Kötet, Rész

 1   1, 11 |       csípős levegő, és én úgy éreztem, mintha szívemre, lelkemre
 2   1, 25 |      tettem át. Itt nagyon jól éreztem magam, de a negyedik napon
 3   1, 52 |    koromban nagy hajlandóságot éreztem a természettudományok iránt -
 4   1, 83 |        emlékezõtehetségemet, s éreztem, hogy az éjjel jól kellett
 5   1, 134|   dacára olyan respektus-félét éreztem az iránt az ember iránt,
 6   1, 176|      megölni?… Tavasz. Sohasem éreztem még a melegét. Ifjúság.
 7   1, 199|    részeg!… Pokoli szomjúságot éreztem; rohantam a korcsmába. Megiszom
 8   2, 37 |        egyben szerencsétlennek éreztem magam azért, hogy Nyárai
 9   4, 18 |        Veled szóval, szükségét éreztem, hogy írásban közöljem Veled
10   4, 33 |        Én azonban csak a dohot éreztem, és elrohantam. De mikor
11   4, 86 |      Nagyon, de nagyon rosszul éreztem magam. Sõt nem is hiszem,
12   5, 1  |     Ott fönt az imperiálon úgy éreztem, hogy tõled messze meghalnék
13   5, 9  |       és nagy borzongások. Nem éreztem, hogy a nagy titkok csarnokában
14   6, 60 |         Bizony egy kicsit most éreztem a halálból. Elaléltam. Már
15   6, 84 |    szobrokba legyetek.~Valamit éreztem, és ki is mondtam már a
16   7, 77 | epesztettek. Nyomo­rú­ságosnak éreztem itthon az életet, s már
17   9, 39 |    mesélni, és soha jobban nem éreztem, mint akkor, hogy a legfifikusabb
18   9, 101|   mindig Chaulnes hercegnõként éreztem: egy hercegnõ, egy Tas Péter,
19   9, 107|  voltam, s még mindig csak azt éreztem, hogy valakinek az árnyéka
20   9, 203|      mert éltem, s mert nagyon éreztem az életet. Éreztem, akartam,
21   9, 203|      nagyon éreztem az életet. Éreztem, akartam, teljes egészében,
22  10, 3  |  titokzatos, fekete zongorának éreztem és hallottam, melynek hangjára
23  10, 61 |        s minden jelenetnél azt éreztem, hogy itt egy Herczeg Ferencbe
24  10, 63 |           nem érzem Rómát.” De éreztem már jóval elõbb, éreztem
25  10, 63 |       éreztem már jóval elõbb, éreztem tegnap, és éreztem mindig,
26  10, 63 |      elõbb, éreztem tegnap, és éreztem mindig, hacsak, ha nem akkor,
27  10, 72 |        persze nagyon tudtam és éreztem, hogy itt van gróf Tisza
28  10, 105|   bõrét mindig a magam bõrének éreztem, s a te belátásoddal csinálhattam
29  11, 2  | dühítõbben, kegyetlenebbül nem éreztem, mint Rudnyánszkynál. Ez