Kötet, Rész
1 1, 1 | meg.~De hiába sírok. Hiába mondom, hogy a te számodra kérem,
2 1, 4 | Rendszertelen, még egyszer mondom. Mert eltekintve attól,
3 1, 35 | képtelen vagyok, mert - mondom - a magamfajta embernek
4 1, 107| a szeretetért.~Erőnk - mondom - már megtört, hitünk összeomlani
5 1, 110| láz, megbomlott agyvelõ. Mondom, hogy nekem úgy rémlik néha.~
6 1, 115| novellákban.)~Merész kis darab - mondom - az Álom-ária. Merész,
7 1, 123| megközelíteni Debrecen, mondom, ez az úr magukról, a váradi
8 1, 123| arisztokráciával. Egyszerûen azt mondom, hogy mi, újságírók, itt
9 1, 123| ezt én általánosságba[n] mondom, mint ahogy kivételeknek
10 1, 128| Debrecen 5311 lumpja nevében mondom: ez nagyon üdvös volna.~
11 1, 151| okozzák, hanem emberek is. Nem mondom, hogy valamennyit ki kell
12 1, 181| szerzett vagyonkájához - mondom: még mi is megtántorodunk.~
13 1, 268| nem ismerte a színpadot.~Mondom, hogy tetszett nekem ennek
14 1, 274| írom le.~Azt bizonyítja, mondom, hogy irigyeink vannak.
15 1, 274| Muszáj nekünk prológot adni?… Mondom, hogy gondolkozzunk. A mi
16 1, 274| fejünk felett…~*~Bizony mondom, hogy nagyon szeretve sem
17 1, 321| 26-án~Abban a ritka, nem mondom, hogy szerencsés helyzetben
18 1, 436| lelkiismeretesen teljesíthesse…~Mondom: kedvünk volna dicsekedni,
19 2, 9 | mi, ilyen skriblerek - mondom - mindenkit megnevetünk,
20 2, 25 | leánya ott volt. Nagyváradé - mondom.~E percben, míg káprázó
21 2, 28 | engedékenység lett:~- No hát, nem mondom, hogy a mai nagyváradi leányok
22 2, 81 | hogy vállon veregessen?~Mondom: én beláthatatlan idõben
23 2, 129| ütés. És én - igaz hittel mondom - meggyõzni akarást, polémiát,
24 3, 53 | is csak megmutatott? Én mondom önöknek, hogy a világ szociális
25 3, 104| Csak még utoljára is azt mondom: kár… Mindez az én saját
26 3, 110| világosság világa. Bizony mondom: ha jõ, az új küllõ sietteti…~*~…
27 3, 119| szocietás a legelsõ. Így azt mondom: ez mindenkinek a szocietása.
28 3, 140| nagyváradi riporterek. Állj elõ, mondom. A Szent László tér barakkjában
29 4, 38 | igaza van Bebelnek, nem mondom. De bizony a férfiproletárnál
30 4, 44 | Indítványozni fogom - mondom a kongresszuson, hogy a
31 4, 95 | ha rátok gondolok. Azt mondom nektek: jaj, ha az ember
32 4, 95 | Lássatok tisztán, magyarul. Mondom nektek: úgy jó az élet,
33 4, 95 | zavar rövid idõ múlva. És mondom újra, kiáltsátok: „éljen
34 4, 100| lovagiaskodáshoz. Lám csak, komolyan mondom, Magyarországon korai még
35 5, 8 | akkumulátorokból. Én is azt mondom, hogy az „új asszonyok”-
36 5, 16 | novellájában:~- Bizony, bizony, mondom nektek: meg ne igyátok ebéd
37 5, 45 | barátom… (Bizony-bizony mondom, nyomorultak s vénhedettek
38 5, 45 | bolondos! Bizony-bizony mondom, a mi japán szerelmünk:
39 5, 55 | fényén? Nagyon sokat. Én mondom önnek, a szkeptikusnak,
40 5, 69 | Arisztotelész országában - Zeuszra mondom - nincs ma más szolid cég,
41 5, 84 | költõ? Azért egy szóval sem mondom, hogy nem irigylem tõle
42 5, 84 | agyonütnének persze érte. Nem is mondom. Pedig ez az igazság…~Szilágy
43 6, 113| elvárja ezt a tizenhetet. Nem mondom, hogy könnyû a dolog. De
44 6, 138| is kell. Minden kell. Én mondom, fiacskám, vanitatum vanitas.
45 7, 8 | besûrítem? Nem kódexi nyelven mondom, s talán a te finom, de
46 7, 140| gyanús? Teljes tisztelettel mondom, hogy ilyen eseteknél nem
47 7, 158| és nagyon szép mese. Újra mondom: boldogok az angolok. Ha
48 7, 191| János: „De ha, és ezt én mondom, oly idõben születtünk,
49 7, 193| így hívják, a diákot. Nem mondom, hogy õ az elsõ ateista
50 7, 232| de engedjenek meg, ha azt mondom, hogy ki legfölebb a gyónószékbõl
51 8, 30 | értelmében e két szónak. Mondom, itt csak félreértés eshetett.~
52 8, 40 | Csak pihenés és unalom. Mondom: hacsak a törvényt nem módosítják.~
53 8, 108| kicsit jezsuiták, de bizony mondom, hogy nem fatális ellenségek.
54 8, 108| Verlaine és Maeterlinck. Hát én mondom nektek, hogy ezek az urak
55 8, 130| is, a legfrissebb évekig, mondom, ez az õ dolga. Õ vállalta,
56 8, 138| nem is írnék. És bizony mondom, hogy Kosztolányi Napóleon-temperamentum
57 8, 152| felejtünk, felejtünk, felejtünk.~Mondom: fölnõtt embernek nem nehéz
58 8, 212| Gyula is megjósolt. Újra mondom: álljunk össze legalább
59 9, 101| kultúra csak beteg árnyéka.~Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának
60 9, 101| vendégeket szállítani -, nem mondom, hogy okvetlenül csak az
61 9, 160| népnek”. Akkor inkább azt mondom, hogy éljen a cár és Szibéria.
62 9, 194| de mindegy, s én - újra mondom - lelki utasítót, megfigyelésekbõl,
63 9, 194| gyermekünkhöz.~De asszonyos könyv - mondom -, s errõl kötelességem
64 9, 221| bánom én, hadd hallják!~Mondom: a bécsi gyorsvonaton történt.
65 9, 221| Sopronból, te pedig - nem mondom, hogy Bécsbõl jöttél. Csakhogy
66 10, 3 | a konklúziókat. És most mondom meg, amit e szó-szósz csak
67 10, 17 | üres, semmi a Chantecler, mondom újból, hogy se fogni, se
68 10, 18 | józan gesztusok. Nem, én nem mondom, hogy Moréas igazán úgy
69 10, 32 | az Ady-dalokat. Akarattal mondom, hogy írta, mert Reinitz
70 10, 36 | a déli Afrikában. Bizony mondom, hogy szerelmi forradalom
71 10, 73 | ötletesen gazdagok. Nem mondom, hogy gõgösek, hat fiatal
72 10, 78 | telefonviszonyok, de én azt mondom, hogy a nõk halhatatlanabbak,
73 10, 92 | fölségesen vitátlan. Nem mondom, hogy megérdemli, de az
74 11, 7 | minden kilüktetése. Nem mondom, hogy elképzelhetetlen,
75 11, 58 | Ember. Nem is elég, ha azt mondom, hogy Ember, mert õ a könyvében
76 11, 99 | le akartak ölni. Még nem mondom ki az utolsó szót, de kérdem
77 11, 101| választ küldjük el… (no, nem mondom ki a nevüket)… - nekik.
78 11, 108| védenek engem. Megint azt mondom igaz kálvinistaságommal:
79 11, 109| Gondolat az emberre bízott. Nem mondom, hogy az ember a hibás,
80 11, 111| de a szigorú bölcstõl - mondom megint - félni kell.~Ignotus
81 11, 118| pedig, Az Élet arca (ismét mondom: Móricz Zsigmond s a nagyszerû
82 11, 132| sokat kiabáltam - dadogva is mondom, milyen jól esik nekem ez
|