Part,  Section

 1 1907,    4 |  bámulva és vidáman~És kacagva mondom én majd:~»Ma karácsony van,
 2 1907,    4 |  bámulva és vidáman~És kacagva mondom én majd:~»Hiszen én még
 3 1907,    4 |      sohse éltem.« ~És hörögve mondom én majd:~»Ki a szobámból,
 4 1907,    4 |        és bezárul. ~És hörögve mondom én majd:~»Hiszen én meg
 5 1910,    1 |       sátorában vala,~áldozék, mondom, azon tüzes, ezer áldozatokkal." ~
 6 1910,    2 | Fölzokogó, csukló tréfa-zokkal mondom:~A nagy csatatéren erre
 7 1910,    2 |         Itt állok s Lutherként mondom: engem Isten~Úgy tartson
 8 1914,    0 |      Szeretem-e azokat, kiknek mondom?~Méltán gerjeszt haragot
 9 1914,    3 |      dermedik a Napot. ~Ha azt mondom: mégis te vagy a Kezdet,~
10 1914,    5 |         De ha akarod, ezerszer~Mondom ki még~S hallgass meg ezeregyedikszer:~
11 AMegn,    0|    gondolja el e Bolygót. ~Nem mondom én, hogy tegnap jól vót~