1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2102
Kötet, Rész
1 1, 1 | merész gondolatokban.~És én minden érzést, minden gondolatot
2 1, 1 | úgy lenne, Gretchen? Akkor én vagyok a világ legnyomorultabb
3 1, 1 | mindjárt ki fog derülni.~Én bízom a melegben, a hõben,
4 1, 1 | leghatalmasabb erejében.~Én bízom a te szerelmed mindenhatóságában.~
5 1, 1 | kelnek a nap hevétõl, az én szívem ne szeretne újra?~
6 1, 1 | vagy, te vagy biztosan; én életem teszem rá; hogy te
7 1, 2 | télen a falusi élet.~Az én kedves barátaim, kik egy
8 1, 2 | békésen fognak elintézõdni, és én jobban fogok vigyázni magamra.~
9 1, 2 | neki kenyeres pajtása volt.~Én ezt az állítást kissé valószínûtlennek
10 1, 2 | szezon elsõ bálja, melyen én is részt vettem volna, ha
11 1, 2 | utamban a mezõtúri állomáson én is vettem egy „népies irodalmi
12 1, 2 | Azt mondja, hogy:~Lám, én a rózsámat igazán szeretem:~
13 1, 3 | mindent tagadnak.~Ha mármost én elég merész volnék felvetni
14 1, 3 | tárgyat”. Szoktam ugyan én is megfigyelni, de a részletek
15 1, 3 | nálam könnyen elmosódnak: Én részletezés helyett gondolkozni
16 1, 3 | értett.~Ez utóbbit hiszem én inkább, s hiszem azt, hogy
17 1, 4 | is megcáfoltál, melyeket én nem állítottam, s olyanokat
18 1, 4 | állítasz, védesz, melyeket én meg sem támadtam.~Elõre
19 1, 4 | Elõre kijelentem, hogy én itt, ez alkalommal részletesen
20 1, 4 | neked ott fenn Pesten, de az én borzas hajam szinte csábítja
21 1, 4 | egyhangú felelete.~Nos, én meg akarom magam kímélni
22 1, 4 | író közötti különbséget.~Én megkönnyezem Margit haldoklási
23 1, 4 | fehérlelkû ideálját…~Óh nem, én nem a romantikát sirattam
24 1, 4 | bebeszélni nem lehet.~Szeretnék én errõl bõvebben is beszélni,
25 1, 4 | vitának gyújtóanyagot adni.~Én írtam egy rövidke tárcát:
26 1, 4 | szívvel nem használhatjuk.~Én keresni fogom a módot, s
27 1, 6 | hihettem, hogy amint az én szívemet megvérezte az az
28 1, 6 | keresõ érzések csatáinak. Az én verseim még csak keresik
29 1, 7 | szavalatával nagy sikert ért el - én is részletesebben beszélek
30 1, 8 | természet csendje néha-néha az én szívemben is nyugalmat teremt,
31 1, 8 | karcsú fogalmazót.~Látja, én, bevallom, álmadoztam. Eszembe
32 1, 8 | Mosolyog? Bocsásson meg, de én sajnálom magát! … Miért
33 1, 8 | Százszor boldogtalanabb, mint én, mert nem vallja be, hogy
34 1, 8 | hogy érzi, éppen úgy, mint én azt a tehetetlen fájdalmat,
35 1, 8 | legerõsebb vigasztaló: az „Én” büszke öntudata!…~Hiszen
36 1, 8 | igazad van. A te szíved s az én szívem is örökös árvaságra
37 1, 9 | néptanító Gácsországban, hanem én 48 óráig néztem messze a
38 1, 10 | drága, szerető szavak.~És az én szívem elkezdett sebesebben
39 1, 10 | álmok helyén megjelentem én.~Keserûen igaz: én jelentem
40 1, 10 | megjelentem én.~Keserûen igaz: én jelentem meg.~Én, akit az
41 1, 10 | Keserûen igaz: én jelentem meg.~Én, akit az élet egy végzetes
42 1, 10 | érzelmek ragyogó ideálja, s én… én egy szebb életnek ide
43 1, 10 | érzelmek ragyogó ideálja, s én… én egy szebb életnek ide maradt
44 1, 10 | hétköznapi ember.~Ismerem én a bûvös-bájos leányálmokat.
45 1, 10 | a maga tiszta álmai közt én, aki az éjszakának, szomorú
46 1, 10 | imádója lettem. Nem hiszek én a felkelõ napban; nekem
47 1, 10 | tapadó szerelme.~De valaha én is hittem: a szerelem szép
48 1, 10 | szép világát általéltem én is.~Nem tette, nem tehette
49 1, 10 | melyen sírfeliratképpen az én életem történetének végsõ
50 1, 10 | lemondó érzés-sereg az én szívemnek.~Nézem a maga
51 1, 10 | úgy sem tudnám kire?~Ez az én életem átka: az örökös lemondás
52 1, 10 | feledjen! Jusson eszébe az én életem siralmas morálja:
53 1, 11 | zokogni láttam, valakit, akit én legjobban szeretek. Mit
54 1, 11 | hideg, csípős levegő, és én úgy éreztem, mintha szívemre,
55 1, 11 | hivatása, és ez a mi sorsunk. - Én vártam az első dér lehulltát
56 1, 11 | a szívnek nem árt a dér.~Én csak csúnya önzésből akartam
57 1, 12 | Meg lehet vallani, hogy én voltam az, ez emlékező sorok
58 1, 14 | kérdi tőle valaki.~- Igazán én nem szoktam - vágja ki őszinte
59 1, 17 | Lehet, nem úgy van, mint én látom, hogy a szív már nem
60 1, 19 | szeretném sírva bevallani, hogy én nyomorult, beteg ember vagyok.~
61 1, 19 | világbolondító álarcoskodás…~Mert én beteg, nagyon beteg vagyok.~
62 1, 19 | nyomorult emberen.~Mert beteg az én szívem, beteg az én lelkem.~
63 1, 19 | beteg az én szívem, beteg az én lelkem.~Nem érzem a bor
64 1, 21 | önökkel szemben lojális lenni. Én meghalok - folytatta tovább
65 1, 22 | távozásáról.~- Nem mennék én el innen, de hát túlságosan
66 1, 22 | virágot sem adnak.~Pedig én jó ember vagyok, s a virágot
67 1, 25 | 25. AZ ÉN LAKÓTÁRSAM~Abban a szerencsés
68 1, 25 | is van lakótársam. Eddig én voltam másnak a lakótársa.
69 1, 25 | lakótársamé.~Így jutottam én lakótárshoz.~A lakótársamat
70 1, 25 | két kórista hozta haza az én lakótársamat. Kabát nem
71 1, 25 | hitte a szerencsétlen, hogy én vagyok a gyámja, s most
72 1, 25 | saroglyán hozták haza az én kedves kollégámat. A szoba
73 1, 25 | feltámadás. A végén ráesett az én ágyamra, s úgy aludt - engem
74 1, 25 | hogy hol az õ fáklyája?~Én barátságosan hasba rúgtam,
75 1, 27 | ügyben fordult 1795. dec. 31-én Debrecen város tanácsához;
76 1, 27 | sem késõbb, 1796. aug. 22-én nem zárkózott el a társulat
77 1, 27 | Debrecenbe küldje.~1798. jún. 19-én, Zsibón kelt levelében fordul
78 1, 27 | már 1798. augusztus hó 11-én elkezdette a játszást, s
79 1, 29 | olyan üde, olyan fiatal.~Én látom, hogy szemében egy
80 1, 30 | örök törvényei, akkor az én felöltõm eltûnésének összefüggésben
81 1, 30 | gyanúm jogos?!…~Elgondolni az én szolid, jámbor felöltõmet
82 1, 35 | fiúk mintaképe vagy - és én mégis fájdalommal tudatlak,
83 1, 35 | Nem az akarat a vezetõjük, én azt hiszem: a végzet. Eltaszítasz-e
84 1, 35 | gyûlölni egymást nem lehet - és én ebben bízom… Máskülönben
85 1, 35 | ez teszi lehetõvé, hogy én vagyok és filozofálok.~Cogito,
86 1, 35 | olyan a világ, amilyennek én tartom, s az én igazamból,
87 1, 35 | amilyennek én tartom, s az én igazamból, elveimbõl, észleleteimbõl
88 1, 35 | nagy része nem filozofál. Én nem tudom ezt elgondolni,
89 1, 35 | vonás eddig hiányzott az én világom rajzából, de pótoltam
90 1, 35 | absztrakciót.~Te nem szereted, s én is könnyebben értetem meg
91 1, 35 | Lehet, hogy az utolsó órában én is megszûnöm filozofálni,
92 1, 40 | õrjöngõnek tartanak, de ismerek én egy lángelmét, mely ilyen
93 1, 40 | lélekbõl ajánlom önöknek az én igénytelen, néhány soros,
94 1, 45 | jár. Aztán milyen sport! Én magam is el vagyok ragadtatva,
95 1, 45 | korcsolyapályára gondolok, pedig én úgy érzem magam a jégen,
96 1, 45 | ordináré hasonlatokban - én nagyon sok hasonlatosságot
97 1, 51 | a nyilatkozattal végzem én is reflexióimat, s ajánlom
98 1, 52 | parancsolja megvallani, hogy én kézzel-lábbal tiltakoztam
99 1, 52 | számot adni. Valószínűleg én magam sem tudok egy rossz
100 1, 56 | hidegen viselkedett - az én véleményemnek ad igazat.~
101 1, 56 | zseniális kezdõ: Thury Zoltán.~Én a magam részérõl ezt a címet
102 1, 57 | válaszolt a nagy férfiú. - Én ellenzéki voltam mindég.~*~
103 1, 66 | premierje 1899. febr. 5-én)~Újlaki Antal neve egyike
104 1, 74 | premierje 1899. február 14-én)~A híres Gyurkovics leányok
105 1, 77 | Megmondják nyíltan: Vedd meg az én portékámat; adok vele 2000-
106 1, 78 | hír jelent meg. A cikket én írtam. Megírásával engem
107 1, 78 | hogy a kérdéses cikkel én csak a színésznõ felett
108 1, 82 | kérdésemre is válaszoltak volna, én magam is ezer örömmel munkálkodnék
109 1, 83 | mikor semmi helye nincs.~Én tehát most őszinte leszek,
110 1, 83 | csak voltak, nincsenek.~Én csak éjfélig emlékezem reájuk,
111 1, 83 | bájosak.~Eddig emlékezem én.~Az éjfél után történtekbõl
112 1, 83 | volt az a bohém este, pedig én csak éjfélig emlékszem reá…~
113 1, 89 | OPERAELÕADÁSOK~Tegyük fel, hogy én Komjáthy János vagyok. Akkor
114 1, 89 | Komjáthy János vagyok. Akkor én így gondolkoznék:~- Igaz
115 1, 89 | zenekedvelõ közönséget!~De vajon én, az én operaelõadásaimmal
116 1, 89 | közönséget!~De vajon én, az én operaelõadásaimmal jól szolgálom-e
117 1, 89 | vajon okulna-e abból az én majdnem zeneanalfabéta közönségem?
118 1, 89 | De hát mit is csináljak én már most?~Felvilágosítom
119 1, 89 | az igényeit nem tudom az én gyenge elõadásaimmal kielégíteni.
120 1, 89 | gondolkoznék és így tennék én, feltéve, ha Komjáthy János
121 1, 91 | így írja le tudósítónk:~Én. Bandi vagyok. Debreceni
122 1, 91 | beszélni, dicsõ vad!~Õ. Én azt sem tudom, hogy vagyok-e?
123 1, 91 | Kutyahúsért akarok menni.~Én. Mit akar Ön a kutyahússal?~
124 1, 91 | lapok fõvárosi tudósítóit.~Én. Mit tart Ön a helyi lapok
125 1, 91 | õk vadítják el az embert.~Én. Hát Ön nem volt mindig
126 1, 91 | csak mióta õk felfedeztek.~Én. Mért rejtõzött Ön el az
127 1, 91 | lapokba bele ne kerüljek.~Én. És mégis belekerült?~Õ.
128 1, 91 | Hogyha tudja, miért kérdezi?~Én. Miután Önt a lapok felfedezték,
129 1, 91 | hatóságok is megfeledkeztek”.~Én. Önrõl tárcát is írtak.~
130 1, 91 | Õ. Megesik az mással is.~Én. Mit tart Ön a modern hírlapirodalomról?~
131 1, 91 | hírlapirodalomról?~Õ. Semmit.~Én. És mit tart Ön énrólam?~
132 1, 91 | modern hírlapirodalomról.~Én. Ön nem látszik mûvelt embernek.~
133 1, 91 | mûvelt embernek.~Õ. Kérem, én vad vagyok.~Én. Megengedi,
134 1, 91 | Õ. Kérem, én vad vagyok.~Én. Megengedi, hogy máskor
135 1, 91 | lapokat ne hozzon magával.~Én. Van Önnek még valami más
136 1, 91 | fedeztek fel az újságírók.~Én. Üdv legyen Önnel!~Õ. De
137 1, 102| krónikája az elsõ, s az én kritikámnak nagyon kevés
138 1, 103| egyedüli faktornak mondanák, én nem, mert én rossznyelvû
139 1, 103| faktornak mondanák, én nem, mert én rossznyelvû ember nem vagyok.~
140 1, 103| vitatkozhatnak rajta, de én végtelen önhittséggel hízelgek
141 1, 110| ünnepe lenne a mai nap!…~…És én hiszek. Az én szívem átfogja
142 1, 110| nap!…~…És én hiszek. Az én szívem átfogja a nagy ünnep
143 1, 110| feltámadást jelent!…~…Ez az én hitem, ez az én vigasztalásom
144 1, 110| Ez az én hitem, ez az én vigasztalásom a feltámadás
145 1, 111| premierje 1899. április 7-én)~Nagyon olcsón juthatott
146 1, 112| táborra oszlik.~Ez volt az én hitem is még akkor, mikor
147 1, 115| ezt a terhet mégis, mint én. Csengõ-bongó, olykor pikáns,
148 1, 115| asszonyok s lányok poétája. Míg én?… Jobb nem emlegetni. Minden
149 1, 115| komolyan, miért is írok én komoly verseket?… No, de
150 1, 115| térjünk hát a tárgyra.~Ez az én poéta barátom írt egy nagyon
151 1, 115| dolog nemigen van most - az én tervem volt. Persze nem
152 1, 115| színpadon adják elé. Lásd, én sem készülök színpadra az
153 1, 115| sem készülök színpadra az én színész-históriáimmal.~De
154 1, 120| legokosabb konzervativizmus!~Az én szecesszióm a haladás harca -
155 1, 122| szerelem is a múlté.~Óh, én már kezdem hinni, hogy a
156 1, 122| Elhitetted velem, hogy valaha még én is szerelmes voltam!~Debreczen
157 1, 123| szokás. Hát nem is állok én elõ a szellem[i] arisztokráciával.
158 1, 123| tartom kijelenteni, hogy ezt én általánosságba[n] mondom,
159 1, 123| ez a legfontosabb! Ez az én rövid válaszom a nagyságos
160 1, 126| hála Istennek, vége van.~Én a magam részérõl nem érzem
161 1, 128| búcsúelőadásokat láttam én már.~Mikor egy-egy szezon
162 1, 129| hölgyeknek engedje át.~Az én úriemberemnek persze több
163 1, 129| snájdig gavallérosságnak, de én, ki már annyiszor helyeztem
164 1, 130| szabad védelmükre kelni.~És én mégis azt teszem.~Nincs
165 1, 130| mértéket vesz a szabója.~Én sem ítélem el a közönséget,
166 1, 131| filozofál. Hogy is jutottam én pénzhez? Én a fõispántól
167 1, 131| is jutottam én pénzhez? Én a fõispántól kaptam, a fõispán
168 1, 131| mint becsületes emberek, én szintén becsületes ember
169 1, 135| nézi a szakadó záport az én édesapám. Mert a vetés nagyon
170 1, 142| táncoló korunkban?… Óh, én nem vetek követ reád, pihenni
171 1, 142| igazság gyõzött!… Az igazság… Én úgy érzem, nincs igazság
172 1, 146| botlásuk legyen most az én mentségem is.~Amilyen szeszélyes
173 1, 149| a „Dobos”-ban. Július 1-én kezdi meg a Bikában Angelotti
174 1, 152| vadborsótól lefogott búzát, s én, ki szeretem egy kissé a
175 1, 158| HÉTRŐL~„Még egy merénylet, s én mentve vagyok” - vélekedhetik
176 1, 171| hogy németül gargyogtak… Az én vendégem meglepett arcot
177 1, 171| részén német a szöveg.~Az én vendégem panaszkodni kezdett,
178 1, 171| tisztesség mellett. Tudja Isten, én hallgattam volna.~De ha
179 1, 171| lett volna elámítani az én lelkes vendégemet, de lelkiismeretem
180 1, 171| hanyatlást?… Így gondolkozik az én csalódott erdélyi vendégem
181 1, 172| kérdeztél meg, pedig nagy az én hatalmam. Én vagyok az élet
182 1, 172| pedig nagy az én hatalmam. Én vagyok az élet és valóság,
183 1, 172| vagyok az élet és valóság, én vagyok az álmok pusztítója…~…
184 1, 172| Azt hiszed, a mámor nem az én karomba fog dobni?… Nem
185 1, 172| Nem fogsz feledni, csak ha én akarom. Sorsod hozzám van
186 1, 176| véletlenségből rendeltetett, hogy én is létezzek. Bizonyosan
187 1, 176| a napsugár-szatírok az én végzetem.~És ez a végzet
188 1, 176| szívem közepéig…~Daloltam én is az ifjúság himnuszát.
189 1, 176| minden kedvet a szívbõl, én érezni kezdem a tavasz melegét. -
190 1, 176| leányszív szerelme csupán. De én érzem, mint törik meg a
191 1, 178| Shakespeare-repertoárt, én nem hiszem, hogy valamennyire
192 1, 193| premierje 1899. november 24-én)~A híres, a vitás, a sokszerzõjû,
193 1, 194| Úgy hozta a sorsom, hogy én, ki arra sohse vágytam,
194 1, 194| penzionátus öregúr - de én méltánylom a mások illúzióit,
195 1, 194| miért dicsekedjünk el vele?…~Én is szeretem a kulisszák
196 1, 194| kritikus…~T. Halmy Margit az én legelsõ kedvencem. A nagy
197 1, 194| jellemzi…~…Õk voltak négyen az én kedvenceim. Lehet, hogy
198 1, 197| 197. AZ ÉN KÖNYVPIACOM~Egész véletlenségbõl
199 1, 197| ember figyelemmel, lévén az én szülõföldemnek a 90-iki
200 1, 197| ösztöndíj alapítása céljából, de én Istenem, nem születhetik
201 1, 197| Kolozsváron!…~Ebbõl látszik, hogy én nem tartozom az elégedetlen
202 1, 197| alanyi költõk közé. „Az én aratásom egy marék virág” -
203 1, 197| marad. Barátaim unszoltak, s én - az vessen követ reám,
204 1, 197| kevés szerencsém volt. Az én marék virágaim nem kellettek,
205 1, 197| és melankolista - szóltam én, és szívem nagyot dobbant.~-
206 1, 197| ismerõsöm azt gondolta, hogy én pénzért akarom adni a könyvet.~
207 1, 197| tõlem könyvet. Most már én vagyok idealista, õ pedig
208 1, 198| Él még Follinusz, ír õ az én számomra eredeti darabot.
209 1, 199| abszinttel. Azután õk kínáltak, én ittam. Bizonyosan sokáig
210 1, 199| lesz ragyás.~Egek! Hisz én akkor sohse leszek részeg!…
211 1, 199| fel egyikük önfeledten. És én azóta mindig iszom, mindig
212 1, 199| erõsen agitálnak egy, az én részemre felállítandó titkári
213 1, 202| erkölcstelen darabok iránt…~…Én legalább így vélekedem.
214 1, 209| ha jártam is Sákádáton. Én mágyár cigány vágyok, téglát
215 1, 209| is loptám! Hát úgy nízek én ki?…~Az elnök megkérdi: -
216 1, 210| ma téged?… Hát oka vagyok én valaminek?…~A mama (gúnyosan)
217 1, 210| udvaroltam annak a mamlasznak!… Én nem tehetek semmirõl! Mit
218 1, 217| kerestek, meg nem találjátok! Én rejtettem el, én húztam
219 1, 217| találjátok! Én rejtettem el, én húztam rá a földet, mert
220 1, 218| mennykõcsapás kellene bele.~Én azok közül a korszakos tévhitek
221 1, 219| tartozik ez a közönségre? Az én házamban azt teszem, ami
222 1, 220| lelkem aranyfátyoloddal~Én bálványom, te szent Romantika!…~
223 1, 220| de szamárság is volna. Az én Dulcineám is kancsal talány,
224 1, 220| Dulcineám is kancsal talány, s én mégis ragyogó szempárról,
225 1, 220| egészség és pénz dolga. Ha én olyan vastag, erõs ember
226 1, 220| melybe - mint majoreszkó - én ülhetnék be: most lehetnék
227 1, 220| csalnak, ha szeretnek…”~És én eldobám a könyvet~S lábaihoz
228 1, 223| számát szaporítom sajnos én is, kik rövid sorokban próbálják
229 1, 225| hasábain kalandoztam máma. Az én szánandó kis franciaságommal
230 1, 225| merész Prévost mesternek…~Ha én idegen magasságot látok:
231 1, 232| a gondolaton, hogy mert én máma három üveg pezsgõtõl
232 1, 232| gabonapálinkától butultam el: az én egyik kedves unokámnak az
233 1, 232| elítélik tíz esztendõre. Én akkor már régen meghaltam,
234 1, 237| kálvária. Meg akarod járni?… Én megjártam, de nem érdemes.
235 1, 238| tudni, kit átkozzak, hogy én nem úgy teremtõdtem, mint
236 1, 238| zajongó, forradalmi világban én volnék az a békés, közönyös
237 1, 238| ennél boldogabb dolog?… Én nem tudok.~Mi közöm nekem
238 1, 238| nem irigységbõl szidom-e én azokat, akik a kuplékat
239 1, 238| tragédiáknál?…~Miért gyûlölöm én az orfeumokat, holott ezek
240 1, 238| kereszt volt, mióta élhetünk. Én kálvinista vagyok, de a
241 1, 238| élet… Hajh, régen éltem én már. Elfásul a szív lassan-lassan.
242 1, 240| Hangulat, hangulat… Az én kedves, halott poétám, ott
243 1, 240| lesz! Sokszor mosolyogtam én már erre a mondásra, de
244 1, 241| leányt a haldokló lovaggal…~Én óhajtom, hogy a köteles
245 1, 243| szemeimmel nem láthatlak. Hja, én nem lehetek otthon… Én már
246 1, 243| én nem lehetek otthon… Én már régen voltam szépreményû
247 1, 243| mertél vallani… Huj, ha én is így lettem volna annak
248 1, 243| választja el a nevetségestõl… Én szegény fejem, olyan komolyan
249 1, 243| cseppnyi önzés is szól belõlem. Én már alaposan kijátszott
250 1, 243| egészet…~…Hogy vagy fiú?… Én a régi kopott reporter vagyok.
251 1, 243| egymást: a világ engem vagy én a világot?…~Most megint
252 1, 243| írok akkor?… Ezt nem tudom én! De úgy látszik, addig írok,
253 1, 244| elfoglalnak.~- Legalább az én cukrászdám esnék a határvonalba -
254 1, 245| szörnyen megrémült. A közönség: én és még öten a népbõl zúgolódni
255 1, 250| ne csodálkozzatok, hogy én - aki tiszta voltam, most
256 1, 250| feketére!” Ne ítéljetek el, nem én vagyok oka, ha bûnös is
257 1, 256| Ha úgy fogják meg, mint én, ki számítok arra, hogy
258 1, 257| Különösen, ha útjában vannak.~Én nem látok különbséget a
259 1, 258| A járás igen jól esik, s én ezerszeresen lekötelezettnek
260 1, 258| jóságukat viszonozni!…~Míg én elmerengek, szembe jön egy
261 1, 258| másik vonat. Nekirohan az én vonatomnak.~Én kiesem. Belebotlom
262 1, 258| Nekirohan az én vonatomnak.~Én kiesem. Belebotlom az egyik
263 1, 258| nélkül soha…~Mi maradt hát az én számomra?… A tolószék és
264 1, 261| Tulajdonképpen a világon én vagyok a legkárosabb ember.
265 1, 261| rászorult a hideg zuhanyra, hát én is megbolondulok. Ördög
266 1, 262| úr tudja, mit beszéljen.~Én jártam már holt oláh-vidéken.
267 1, 263| nem alkusznak. Agyukban az én rögeszméjére rakdossák könyörtelenül,
268 1, 265| is katonatiszt volt. Az én szép leányom is ilyen véget
269 1, 265| amiért érdemes - meghalni…~Én a nyakam teszem rá, hogy
270 1, 265| tragédiát…~Még valamit. Az az én kislányom, ott a Meszes
271 1, 267| írásban - nem mindenki szeret.~Én, kisasszony, sem õszinte,
272 1, 267| Bocsánat hát kisasszony, de én ezután is csak általában
273 1, 268| Abban a színházban, melyben én akkoriban valósággal laktam,
274 1, 270| sokáig késett. Augusztus 25-én, öt nappal az egyetem megnyitása
275 1, 272| Egyik ilyen alkalommal én vettem ki kezébõl a gyilkos
276 1, 272| hogy hónapokon keresztül én osztottam meg vele szerény
277 1, 272| sziget, 1900. augusztus 27-én.~Kiváló tisztelettel~Sárosi
278 1, 273| 273. NEMZETI PÁRT~Igen, én már ismerem az egyetemi
279 1, 273| magyar napilapokban.~Megértem én a párizsi kudarc okát is.
280 1, 275| generalisszimusz 1902. augusztus hó 14.-én délben fog Kínába érkezni.
281 1, 276| õszi dalok poétáira lám én nem haragszom. Igazak õk
282 1, 276| az elmúlásban mutat.~Az én szememben nincs bûn, csak
283 1, 277| voltam, de mentsen az, hogy én látom a gyalázatos aknamunkát.
284 1, 277| a gyalázatos aknamunkát. Én is keresztyén ember vagyok,
285 1, 282| Geist-istálló.~- Istálló? Én nem azt értettem, hanem
286 1, 282| méla akkorddal búcsúzom én is a nagyváradi sportnapoktól.
287 1, 283| társulatával folyó hó 25-én, azaz kedden este 8 órakor
288 1, 293| gimnazistát, aki március 15-én a 119 Ábrányi-óda valamelyikét
289 1, 294| talán:~- Hölgyeim és uraim, én eddig nagy csalódásban éltem.
290 1, 294| primadonna. A betû nem betû. S én nem vagyok én. Így kell
291 1, 294| nem betû. S én nem vagyok én. Így kell lenni…~Én erre
292 1, 294| vagyok én. Így kell lenni…~Én erre nem is most jöttem
293 1, 294| kimondani. Ezért is nem vagyok én én…~Hát ilyen régi igazság
294 1, 294| Ezért is nem vagyok én én…~Hát ilyen régi igazság
295 1, 294| régi igazság a színházé is. Én ismerem, más is ismeri.
296 1, 294| primadonna. A betû, nem betû. S én nem vagyok - én…~Mert olvasták
297 1, 294| betû. S én nem vagyok - én…~Mert olvasták önök is a
298 1, 294| fejedelem.~- A sah nem sah. Én nem vagyok én.~Ha én a sahnak
299 1, 294| sah nem sah. Én nem vagyok én.~Ha én a sahnak lennék:
300 1, 294| sah. Én nem vagyok én.~Ha én a sahnak lennék: õszinte
301 1, 294| vagytok olyan barmok, mint én hittem. Ismeritek, mûvelitek
302 1, 294| dicsérni bennünket a sah úrnak…~Én pedig csak annyit tudok:~-
303 1, 299| elmaradt tósztról szólók én hát. Nem mondták el e tósztot
304 1, 299| aki dicséretet?~Elmondtam én már máskor, más helyütt,
305 1, 299| hogy így végképp elmarad. Én - aki a fajtámat ismerem,
306 1, 301| mindazt nélkülözi, amivel én a tegnapi közleményt megírtam.
307 1, 302| premierje 1900. október 19-én)~A türelmetlen közönség
308 1, 307| uraim, hogy ez alkalommal az én fajomról szólok. Mert meg
309 1, 307| meg kell vallanom, hogy én is az vagyok.~Erre a pályára
310 1, 307| maradva.~Hiszen, kérem, tudom én azt, hogy mi a fokozott
311 1, 307| takarékosabbak lettek volna, most én is magas cipõsarkam, gumi
312 1, 308| valahol mélyen - így beszélik… Én látom a ködöt, s gyenge
313 1, 308| És hallom azért, mert én újra bízom az emberi lélek
314 1, 308| környékeztek világosult lelkek. Én a reformációban nem új vallások
315 1, 309| maradnia.~…De mit beszélem én ezt Gábel Jakabnak, akinek
316 1, 316| is, oda is. De nem megyek én máshova. Jobb nekem itt,
317 1, 317| még egy egész csapat…~…És én gondolkodtam rajta: miért
318 1, 319| szerkesztőhöz -~Kedves Szerkesztõm,~Én ugyan megjártam. Olyan helyrõl
319 1, 319| s aki elég jól ismeri az én vélekedéseimet egynémely
320 1, 319| kedves szerkesztõm.~Hisz én szívesen elviselném ezt
321 1, 319| báróságában. És még valamit. Én hiszem, hogy a házassághír
322 1, 321| mint másutt. Ott, ahol én elõször láttam, nem elõzte
323 1, 328| maradjon egy percig sem az én egyházmegyémben!…~…Most
324 1, 329| Szinte szánakozva néztem az én naivan lelkes barátomat.~-
325 1, 344| élet minden gyönyörûsége. Én megígérem neked ezeket a
326 1, 344| ezeket a gyönyörûségeket. Én vagyok a szerelmes, könnyelmû,
327 1, 346| csodaszép legendáit. Biz’ én errõl az egyrõl keveset
328 1, 346| pedig szent.~Így gondoltam én ki az Antal legendáját.~
329 1, 346| túlságosan legenda ízû ez az én legendám. Hiszen nagy egyházi
330 1, 347| Száz megkínozása az én-nek. Én: ez a címe a kötetnek is.
331 1, 347| kötetnek is. Így leírva: „Én”. A vastag idézõjelek szinte
332 1, 347| keserves sorsa van minden „én”-nek. Hajh, hajh, de össze
333 1, 347| idézõjelei!… Még ha erõs is az én. A század leggigászibb „
334 1, 347| A század leggigászibb „én”-e, a Nietzschéé is rommá
335 1, 347| Nietzschéé is rommá omlott. Az „én”-re mindig rossz viharok
336 1, 347| rossz viharok jártak…~Az „én”: harc mindenkivel, maga
337 1, 347| éppenséggel nem a hatalmas „én”. Hanem egy nagy lelki aberráció.
338 1, 347| könyve minden, csak nem „én”. Egy becsületes szív gyötrõdése,
339 1, 347| megrögzítése… Minden lehet… De nem „én”, nem új, nem igaz, nem
340 1, 347| Homonnai Albertnek, akit én most nagyon-nagyon sajnálok,
341 1, 347| hogy találja meg a maga „én”-jét. Nem a tragikus, nagy „
342 1, 347| jét. Nem a tragikus, nagy „én”-jét, hanem azt, amely leszámolva
343 1, 364| tolakodását tûrtem. Ha az én kényelmesebb zugom felé
344 1, 364| kényelmesebb zugom felé indult, én távoztam. Hadd ocsmánykodjék
345 1, 364| szennyet, a solifuga, akit én - sajna - ismerek - átkiáltok:
346 1, 366| nõegyletnek, hogy egy március 9-én rendezendõ hangversenyre
347 1, 371| lelkész szül. 1814. június 19-én,~meghalt 1901. március 10.~
348 1, 382| elírt témájú ember volnék én most. És vigasztalhatlan
349 1, 382| vigasztalhatlan szomorú is, ha ezt az én témámat nem éppen az írta
350 1, 382| Tamás…~Sejtik ugye, hogy az én témám a Küryádák volt, legékesebb
351 1, 382| Kóbor Tamás nézi, s ahogy én nézem igen régen már.~Valóban
352 1, 382| ámítás, tartalma az üresség…~Én édes Istenem, miért tartózkodjunk
353 1, 382| Tamásnak köszönöm. Õ az én elírt témámmal elmélkedhetett
354 1, 382| többet ér-e a káromkodásnál?… Én nem hiszem. Írjuk és egymás
355 1, 383| csak addig létezik, amíg én… Ha én meghaltam, elmúlt
356 1, 383| addig létezik, amíg én… Ha én meghaltam, elmúlt a világ.
357 1, 383| világ. Hiszen a világot én teremtettem meg. Az öreg
358 1, 383| hátrahagyott világok, a sok ezernyi én mint vélekednek most már
359 1, 384| Hajh, hajh, csak mehetnék én is fel vasárnapra Budapestre!…~-
360 1, 384| Hát hogy menjek én most oda, mikor ott van
361 1, 396| szavazócédulával.~- Már én csak a hivatalos listával,
362 1, 402| jövõ, szerelmes ifja. És én azt se venném szívesen,
363 1, 402| felzavarnának. Már bocsásson meg az én szerelmes ifjam, de van
364 1, 422| foglalkozni.~Ez a kis bevezetés az én Artúr barátom szerelmi históriájához
365 1, 422| többiek orvosért szaladtak, én meg visszanyargaltam a vendéglõbe,
366 1, 422| hagyott Magyari Imrénél is az én Artúr barátom.~Az orvosok
367 1, 430| szállítják, hol f. é. október 15-én fogják leleplezni.~Irigylem
368 1, 436| Ne értsen félre senki. Én nem akarok Komjáthy ellen
369 1, 436| nincs is reá semmi szükség. Én színházi kérdésekben már
370 1, 436| majd máskor határoznak.~Én, aki erõsen hiszek elsõ
371 1, 436| szigeti útja sem, melyet én egyszerûen egy szépen kigondolt
372 1, 446| Uraim, most imádkoztunk. Én nem szeretem nótában sem
373 1, 457| Látják az urak, megmondtam én ezt elõre. De az urak azt
374 1, 467| aszongya:~…Vén asszony már az én Ilkám~ Az én Ilkám~Bocskor
375 1, 467| asszony már az én Ilkám~ Az én Ilkám~Bocskor lett a legénycsizmám~
376 1, 472| egybekötve e hó végén, 31-én este 8 órakor tartandó áldomásra.~
377 1, 479| Avval vádoltatott meg az én barátom egynémely cikkért,
378 1, 479| igazságot. Gyújtogat-e igazán az én barátom, a mi barátunk.~
379 1, 479| õket felebarátaikra.~És az én két barátom csendesen, komolyan,
380 1, 479| bizony elfelejtheti az ember.~Én is elfelejtettem volna,
381 1, 497| teremtésben szarvas, csak én. Az egyetlen budapesti alakot,
382 1, 504| Színház premierje 1900. nov. 9-én)~Táncoperett. Atyafiságban
383 1, 511| premierje 1900. november 17-én)~Mi úgy gondoljuk, hogy
384 1, 514| Színház premierje nov. hó 21-én)~Nem szeretnénk sokat írni
385 1, 515| ADATOK A SZÉPSÉGVERSENYHEZ~Az én borbélyom, még csak ma láttam -
386 1, 515| milyen nagy idealista…~Az én borbélyom - megjegyzem -,
387 1, 515| Deésy Alfrédnéra; miért?~Az én borbélyom elszontyorodott.~-
388 1, 515| Nos? - sürgettem.~Az én borbélyom elpirult, lesütötte
389 1, 515| zavartan köszönve elrohant…~Én pedig itt hozom tudtára
390 1, 516| mon ami, s így lehet igaz. Én szeretem, kívánom, azt hiszem,
391 1, 516| is a páholyban ül, ritkán én is. Nézzük egymást, s gondolom:~
392 1, 522| ÉVSZAK~Kedves barátom!~Az én véleményemet kérdi a tegnapi
393 1, 527| premierje 1900. december 7-én. Operett.~Antony Mars és
394 1, 552| premierje 1901. január 17-én)~Antony Mars, az egyik társszerzõ,
395 1, 558| ezt a szép színházat~Nem én építettem, s ez a jó.~Szohner
396 1, 574| tenoristáról szóló novellája. És én ismertem a falumban egy
397 1, 590| mûvészetével sem.~Március 10-én a színházi világítás balesete
398 1, 591| színészcsoporthoz.~- Hát én mondhatom önöknek, uraim -
399 1, 591| válaszolt:~- Na, ahogy én Ausztria színészetét ismerem,
400 1, 591| tisztelettel szólt hozzá:~- Oh, én már ismerem Szarvasi urat.
401 1, 591| Egypár nappal elõbb éppen az én ajánlatomra foglalkozott
402 1, 599| Szerkesztõnk engedelmével én válaszolok kedves levelére.
403 1, 599| válaszolni. Igaza van. Az én verseim keserû hangon beszélnek
404 1, 599| találnak. Szerelemrõl daloltam én is elõször. - Aztán egész
405 1, 599| üzenetek~1. Yda. Várom; én is hiszem.~Szil 1897. február
406 1, 599| könyve, Még egyszer, jan. 15-én jelenik meg, s bizonyára
407 2, 2 | közönségnek van joga elbírálni. Én - ennyit bizton állítok -
408 2, 2 | politikai megalkuvás az oka.~Én tehát meguntam másfél éves
409 2, 4 | lehajtom fejem,~Rád gondolok én, primadonnám~És gondolatban -
410 2, 8 | a jókívánságokat, amiket én e pillanatban attól az olvasómtól
411 2, 9 | Clarisse kisasszony, akitõl én ma verset olvastam egy budapesti
412 2, 10 | majdnem sírva mondta:~- De én meghalok, ha nem játszom
413 2, 12 | íratták.~Ám jön egy válasz:~- Én meg éppen a kereszténység,
414 2, 15 | ifjú német forradalmárokat. Én elnézem sokszor becsületes
415 2, 18 | megható, majdnem poétikus. Én ugyan nem kérek belõle,
416 2, 18 | nem kérek belõle, de ez az én pogányságom. Mindegy. Páduai
417 2, 25 | selymességet, amint magam láttam az én rövidlátó, de mohó-éhes
418 2, 25 | ahhoz sincsen közöm, de én hidegségem oly melegséggel
419 2, 28 | Szociológusok, meg nem tudom én micsodák, töprengjenek tovább
420 2, 29 | termésünket értékesítsük. Én a heti és helyi pályázat
421 2, 35 | polgáraimmal, kiknek élén én mesterkedem, s hogy vannak
422 2, 35 | kongresszusról is lemaradt az én városom. Pedig, hejh, annyira
423 2, 35 | szövetkezni pénzügyileg, mint az én városomnak, egyiknek sem
424 2, 35 | tudhatom, hogy jöhetnek hozzá. Én kiadtam a rendeletet, hogy
425 2, 35 | Hidegen válaszoltam neki:~- Én meg itt nem vagyok hajlandó
426 2, 35 | hogy félig újságíró.~Végül én, akit annyiszor interpellálnak
427 2, 37 | úgy tudnák és látnák, mint én, hogy a legünnepeltebb bécsi
428 2, 37 | deklamálás, amit ezek az én osztrák és német kollégáim
429 2, 37 | akiket itt idegen földön az én szerepkörömben láttam kontárkodni,
430 2, 37 | dühtõl és irigységtõl az én nagyságom mellett elenyészõ
431 2, 37 | kincsnek van õ birtokában az én személyemben. És ha megértette
432 2, 39 | mi ditirambusunkra -, de én még mindig olyan maradtam,
433 2, 45 | ilyen lap is kínálja az én portékámat. Szélsõ határokig
434 2, 49 | váltam meg Nagyváradtól. Az én jó Flórám mondogatta is
435 2, 49 | talán mondanom is, hogy az én jó Flórám gyanúja - hogy
436 2, 49 | bácsi aggódva nézett rám. Én persze, mint jónevelésû
437 2, 49 | tudni? Azért kárpótoltam én magam. Rendes Szidor beszélt
438 2, 49 | beszélt! De nem hiába utáltam én mindig a csúnya orfeumdámákat!
439 2, 58 | indított ellenem. Tehette. Én a becsületem azon is kereshetem,
440 2, 58 | intelligenciára, mint az én isteneimre esküszöm: nem
441 2, 58 | társadalmat. Akkor még az én inkriminált cikkem észrevett
442 2, 58 | reverendás pöröl, pedig én még csak annyit sem mondtam
443 2, 58 | terrorizál a sötétség: ez az én esetem igazsága.~A bíróság
444 2, 58 | igazság hite: a jövõ katonája. Én kicsinységem a jövõért harcolt
445 2, 63 | kellett törnie!…~*~Volnék én a nagyváradi társadalom
446 2, 63 | vezetõ alakja, s volnék én - mondjuk - a szabadelvû
447 2, 63 | választmányi tagja.~Szólnék én egy gyûlésen így:~- Tisztelt
448 2, 63 | nagy banketten is.~Szólnék én így - igen nagy éljenzések
449 2, 63 | opportunus elvek szerint él, s az én igényei szerint cselekszik.
450 2, 71 | szakítsd meg, óh Uram, az én bolyongásomat. Vedd el erõtlen,
451 2, 81 | JELÖLTEK FOTOGRÁFIÁJA~Ha majd én képviselõjelölt leszek,
452 2, 81 | sakter Galíciában, s akit én megtagadtam. Arról a bizonyos
453 2, 81 | intelligens-e valaki vagy sem: én azt csak negatíve tudom
454 2, 81 | azt teszik.~Mondjuk, hogy én már szintén azon boldogok
455 2, 81 | kiugrom…~Hát ez az úr, akinek én sohasem ártottam, mit akar
456 2, 81 | mit akar velem? Hát adtam én okot arra, hogy vállon veregessen?~
457 2, 81 | vállon veregessen?~Mondom: én beláthatatlan idõben leszek
458 2, 85 | büntetést.~Ezt az ítéletet én kihirdettetném minden vásári
459 2, 85 | sorsa, s jobb szeretnék az én jelöltjeim közül néhányat
460 2, 93 | mondás”-okban utazó ember. Én is az lehettem akkor. De
461 2, 93 | bizonyítja ismét, mert az én mondásom nem egészen eredeti,
462 2, 93 | nagyobb tömegekkel van dolga. Én azt hiszem, a választások
463 2, 97 | táborban lévõk még mindig…~- Én - szól egy kávéházi radikális
464 2, 97 | szembeszállni a sötétlelkû Széllel. Én megjósoltam!…~(Mellesleg:
465 2, 97 | rezignációval nyilatkozik:~- Én mosom kezeimet. Nem tehetek
466 2, 98 | markos parasztleány vitte az én Dulcineám és sokak Dulcineájának
467 2, 98 | rózsaboglyáját. Csúnya volt az én tündérem festék nélkül,
468 2, 106| a középkorba. Emlékszem én jól a kis Tükör-bõl. Mert
469 2, 112| joggal mondhatta, hogy „én én vagyok”, mint ötvenhárom
470 2, 112| joggal mondhatta, hogy „én én vagyok”, mint ötvenhárom
471 2, 112| Becstelenek lettünk, mert én loptam és raboltam… A világ
472 2, 113| primadonnánknak, mert én nagyon rég láttam, s alig
473 2, 116| fekszik elõttem, s melynek én minden betûjét, sorát legelõször
474 2, 116| sorát legelõször olvastam… Én láttam Bíró Lajos minden
475 2, 116| könyvnek sokat töprengtünk. És én azt is tudom, hogy a Bálványrombolók
476 2, 117| estéket. A kis mamának még én voltam a legrajongóbb imádója.
477 2, 117| lehet - pedig nem lehet - én összeszorítom a szám: nekem
478 2, 117| nekem nem kell fehérség. Én - sajnos - nem lehetek gyermek.
479 2, 118| valamit elkeresztelni. Én a gonosz butaságot is kevésnek
480 2, 122| premierje 1901. november 9-én. -~Edmond Rostand diadalmas
481 2, 124| dicsekednie, a szerkesztõnek sem. Én csak X. Y. vagyok. Ember
482 2, 127| ifjúság között. Nem is akarom én e nem annyira megtévedett „
483 2, 129| jó érzés fog el, mikor az én kicsi erõm s egyszerû szavam
484 2, 129| a szeg fejét az ütés. És én - igaz hittel mondom - meggyõzni
485 2, 129| legharciasabbnak szól - én csak megkímélem egy darabig
486 2, 143| írt volna Örley Flóráról. Én csak száraz konstatáló,
487 2, 151| nem lehet, nem szabad az én szavaimnak férkõzni.~Tessék
488 2, 151| de senkit… Mért legyek én õrült spanyol - Kisázsiában?
489 2, 151| Lutherani comburantur - már én tán befejezem kis játékaimat.
490 2, 153| Az utazás elmaradt, de 5-én pontosan kifizette tartozását
491 2, 153| Isten veled, Sándor! Én már meguntam ezt az életet
492 2, 153| menni, elmenni örökre. Hát én megyek…~Kabdebó még sokáig
493 2, 154| szidni. Így van? Ha így van, én ünnepiesen kijelentem, hogy
494 2, 154| hogy nem vagyok hazafi. Én minden fajt, nyelvet, vallást,
495 2, 154| et intra Hungariam. Sõt, én az erõszakos magyarosításnak
496 2, 155| Aztán hányan vannak még az én albumomban!… Víg életû katonák,
497 2, 159| agyonlõtte magát.~- Igazán? Én azt hallottam, Z. V. az
498 2, 164| külföldi egyetemeket járja az én régi jó barátom, s most
499 2, 164| szárnyat mégsem kap.~Ha az én édes Andor barátom sokat
500 2, 164| programon és úton indul el az én Andorom, daliás, szép fiú
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2102 |