legények.~Valaki,
193 1910, 2 | csak egy kicsit öleljen,~De nagyon marasszon. ~Most
194 1910, 2 | készültem a hunn trilógiára,~De mikor Árpádék s talántán
195 1910, 2 | harcos én sohase voltam,~De a nagy harctéren sokat kóboroltam,~
196 1910, 2 | birkózás, tréfás kopja-játék,~De volt ravatalos, halálos-víg
197 1910, 2 | levésé, mindig a mulásé. ~De voltam bárkinél tisztább
198 1910, 2 | csókoltam szomorú rogyásig,~De csak ha biztatott az a némber
199 1910, 2 | elhallgatni is milyen érdem volna,~De vallani mindent: volt életem
200 1910, 2 | hazugok kegyébe bejutnék,~De akarok szólni, de akarom
201 1910, 2 | bejutnék,~De akarok szólni, de akarom látni:~Mer ma is
202 1910, 2 | nadrág, finom batiszt-játék,~De mindig az a cél, mindig
203 1910, 2 | aki lettem?~Nem tudom, de tudom, hogy kellett szeretnem~
204 1910, 2 | álmokban sem lehetne szebben. ~De a harctér: Harctér és az
205 1910, 2 | ki majd minden semmisége,~De nyugodtan halok: én nem
206 1910, 3 | elbolonditásra~Vén magamnál;~De jön, jön, jön a fény~S én
207 1910, 3 | életemmel ártok magamnak. ~De élek és mégiscsak élek~S
208 1910, 3 | gőgjével a vérnek. ~Akárhogyan, de el nem múlni,~Akárhogyan,
209 1910, 3 | el nem múlni,~Akárhogyan, de létezni még,~Inkább feledten
210 1910, 3 | életük minden átélt rosszát,~De én sikoltva, evoé,~Óh, Élet,
211 1910, 3 | Gyér, hű, bús utca-szemek,~De már az utca alszik,~Mintha
212 1910, 3 | tehetetlen. ~Siratom, hogy sírsz,~De én Éjszaka vagyok~S a reggelre
213 1910, 3 | száz sírra eleget lépett,~De hátha, hátha~S bús lépéseit
214 1910, 4 | begyógyultak,~Törökkel megbékültek,~De a multjukat állják~S a fákat
215 1910, 4 | Gondolkoztam el az élet-mélyen. ~De mindig és mindig vallottam:~
216 1910, 4 | beszéljek? ~Nincs szépsége, de szépnek látjuk,~Átkozni
217 1910, 4 | Csodatevőn szép te megérkezésed,~De akard végre, hogy mi is
218 1910, 4 | végre, hogy mi is akarjunk,~De akard végre, hogy csúnyán
219 1910, 4 | Belesajtolt szagos fürtök. ~De a mi kis bolyunk semmi,~
220 1910, 4 | Csak egyszer szabadulnék,~De sok arcról tépek le mosolyt. ~
221 1910, 4 | arccal látszik, hogy akar,~De közben búsan lekönyököl,~
222 1910, 4 | kellett,~Rossz vérem kellett,~De ha nőtt a bajom,~Ki volt
223 1910, 4 | voltam,~Hajh, bolond voltam,~De nem látnak soha~Ilyetén
224 1910, 4 | Keserűn védje~A maga igazát,~De én állok félre.~ ~
225 1910, 4 | élünk,~Igen: ez a szabály.~De mit csináljunk az életünkkel,~
226 1910, 4 | élünk,~Igen: ez a szabály.~De mit csináljunk az életünkkel,~
227 1910, 5 | kevés van szeretni benne,~De ahogy életét csinálta:~Csupa
228 1910, 5 | s csupán fél-annyi évet,~De legalább úgy higyjek végig~
229 1910, 5 | UTÁLNAK, DE CSODÁLNAK~ ~Mert voltam
230 1910, 5 | újak majd ígyen hágnak,~De megcsodálnak.~
231 1910, 5 | Mária nem régi fancsali,~De mindennek egyesitő, nagy
232 1910, 5 | aki nagyon-nagyon szédül,~De kell, hogy lenézzen a Mélybe. ~
233 1910, 5 | Vitorlája ezer vihart látott,~De be is járt már ezer világot. ~
234 1910, 5 | kéri:~Szép pokol-útja lesz, de megéri.~
235 1910, 5 | nem ismert, megalázott,~De a lelkem ujjongva vágtat. ~
236 1910, 5 | faragott versek és képek,~De néhakori fehérségem~Mondnak
237 1910, 6 | ugrott értem tűzbe, vérbe,~De most már nagyon kopott~Hajdantan
238 1910, 6 | nem is az Élet nagy szó,~De az élet bús megérezése,~
239 1910, 6 | porban~Itt, az asztalomon. ~De fölkelne királyi díszben,~
240 1910, 6 | legszebb trónnak fénye,~De, jaj: gyáva vagyok.~
241 1910, 6 | szeretőmnek. ~Más volnék, de elöntött~Ez a koldusság-Nílus,~
242 1910, 6 | egykor egymással csatáztak,~De ott ég minden ember-arcon~
243 1910, 6 | már kacagva köszönt le,~De hogy itt egy élet ment tönkre,~
244 1910, 6 | sohse látjuk,~Nem öleljük, de meg se bántjuk,~Egyik erre,
245 1910, 6 | gyors hajóm ide int még,~De elhagyom az élet mindjét,~
246 1912, 1 | vétkeztem, százszor vétkeztem,~De már jön a megjobbulás,~Már
247 1912, 1 | Igy szólnék utódomhoz.~De bár bejártam százszor~A
248 1912, 1 | hit, bűn nem várok rátok,~De nem várok már magamra sem.~
249 1912, 1 | hírek és új aggodalmak.~De befűtött az Úr a dalnak,~
250 1912, 1 | bölcs ember sírva mulat,~De végül minden egyszerű:~Egy
251 1912, 1 | tengert:~Kissé ősz lett,~De, hajh, semmi, de semmi sem
252 1912, 1 | ősz lett,~De, hajh, semmi, de semmi sem változott. ~Úgy
253 1912, 1 | Csöndes, elszánt betegek,~De vidáman zúgnak körültök~
254 1912, 1 | aligha érek már Tavaszt. ~De csergő, friss álmaim vannak~
255 1912, 1 | Panaszra is görbülhet szája,~De rugja meg azt, aki szánja. ~
256 1912, 1 | Akkor se legyek majd senkié,~De ne is legyek árva,~Nézzek
257 1912, 2 | játékot~Vágyva, borulva. ~De ha szám-íze régi volna~S
258 1912, 2 | pótolna~Egyetlen egyszer,~Te, de meg én is, be megjárnók~
259 1912, 2 | csók is~Semmit se adna.~De neked, szegény, szegény
260 1912, 2 | Ezer ásók sírokat ásnak,~De víg az énekünk.~Hihu, hihu,~
261 1912, 2 | fáraszt úgy, mint a nyári,~De telt lesz, mint tavaszkor,
262 1912, 2 | születtem rossznak vagy jónak,~De kedves, gyűlölt~Hiábavalónak. ~
263 1912, 2 | Igérni tudok és megfogadni,~De beváltani?~Inkább elszaladni. ~
264 1912, 2 | legnagyszerűbb leány. ~Szűz, de pompásabb az Életnél,~Bölcs,
265 1912, 2 | pompásabb az Életnél,~Bölcs, de nyugtalan telivér~S az ő
266 1912, 2 | imádlak,~Ha nem Budapest vagy, de más.~Egyszer a harmadik
267 1912, 2 | ravatalom.~Hát én megáldalak,~De amíg áldalak,~Csókolj, de
268 1912, 2 | De amíg áldalak,~Csókolj, de ne nagyon.~Áldva, csöndben,
269 1912, 3 | ha diktálod, hogy éljek,~De vigyázz rám:~Lázongnak a
270 1912, 3 | Csapnod minden leselkedőre. ~De addig, ugye, mosolyogjak~
271 1912, 3 | Undorodván s szépen butulván,~De, jaj, mégis tudván sokat,~
272 1912, 3 | Istent~Nagyosan dicsérni,~De én még kisfiu vagyok,~Csak
273 1912, 3 | Isten-dicséretre~Mégiscsak kiállok,~De boldogok a pásztorok~S a
274 1912, 3 | Úrnak~Úri nagy parancsából. ~De a Halál csak festék~Haván
275 1912, 3 | csak, se hamva, sem üszke,~De ezernyi fényes csillagra~
276 1912, 3 | Istent ne szavakban vitassák,~De adassék meg az Embernek~
277 1912, 3 | lesz majd millió világból,~De ez az egy minden örömmel
278 1912, 3 | kutba csalnak. ~Torpantan, de imával~Térdelek e nagy Úr
279 1912, 3 | tulságos jámbor volt az eszköz,~De jó, szép volt a cél. ~Bűneit
280 1912, 3 | zenéjét ma is kihallgatom.~De ma hozzáadom kritika nélkül~
281 1912, 4 | Néha lovakat cserélek,~De leghűbben vágtatok rajta,~
282 1912, 4 | ÉS HALÁL~ ~Szeretek élni, de sok-sok alvás~Kurtítsa ezt
283 1912, 4 | az Életet bő tagadással,~De nagyon-nagyon szeretem. ~
284 1912, 4 | Mit befogott a penész,~De ami szent, szentnél szentebb:~
285 1912, 4 | Földet tör négy-nyolc tulok.~De akarom: emlékezzem,~De akarom,
286 1912, 4 | De akarom: emlékezzem,~De akarom, hogy az otthont~
287 1912, 4 | mindegy: Élet vagy Halál,~De éjjel félünk, bőgünk. ~De
288 1912, 4 | De éjjel félünk, bőgünk. ~De éjjel újra vesszük~Életünket
289 1912, 4 | váró, apró, dühödt uzsorás;~De én még ma: élek. ~
290 1912, 4 | elhagyhatnak~S nőhet a fülem,~De nem lesz itt semmi, soha~
291 1912, 4 | jövendőt, örömet hintett: ~De ha nem igy lesz, az is mindegy.~
292 1912, 5 | hamar koldusra vetközött.~De érteni mindig tudott,~De
293 1912, 5 | De érteni mindig tudott,~De magyarul mindig tudott~S
294 1912, 5 | tán tépetten és nem hősön,~De tisztán adott át a Jelennek~
295 1912, 5 | Jelennek~Engem az én ősöm. ~De jött egy kóbor ivadék,~Rabló,
296 1912, 5 | gróf-sorban ők diktálnak,~De vannak, kik még emlékeznek~
297 1912, 5 | harcot most már állunk,~De új értelem, új magyarság~
298 1912, 5 | rendelt savanyu borral. ~De jönnek az estében az ifjak~
299 1912, 5 | hanyatlik, kit annyian űztek,~De élethittel én, üldözött
300 1912, 5 | magyar szava,~Ki sohse félt, de most már nem is félhet,~
301 1912, 5 | most már nem is félhet,~De kihez bús Hunnia szíkjairól~
302 1912, 5 | rozsda megfogta, megette. ~De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim,~
303 1912, 5 | honjában legbujdosóbb magyar,~De fényküllőzött fél magyar
304 1912, 5 | Kartács-világban« élünk, bizony igaz,~De Vitéz tudta: ez lesz a világ~
305 1912, 5 | vitézek nemzete volt nevünk«,~De valánk búsak és szerelmesek,~
306 1912, 5 | Csókokkal vétkes titkos nőre. ~De hát örökre így maradnak~
307 1912, 5 | Ős bánatát esengve lesem,~De a nótáit csupán várom. ~
308 1912, 5 | hír,~Ki jött nem éjfélkor, de nappal,~Dacosan viselt,
309 1912, 5 | Dacosan viselt, vörös és szép,~De még az Úristen előtt sem~
310 1912, 5 | Szóbeszédjét sok, henye főnek,~De már tudom, hogy kiről van
311 1912, 5 | ő nem számít úri szemre,~De nagy szeretettel átadja~
312 1912, 5 | Vitáztam vele, verekedtem,~De ha elhagytam talán százszor,~
313 1912, 5 | tétova, szomorú földön,~De mezét ez új Kisértetnek,~
314 1912, 5 | vagyok s keserű sorssal,~De édes daccal harsogom, hogy~
315 1912, 5 | Lelkem csatákban összelőtten,~De lelkem és e bús magyar föld~
316 1912, 5 | lyányom, nem lesz így mindig,~De te ne búsulj, de dalolj,~
317 1912, 5 | mindig,~De te ne búsulj, de dalolj,~Már készül a te
318 1912, 5 | Iskolában így tanitják. ~De nem így volt ezer évig,~
319 1912, 5 | termése, kincse, vadja,~De amit a bús nép szerzett,~
320 1912, 5 | tábort-ütésre senkinek. ~De ütött mégis a mi óránk,~
321 1912, 5 | vad ösvény, Föld s a por,~De, im, egy új Csaba-legenda~
322 1912, 5 | láttunk hét kövér esztendőt,~De minden esztendőnk sovány. ~
323 1912, 5 | mert hítt a nyugati Vagyon,~De erőnk nincs a küzdelemre~
324 1912, 5 | fajta nép roboghat tova,~De ily szép, álmos, láncolt
325 1912, 5 | el a beteg, ki küldte,~De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte.~
326 1912, 5 | vallja és bősz Túri Dani,~De ezerszer szebben, mert újabbról
327 1912, 5 | kimondtam néhány magyar-újat,~De mesekirályfik táltosai fújnak,~
328 1912, 5 | írva sok-sok-sokat adtál.~De amíg rossz fogunk végleg
329 1912, 5 | igazolója.~Néha kényeskedő, de magyar hatalmú,~Nyugatba
330 1912, 5 | bizodalmú,~Papnak indúlt lélek, de szabad, pacsirtás,~Szentírásos
331 1912, 5 | váratlan Tavaszoknak apja.~De engem szeressen: így üzenek
332 1912, 5 | viszek, írás megy helyette,~De ott leszek mégis, míg élek,
333 1912, 5 | készítik, az én szemfedelem,~De Móricz Zsigmond is megmarad
334 1912, 5 | Felhős harag, felhős ének. ~De a magyar adjonisten~Nem
335 1912, 5 | annak ad, kinek nincsen,~De annak, ki okos dőre~S mit
336 1912, 5 | a Lajtán,~Nem én vagyok, de: a fajtám. ~Talán Isten;
337 1912, 6 | Ma inkább, mint holnap,~De akik utánam loholnak,~A
338 1912, 6 | életem.~Sokat láttam, sirtam,~De a legszebb~Te vagy: életek
339 Margit, 0| Halált gondoltam ennek)~De, íme, szinte harmincöt,
340 Margit, 0| zsidó-bolyt pedig megbolygatom,~De csak kettőnk kedvéért egyelőre,~
341 Margit, 0| Szívó, fehér, bús, szép, de puha karban.~Az enyémnek
342 Margit, 0| méltán messze-zuhantott,~De már honnról piroslottak
343 Margit, 0| másabbul sokkal, mint most,~De rémnek hittek egy Vázsonyi
344 Margit, 0| hittek egy Vázsonyi Vilmost. ~De hallottunk már merészségeket~
345 Margit, 0| Égnek s csodáknak szegzett,~De Ottokár volt a leghívőbb,
346 Margit, 0| kezdetek legeslegszebbikének,~De legalább kinek lesz első
347 Margit, 0| jött a mi menyasszonyunk,~De ki most már, jaj, igazán
348 Margit, 0| ránk-dőltek titkosan a gondok,~De György harsányan úri áment
349 Margit, 0| Beniczkyné Bajza Lenke,~De most az Élet itt élni akar,~
350 Margit, 0| szeret vagy nem szeret,~De ott kereng nagy álmunkra
351 Margit, 0| nagy harc-gyűlés is semmi,~De kortársnál mégis több akar
352 Margit, 0| azt jelenti:~Zsidó révén, de megtérül a senki. ~S aztán
353 Margit, 0| nőhöz hazudtam tartozásom,~De Ottokár közülünk tán legjobban~
354 Margit, 0| Föluhuzott fejük fölött vidáman,~De azt is tudtuk, hogy ilyen
355 Margit, 0| soha tán kit sem szeretett,~De sorsa volt szerelmeket mutatni~
356 Margit, 0| Margitának.) ~Harc dobogott, de zűrzavarosan,~Portyázva
357 Margit, 0| Itthoni, ál, úri ribilliókra,~De mit mi kezdtünk s a lelkekben
358 Margit, 0| történt e hazában~Akkor sem, de György hitt és izgult bátran. ~
359 Margit, 0| Margitát,~Csel nélkül, búsan, de mégis csak leste,~Buzdulva,
360 Margit, 0| csodálatosan szép lett. ~De dac volt e szépségnek illata~
361 Margit, 0| nem valami nagy érdem,~De amikor emlékezem: megértem. ~(
362 Margit, 0| tart a túlerjedés csömöre,~De tán holnap buján nő ki vetésünk~
363 Margit, 0| kérnek, várnak valahol,~De egyelőre mindhiába várnak.~
364 Margit, 0| elől kitérni, líra vádja,~De valahol ez időtáj körül~
365 Margit, 0| Kozmutza szanatóriumában,~De ha akkor jól tudok térdre-hullni~
366 Margit, 0| síró kacagás:~- Tudtam, de meghallani nem akartam.~-
367 Margit, 0| nyugodalmas, nagy boldogság volna,~De tenni és szólni hozzá sokat~
368 1913, 0 | humanitások játsztak velem,~De lelkemből más sohasem érdekelte~
369 1913, 0 | nádor-úr s bolond szerelem. ~De jönnek remete kanokként~
370 1913, 1 | kötések balgult frigyesét,~De ma már sejtem isteni erőd. ~
371 1913, 1 | görcsösen,~Avagy bárkit is, de mindig szeret. ~Kinek parancsul
372 1913, 1 | parancsul így parancsolódott,~De kinek nincsen más Istene,
373 1913, 1 | vonszolásába, betelten. ~De innen hoztam, amit hoztam,~
374 1913, 1 | Gazdag volt, furcsa és buja,~De itt van, elhoztam fehéren. ~
375 1913, 1 | nem ifjú vágyé való ízük,~De ki túl van laktán a Nyárnak.~
376 1913, 1 | Sírba-rugandó idegennek,~De élni, de élni. ~Barbárból,
377 1913, 1 | Sírba-rugandó idegennek,~De élni, de élni. ~Barbárból, úrból
378 1913, 1 | Igaziból lenni akármi,~De élni, de élni. ~Nem bánni
379 1913, 1 | Igaziból lenni akármi,~De élni, de élni. ~Nem bánni immár semmit-semmit~
380 1913, 1 | bár rossz kölykök zengik,~De élni, de élni. ~Ijesztgessenek
381 1913, 1 | kölykök zengik,~De élni, de élni. ~Ijesztgessenek a
382 1913, 1 | Ijedjek meg lehajtott fővel,~De élni, de élni. ~És gunnyasztva
383 1913, 1 | lehajtott fővel,~De élni, de élni. ~És gunnyasztva és
384 1913, 1 | tavasz sohse lett volna,~De élni, de élni. ~De tiltakozni
385 1913, 1 | sohse lett volna,~De élni, de élni. ~De tiltakozni és
386 1913, 1 | volna,~De élni, de élni. ~De tiltakozni és akarni,~De,
387 1913, 1 | De tiltakozni és akarni,~De, jaj, még most, most meg
388 1913, 1 | most, most meg nem halni,~De élni, de élni.~
389 1913, 1 | meg nem halni,~De élni, de élni.~
390 1913, 1 | sebe,~Óh, vállalt élet, de mégis konok,~Óh, alkuvás
391 1913, 1 | volt-énmagam,~Aki nem vagyok, de kit akarok,~Fölkelések és
392 1913, 2 | barátomnak ajánlom~e tétova, de nagy és igaz sirámokat.~ ~
393 1913, 2 | bennünket minden boldogság,~De őrjöngőn nem rohanunk.~Biztos,
394 1913, 2 | Mert csak buta és gyönyörű,~De engedd meg, hogy folytassuk~
395 1913, 2 | mi vagy, holnap elválik,~De a halálig Te megmaradsz,~
396 1913, 2 | Sűrűjük nincsen még a fáknak,~De milyen sűrű a világ,~Rügyező
397 1913, 2 | borzongat lehe a Télnek,~De ficánkolva, szabadon,~Hujh,
398 1913, 2 | rendű némberek tömegje,~De nagyon szomoru vagyok,~De
399 1913, 2 | De nagyon szomoru vagyok,~De nagyon szerelmes.~Mások
400 1913, 3 | fiatalon és vér-duzzadón,~De sztrájkján a sokféle csapott
401 1913, 3 | megbecsült itt-ott néhány ember,~De még amije volt, azt se nézte
402 1913, 3 | fürdettek mindig tejben, vajban,~De látni kell engem elröpült
403 1913, 3 | fájón, fájlalva lebírni,~De szeretek olykor s manapságig
404 1913, 3 | Magamat s mást ijjesztgetőnek,~De, jaj, a csontváz-kupolák~
405 1913, 3 | csontokkal építő angyalt. ~De épít dúlva a Halál~Tetem-téglákkal
406 1913, 3 | karom föltartva,~Életemet,~De az a gúnyos Sors nem akarja. ~
407 1913, 3 | örülök,~Hogy, úgyahogy, de élőn megmaradtam. ~Gyönyörködöm
408 1913, 4 | ennek a nagyszerű nőnek, de sokkal~inkább valakinek
409 1913, 4 | nőhöz~búgnak, epekednek, de vétkesek, tehát egy korrekt
410 1913, 4 | Rejtenélek el a világtól. ~De ha holnap ifjabbat látsz
411 1913, 4 | Bolondságok közt fogyva, okosodva,~De Te leszel legszeretettebb
412 1913, 4 | Ahogy vagy és aki vagy.~De, nézd, a napom olyan kevés,~
413 1913, 4 | megmarad,~Havasan, csillogón, de melegen~A vállad, a vállad. ~
414 1913, 4 | Nem külömb a többieknél,~De hozták a lelkem sodra,~De
415 1913, 4 | De hozták a lelkem sodra,~De hozták a váratlanság~S friss
416 1913, 4 | éhes, kis, pesti leány,~De első és legszebb, midőn
417 1913, 4 | főnyereményem?~Kell és nem kell, de poklosan tudom,~Hogy van
418 1913, 4 | vén-magamat,~Ki sorsát érte, de ilyen sorsot.~Minden nőt
419 1913, 5 | portékánk részben megavult.~De Szent Lélek már ezt így
420 1913, 5 | nóta:~Régi dal, régi dal. ~De rengj csak, Föld, mert elvégeztetett,~
421 1913, 5 | vagyunk,~Kik megdöglünk, de kik semmit se vesztünk~S
422 1913, 5 | Hős csónakunk néha áll,~De mink fogjuk váratlanul keresztbe~
423 1913, 5 | nem haltak. ~Ma is élnek, de most lelkük: a Csönd.~Csönd
424 1913, 5 | Csönd.~Csönd van, igaz, de soha ilyen csöndet:~Fél-ország
425 1913, 5 | piros, hős nászi-ágyán.~De bőrünk alól kisüt lobogva~
426 1913, 5 | halkulnak a gondolatok,~De hozzák már a vétkek megszabóját:~
427 1913, 5 | népség, már álomban is pőre,~De élnek a kufárok s vett urak,~
428 1913, 5 | becsület,~Forverc, előre. ~De egyszer majd meging a Palota,~
429 1913, 5 | vagy húsznak millió az ára,~De piszkos csatakban, éjszakán,
430 1913, 5 | lelkünk-testünk, minden,~De veri a dobos az új riadót,~
431 1913, 5 | csenevész,~Legutolsó vadát. ~De most szökell belőlem~Fekete
432 1913, 5 | HATALMASOK~ ~Parancsolnak, de gyönge hittel,~De elbánnak
433 1913, 5 | Parancsolnak, de gyönge hittel,~De elbánnak a komisz szeliddel. ~
434 1913, 5 | látjuk a futóknak seregét,~De nem tudjuk, avajjon merre
435 1913, 5 | megfagy mindannyiunk szive,~De mégse, hajrá, mert lángol
436 1914, 1 | perc-emberkék dáridója tart,~De épitésre készen a kövünk,~
437 1914, 1 | Vagy tán nem is marad,~De nem marad vágytalan órám. ~
438 1914, 1 | jóban~Adódik az elélnivaló.~De élni: ez a jó~S úgy jó,
439 1914, 1 | írónak,~félelmetes barátnak, de derék embernek~Hiszen jó
440 1914, 1 | Magamért és magammal élni,~De ezt a boldogságot~Olyan
441 1914, 1 | vágyni hogy szeretnék,~De nem vággyal, aki csak percnyi,~
442 1914, 1 | vággyal, aki csak percnyi,~De vággyal, amellyel~Örökig
443 1914, 1 | ellöktem,~Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem,~A Minden
444 1914, 1 | Hősök sorsát nem is kivánom,~De szeretem, ki tart velem,~
445 1914, 1 | Ki messze, ki messzebb,~De Magánál, fiam, még az Időbe~
446 1914, 1 | másba,~A nincsbe, a szépbe,~De ezer évet sietni s nem élni,~
447 1914, 1 | készítni arasznyi jövőket,~De élni nem mással,~Mint a
448 1914, 1 | és Ördög szent nevében,~De arcom mégsem piríthatta
449 1914, 1 | jutott egy-kettő a Nőnek,~De jutott tán még jobb helyekre
450 1914, 1 | megvakulhatsz a fényözönben. ~De fia lettél önmagadnak~S
451 1914, 1 | megállhatok:~Már-már minden emlék,~De mégis, ha újra,~Ha százszor
452 1914, 1 | vén hegyek közt bolygok. ~De most átkom alól föloldott~
453 1914, 2 | Úrék se járnak rosszul, de~Nekünk se lesz jobban. ~
454 1914, 2 | Az üzenő órát,~Megyek, de széthörg a lelkem:~Óh, én
455 1914, 2 | Deresben,~Lélek-csodát várva,~De sohase lesben. ~Most azonban
456 1914, 2 | Szél fúj bolond lyukból,~De bolond szél: geszti. ~Ha
457 1914, 2 | Sorsnak, Mának:~Fájó bal-hit, de megérte~S cselekedés, szükségünk
458 1914, 2 | Elég jókor s elég rég is,~De nem volt teljes harcos a
459 1914, 2 | lehet~S ezt is megpróbáltam,~De sírni nem nagyon illik~Ilyen
460 1914, 2 | istenek:~Történjenek dolgok,~De igaza csak annak van,~Ki
461 1914, 2 | Tán meghal ez a kicsi dal,~De a dalok oly bőven jönnek,~
462 1914, 2 | kérdeni,~Pedig vón válasz, de mennyi. ~Csak a vendégek
463 1914, 2 | Adj valamit nékik, Uram, de mit kérjek, hogy~adj? Adj
464 1914, 2 | olyan dühös vakok, rohanók).~De megették rablott kenyerük
465 1914, 2 | zsiványoknak éj a sátoruk,~De tiszta bátraké a reggel,~
466 1914, 2 | és gonoszak a bendők.« ~,De ilyenkor hinni~S remény-zászlót
467 1914, 2 | kik mertek tagadni multat,~De kik nem magvak a Jövőnek,~
468 1914, 2 | Az Úr, az Idő áll örökké,~De elmulnak a renyhe népek~
469 1914, 3 | szerelem,~Virulhatnak a kertek,~De tábort-ütni az én módomon~
470 1914, 3 | sirásra görbült. ~Erős, de megadó karjaimat,~Be egyformán
471 1914, 3 | falán,~Fák Dél-oldalán,~De oda csak kacagni jön a lyány.~
472 1914, 3 | Alkonyi kékbe burkolt, de szomorú~S bágyadt írású,
473 1914, 3 | bágyadt írású, májusi napra. ~De levelem, mire elérne, virradna~
474 1914, 3 | jönnek:~Nő, szép, szeret, de megfulok.~
475 1914, 3 | asszonyok~Az életünkben,~De öregszünk, öregszünk, öregszünk.~
476 1914, 3 | egymáshoz,~Éhesebb a sorsra. ~De csodától félve,~Vidámságtól
477 1914, 3 | útján,~Nem a rendnek útján,~De játékot vesztve~Játékot
478 1914, 3 | jött el az én mátkám, bár de vártam,~Nyolcvan ágyas-szép,
479 1914, 4 | És egyikünk sem odavaló,~De sehovavaló sem. ~Hát úgy
480 1914, 4 | itt illik a szó-vicc),~De harcolók (s ez több a viccnél).~
481 1914, 4 | fanyalodnom~A régi haragra. ~De ha bitangékat~Kertemből
482 1914, 4 | a hitem túlságos volna,~De ereim becsületéért~Mégis
483 1914, 4 | pusztuljatok bilincses iskolák. ~De elcsitult a jókedv-förgeteg~
484 1914, 5 | nőve. ~Vágynak bűn volt, de itt vagy s ez valóság~S
485 1914, 5 | ceruza-tartó ujjamat letörnöm,~De, jaj, nekem valló Sors adatott~
486 1914, 5 | boldog-bús, kikiáltó sorsom. ~De zuhogj reám némber-hahota,~
487 1914, 5 | két virág más másik ágról,~De egy volt szirmuk s kelyhük
488 1914, 5 | vigasztaló ötlik elébünk,~De egymásnak és csak magunknak,~
489 1914, 5 | Ha enyhe volna multam,~De bűnöztem, de nem tanultam. ~
490 1914, 5 | volna multam,~De bűnöztem, de nem tanultam. ~Sorsom fokára~
491 1914, 5 | arcokon és csillagos Égen,~De eltemetem szemem látottjait~
492 1914, 5 | magamnak,~Mindig így jártam,~De meghalok avagy öregszem,~
493 1914, 5 | napos, nagy, mély szemében~S de elgyászultok,~Ha kifelejt
494 1914, 5 | kiburkollak,~(Magamnak bűn),~De cserepzett, fájó ajkam szeretné,~
495 1914, 5 | Majd erről is tudatnak.) ~De drága vagy s tán nekem drága~
496 1914, 5 | Ezek, amiket most mutatok.~De ha akarod, ezerszer~Mondom
497 1914, 5 | titkukat meg nem védem én,~De az enyém a kínok adománya~
498 1914, 5 | s ki nem hevert szivét.~De itt vagyok s konok bűnösként
499 1914, 5 | játszhat kacér játékot,~De dől, nem kínoz, él és nem
500 1914, 5 | életem csak préda volna.~De bár életem zúdul versbe,~
1-500 | 501-681 |