Kötet, Rész
1 1, 10 | nem tehette merészebbé lelkem szárnyalását, de jaj! minden
2 1, 19 | az én szívem, beteg az én lelkem.~Nem érzem a bor ízét, csak
3 1, 19 | Beteg a szívem, beteg a lelkem, nincs nyugalmam, hitem,
4 1, 148| tolulnak, zivatar készül.~A lelkem kiszáll a nagy, egymásra
5 1, 220| Mesék a valóságról~…Beszövöd lelkem aranyfátyoloddal~Én bálványom,
6 1, 277| kereszt, felháborodik a lelkem, ha a keresztet a kereszt
7 1, 299| fajtáját. Engem közéjük a lelkem hozott ugyan, de nem is
8 1, 416| múzsák kegyeltje~Halld meg lelkem e hő kívánatát:~Haladj magasra
9 1, 599| kérdés kísért azóta, s míg lelkem megfejtésükön töpreng, megbénul
10 2, 202| bocsátott el magától. A lelkem egyik fele fehér volt, mint
11 2, 202| ürességen marcangoltam a lelkem titokban, magamban. Bántott,
12 2, 228| közönséghez.~- Arra kérem magukat lelkem, szólt munkatársunkhoz,
13 3, 8 | Az én barátom levele a lelkem legerõsebb lángját élesztette
14 3, 48 | így gondolkozik:~- Az én lelkem megérzi a ti minden léhaságotokat.
15 3, 48 | lelkeiteket glorifikálom az én lelkem egészségében és ti hódoltok
16 3, 55 | valami más melódiát hall a lelkem s valami mást mondanak általam
17 3, 58 | ellen.~Pár soros írásban a lelkem odaadását küldeném most
18 3, 72 | aprózom magam, hasonlít a lelkem állapota azokhoz a katzen
19 3, 105| ünnep lesz holnap. Fáj a lelkem, hogy nem lehetek ott. Megszállna
20 3, 152| is megkérdezte:~- Mondja, lelkem, hát nem vagyok én intelligens
21 4, 33 | kábítgattam, stimmoltam a lelkem. A „Bauer”-ben lekeféltem
22 4, 107| van. Azok a falak az én lelkem egyik része. A nagyobbik
23 4, 107| mindenütt. Fetrengett a lelkem sokszor porban is, sárban
24 4, 107| lélekkel. Soha nem fogyott a lelkem melege, hogy innen elkerültem.
25 4, 107| alakjaikat besugározta a lelkem. Küzdöttem ideákért, melyek
26 4, 107| kétségektõl felváltva vonaglott a lelkem. Éltem…. És nincs más igazság,
27 4, 107| fogok. Azért hoztam haza a lelkem, hogy érintse szülõ talaját.
28 4, 107| beszámolok a helynek, mely lelkem formálta. Belemerednek a
29 4, 109| együtt vetõdnek föl mindig a lelkem emléktárából:~A szász képviselő
30 4, 175| szolid életet él. Tegye is, lelkem. Látja, én is unatkozom,
31 4, 179| Bizony táncba hívtam lelkem. De ezt a táncot el kell
32 5, 1 | pedig ez a leány az én lelkem, az én rongyos és hivalkodó
33 5, 1 | én rongyos és hivalkodó lelkem eleven képe. Az én lelkem
34 5, 1 | lelkem eleven képe. Az én lelkem ez a leány.~- Eljön velem,
35 5, 4 | távozni. Megindította az én lelkem forrását is. Talán az én
36 5, 4 | csodafényben.~Ő, az én lelkem lidérce, koboldja.~Éjem
37 5, 9 | élni. Törékeny a testem, lelkem. Mint egy porcelán váza.
38 5, 20 | kapom magamat. Fojtogatja a lelkem a keserûség, s nem birok
39 5, 55 | másképpen volna. Nem vágyódnék a lelkem Napkeletre, s nem irogatnék
40 6, 140| írtam. Saint-Maloba száll a lelkem. Cartier-re gondolok, és
41 7, 77 | várom testemmel az ütést. Lelkem a felkerekedett lelkek között
42 7, 85 | cselekszenek ilyet soha németek. A lelkem ujjong, mikor a magyar fantázia
43 7, 147| hogy más legyek. Magyar a lelkem, a temperamentumom, de elragadtatva
44 8, 101| volt-nincs, hiába keresem a lelkem. Vihar-dalra akarok majd
45 10, 101| hadsereg, mellyel az én lelkem tarthat, csak egy van, az,
46 10, 101| itt fogok kiáltozni, ha lelkem jogos keserûséggel, dühvel
47 10, 105| azóta állítólag megharcoltam lelkem, egyéniségem nagy harcát:
48 11, 68 | tud test[es]íteni menekülõ lelkem. Talán nincs is más számára
49 11, 108| Istenem az én lelkemé, s az én lelkem az én Istenemé. Apai s anyai
50 11, 110| pedig nyilván más az én lelkem útja, sorsa s a mondanivalóm
51 11, 111| írást, de gõg, de öröm, de a lelkem gyászának akaratlan, váratlan
52 11, 127| egyszer fejemet? ~Feszült lelkem besimulhat-e végre ~Az Isten
|