Kötet, Rész
1 1, 175| csak akkor gyógyul meg, midõn hazájába visszatérve leánya,
2 1, 193| reklámot nyert a darab akkor, midõn szerzõit kezdték kutatni.
3 1, 193| Bartha) csodaszép leánya, midõn Jeruzsálembe menõ atyját
4 1, 229| öreg nagytiszteletû úrban, midõn elhatározta, hogy ismét
5 1, 279| szempontjából való látás, midõn a mindenségben az Istennek,
6 1, 296| féket vesztett csapatok: midõn Nagyvárad város felgyújtja
7 1, 298| csarnoka örökké!~S most, midõn a kitárt ajtók hosszú esték
8 1, 314| indult egy jó barátjával, midõn Komjáthy János színigazgató
9 1, 367| gondolni. S pózol a hadvezér, midõn mámorossá tett katonákkal
10 1, 483| így nagyjában elmondani, midõn holnap, szép, új színházunkban
11 1, 519| direkció is jól tudta akkor, midõn operaelõadásokra szerzõdtetett
12 1, 547| élén Knapp Lajos fogadott. Midõn azután Bura hegedûjén megcsendült
13 1, 599| ki írja le meglepetésem, midõn a borítékból egy idegen,
14 2, 37 | csak most értem és érzem, midõn a vakációt felhasználva,
15 2, 275| fájlalni e bukást. Ha akkor, midõn Széll Kálmán a nemzeti párt
16 2, 304| a kazár uzsorások ellen. Midõn a Hazánk a harcot fölveszi,
17 3, 31 | szavakkal köszöntötte Vázsonyit.~Midõn a múlt õsszel a választások
18 3, 87 | egyes újságokat, amelyek, midõn a magyar lélek erejérõl,
19 3, 123| küzdelem. A meghasonlás.~És midõn az õsi erõs éltetõ napsugárt
20 3, 123| hideg, idegen világba… Midõn becsapódott mögötte a kriptaajtó -
21 3, 123| húrja már engedett, sõt - midõn vergõdéseit figyelem - részvétté
22 3, 188| áldozat, mely elég nagy lenne, midõn a haza érdekérõl van szó.
23 3, 194| intézett valódi merénylet az, midõn a kormány egyszerre 2500
24 4, 168| nem enged, nem alkuszik, midõn az egységes magyar nemzeti
25 5, 12 | mederben folyt tovább és midõn Bonaparte az együttlét során
26 7, 184| egy olyan anarchistán, ki, midõn õrült lázban elhajítja a
27 8, 233| elképzelhetõ, hogy most, midõn a magyar pénzügyminisztertõl
28 9, 195| feleségét. Beszélik, hogy Rodin, midõn Madame Eliseieffet meglátogatta,
29 10, 2 | akkor látjuk feketélni, midõn utolsót buzog az agyunk.~
30 10, 28 | szeret végül minden ember, midõn már nem vagytok.~Pesti Napló
31 10, 101| természetes, ha oly korszakokban, midõn a két arisztokráciának hibái
32 11, 3 | közül, hogy büszke lehessen, midõn Madame Prétérite-höz meg-elindul
33 11, 53 | megtiszteltetés, ha szomorító is, midõn az emberrõl könyveket írnak,
34 11, 68 | halkan. Megérem-e, hogy midõn is hangosan lehet sírni,
|