AZ EGYEDÜLISÉG VIGASZA

Kabos Edének, atyai barátomnak

Barátok, brávók, hívek, ellenek,
Kiknek tetszettünk és tetszett tetszeni
S evoé, még az asszonyok is
Elmaradoznak.

Így épít a Sors hős életeket
S velük, jaj, bölcsen s ígyen tréfálkozik:
Ne nőjjetek, fák, az egekig
S szívek magasra.

Tudtam a tréfát, azért mentem bele
S áldom a Sorsot: velem tréfálkozott
S lelkemben száz hős élet maradt
Magam maradván.