Kötet, Rész
1 1, 114| ki volt merítve. Csak egy istent imádtak, az aranyborjút,
2 1, 308| napján, ma ünnepet ült az Istent keresõ szabad emberi lélek.~
3 1, 599| teljesüléshez!… Kérem az Istent, hogy úgy legyen, bár nem
4 2, 186| fel, hogy míg az Alkotmány Istent szólítja föl, hogy „óvja
5 3, 102| állapotával megelégedett, Istent félõ, komoly. Ilyen ember
6 5, 9 | Nagyon mûvész kéz. Áldja az Istent, hogy nem lett kereskedõ.
7 6, 40 | utáljuk e fölkent földi istent, csapodár férjet, gõgös
8 6, 49 | már. Én azóta élek, hogy Istent keres az ember. Ott voltam
9 6, 49 | mindezek akkor születtek, mikor Istent elõször kereste az ember.
10 6, 165| az európai fehérek. Ennyi istent tartanak, és nem veszik
11 6, 170| hogy egy feltámadt norman istent ültessenek trónra a norvégek.)
12 7, 27 | juttatja az erényt és az Istent. Bebotorkál véletlenül egy
13 7, 150| türelmetlenség. Mintha az istent és a kátét máról holnapra
14 8, 37 | Helyes: ön Bourget úr az istent védi, a tradíciókat, a tekintélyeket,
15 8, 43 | elbántunk alaposan.~- Az istent is?~- Körülbelül.~Jean Jaurèsra
16 8, 46 | országokban már nem lehet még az istent sem tudományos érvek nélkül
17 8, 117| mindig sírva fakadt. Az istent megtagadta egy büszke vállvonással.
18 8, 148| világnak a programja. Az istent és a szellemeket megpróbálja
19 8, 226| közerkölcsiséget, kérem Istent, hogy ezért önt, családját
20 9, 33 | terméketlenséggel, mert ilyen kegyetlen istent választott, s mert olyan
21 9, 56 | Flammarion öregesen keresi az Istent, a titkokat, a rejtelmeket,
22 9, 56 | megtépve, gyáván a régi Istent hozzák vissza és visszahozzák,
23 9, 107| költõi hasonlatot, tehát új Istent hoztak. Õ önmagát hozta,
24 9, 161| elvégzett, ha fölrúgja az istent és a papot. Szó sincs róla,
25 9, 208| lássa el negyvenöt évig az Istent, a papot és a falut. Hetvenkednek
26 9, 208| istenébõl bölcs, külön, magyar Istent csináltak, errefelé nem
27 10, 3 | zongorától se. Ha a hatalmas Istent szabad volt ezer meg ezer
28 10, 4 | igazi alakjában meglelni az Istent, s az írók még természetesen
29 10, 34 | halott vagy Turinban élõ istent csinálhasson magából. Neki
30 10, 39 | magyar nyelv is: kérem az Istent, oltsa el mihamarabb életem
31 10, 62 | metafizikával ölelkezni, Istent szagolunk mindenütt, s becsületesen
32 11, 17 | gondolom Milotában, ahol az Istent el akarták mozdítani, nagyon
33 11, 67 | jó papom ott Gyúrón - az Istent és a háborút ne írjuk ki
34 11, 88 | Nem kívánok én egy elõkelõ Istent, de olyast, amilyen régen
35 11, 88 | tényleg „át kell dolgozni” az Istent, aki kegyelmes és kell nekünk.
|