Part, Section
1 1906, 1 | Súgtam csendesen -~Oldjuk végre fel.~Szent sír ez a tó,~
2 1906, 3 | Istenem. Hisz olyan mindegy végre,~Azért szeretne, hogyha
3 1907, 2 | félve rebben. ~Otthon süti végre magyar nap,~Otthon álmodik
4 1907, 2 | lesz holnap, másképpen lesz végre,~Új arcok, új szemek kacagnak
5 1908, 3 | fekszünk mi egymással telve,~Végre, örökre egybekelve.~
6 1909, 8 | még ismeretlen,~Add akkor végre, hogy szeressem,~Cirógassam
7 1910, 2 | álerkölcsöt bárki? ~Akarom, hogy végre valaki meg merje~Mondani:
8 1910, 4 | Március csatasorba állit:~Végre talán eljut bús Magyarországig. ~(
9 1910, 4 | te megérkezésed,~De akard végre, hogy mi is akarjunk,~De
10 1910, 4 | mi is akarjunk,~De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk.)~ ~
11 1912, 5 | a Tűznek. ~Hadd halljék végre olyan magyar szava,~Ki sohse
12 Margit, 0| úgy akartam,~Hogy feküdjek végre megenyhítő,~Szívó, fehér,
13 Margit, 0| magyar homokban~S hogy végre is s mégis zsidó leány,~
14 1913, 2 | zsarnok, bús igát~S, mely végre méltó nőjéért rebeg,~Magamimádó
15 1913, 5 | magyar átkunk. ~Eljött hát végre a pusztánkba~Isten szent
16 1914, 4 | barátnak küldöm~Hogy indult végre egyszer a magyar~Kivált
17 1918, 3 | leszünk,~Mondd csak, pajtás, végre mit értünk?'~»A szent szűz
18 AMegn, 4 | KALÓZ-HAJÓK~ ~Hajnalodik s végre: az én hajómon,~Az igazin,
19 1923, 0 | Élet-e ez? lássuk meg végre egyszer:~Egyszerüen magyarnak
20 1923, 0 | S nehéz esztendők lobja végre süttet. ~Mert Pesten is
21 MegEg, 0 | nem csinálnak új ruhát. De végre is királyfi vagyok, és~majd
|