Kötet, Rész 
 1   1, 103|       vitatkozhatnak rajta, de én végtelen önhittséggel hízelgek magamnak,
 2   1, 379|          adni a színházi közönség végtelen elkeseredettségének.~Lehet,
 3   1, 599|     novellánk,~Csak ezt csodáljuk végtelen.~És ime most ámulva látjuk,~
 4   3, 55 |     bizonytalanság, te szédületes végtelen: mi kicsi emberek fölvesszük
 5   4, 11 |     határok kötnek, az emberbogár végtelen kicsiségérõl. A szem alig
 6   4, 116|     hozzánk… Annyi bizonyos, hogy végtelen nagy, megrázó hatású volt
 7   4, 192|            nem folytatjuk tovább. Végtelen fájdalom fogja el a szívünket.
 8   5, 12 |       éltek a nagy jövõ képzetei, végtelen levertséggel fogadta ezt
 9   5, 12 |    házassági ajánlat volt. Persze végtelen dicshimnuszokat zengett
10   5, 54 |       Mert Stõgerné is jelen van. Végtelen gyöngédséggel figyel fenséges
11   6, 220|      világot, megmutatván nekik a végtelen élettengert, melyen az istenség
12   6, 220|       nagy összetartozóságunkat a végtelen élettengerrel és az istenséggel…
13   7, 77 |           hogy ne legyek néma. És végtelen vágyak és szomorú szomjúságok
14   7, 198|  gondolunk. Zivataros, rejtelmes, végtelen az élet s kár meghalni, -
15   7, 210|          ZEYSIG-PÖR VÉGTÁRGYALÁSA~Végtelen heccnek igérkezett a hírhedt,
16   8, 1  | Mailáthoknak.~S egy zakatoló nap, végtelen nap: itt van Párizs. Esti
17   8, 70 |           szimbóluma leszen a mi végtelen szenvedésünknek, majdnem
18   8, 118|    Gauguinek szálltak már föl. De végtelen szomorúsággal nézzük a nomádoknak
19   8, 174|     azután el is hisszük. S mikor végtelen kulturális és egyéb nyomorúságainkat
20   9, 40 |          ESETEK ÉS A KÜLFÖLD~I.~A végtelen Björnson-affér~A Björnson-affér
21   9, 40 |           de fõképpen azért, mert végtelen. Röviden meg kell állapítanunk
22   9, 205|  Sévignéké, a Stäel asszonyoké és végtelen légiójáé a nagy hatású asszonyoknak.
23  10, 2  |           ösztönünk súgja, hogy a végtelen és zavaros valóság egy nagy
24  10, 2  |         az, aki karácsony havában végtelen hómezõben, négy fekete ménnel
25  10, 109|      költõjének szabadna nevezni. Végtelen kára: a fáradt, hódoló megalázkodás
26  11, 5  |      percben a szemeit, Madame, s végtelen bánat tölt el, mert irodalom
 
  |