Kötet, Rész
1 1, 42 | s öngyilkosságba kergeti önmagát.~A gyenge mese erõsen színezve,
2 1, 47 | zenéjében Audran felülmúlta önmagát.~Kaposi most is kedves „
3 1, 55 | parlamentarizmus mintha meghazudtolná önmagát - lealacsonyodott, játékszerré
4 1, 109| szívnek, hogy feltalálja önmagát és Istenét!…~Nem ítélt és
5 1, 195| közepette. A nagy mûvész tette önmagát dicséri.~És így tovább.
6 1, 265| katonája elõször õt, aztán önmagát lõtte fõbe. Régi nóta: hiányzott
7 1, 348| alakkal Nyárai egy kicsit önmagát is karikatúrázza. Minthogy
8 1, 351| egyszer keresnie kellett önmagát is. Megértjük mi õt, hogy
9 1, 355| alakítást. Pintér ma felülmúlta önmagát mint rendezõ s mint elõadó
10 1, 395| kurucot, a labancot - de önmagát soha. Hogyne, mikor olyan
11 1, 417| konstatálni, hogy túlbecsüli önmagát. Abban az illúzióban ringatózik,
12 1, 420| mert sikerült legyõzni önmagát, hogy nemzetének szolgál
13 1, 433| cikkeket ír; megátkozza önmagát is - de ír.~*~K. Valami
14 1, 542| reáadott. Meg kell találnia önmagát, s meg kell látnia a világot.
15 1, 599| szívesen csalja meg az ember önmagát. Üdv!~Debreczeni Hírlap
16 2, 25 | mindenki el magától keserû önmagát. Ha van, ami nem enged édesen
17 2, 82 | kiskorú országban, s azután önmagát gyömöszölve beilleszkedni
18 2, 83 | senkit, de legkevésbé kímélte önmagát…~Dolgait, akciójának fanatikus
19 2, 91 | tegnap - megtagadta volt önmagát. Ha akkor, a bizony elérkezett
20 2, 116| fölfedeznie sem Párizst, sem önmagát. És minden környezetben,
21 2, 203| egyházközség a választással önmagát tisztelte meg, s hogy egyházát
22 2, 313| Kovács Mariskát és végül önmagát fogja imitálni. Jönnek azután
23 3, 15 | mindig divatos is. Imádja önmagát s pocskondiázzék a világra.~
24 3, 17 | Néha nagyon utálnia kell önmagát az embernek. Most mi, újságírók
25 3, 80 | világ folyton korrigálja önmagát még a legkicsinyebb dolgokban
26 3, 231| önmaga megismételésétõl sem. Önmagát ismételi meg - ki tudja
27 4, 7 | nincs volt az első igazság,~Önmagát szülte szent erény,~A tagadás
28 4, 46 | magyar színészet, mikor önmagát célnak tekintve, az irodalmat
29 4, 144| darabban leplezte le legjobban önmagát: amaz írók közül való õ,
30 4, 195| publicista ma, ki megtalálta önmagát, s lázongó, õszinte magyar
31 5, 13 | aki arra született, hogy önmagát kitagadja a világból és
32 5, 14 | mint most, - elveszítené önmagát, mert - nem mer önmaga lenni…~
33 5, 21 | Egyik híres munkájában önmagát rajzolja Marcel Prévost.
34 5, 43 | és herkulesit. Minden kor önmagát, vágyódásait, szeszélyeit
35 5, 43 | erõlködésében elfelejtette önmagát.~És ez itt Párizsban most
36 5, 43 | legértékesebb talentum is, ha nem önmagát nyújtja. Ez internacionális
37 5, 53 | Bastille-ra a haragos tömeget, s önmagát egyszerre híres emberré
38 5, 57 | Most már megtalálta újra önmagát a vörös szûz. Kemény hangon
39 5, 84 | nincs, le akarja fõzni - önmagát. Mindezeket szintén Papp
40 6, 137| ember vette komolyabban önmagát, mint János. Ez is azt mutatja,
41 6, 147| alapjában lenézte nagyon önmagát. Nem ez volt az õ álma.
42 6, 152| Franciaország gyõzött. Legyõzte önmagát. Szerelme az emberiség iránt
43 6, 163| De mindenesetre megölte önmagát. Santoy, Santoy, egy elõkelõ
44 6, 174| világot, a saját mesterségét s önmagát. Egy csúfolódó, táncos énekdarabjával
45 6, 218| végtelent felfogni. S mikor önmagát, a tudósat, jóltevõt, nagyot,
46 7, 8 | reagálni és megnyergelni önmagát, mikor már úgy sem lehet
47 7, 130| nihilista Bernard Shaw, hogy még önmagát is kicsúfolja. Fölséges
48 7, 175| bécsi békét. És elvesztette önmagát.~Ez évben háromszáz éve
49 8, 40 | unatkozni. Azaz észrevenni önmagát. Belátni az életbe. Új étvágyat
50 8, 55 | szívna, akárhol jár. Szeretné önmagát megszégyeníteni s nevetségessé
51 8, 79 | népgyûlésekrõl, de a szörnyû, önmagát vizsgáló, mély, individuális
52 8, 123| mert istenként imádja, önmagát lövi fõbe.~Ezek s ilyenek
53 8, 206| megsebesítette az asszonyt s önmagát pláne úgy lõtte agyon, hogy
54 8, 220| idén hamarabb kívánta meg önmagát. Hazajött mindenki vagy
55 8, 246| sorsra juttatta nemcsak önmagát, de a mozgalmat is. A nyakukon
56 9, 5 | nyugtalanítóan sír, jajveszékel egy önmagát féltõ lélek.~Szeretett volna
57 9, 49 | bukni, s ott elveszteni önmagát, a régi sokkal különbnek
58 9, 59 | vármegyének szabad ellenben önmagát szolgálni s az uralkodó
59 9, 90 | álmainak, ha erényes. Megcsalja önmagát, megrövidíti a társadalmat,
60 9, 101| éri vagy véli elérhetni önmagát. Vagy legyünk hízelgõbbek
61 9, 107| tehát új Istent hoztak. Õ önmagát hozta, ez a Nietzsche Frigyes,
62 9, 177| nyögve árulja el mindig önmagát, s becsülettel romantikus
63 9, 178| becses, hogy felülmúlja önmagát. Emberileg pláne megható
64 9, 178| fogja tagadni és gyõzni önmagát, hajlamait és képességeit.~
65 9, 190| Nem titok, hogy imádja önmagát s az eszét, mellyel túl
66 9, 192| homo sapiense megutálta önmagát.~Nem tréfa ez, nem a megvénhedt,
67 9, 193| a XVIII-ik század végén önmagát és a világot egy nagy forradalommal.
68 10, 16 | egyike a legbüszkébb és önmagát legjobban izoláló valakiknek.
69 10, 34 | Gyilkolt a szeretetével, s mert önmagát is érdemesen tudta nagyon-nagyon
70 10, 34 | szeretni, mészárszékre vitte önmagát. Vágóhíd, tagló és vér soha
71 10, 34 | s nagyon megcsalta õ is önmagát. És vitték öntudatlanul:
72 10, 35 | megégetnék, mert ahogyan titkos önmagát csúfolja, az egyszerûen
73 10, 35 | Shaw, hogy nincs türelme önmagát s csak bennfentes intellektusok
74 10, 51 | Ma már majdnem meglelte önmagát, szinte-szinte legméltóbb,
75 10, 54 | hinni. Apponyi nem ismeri önmagát, s Apponyit kevesen ismerik:
76 11, 2 | nagyszerû talentuma valami önmagát fölülmúlót, tehát új mûvészetet
77 11, 33 | egy titkolózó, magát és önmagát megbosszulni akaró költõé-e
78 11, 33 | erre önmaga fogja bírni önmagát, önmaga és sorsa. Aggodalommal,
79 11, 48 | magát figyeltetni, s eközben önmagát figyeli õ is. Mindenki és
80 11, 51 | de a maga borát forrja, s önmagát keresi. Ligeti Ernõrõl szépen
81 11, 110| s annyira író, hogy néha önmagát tréfálja, kínozza érte.~
|