Part,  Section

13599 Margit,    0  |                   nemzedékes, kavart, léha sarjon.)~Lágyan, félőn kérdezte
13600 1908,    3    |                    A LELKEDDEL HÁLNI~ ~Mit sarju-hajak csiklandozva fednek,~Szeretném
13601 1913,    5    |               rendelést adott.~Jövünk száz sarkából a világnak~Villámmal, gőzzel,
13602 1908,    2    |             ösztönöztünk. ~Őt a régi hősök sarkalták~S én, jaj, magamnak vagyok
13603 1918,    3    |                   találkozni:~Hadakozzál a Sárkánnyal. ~Csak a mese s csak az
13604 1913,    1    |                    győzött. ~Nyitott hintó sárkány-lovakkal;~Küllők, Virággal befödöttek,~
13605 1913,    5    |             legjobb kedve. ~Futótűz volt a sárkány-paripánk,~Bevett vár minden óvhatatlan
13606 1910,    2    |                Föltámadottan, tétován~Mély Sárkány-sírjából a Multnak~S mint akinek
13607 MegEg,    0   |                  csak kétszer láttam... ~A sarkon állok lázban égve. Várva,~
13608 1907,    3    |                   szálljatok, segítsetek~A sárnak. ~Fent, a Semmiben, fehér,
13609 1907,    3    |                    a Tavasz leánya,~Minden sarokból rám nevet~S bedúdolnak ős,
13610 1906,    3    |                  átgázolok könnyen, véren, sáron.~Ő nem csufolja az én rossz
13611 1906,    2    |                   Szárnyaimat már hányszor~Sározta, verte, húzta. ~Ténfergek
13612 1923,    0    |                   negyven éve.~Sziveket és sarukat~Reszketve és mormogva oldtak:~
13613 1907,    4    |                furcsa árok,~Pocsolyás víz, sás, káka lakják.~De Kraszna,
13614 1923,    0    |                     Ami megmaradott vala a sáskától, megevé a cserebogár, és
13615 1923,    0    |                    a valaha soknak,~A régi sasoknak,~Kik itt a Dombon várták~
13616 1910,    5    |                     Melynek volt-sodra vad sással nőtt tele,~Fájva vigyázlak. ~
13617 1910,    2    |                   Mely ma is annyi bajt és Sátán-dalt érlel~A benne lakozó Múzsa
13618 1908,    2    |                     reszketek,~Már úgyis a Sátáné az én bőröm,~De a Mezőt
13619 1912,    1    |                 Életét végig gőgben élje~A Sátánnak fölkent kevélye. ~Fakóan
13620 1906,    3    |                   a világ s jó,~Mi vagyunk satnyák, betegek,~Jégfagyos csókokban
13621 1914,    2    |                  Vérem népe, magyar népem,~Sátor-sarkon bort nyakalva~Koldus-vásár
13622 1910,    1    |                könyve. I. 6. ~A Gyülekezet sátorába~Vagyok galambokkal, kosokkal,~
13623 MegEg,    0   |               rejtelmesség~Rajzolja titkos sátorát,~Hátha lesz egy kőpárna
13624 1914,    2    |                  Veszett zsiványoknak éj a sátoruk,~De tiszta bátraké a reggel,~
13625 1914,    3    |                    megáldja~A régi, boldog sátrakat~És a világ nem változott.~
13626 1923,    0    |              Földdel összekacag,~Ilyen kis sáv-földet~Nem éltethet a dac,~Élet
13627 1912,    5    |             köszöntőt mond~Kontóra rendelt savanyu borral. ~De jönnek az estében
13628 1913,    5    |                 varja~Mindenkire, aki vén, savanyú~Akaratát most piszkosan
13629 1908,    3    |             darabosnak, egésznek,~Csóknak, savónak, sónak, méznek,~Látlak mindenkinek. ~
13630 1908,    7    |           Pukkadjatok meg,~Nekünk nem kell savós, úri magyarság. ~Mi magyarságunk:
13631 1913,    1    |                   Jóbnak cseréppel enyhült sebe,~Óh, vállalt élet, de mégis
13632 1910,    2    |           Tarlójáról jött ez a reggel? ~És sebeimet tapogattam,~Fájtak, égtek
13633 1910,    2    |                 Voltak az én Tamásaim,~Kik sebeimnek nyílásain~Ujjaikat mártván
13634 1909,    8    |               lemosta,~Szívem visszahozta,~Sebeimre áldóan szedett~Balzsamos
13635 1918,    2    |               ELHANYAGOLT, VÉRES SZÍVÜNK~ ~Sebeink megújulhattak százszor,~
13636 1914,    4    |            egymásnak~Gyűlölet-szító, nehéz sebeinket~S bosszura hívjuk a szíveink. ~
13637 1908,    7    |               szárnnyal én sohse loholtam,~Sebekkel, félig-holtan,~Éjben, csókban,
13638 1918,    2    |                    Élet:~Támadtak a magyar sebeknél~Mindig tüzesebb kelevények~
13639 1907,    3    |                 bús rengetegbe,~Égett nagy sebem, égett.~Üzengetett hozzám
13640 1910,    1    |                  mása. ~Bölcseség fulánkja sebemben~S tele vagyok vigadozással,~
13641 1907,    3    |                   Élet. ~Ír-füvet fekélyes sebemre~Megbékült szívvel raktam:~
13642 AMegn,    1   |                   Karácsony~És száz jézusi seben~Nyiladozzék ékes bokréta.~
13643 1906,    3    |                elfeledten~Holttestek alatt sebesült hörögne,~Ki ott vész kínban,
13644 1909,    5    |               csók-csatában~Kapott halálra sebet,~Kék hegyek közt fölsóhajt
13645 1918,    1    |           régiekkel tartok. ~Drága Tegnap, sebetlen homlok,~Hajh, nagyon szeressetek,~
13646 1907,    3    |                  élet,~Bennünket biztat és sebez. ~Óh, élni bús és élni szép:~
13647 1909,    3    |                    régi gyerkőcöd mása. ~*~Sebzett száz kézzel fogdos össze~
13648 Margit,    0  |                léha vagy zsidó,~Ügyes vagy seftes: hát nem félek tőle.~Lásd
13649 1914,    1    |                   az igaz Életet.~Lámpával segítek sütni a Napnak.~Behunyom
13650 1918,    2    |                   vitéznek látotok:~Reátok segítségre~S ellenségre csapásnak.~
13651 1913,    3    |                                         ÉS SEHOGYSE VAGYOK~ ~»...És úgy vagyok,
13652 AMegn,    3   |               Állok, várok, nézek riadtan,~Sehogysem bízok az Időben~S a fájdalmaim
13653 1908,    4    |               népnek,~Hitványabb Nérók még seholse éltek.~Vagytok: a Ma; vagytok:
13654 1914,    4    |                   egyikünk sem odavaló,~De sehovavaló sem. ~Hát úgy kellett, hogy
13655 AMegn,    1   |                   KÖNYVÉNEK MARGÓJÁRA~ ~1. Seirből kiált énhozzám is az Úr: »
13656 1907,    4    |                  meséket. ~Ifjú, szerelmes sejkek~S vágyó, szűz asszony-rózsák,~
13657 1906,    3    |                  vagyok, nemesebb, hősebb,~Sejtelem-csók minden dalom,~Szent Cecilia
13658 Vers,    0    |                 tudom, hogy ez a csók volt~Sejtelmes, végső »Isten hozzád!« ~
13659 1913,    1    |               balgult frigyesét,~De ma már sejtem isteni erőd. ~Ha ki fölkapott
13660 1910,    5    |                  Hogy ki vagyok, ma kezdem sejteni:~Rossz ébredő és sokat próbált
13661 AMegn,    3   |                  Százszor próbáltam elűzni sejtésem~S megharagvásom sötét démonait~
13662 1913,    5    |                  javát visszahozza,~Mit is sejtik azt Mezőhegyesen? ~Ideges
13663 1923,    0    |                    Minden vagyok, amit nem sejtsz,~Minden vagyok, mi lehetnék. ~
13664 1907,    2    |                Igaz az átok,~Mit már sokan sejtünk, óh, mind igaz:~Mióta ő
13665 1913,    5    |               lelkesednek:~Nép készül az ó selejtes bűnre~S mielőtt a régi mód
13666 1914,    4    |              dacnak~Legízesebb tápláléka. ~Selmáskodnak már az igazak is,~Tréfa
13667 1906,    1    |                 reá: királynő az én párom,~Selyemvánkost áztathat csak a könnye,~
13668 1906,    1    |                    áztathat csak a könnye,~Selyemzászlót lengethet csak a gályánk.~
13669 1914,    3    |                   dultak,~Legjobb köntösim selymei fakultak~S legjobb vágyaim
13670 1912,    1    |                   pártája,~Mely a csók-díj selyménél szennyesebb~S gyógyítsa
13671 1907,    3    |                 kell szép, égi birodalmad.~Selymet, pénzt akar egy leány,~Vár,
13672 Margit,    0  |                     zsidó~Nem tombolt soha semmiféle népben~S tán megkimélem
13673 1913,    5    |                    láz és nyomor,~Groteszk semmijében mit adhat?~Te, szent, föllázadt
13674 1923,    0    |               basa-rózsák,~Akácok, rózsák, semmik~Az igazi virágok,~Fejedelmi
13675 1913,    1    |                    elpattan.~Hát nem lehet semmikép élni~Tágabban, mindig, szabadabban? ~
13676 Vers,    0    |                 évet,~De darabod nem újult semmiképp,~A neve egy, a célja egy:
13677 MegEg,    0   |                    gyomor.~Minden mienk és semmink a világon,~Mienk az élet
13678 1910,    4    |                 nők,~A vasárnap szépjei,~A semmire-kelők.~Hadd jöjjenek csak,~Hallom,
13679 1914,    1    |                helyekre is:~Jutott sok-sok semmirekelőnek~S be jó, hogy magam mégse
13680 1912,    4    |           SEREGESEN SENKIK JÖNNEK~ ~Minden semmirevalónak,~Gácsnak, svábnak és zsidónak:~
13681 1910,    2    |                 Mikor derül ki majd minden semmisége,~De nyugodtan halok: én
13682 1910,    2    |                   vannak multamban bármely semmiségek,~Ezek a sirások, ezek voltak
13683 AKote,    0   |                     agg rímek, feszüljetek~Semmiséges magasra:~Ki gondol itt,
13684 1913,    3    |            förtelmest zuhanni~S mégis élve~Semmisülni élni, vágyni és kapni.~
13685 1913,    1    |                  de élni. ~Nem bánni immár semmit-semmit~S nótáink bár rossz kölykök
13686 1918,    4    |                  most a dolgod~Minden régi semmit-tevésnél. ~Piros szív, piros agy,
13687 1909,    2    |                Sors~És voltam a senkibbnél senkibb. ~S akkor volt, amikor ő
13688 1909,    2    |                    a suta Sors~És voltam a senkibbnél senkibb. ~S akkor volt,
13689 1912,    6    |                    Te: Én, szegény Magam. ~Senkid sincs e bús, pucér világon.~
13690 1910,    1    |                  most sem vétkezem. ~Nincs senkihez közünk~S Te nem adtál elég
13691 1914,    5    |                       ÚJ TAVASZ EZ~ ~ ~Kis Senkimnek küldöm~Az Ősz, melybe ellátogattál~
13692 1909,    1    |                   fölvarrva~E kerek földön senkire,~Csak fajából kinőtt magyarra.~
13693 1913,    2    |                             TALÁLKOZÁS EGY SENKIVEL~ ~Merre viszi posta levelem,~
13694 1910,    4    |               mégsem:~Ültünk örökkön jeges senyvedésben.)~S verje meg az Isten a
13695 1912,    5    |              tanitója~Rabok között rabként senyvedt, aludt. ~Bús ébredők! a
13696 1910,    4    |               ezeréves holmi,~Mindent, ami senyveszt, mindent, ami árul~S Etel-közt
13697 1908,    5    |                    gyujtott a vér. ~Szinte sercent, hogy nőtt a fű,~Zengett
13698 1909,    3    |                 szüllek,~Száz királyi ifjú serdültek~És Ezvorász király víg halott:~
13699 1913,    5    |                                 ÚJ TAVASZI SEREG-SZEMLE~ ~ ~A Galilei-körnek küldöm~
13700 1914,    1    |             tetszett~S parancsoltam élükre seregeknek~Hangos Dózsát s szapora
13701 1908,    4    |                  lárma. ~Havas esőben, ím, seregel,~Mint nyáron, a koldusok
13702 1918,    3    |                      Mária, Jézus« - ígyen seregeltek~Kósza legény, asszony és
13703 1908,    7    |                 sorsot nem vállal~Egy csúf seregély-árnnyal,~Pihés, fehér, szűzi galambként~
13704 1908,    2    |                  népe meddig lesz~Kalitkás seregély-fiók? ~Bús koldusok Magyarországa,~
13705 1908,    7    |             madárra,~Egy véres, bűnös, vén seregélyre? ~Nem láttam soha seregélyt
13706 1913,    5    |                     Mert látjuk a futóknak seregét,~De nem tudjuk, avajjon
13707 1907,    2    |            kopottas ősöm.~Elmaradt Töhötöm seregétől~Ama véres őszön. ~Áthágta
13708 1918,    3    |                                     A RÉGI SEREGLÉSEK~ ~»Mária, Jézus« - ígyen
13709 1908,    4    |                 jaját~Százezernyi, rongyos seregnek,~Most odúikban dideregnek. ~
13710 1912,    5    |                  az életet, jaj, megunta. ~Seregszámlát tartnak a családok,~Fázón
13711 1914,    3    |                 Máté evangéliuma VII. 10.)~Seregüket most fölvonultatom;~Tarkaságos
13712 1918,    2    |                   konokabban állott. ~Gyér seregünket széjjel-verték~S ránk rakta
13713 1907,    3    |                 lábamat töri,~Dalolok, míg serked vérem száz sebben.~Evoé,
13714 1908,    2    |                 DALA~ ~Ujjunk begyéből vér serken ki,~Mikor téged tapogatunk,~
13715 1906,    4    |              mámorban ülök,~Bús, vad tüzek serkennek bennem:~Örülök, örülök. ~
13716 1907,    4    |               vitéz.~Dalokat ölt Nyugaton.~Serkentem a holtakat.~Nem félsz, Lédám?« »
13717 1913,    2    |                  ADA~ ~Remegő kézből habzó serleg,~Te vagy ez, ismeretlen
13718 1914,    2    |                   millió vendég ténfereg. ~Serlegekben a bú sötétlik,~A bú aludt
13719 1908,    5    |              áhitat, átok,~Ma titkon föl a serleget,~Alleluja, alleluja;~Áldoznak
13720 1906,    3    |                   szabad.« ~»A te szivedet serte védi,~Az én belsőm fekély,
13721 1906,    3    |                Éreztem, megöl, ha hagyom. ~Sertés testét, az undokot, én~Simogattam.
13722 AKote,    0   |                 sors választott öregét,~Ne sértsétek a legutolsó,~De talán legcsodásb
13723 1918,    4    |                Szívek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek,~Kik olvasandják ezt, majd
13724 1909,    2    |                                            SÉTA BÖLCSŐ-HELYEM KÖRÜL~ ~Ez
13725 MegEg,    0   |                  Egy csöppnyi flirt s haza sétál az ifjú,~Mert május van,
13726 AKote,    0   |               hozták földre az eget. ~Most sétálok a sétatéren,~Amennyi szép
13727 1908,    5    |                  cinterem,~Ő nem játszott: sétált velem,~De kék szeme, buggyant-vér
13728 AMegn,    0   |                 bokréták,~Csináltunk rövid sétát~Boszorkányos, bolond kocsival:~
13729 1910,    6    |                  kackiásan,~Mintha az csak sétatér volna. ~Járnak az Őszben,~
13730 AKote,    0   |                   az eget. ~Most sétálok a sétatéren,~Amennyi szép lány, mind
13731 MegEg,    0   |                nagy szemeim belemeredtek a setétbe, de~kiszakadt a lárma a
13732 MegEg,    0   |                    forintokat... ~Én ott a setétben láttam a trónt. Aranyból
13733 MegEg,    0   |                   nagy szemeimmel néztem a setétet, és hogy keserű volt az~
13734 1913,    1    |                    vén is, a vállad,~Mikor settenkednek a multból~Haszontalan és
13735 1913,    4    |                  fiatalokat,~Kik a csókkal sietnek vagy megkésnek.~Tudod jól,
13736 1913,    4    |                   megfogott~S az életem is sietős lett. ~Valamikor csupán
13737 1912,    5    |                    a magyarságod.~És mégis siettél: meglepődve vitted~Súlyát
13738 1909,    9    |                 talárosan~S a többi fattyu siheder~Kacag reánk. ~Be szép az
13739 1908,    2    |                   Cigány-népek langy szivű sihederje,~Verje csak, verje, verje. ~
13740 1906,    2    |                 lélek,~Neked nem kellett a sík-élet:~Szólít a város, várnak
13741 1906,    2    |                   terem és megpihen.~Az én sík-lelkem benned a lélek,~Neked nem
13742 AMegn,    4   |                    annyit bolyongtam~Olcsó siker- s csók-portékára lesve. ~
13743 1906,    2    |                                      BÚCSÚ SIKER-ASSZONYTÓL~ ~Nem kellek. Jól van. Jöjjön,
13744 1909,    9    |                    számban összefut. ~Első sikerem, első tornám,~Első göthös
13745 1913,    2    |                    szemeinkben:~Mi hírért, sikerért szalasszon,~Ösztönzőnk,
13746 1912,    5    |                   mégis, sír-mélyről látom sikeretek:~Holnap talán könnyebb lesz
13747 1910,    2    |                  jönne~Magyar eredménnyel, sikerrel özönbe.~Már elhallgatni
13748 1914,    3    |                   S, jaj, mi lenne, hogyha sikerülne? ~»Lement a Nap a maga járásán,~
13749 1907,    3    |                elkésünk,~Késő az álmunk, a sikerünk,~Révünk, nyugalmunk, ölelésünk,~
13750 1910,    4    |                  Jön egy kis lyány~S szeme síkján~Oda van ragyogva, nőve~Az
13751 1913,    2    |                 part. ~Túl a Dunán leányok siklanak~S bánt e forróság,~Ez asszonyság,
13752 1908,    7    |       Ember-könnyek sós tengerében~Éreztem siklani a gályám,~Vetélt örömök
13753 1907,    4    |                  szomorú csolnak~Sötétlik, siklik és repül. ~Béke és halálos
13754 1912,    2    |                Mint amikor a temetők során~Sikló, bús lidércfény hint lobot. ~
13755 1918,    3    |              legalább~Híre lesz a majtényi síknak.« ~,Ilyen kevés magyar~És
13756 1910,    4    |              csalódva, csalván~Kopár, régi sikodnak~Valál emlékezője~S lovad
13757 AMegn,    0   |              ibolyás s nótás nagyon~Magyar síkok sok fehér falva,~Népük künn
13758 1910,    4    |                  AZ ALFÖLD~ ~Magas, fátlan sikokról~Nyargaltak le az Alföld~
13759 1913,    1    |                   ranggal a kimulást~S nem sikolhat ki a szívéből~Élete, lelke
13760 1912,    3    |                bölcsességes száj,~Mind azt sikoltja, hogy »jaj jaj-jaj«,~Mind
13761 1910,    4    |              Héja-csapatok lecsaptak~S már sikoltni sem tudok,~Élve, tépetten
13762 1906,    2    |                    róna,~Hány megölt lélek sikoltott~Bús átkot az egekig róla. ~
13763 1923,    0    |                 ravatal körül,~Néma éltünk sikoltoz szabadabban,~Mint ezernyi
13764 1912,    6    |                  végzet szörnyü zsivajában~Sikoltson végsőt a bomlott harang.~
13765 1907,    2    |               Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.~Ájulva hullt egy durva
13766 1923,    0    |                   a nótát,~Megfúladtak még sikolyaim is,~Sűrüsödnek a nem-kivánom
13767 1906,    2    |                 nászt itt nem terem,~Az én síkomon nyílt a szerelem.~Itt a
13768 1907,    2    |              semmiségbe beleveszek. ~Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet,~Tisza
13769 1923,    0    |                    ha még teszem, magamnak sikongok.~Hajh, merre menjünk, hogy
13770 1908,    1    |               táncolunk mi,~Óh, ne mozogj, síkos a hátad. ~Csúszós a hátad,
13771 1913,    1    |             Éhkeselyűk-lakta hegyekből~Ért síkra vized~S örvendezésnek tengerei
13772 AKote,    0   |                   volt ez is, mint minden.~Silányság volt ez is, mint minden,~
13773 1906,    3    |                  Jöttek utánam vézna ifjak~Simán, vágyóan, betegen:~Emlékezem.~
13774 1908,    2    |                  gazdag,~Hagyjuk szabadon, símán a teret,~Úrnak, nemesnek,
13775 1909,    9    |                 Öregségben is ifjú torzó. ~Simító lapja a redőknek,~Irigye
13776 1906,    2    |                   Félelmesen.~S homlokomon simogat kezével~A Montblank-ember,~
13777 1912,    3    |                  szimatolásaimban,~Gyöngéd simogatásaimban~S éles, szomoru nézéseimben.~
13778 1912,    4    |                 nézések a szememben,~Meleg simogatások a hajamon,~Amiktől, hajh,
13779 1912,    3    |            Kacagjon a bukott Nap, aki lát:~Simogatni és szeretni való, im,~Most
13780 1913,    4    |                      Titkon, míg vén arcom simogatod,~Ifjú lyányság-kincseiddel
13781 1906,    2    |                  csont-karja~A homlokomig, simogatón, felém~És az erdőn kigyullad
13782 1908,    1    |                    a kövek.~Harangozott és simogatott,~Bekönnyezte az arcomat,~
13783 1914,    3    |                   a szép, fekete nők:~Hogy simogattak még tegnap is engem~S én
13784 1913,    4    |               miért kinálod? ~Fájó fejemet símogatva~Nézz bele nagy, fáradt szemembe,~
13785 1914,    1    |                     Ez a ricsaj majd dallá simul át,~Addig halottan avagy
13786 1914,    3    |         Gyalázatosan szeretek. ~Drága szép simulásai a Szépnek,~Hogy körül-fogtok,
13787 1914,    5    |           Harsonázik a Tavasz bennünk~S ha simulásoddal akarod,~Az őszi felhők fölébe
13788 1914,    3    |                    boldog atyásan~S ölekbe simulni gyermekesen,~Ijedt szemeket
13789 AMegn,    4   |                  gyöngy-szeme van,~Pihegő, simuló Csoda az én lelkem,~Azért
13790 1909,    9    |                     Bércek, tavak, folyók, sinek,~Bámész, új népek, új napok,~
13791 1907,    1    |                                    HALÁL A SÍNEKEN~ ~Fáradt karokkal és kesergőn~
13792 1908,    5    |          olvasztott kis leány-ajkad:~Ma is sínylem, óh, első asszony.~
13793 1908,    2    |              köztünk?~Ő is itt álmodott és sínylett.~Álmodtunk, sírtunk, ösztönöztünk. ~
13794 1907,    2    |                    nagy, magyar átkunk~Nem sínyli, hallja senki, senki.~
13795 1909,    8    |                     hogy megtagadjam,~Örök Sionát messzehagyjam~S visszakolduljam
13796 Margit,    0  |                Ennyi Isten nem ült még egy Siont,~Ennyi törvény nem volt,
13797 1914,    2    |                   urak csősze.~Hivogatja a síp,~Nyomor eldobolja:~Úgy elfogy
13798 1907,    3    |                      Szent György-nap éjén sipitók,~Nyugtalanok a denevérek:~
13799 1923,    0    |                  sereg öreg szatir~Tavaszi sípját fujja. ~Kocsim röpül, új
13800 1909,    7    |                    Tüdőjének, mint a rossz sípnak,~Meg-megcsúszik lélekző
13801 1914,    2    |              árnyak, rongyos árnyak,~Nótát sipol a fülembe~Sípja régi babonának,~
13802 1912,    5    |              szeretett~S dalolt, mikor már sipolt a melle. ~Sohse tompult
13803 1907,    3    |                   a leányokat~Föl a hegyre~Síppal, hegedűvel, nyári zenével. ~
13804 1909,    3    |                 király~És, íme, itt, hol e sir áll,~Száz asszony sírt s
13805 1913,    4    |              Éva-gyermek. ~Felejtem a jövő sír-fogadót~S elfelejtem, ami ért a
13806 Margit,    0  |               isten kapja~S fekete parádés sír-lovagok~Állnak körül: jó barátok
13807 1912,    5    |                vagytok a fiatalok~S mégis, sír-mélyről látom sikeretek:~Holnap
13808 1918,    2    |                                   A SIRATÓ SIRALMA~ ~(Mit adhatnék?) Porlandó
13809 1923,    0    |                   túlélőkkel együtt. ~Ez a siralmas Hon~Fog még kapni észbe.~
13810 1913,    1    |                   S e sorokat, jaj, magyar siralom,~Anno 1913 írja.~
13811 1914,    2    |           Inség-lakájok hurcolják föl~A jó siralom-étkeket~S millió vendég ténfereg. ~
13812 1912,    3    |              örömmel teljes~S ez a szegény Siralom-Völgye~Mindenkinek kedves, jó lakóhely
13813 1914,    4    |                   Régi szerelemben~S új-új siralomban.~
13814 1912,    5    |                 komor boldogok,~Akik már e siralomvölgyben~Semmi boldog aratást nem
13815 1907,    1    |                tehetetlent,~Pacsirta-álcás sirályt. ~Fénye sincs ma a szemének,~
13816 1913,    2    |                    tétova, de nagy és igaz sirámokat.~ ~
13817 1913,    2    |                  óh, jaj, baj, ejnye, nyüg~Siránkozik pityergő szánkon~S omladozó,
13818 1913,    1    |                   én szivemet~S hirdetem a siránkozóknak:~Boldog az, ki vidáman temet. ~
13819 Vers,    0    |                    Vagy lenézve, kinevetve~Siránkozzam még utánad?... ~Rejtegetem
13820 1909,    6    |             könny-csepp,~A Végzet könnyitő sirása:~Áldassál, alkotó Verejték.~
13821 1908,    7    |                 megkönnyülés~Az asszonynak sírása. ~Bizonyosan szebb az örömötök~
13822 AMegn,    1   |                  Isten. ~Adja meg az Isten~Sírásaink végét,~Lelkünknek teljességes~
13823 1910,    1    |                vidám arcodat~Kacagó, szent sirásba fultan.~
13824 AKote,    0   |            Tatjánám, ne félj a gúnytól,~Ne sirasd azt a levelet:~Megmentetted
13825 1910,    3    |                    másnak,~Kisérő sírást a sirásnak:~Milyen jó volna áldni tudni. ~
13826 1908,    4    |                  kóta, kusza lom. ~Csinált sírások, ravasz kacajok,~Az utca
13827 1907,    4    |           temető-király~S mindenható az én sirásom. ~Ha én sírok, a nagy Élet
13828 1907,    4    |                                      AZ ÉN SÍRÁSOM~ ~Akit én siratok, ne sírjon~
13829 1914,    3    |                   lett volna,~Mikor bolond sirásra görbült. ~Erős, de megadó
13830 1907,    3    |                 nagyot kacagni,~De a szája sírásra görbül. ~Lázár az örök őszi-béna~
13831 1913,    4    |                 Hozd szívemhez a szíved~És sirass, mert hazudok:~Túlságosan
13832 1907,    4    |              Inségemből hozzád~Fohászkodom sirással,~Akarod, hogy jó legyek?~
13833 1909,    3    |                   holtnak hű barátja~Már a sirástól berekedt,~Szomszédban egy
13834 AKote,    0   |                    levelet...~Tatjána sír, sirat egy titkot,~Egy vágyat,
13835 1912,    1    |                   s több váltó-lejárat.~És siratás, keserű száj-íz,~És a »mi
13836 1918,    1    |                             TEGNAPI TEGNAP SIRATÁSA~ ~Kezem szomorú áldását
13837 AMegn,    1   |           folyóknak a medrit.~Az emberek a siratást~A Jó álmáért is megérdemlik. ~
13838 AKote,    0   |            párjáért kesereg? ~Sírok én is, siratgatom~Boldogságom; hiába,~Nem
13839 1909,    6    |               mikor tollaitok hullnak,~Nem siratjátok a multat:~Jönnek új varjak,
13840 1918,    3    |                  szivünk és agyunk,~Sirván siratjuk, hogy vagyunk~S hogy van,
13841 1909,    9    |                   Gond-feleség a nyakamon,~Siratlan titkok titka nyom,~Bús házasságba
13842 1914,    2    |          szenvedjük és sírjuk a mai magyar siratnivalókat.~ ~
13843 1909,    9    |                    borért megyek el~Minden siratóba. ~Minél kevesebben~Maradnak
13844 1923,    0    |          lelkendezők,~Gyászünnepeknek éhes siratói. ~Milyen nehéz volt fanyarak,
13845 1907,    4    |                    AZ ÉN SÍRÁSOM~ ~Akit én siratok, ne sírjon~S aki temet,
13846 1914,    5    |                Vasút-kocsidban megigazítom~Siratón, hajh, a párnád. ~Suta és
13847 1914,    5    |                    lyánya,~Mylitta ő is: a siratta Csók. ~Úgy csapdos velem~
13848 1909,    1    |             Magyarország. ~Sirattalak, nem sirattál,~Pártoltalak, veszni hagytál,~
13849 1909,    1    |                    csillagú Magyarország. ~Sirattalak, nem sirattál,~Pártoltalak,
13850 1913,    1    |                  megmaradni nagy betegnek,~Sírba-rugandó idegennek,~De élni, de élni. ~
13851 1913,    1    |              boldogságokat keresve. ~Víg a sírdomb, tarkák a völgyek,~Ihaj,
13852 AKote,    0   |                   lesz egy kis szerencsém:~Síremlékhez juthatok könnyen. ~Megtesznek
13853 1913,    2    |               büszke kedvvel?)~»Láttam már sírgödröt~Tele szerelemmel.« ~(Láttál
13854 1908,    7    |          ó-temetőben tegnap~Nekidőltem egy sírhant-félnek~S azokra gondoltam csöndesen,~
13855 AKote,    0   |                  És gyászmenet az életünk.~Sírhantolunk, gyászolunk mindig,~Temetkező
13856 AKote,    0   |                     Megcsókolja a szentelt sírhantot,~Amely testet, múlandót
13857 1910,    2    |                   én,~Hát éltem már én?~Ki sírhat most tán énmiattam,~Ki vagyok
13858 1918,    2    |                   csúf, rühes medve. ~(Mit sírhatnék?) Amit szabad volt,~Már
13859 Vers,    0    |                   az ének;~Amíg a lelkemet~Sírhatom a dalba,~Amíg lángra gerjeszt~
13860 1907,    2    |             koldusok voltak,~Még sírni sem sírhattak szépen.~Én siratom magam
13861 AKote,    0   |                  nyöszörgést~A vértanúknak sírhelye felett.~Lesz még itt ünnep,
13862 AMegn,    1   |                 minden farizeusok:~Adjon a sírhoz több katonát még,~Mert bolondok,
13863 1908,    7    |                   Akik a mély, undok, nagy sirig~Elkisérnek?~
13864 1909,    3    |                            EZVORÁSZ KIRÁLY SÍRIRATA~ ~Ezvorász király pihen
13865 1912,    5    |             kellemek~Vitéz Mihály gyepedző sírjából. ~Im, itt a kor már, melyben
13866 1912,    5    |                kihez bús Hunnia szíkjairól~Sírjáig eljut, lázítva, bárhova,~
13867 1913,    1    |               félnek élni. ~Így lép egy Úr sírjának feléje,~Ki szégyenli ranggal
13868 AKote,    0   |                    LOVAGOL~ ~ ~nbsp;~Heine sírjánál ma éjfélkor~Fehér paripa
13869 AKote,    0   |                 Henrik úr,~Áttekint a Zola sírjára~És hull a könnye, hullva
13870 Vers,    0    |                  életemnek~Integető, sötét sírját.~Míg ott voltam, addig éltem,~
13871 1913,    2    |                    majd a külömb legénynek~Sírjatok értem egy pillanatot.~
13872 AMegn,    1   |                   kik még hajléki a Jónak,~Sírjátok ki könnyeitek,~Hozsánna
13873 1907,    4    |              SÍRÁSOM~ ~Akit én siratok, ne sírjon~S aki temet, az sírt ne
13874 1923,    0    |                    nyugszik«-ját most írja~Sírjukra tán, kik oly bizakodók,~
13875 AMegn,    3   |              Örömben is vérben-háboruban. ~Sírjunk azért, de átkaink vadul~
13876 1912,    2    |            útatvesztett~S ez a kereszt tán sírkereszt. ~S nincs más jel a vad
13877 1910,    5    |           borosüvegek~Nyujtóznak, mint vén sírkeresztek~Vén temetőben valahol. ~
13878 1906,    3    |               fehérebb én leszek, én,~Téli sírkertek szele jő,~Küldi már a csókjait
13879 1912,    4    |           Csinálják az idei listát~S a fák sírnak-zúgnak. ~Tehát örökre~Jön-jön már
13880 1923,    0    |                   egy kicsit sírsz tán,~Ha sírnál, miként tudsz jól:~Két,
13881 1910,    4    |            Elmondanám naponként szebben~És sírnánk mindig~Többen és jobban,~
13882 AMegn,    1   |                lesz? ~2. Hányszor kell még sírnia a szeretet és géniusz doboló
13883 1910,    3    |              Siratlak, mert bőszen kutatod~Sírnivalódat,~Siratlak, mert az enyém
13884 1907,    2    |                    legény~S annak lesz még sírnivalója. ~Jövő legény, be irigyellek,~
13885 1913,    5    |            szemembe tűnnek:~Mennyi rokkant sírója s koldusa~Szolgál és hallgat
13886 1910,    6    |                félelem elhagyott. ~Nyitott sirokat léptem által~Halálos éjjelen~
13887 1907,    1    |                    Szeretem az elutazókat,~Sírókat és fölébredőket,~S dér-esős,
13888 1909,    6    |                   és ki vagy?«~»Sírok és a síróké vagyok.« ~»Van-e tűrni másokért
13889 1906,    3    |                    a titkos, barna Estnek,~Síroknak földjén lehet a hazája,~
13890 1907,    1    |                 zúgását. ~Lépni mély, tárt sírokon által~Komor pappal, néma
13891 1906,    2    |                    már a fényre,~Mely déli sírokra száll?~Itt Budapesten csúf
13892 1909,    5    |              Tízéves Éva, másra vár:~Már a sirom is be lesz nőve,~Mikor valaki
13893 1908,    3    |                    őrzöd csak,~Mikor az én síromat őrzöd,~De a Halált s ami
13894 1906,    3    |              rongya,~De elkisérjen egész a siromba. ~Álljon előmbe izzó, forró
13895 1908,    7    |                 halotti, tompa,~Tegyenek a síromba. ~Gonoszak a halottak,~Gonoszak
13896 1910,    5    |                   rojtjával~Lobogtassátok.~Síromból is rátok~(Habár ócska a
13897 1908,    3    |             pompázni tompa fénnyel~S mikor síromhoz latrok jőnek,~Hirdetni fogod
13898 1908,    3    |          Mályva-szinű, bús asszony-sírkő~A síromnál. ~Tudom én, hogy magad őrzöd
13899 1912,    5    |                    Boldogabb testvéreimnek síromon:~Az uj, jobb márciusi ifjúságnak. ~
13900 1909,    8    |                    szenvedett,~Álkevélyen, sirón~És mégiscsak igaz fiad volt.)~
13901 1909,    4    |                  szebb lett, ahogy bukott,~Sírón nézett le a mezőre~S aztán
13902 AKote,    0   |                hogy a földi pálma~Csupán a sírontulra foglaló. ~Az élet harca
13903 1914,    1    |               mennem. ~Hajh, nagy vizek és sírós örömök~Örök felhőző, szent
13904 1912,    6    |                Konyítsd le most már ki nem sírott könnyel~S a lyányokat,~Adós
13905 1906,    1    |              szeretőm: az ifjú Mosoly. ~* ~Sírtak s nevettek a boszorkák.~
13906 1913,    4    |                    várásodat,~Édes Senkim, sírták-e már szebben?) ~Ha befutkosná
13907 1912,    6    |                  óh, életem.~Sokat láttam, sirtam,~De a legszebb~Te vagy:
13908 1910,    2    |                 századokat,~Az életemet,~A sírtáró dalokat.~Keresem magam közelségét,~
13909 Margit,    0  |                  mása,~Ha lesz sírunk, hát sírunkat ez ássa.) ~(Ejh, most mindezt
13910 1914,    2    |                 magyar mezők,~Szabad-e még sírva-vigadnom? ~Ha bűneim meg-megtipornak,~
13911 1918,    3    |                Mocsok a szivünk és agyunk,~Sirván siratjuk, hogy vagyunk~S
13912 1914,    4    |                 Isten jót is holnap~Minden sírvavigadónak,~Verd a dobod, verd a mellem. ~
13913 1912,    4    |          gúnymosolyt,~Halott életnek ezt a sírvirágját,~Aki befogja szemét, hogy
13914 1918,    4    |                 holdfény~Eget-verő, fényes sisak,~S fejüket friss sírból
13915 1910,    5    |                     Régi, bús hadviselők. ~Sisakom beverve,~En-szívemben a
13916 1909,    2    |               Földben és szívben minden ér~Sisteregne, mint forró pokol-árok.~
13917 AMegn,    3   |                   megrabolt emlékekkel,~De siváran, savanyun. ~Adjatok egy
13918 1906,    3    |            tépettet,~El, a nagy Untság bús sivatagára. ~Zavart szemembe kap s
13919 1909,    7    |              hangja.~Künn vad, téli szelek sivítnak. ~Két elviselt, nyomorult
13920 AMegn,    4   |               Kitört az égi háború,~Fájva, sivítva és cikkázva:~Átok ez, vagy
13921 Margit,    0  |            bennünket lebbeteg~E vándorlós, sívó, magyar homokban~S hogy
13922 AMegn,    1   |                tetem. ~Vörös bársonyban és skárlátban~Nyargal és dermesztően kacag~
13923 1910,    5    |                    csináltad,~Hogy a világ slemilnek lásson.~Ezt a tudományod
13924 1913,    3    |                      Krúdy Gyulának küldöm~Sóbálványa lettem~Hazám dúlásának,~
13925 1908,    2    |               Zuhogva zúg, kacagva harsog,~Sodor, zúz, ont, fut szüntelen,~
13926 1913,    1    |                     Medve Miklósnak küldöm~Sodridnak hurcás, száz emlékét lökd
13927 1913,    5    |                    úrnak küldöm~Bécs felől sodrott, ősz Duna-habok~Titkukat
13928 1918,    3    |              értést, mi még volt,~Mért nem söpör világgá? ~II.~Mocsok a szivünk
13929 1909,    6    |                  szabad népe,~Madár-szalon söpredéke,~Ti vagytok a szent madarak. ~
13930 1912,    4    |                 ige:~Úri, léha nullák raja~Söpri be. ~Álmagyarok s jöttment
13931 1909,    3    |                     Máshol keserű borom és söröm,~Itt számba ömlik az édes
13932 1906,    1    |                   a köd.~Árnyak suhognak a sötétben~S elátkozott had nyöszörög. ~(
13933 AMegn,    4   |                nincseimre~S legyenek neked sötétek, ifjak:~Őszülő tincseimre.~
13934 1912,    1    |                  együtt meg velem,~Szokjék sötéthöz s maradjon el~Tőle is a
13935 1907,    3    |                  virág. ~Jött az éj és úgy sötétlett,~Mint a multunk, mint a
13936 1912,    2    |                  őszi estben,~Míg az ablak sötétre vált~S aztán betakartam
13937 1913,    1    |                   tart gyermeknek: a szent soha-fény~És a vakság. ~Röpülj, piros
13938 1913,    5    |                    az esték zümjét~S friss sóhaját a reggeleknek:~Budapestnek
13939 AMegn,    0   |             mosolya~S alant szörnyedt, bús sóhajba vesző~Kínjaival mered föl
13940 1910,    3    |            virágoskertemen~S hallom a futó sóhajokat.~
13941 1914,    1    |                    S a nem kivánt leányhoz sóhajom~És még ezenfölül is meg
13942 1909,    7    |             Mesélnek a vénemberek~S nagyot sóhajtanak az anyókák. ~Retteg most
13943 1909,    8    |              Üssétek le ezt a kevélyt«;~Én sóhajtok; jól van. ~Minden jó, jog,
13944 Vers,    0    |                   vártunk az együtt-létre,~Sóhajtoztunk a mult felett,~Elmondtuk,
13945 1907,    3    |               herceg,~Meghal az Öröm. S mi sóhajtunk:~»Rossz Isten, adnál legalább~
13946 AKote,    0   |                Valaki (szeme könnyet ontó)~Sóhajtva, búsan ennyit mondott: ~-
13947 1913,    2    |        Óra-mutatókat?)~»Láttam perzselését~Sohse-kapott csóknak.« ~(Láttál már tengeren~
13948 Margit,    0  |               elnyugodtanak~A mi nem-jött, sohse-volt Margitáink~S ha most van
13949 Margit,    0  |                 lelkem lehiggadván~Megírom sohsem-jöhet péntek napján. ~Be soká
13950 1913,    1    |                Vannak visszajáró Májusok~A Sohsem-Nyugvás szent nevében. ~Rózsás köd
13951 1912,    6    |                    Te volnál akkor életnek sója,~Úri bűnöknek nagy bosszulója,~
13952 AMegn,    4   |                   S engem űzött az unalom,~Sok-biroknak e dühös láza,~Száz iramú,
13953 1912,    5    |            hallhattál,~Hallva, nézve, írva sok-sok-sokat adtál.~De amíg rossz fogunk
13954 1907,    4    |                     gyertek. ~Szívjátok el sok-vérű szómat,~Tanuljátok el az
13955 1923,    0    |                    Életünk: fölfalt életek soka. ~De világot okozunk a világnak:~
13956 1918,    4    |                   csók, hit és piros álom,~Sokadik Ősz fordított most meg~Keresztül
13957 1907,    2    |                 virággal is bús,~Rád mégis sokak foga vásott.~Mély, nagy
13958 1912,    4    |                 sokan szeretnek ismét~S én sokakat fogok nagyon szeretni. ~
13959 1914,    4    |                 Dezsőé, Grünwaldé,~Mienké, sokaké és másé,~Elveszett Hit:
13960 1910,    6    |                    szeretnék,~Isten volnék sokakért,~Ha nem fogna az iszap~S
13961 1910,    6    |                     én nem nyaraltam soha.~Sokakon végigvág a bosszum~Bús ostora,~
13962 1910,    3    |                  után magamra hagynak,~Kik sokallják az életemet.~Kakas-szó előtt
13963 1907,    1    |              néha-néha torzul el az arcom.~Sokallom: mégis sok az én nyavalyám.~(
13964 1914,    1    |            érdemeltje,~Vagyok-e valakije~E sokan-nézésnek? ~Olyan messze esik~Tőlem
13965 Vers,    0    |              édesem? ~A multkor aztán nagy sokára~Ismét találkoztam veled,~
13966 AMegn,    3   |                  oldódnom, szent, gyötrött Sokaság. ~Nem csillapítnak könnyes
13967 AMegn,    1   |                   Végzet:~Nagy aratás van, sokasodik~Kereszt és tarló~S aki eddig
13968 1918,    1    |              Üvöltnek: ez az éjjel rendje,~Sokasodott hadak és vadak~Hozzák őket
13969 1914,    2    |               elébe. ~Nagy az idegen Föld,~Sokasul az útja,~Tegnap csatatér
13970 1914,    2    |                   mennyi. ~Csak a vendégek sokasulnak~S a nincsen lakomája foly~
13971 1923,    0    |                    mostanság igazán~Nagyon sokért és nagyon-nagyon gyászolt~
13972 1908,    3    |                  enyémet is,~Óh, tavasznak sokfajta nedve,~Száguldjátok be vetekedve. ~
13973 1914,    1    |          gondolathoz enyhe bánat,~Sokított Sokhoz az Elég~S hozzám a Béke
13974 1914,    1    |                   gondolathoz enyhe bánat,~Sokított Sokhoz az Elég~S hozzám
13975 1910,    2    |                Élet~S az asszony-test néha sokkal-sokkal mélyebb,~Mélyebb az Életnél,
13976 1923,    0    |             gyülemlett,~Hirmondói a valaha soknak,~A régi sasoknak,~Kik itt
13977 1914,    3    |               furcsa Élet,~Hogy fáj minden sokod~S mégis, hogy sietek~Ok
13978 1908,    1    |                   Unja a nyugtalanokat~S a sokszerű, nagy álmodókat. ~Az Isten
13979 1918,    2    |                üdvözöllek, mosti március. ~Sokszoroztam nagy emlékeidet,~Álomjáró
13980 1918,    2    |                   Az bús harcoson kik csak somolyognak. ~Romló országban virtus
13981 1914,    2    |                 voltunk: voltak vészjelek,~Sopánkodtunk, sírtunk, dühöngtünk,~Bűnös,
13982 1908,    4    |                   nyáron, a koldusok népe,~Soraiknak nincs hossza s vége. ~Nincs
13983 AMegn,    3   |                           A MINDEGY ÁTKA~ ~Sorakoznak s elfutnak a hetek,~Mintha
13984 1918,    4    |              legnagyobb nagy-hatalom. ~Úgy sorakoztatná, vértezve itt,~Ha lehetne,
13985 1912,    4    |               szalad lihegve~Kiméráim régi sorának~S szökött katonákért most
13986 1909,    8    |                bocsátod~Nehéz csapásaidnak sorát,~Mert irigyeltetém~Pávás
13987 1910,    3    |                   S amit eddig nem kivánt,~Sorban-sorban elalszik~Gúnyosan ellobogva,~
13988 AMegn,    2   |                     KÁR VOLNA ÉRTED~ ~Futó sorból rontva kidőlten,~Nem is
13989 1912,    5    |                   S hozzánk szegődtek szép sorjában~Az árnyas, magyar mártirok. ~
13990 1908,    2    |                  mi gyónni~Álmatlan éjórák sorján.~Csitt, jajgatva fut le
13991 1912,    1    |                lomha.~Böngészem a hirlapok sorját,~Semmit se bánok, őrzök,
13992 1918,    4    |                merűlnek,~Ős, szép kemencék sorjukba elhűlnek~S kedvelt szűzeink
13993 AMegn,    2   |                  Itt az írás: nem legényes sorok,~Régi epedések, régi torok~
13994 1913,    1    |                    hullákat nem öl már~S e sorokat, jaj, magyar siralom,~Anno
13995 1914,    5    |                    akaratom,~Megint verses sorokba törném össze,~Hogy lépjen
13996 1909,    3    |                   jönnek a látogatók~Fürge sorokban. ~S egy vén, kopott komornyik~
13997 Vers,    0    |                    vár az élet.~Megállok a sorompónál,~De nem tudom, mit csináljak:~
13998 Vers,    0    |               Harcra nem csábít az élet,~A sorompót át nem lépem,~Szép világom
13999 1907,    1    |               Tűzhely-bánat:~Egyedül él és sorra lakja~Olcsón a kis hotel-szobákat.~
14000 1912,    1    |                Senkinek se szánó emléket. ~Sors-intézőm a Semmi legyen;~Szem- és
14001 1912,    5    |                   megmarad énvelem.~Magyar sors-kockákon ez ígyen döntődött,~Mind
14002 1913,    1    |          leggyönyörűbb kedv is~Hátán a vén Sors-lépnek,~Melyre ostoba madarakként~
14003 Margit,    0  |                    a vitának,~Jöjjön velem sors-útján Margitának.) ~Harc dobogott,
14004 1914,    5    |                 reám hullt~Vérbe-vesződve,~Sorsához nőve és sorsába nőve. ~Vágynak
14005 1912,    2    |                  arcomba vetni? ~Végkoriak sorsán zöld-lángosan ég el~Atyafias
14006 1914,    1    |                    szabály. ~Ha ki király, Sorsának a királya,~Mit bánom én,
14007 AMegn,    4   |                     Nézz egy hű, igaz élet sorsára~S őszülő tincseimre. ~Nem
14008 1910,    2    |               ember nézett Napba,~Embernek sorsáról jegyződött bús mappa. ~Melynél
14009 AMegn,    3   |             föllendül és zuhan~Kezébe tett sorsával az Ember~Örömben is vérben-háboruban. ~
14010 1913,    5    |                  és fölkészülve. ~Minden a Sorsé, szeressétek,~Őt is, a vad,
14011 1912,    1    |                   Hét fiuk ha összekaptunk sorshuzáson,~Ki az az egy nem osztozó~
14012 1914,    5    |             suttogok mostan az éjnek,~Mely sorsodat és sorsom rejti,~Mint egy
14013 1910,    4    |                 Sok nehéz, könnyes jóslást~Sorsodról, Alföld népe.~(Fut a gőzös
14014 1913,    4    |                   vetlek:~Szégyenlem, hogy sorsommal~Csipőd ringása bánik:~Túlságosan
14015 1913,    4    |            megtagad~S elbúsulok én szörnyü sorsomon:~Hát annyi asszony-lutri
14016 1923,    0    |             tudhatnék szólani~S rántani le sorsos kezekkel fátyolt?~Az tudja,
14017 1906,    2    |               Vergődve esem~És zúg az erdő sorsot-hirdetőn,~Félelmesen.~S homlokomon
14018 1923,    0    |                 majdnem látva-látok. ~Szép sorssá és törvénnyé válik~Minden,
14019 1906,    3    |                 asszonyom, a szenvedelmem,~Sorstalan sorsom az övék~És akkor
14020 Margit,    0  |               buzogása. ~Higgadjon, ki nem Sorstól küldetett,~Jöttét, korát
14021 1907,    3    |                     Szürkén, mint a szürke sorsu~Verebek. ~S ott húznak el
14022 1909,    1    |                  de legjobb magyar fajta. ~Sorsunkat hordta, nem csupán a kardot~
14023 1908,    3    |                 lelkünk,~Mindegy, akartuk.~Sorsunkon titkos, fekete leplek,~Csak
14024 1918,    2    |                   Hogy jó időben bennünket~Sorsunkra mi se intett. ~Nekem, pajtás,
14025 1909,    1    |                    nem csupán a kardot~S a sorsvivők el nem mehetnek.~Hol álom-pipák
14026 1913,    4    |                  ifjaid után,~Kezdenéd már soruk fiataloknak~S diadaloknak,~
14027 Vers,    0    |                     balga láz~Égető lángja sorvaszt érted,~Egy csókodért mindent
14028 1907,    2    |                       A MAGYAR MESSIÁSOK~ ~Sósabbak itt a könnyek~S a fájdalmak
14029 1912,    1    |              mindig engem. ~Kövér könnyel, sóvár vággyal~Víg hat körül leskelődtem,
14030 Vers,    0    |                   rideg, fásult,~Csak néha sóvárg és beteg...~- Milyen az
14031 AKote,    0   |             Tenéked,~Nem törted vón' össze sóvárgó, bús lantom:~Elmerengnél
14032 MegEg,    0   |                   Nem érzek semmi meleget,~Sóvárgom a nagy éjszakákba,~Várom
14033 1912,    3    |                 istenséged~Fekete rózsáért sovárog~S vágyad teltét~Virág-vénülésig
14034 1918,    3    |                  hinta~S talán, messziről, sóvárognánk:~Hinta, palinta.~
14035 Margit,    0  |                    semmi szép~S utálatosan spekulativ bölcsek~Ősi jaját hadd hangoztassuk
14036 1909,    5    |                   S hiába jött azóta Kant, Spencer,~Mégis a régi vagyok. ~Leköpöm
14037 Margit,    0  |                 Férj lesz hamar első, nagy stációja.~Csak Ottokár maradt meg
14038 1909,    9    |              szeretet innen és túl~S e kis stáción mennyi vétek. ~Hogy gyűlölök
14039 1907,    2    |                Száz tornyú Köd-város előtt~Strázsált vad-kevélyen. ~Vész-álmú,
14040 1914,    2    |                 Tyukodi pajtásom,~Ne siess strázsára:~Mért siessünk, holott megnőtt~
14041 AKote,    0   |                    már nem gyúl láng soha,~Stréberkedő, nyomorult gyászmagyarkák~
14042 1906,    3    |                               JEHAN RICTUS STRÓFÁIBÓL~ ~ ~~I.~Koldusait a csóknak
14043 1907,    1    |                  meg a szivemet is,~Miként strófákkal kötöm meg a dalt:~Keresem
14044 1914,    5    |           FELESELÉS EGY ASSZONY-VERSSEL~ ~"Sudár fa állott, óriási,~Tavasz
14045 AMegn,    0   |              MEGNŐTT ÉLET~ ~Hatalmas, hős, sudaras Multnak~Ágai, gyönyörű éveim,~
14046 1923,    0    |          dübörögnek.~És sohse volt itt még süketebb Március. ~Lám, régi, hű,
14047 AMegn,    4   |                     lármák~Vakok voltak és süketek.~Nem volt soha oda-adásom,~
14048 1909,    4    |           megvakuljon. ~Álljon el a szive,~Süketen tétovázzon~S ha tud majd
14049 1914,    4    |             Legízesebb tápláléka. ~Bécs jó süketfajd s mi jómadarak,~Szabad minden
14050 1912,    3    |               fegyver pusztít s dúlva dúl,~Süketült szívvel meglesem,~Hova szaladjak
14051 1909,    5    |                 megszületnek,~A csecsemőt, süldőt, vént, nagyot,~Szeretek
14052 AKote,    0   |              veszve...~Oh, de hogy állattá süllyedjen,~Kinek lelke volt, nem lehet!...~
14053 1907,    4    |                    Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz~S ott halsz meg majd, én
14054 1907,    3    |               mámor-fejedelem~S fejemet, a süllyedtet,~Följebb-följebb emelem. ~
14055 1907,    4    |                szent, holt dalokkal~Együtt süllyedünk. ~Utat, mob. Könnyed hiába
14056 1909,    2    |                 köd-torony~Fehérlik s kong sülyedt harangja. ~Ez itt az Ér,
14057 1910,    2    |               fajták, birodalmak~Hol vígan sülyedvén víg halállal haltak. ~Nagy
14058 1913,    5    |                   csöndjén dühök remegnek.~Süpped a föld, ha súlyosat hágunk,~
14059 1913,    1    |               bölcse újból és megint~Állok süppedten szókimondó bajban.~Cselek,
14060 1914,    1    |                 régi nomádra,~Páris, hívj, sürgess, csalogass,~Emlékeztess
14061 1913,    5    |                Lélek nevű kereskedő~Egykor sürgős, nagy rendelést adott.~Jövünk
14062 1912,    1    |                    Hanyattan az Időbe~Róma sürög-forog.~Óh, gyönyörű örökség,~Változó,
14063 AMegn,    3   |                  élni jó dolog,~De viharok sürübben jöttek~És többen voltak
14064 1909,    5    |                hegyi patak~S erdőn, álmaim sürűjében,~Ezernyi csók-mese kacag.~
14065 1907,    3    |                    délben,~Nyári délben,~A süstörgős, a fénycsóvás Nap alatt:~
14066 1918,    3    |               szalonnád volna,~Bizony hogy süthetnél.' ~»Komám, eltévedtünk.~
14067 1907,    2    |                  nem félve rebben. ~Otthon süti végre magyar nap,~Otthon
14068 1914,    1    |                   Életet.~Lámpával segítek sütni a Napnak.~Behunyom szemem
14069 1913,    1    |                    Isten,~Ki engeded,~Hogy süttessük rá magunkra,~Vén magunkra,~
14070 1923,    0    |                nehéz esztendők lobja végre süttet. ~Mert Pesten is magyar
14071 1908,    6    |                békét és erőt,~Leveszem úri süvegem~A paraszt Nyár előtt. ~A
14072 1907,    3    |                  fűzre,~Habok locsognak és süvölt az Élet.~Én atyám, Mammon:
14073 1906,    3    |              lobogóval~És torlaszok fölött süvöltök~Rombolni hívó bomba-szóval,~
14074 1908,    2    |                rokon.~Mért nem találkozunk süvöltve~Az eszme-barrikádokon? ~
14075 1906,    3    |                 papja,~Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok. ~Egy nóta csal.
14076 1910,    4    |              fejünkre~Sohse hintett~Kegyed sugarakat. ~Önnön-valónktól félve
14077 1918,    2    |                csoda-hivő~Szívvel tapostam sugarakban,~Harcoltam az örömös Jövőt~
14078 1909,    5    |            régieknél szebbek,~Rózsásabbak, sugarasabbak,~Izesb húsuak, begyesebbek. ~
14079 MegEg,    0   |                    És áldalak, megáldalak.~Sugáros útjaid bejárom,~Ha sugár
14080 Margit,    0  |           szerelmek, vágyak ugyis mind itt~Sugarukat te szőke fődre hintik.) ~
14081 AKote,    0   |                 büszke szín,~Tüzes, magyar sugárzás,~Forradalom, forradalom,~
14082 1908,    2    |         komédiázunk? ~Gyónó, csöndes, nagy sugdosásban~Sírjuk ki mély titkainkat~
14083 1910,    2    |                  fog~S édes, meleg szájjal~Sugja meg majd, hogy ki vagyok. ~
14084 1907,    3    |                  meg nem kapunk.~»Holnap«, súgja a végső Tavasz is~S meghalunk. ~
14085 1908,    5    |                forró kertben. ~Kis virágok súgjanak össze:~»Ez volt itt a csóknak
14086 Vers,    0    |                  nagy Isten~Szent kegyelme sugna, szállna,~Az én kedves,
14087 AMegn,    3   |                    könyveinkből lehet,~Mit súgnak az éji Szajna-habok. ~Évezred
14088 1910,    3    |                Akkor se tudnék~Vigasztalót sugni füledbe~S akkor se tudnék
14089 MegEg,    0   |                  vagy és deli...~És én bár súgni bírtam volna:~- Enyém légy,
14090 1912,    4    |                   fülemben a várt s be nem sugott igék~S orromban sok-sok
14091 1907,    1    |                 meghalok. ~Elért az Ősz és súgott valamit,~Szent Mihály útja
14092 1909,    3    |                  szabad,~Lesbia fülébe más súgta~Tovább. a gáláns szavakat. ~
14093 Vers,    0    |               bájos voltál,~Mint mikor azt sugtad:~»Édesem, szeretlek!« ~Láttalak
14094 Margit,    0  |                  voltam,~Margitát vallott, sugton, félig-holtan. ~És hányszor
14095 MegEg,    0   |                  Igen... ~- Tiszta lányt? ~Súgva szólt: ~- Erzsit... ~S én
14096 1912,    1    |             Emlékek nélkül és örökre. ~Egy suhanás se árulja el,~Mit lelkem
14097 1906,    3    |                 Mint elnémult drága szavak suhanása.~
14098 1907,    3    |               Piros hajnalok hosszú sorban~Suhannak el és részegen~Kopognak
14099 1912,    4    |             beteljesitőt,~Ki törvényt mond suhantva fölöttünk,~A mindig ifjú,
14100 1909,    2    |                 asszony s régi legénye~Úgy suhanunk, úgy simulunk,~Úgy hull