Kötet, Rész

 1   1, 20 |        életünk átka. A köd borul ránk, a rejtélyes sejtelem, a
 2   1, 202|    egészen tiszta bort ürítnének ránk ezek a cikkíró urak?!… Ezeknek
 3   1, 217|     kifosztott szorította ökölbe ránk a kezét!…~Ti apoteózisban
 4   1, 242|       mozgó bábujait ismerik, de ránk legfeljebb érdekességével
 5   1, 269|        kezdjük keresgetni, mikor ránk telepszik valami sorvasztó,
 6   1, 308|          Ködös ez az õsz. Mintha ránk nehezedett volna négyszáz
 7   1, 333|        szeretünk, az új évszázad ránk szakadó homálya elõtt…~Szabadság
 8   1, 347|         nemsokára hálával gondol ránk: az õ felébresztõire…~Szabadság
 9   1, 358|       mesékért nem haragszik meg ránk senki sem…~…Jób idejében
10   1, 363|          akart írni. Hatni akart ránk a leg­közelebbi vonatkozású
11   1, 402|        is egy esetben. Másodszor ránk ütöttek a rendõrök, felírták
12   1, 402|     trógeréig mindannyiunkra úgy ránk sózták éjjeli csendzavarásért
13   1, 599|         vagy csók adja: mindegy. Ránk borul a köd. Haladunk tudat,
14   2, 2  |   viharágyút a butaság, sötétség ránk tornyosuló felhõi ellen.~
15   2, 42 |    magyar közélet hideglelõseit, ránk szabadítani azokat, kiktõl
16   2, 58 |       hiszem, hogy ez a mostani, ránk szakadni készülõ reakció
17   2, 80 |       katzenjammer kínjait küldi ránk az õsz. Az õsz, a szép,
18   2, 90 | felettünk… E pillanatban, hacsak ránk nem szakad a csodák világa,
19   2, 197|      HÉTRÕL~Olyan idõk szakadtak ránk, hogy ma már mindannyian
20   2, 271|    bemutatni. Bocsánatot kérünk, ránk nézve nem nagyon sürgõs,
21   2, 284|    Szinte idegenszerûleg hat már ránk a sok modern fércmunka után
22 Pot, 6  |          pedig csak úgy zúdulnak ránk a kellemetlen csodák.~Elõször
23   3, 124|       idõkrõl, véletlenül maradt ránk. Minden új reform szabadságot
24   4, 63 |         Édes verõfényt sugárzott ránk, és meggyõzött bennünket
25   4, 68 |      Olyan teljes reakció szakad ránk, amilyenrõl rémálmainkban
26   4, 109|         Jancu megdöbbenve nézett ránk. Én folytattam:~- A kultúrnépek
27   4, 193|       vagy tûrjük, hogy lövessen ránk Lobkowitz, vagy megyünk
28   5, 4  |   szeretetre…~…Ház, hol nem hull ránk megvetés és átok,~Istenem,
29   5, 8  |       lesz akkor egyáltalában mi ránk férfi-írókra?~- Mi is föl
30   5, 12 |     életet. Igaz, hogy rövidesen ránk kerül a sor, de hát addig,
31   5, 32 |     fényre lobban!~Óh életünknek ránk mosolygó erős párja!~Óh,
32   5, 51 |         fotográfia keretébõl néz ránk. Itt van egy-két harctéri
33   6, 72 |          reservatio-val ruházták ránk a civilizálás jogát. De
34   7, 4  |      nagy, nehéz fájdalom szakad ránk. Kicsinységünkre gondolunk,
35   7, 200| Szófiával. Sok minden fog persze ránk ragadni. Egy szellemes magyar
36   9, 71 |       Politikában, társadalomban ránk­szabadult az a balkáninál
37   9, 164|         a német Michel fogta ezt ránk, mint mi akarnók elhitetni.)
38   9, 176|           sírva vagy kacagva néz ránk: ilyen bolond változás is
39  10, 2  |         darab eget támaszt, hogy ránk ne szakadjon. Különben az
40  10, 21 |          minden sorából gúnyosan ránk hunyorít, egyike a legfölségesebb
41  10, 46 |     haragos kritikusa nemrégiben ránk fogta, a Nyugat íróira[,]
42  11, 10 |    érdeklõdnek: hogyan is hatnak ránk a honi hírek, mivel honi