FELESELÉS EGY ASSZONY-VERSSEL

"Sudár fa állott, óriási,
Tavasz delén a napsütésben..."

Nézd, virágzom, nézd, hogy süt a Nap,
Virágaimmal érted késtem.

"Szeszély-asszony hanyag keze, szél
Belekapott kopott galyba, virágba..."

Királynét várt s csak most érkeztél,
Ez a fa az erdők királya.

"Volt két virág más másik ágról,
De egy volt szirmuk s kelyhük színe..."

Van egy víg, rózsás csók-ravatal
S két élő-vágyó kiterítve.

"Két fáradt virág más-más ágról,
Pihegve egymás mellé hulltak..."

Most kezdődik csak a történet,
Királynőm, felejtsük a Multat.

"Tudjátok jól, hogy röpül az Idő
S övék csupán egy pillanatja..."

Mienk a Nap és mi megállást
Parancsolunk a nyári Napra.

"És szomorúság volt a nászuk,
Tiszta, édes, bánattal telve..."

Ez lesz a világ legbékültebb
És legfejedelmibb szerelme.