Kötet, Rész

 1001   1, 122|                        Elhitetjük magunkkal, hogy az az édes arc az ártatlanság
 1002   1, 122|                     Elhitetjük magunkkal, hogy az az édes arc az ártatlanság
 1003   1, 122|                    magunkkal, hogy az az édes arc az ártatlanság glóriájától
 1004   1, 122|                       glóriájától ragyogott. Hogy az a dobogó szív megértette
 1005   1, 122|                           amelyeket akkor írtunk, az igazi szerelem himnuszai
 1006   1, 123|                          valamit!~Tetsze a beszéd az elnök úrnak, s készíte szívhez
 1007   1, 123|                            minden is volt már, de az is bizonyos volt már, hogy -
 1008   1, 123|                    kérdésecske vagyon:~- Mik azok az újságírók? Mi nem ismerjük
 1009   1, 123|                      elõkelõ újságíró mondott.~Ez az úr, aki egy elõkelõ lapot
 1010   1, 123|                megközelíteni Debrecen, mondom, ez az úr magukról, a váradi zsurnalisztákról
 1011   1, 123|                           arisztokrácia…~Pedig ez az úr nem nagyképû, öntelt „
 1012   1, 123|            bírálatmondásnak csaknem egyedüli faja az emberszólás.~Szükségesnek
 1013   1, 123|                        társadalomban, hogy õ fej, az bizonyítja legjobban, hogy
 1014   1, 123|             társaságainkban ez a legfontosabb! Ez az én rövid válaszom a nagyságos
 1015   1, 123|                      véleményére.~És hogy ezekért az igaz szavakért minden harag
 1016   1, 123|                      kijelentem, hogy amit írtam, az nem a Debreczen szerkesztõségének,
 1017   1, 124|                          Ráfogtuk, hogy õ a fény, az illat, a szerelem s poézis
 1018   1, 124|                           másképpen számítottunk. Az orgonavirág, ez a szerelem-sejtõ,
 1019   1, 124|                          bennünket. Azután nyílik az akác. Az akácvirág a szerelem
 1020   1, 124|                            Azután nyílik az akác. Az akácvirág a szerelem hónapjának
 1021   1, 124|                           fényes poétikus Május…~…Az ablakon kopog az esõcsepp…~
 1022   1, 124|                          Május…~…Az ablakon kopog az esõcsepp…~Május?… Fény?…
 1023   1, 124|                           május.~Vajon nyílni fog az akácfavirág?… Vajon már
 1024   1, 125|                    SZOLNOK-DOBOKAI HAGYATÉK~Mikor az ország szolnok-dobokai szellemtõl
 1025   1, 125|                       jellemzõbb a közvélemény és az igazi közvéleményt képviselõ
 1026   1, 125|                   független sajtó türelmére, mint az, hogy ezt a hazug panaszt
 1027   1, 125|                   miniszterelnök megbukott, éljen az új miniszterelnök! - fordították
 1028   1, 125|                     közmondást.~Tehát Bánffy volt az utolsó, nemcsak alkotmányos,
 1029   1, 125|                        okmányt fedeztek volt fel. Az iratok két úriember tervbe
 1030   1, 125|                          kitüntetéseirõl szólnak. Az egyik báró, a másik kir.
 1031   1, 125|                           volna, ha közbe nem jön az a nem várt, bolond dolog,
 1032   1, 125|                           lehet. Bizonyosnak csak az látszik, hogy gazdag pénzemberek,
 1033   1, 125|                 demokraták vagyunk. Nálunk dühöng az egész világon a legfurább
 1034   1, 125|                    kalmárokból, vicinalistákból s az Isten tudja, még micsoda
 1035   1, 125|                        munkáltak régi kormányaink az egységes magyar társadalmon
 1036   1, 125|                     egységes magyar társadalmon s az ezen felépíthetõ magyar
 1037   1, 125|                           mint hagyatékot átveszi az új miniszterelnök is. Lehet,
 1038   1, 125|                           demokraták; de gyártjuk az új nemeseket és kir. tanácsosokat,
 1039   1, 125|                         tanácsosokat, biztosítjuk az új választásokat.~Az aztán
 1040   1, 125|                  biztosítjuk az új választásokat.~Az aztán egészen más dolog,
 1041   1, 125|                      gyönyörû demokrata voltunkon az egész világ nevet. Hiszen
 1042   1, 126|                      magam részérõl nem érzem azt az elégikus hangulatot, melyet
 1043   1, 126|                           nem tehetnek róla, hogy az õ igazgatójuk Komjáthy János,
 1044   1, 126|                      bizottság is van a világon!…~Az õ távozásukat már igazán
 1045   1, 126|                        Némethy Gizellának ez volt az utolsó színházi éve. Gyönyörû
 1046   1, 126|                        élvezetet fog még szerezni az õt szeretõ debreceni közönségnek.~
 1047   1, 126|                       nemcsak neki emlékezetes ez az elmúlt színi szezon. Sok
 1048   1, 126|                         lett a közönség kedvence. Az volt eddig is, és most is
 1049   1, 126|                         volt eddig is, és most is az maradt. És a közönségnek
 1050   1, 126|                           õ volt a megsértett. Ez az összetûzés volt az elsõ
 1051   1, 126|                 megsértett. Ez az összetûzés volt az elsõ és az utolsó. Az õ
 1052   1, 126|                        összetûzés volt az elsõ és az utolsó. Az õ mûvészetét,
 1053   1, 126|                        volt az elsõ és az utolsó. Az õ mûvészetét, haladását
 1054   1, 126|                       szemléltük.~T. Halmy Margit az volt e szezonban is, ami
 1055   1, 126|                         sokoldalú és ügyes Rubos, az örökre víg és mindig mûvészi
 1056   1, 126|                        azt nekik köszönhetjük, és az eltávozottak közül egypárnak.
 1057   1, 126|                           szívesen gyönyörködnõnk az õ játékukban, ha jobb vezetés
 1058   1, 127|                    kóristákkal támogatott tagjai.~Az elõadás végtelenül kedélyes
 1059   1, 127|                     fogadott.~Komoly érdekességet az elõadásnak két kedves mûvésznõ
 1060   1, 127|                       duettekre vigyázzon jobban, az Isten áldja meg!~Szathmáry
 1061   1, 127|                         szólunk, még nem állja ki az õszinte kritikát. Valamint
 1062   1, 128|                        elismerés neki. No, de hát az elismerés mégiscsak kijutott,
 1063   1, 128|                           tértek vissza.~Mert hát az ünnepélynek volt egy kis
 1064   1, 128|                            Áldozócsütörtökön volt az utolsó, a búcsúelőadás.~
 1065   1, 128|                    ezernyi ember szokta kikísérni az útrakelő truppot. Az igaz,
 1066   1, 128|                    kikísérni az útrakelő truppot. Az igaz, hogy Krecsányi a szeretetet
 1067   1, 128|                    szeretetet megérdemli. Viszont az is igaz, hogy Komjáthy János
 1068   1, 128|                       tapsot nemigen kapott. Csak az állóhelyre beállított klakk
 1069   1, 128|                           ezer hangon írnak róla, az „intézõ körök” sem tudják,
 1070   1, 128|                           ügyét sötétség borítja.~Az augsburgi társulat különben
 1071   1, 128|                          lapokhoz, melyben mindig az a fontos, hogy X. vagy Y.
 1072   1, 128|                           úr roppantul „fáradozik az eszme érdekében”.~Hát hiába,
 1073   1, 128|                       liberalizmus fáj nekik, meg az is, hogy a szószéken nem
 1074   1, 128|                     kapcsolat van a fürdõzések és az orfeumok között! A láncszemeket
 1075   1, 128|                      belõle csinálni. Hogy mondja az orfeumi refrén? Kenn dósz!…~
 1076   1, 128|                     krónikáját. Debrecenben éppen az a baj, hogy sok a lap(p),
 1077   1, 128|                      azonban mellékes. A fõ dolog az, hogy amit csúszva-mászva
 1078   1, 129|                        tovább, s csakis úgy, hogy az utasokat valósággal összeszorították.~
 1079   1, 129|              összeszorították.~Ebben a hírben nem az az érdekes, hogy egyik kocsiban
 1080   1, 129|           összeszorították.~Ebben a hírben nem az az érdekes, hogy egyik kocsiban
 1081   1, 129|                  kiszorult hölgyeknek engedje át.~Az én úriemberemnek persze
 1082   1, 129|                           megfizetett szakaszából az illető urat.~Meg vagyok
 1083   1, 129|                   legprimitívebb igazság alapján. Az az úr megfizette a helyét,
 1084   1, 129|                legprimitívebb igazság alapján. Az az úr megfizette a helyét,
 1085   1, 129|                       nincs olyan körülmény, mely az ő akarata ellenére, mások
 1086   1, 129|                     kényszerítse.~Mi látjuk - még az Európától hátramaradt Debrecenben
 1087   1, 129|                          hatalmas áramlatot, mely az asszonynépség egyenjogosításáért
 1088   1, 129|                           erős támaszt fog nyerni az emberiség, s csak évezredes
 1089   1, 129|                          akkor eljátszotta, mikor az első emancipácionális törekvésének
 1090   1, 129|                           élet tarthatta fenn azt az abszurd teóriát, mely magát
 1091   1, 129|                        szó, ezt már igazán bízzuk az asszonyokra. Ez már az õ
 1092   1, 129|                     bízzuk az asszonyokra. Ez már az õ igazi, privilégizált joguk!…~
 1093   1, 130|                            ORFEUM~Megnyílt tegnap az orfeum.~A Gambrinus sörcsarnokban
 1094   1, 130|                   Shakespeare-tõl Somosyig esett. Az idõ s a kor szükséglete
 1095   1, 130|                     hajlandó nemes morált keresni az eseményekben és dolgokban -
 1096   1, 130|                        Nórájában.~A dolog úgy áll az orfeumokra nézve, hogy csak
 1097   1, 131|                           Dicsekvésnek ne lássék: az egész világon nincs annyi
 1098   1, 131|                       annyi sikkasztó, mint ebben az ezeréves, szép magyar hazában.~
 1099   1, 131|                 sikkasztója, s már nem messze van az az idő, mikor a jövő Kriványjáért
 1100   1, 131|                           s már nem messze van az az idő, mikor a jövő Kriványjáért
 1101   1, 131|                           fog versenyezni.~Szóval az álladalmi és társadalmi
 1102   1, 131|                          amennyiben nálunk megvan az a kedélyes szokás is, hogy
 1103   1, 131|                       urak gavallérosan ejtik meg az elszámolást. Tóth Benőék
 1104   1, 131|            Wertheim-szekrény mellett erre is ráér az ember.~A pénztárnok úr filozofál.
 1105   1, 131|                         van a pénz, hogy elköltse az ember…~Így filozofál a pénztárnok
 1106   1, 131|                  felügyeletet gyakorolni a felett az ember felett, kivel olyan
 1107   1, 131|                           csinálták. Csinálta azt az a rendszer, melynek vezetõit
 1108   1, 131|                        még mindig szaporodni fog. Az új rendszerben benne vannak
 1109   1, 131|                          S folyik a munka szépen, az Egyesült Államokban nemsokára
 1110   1, 132|                          eseménye. Amiért duzzog, az már nem olyan nagy dolog.
 1111   1, 132|                            Hágán [!] ugyanis most az összes államok küldöttei
 1112   1, 132|                         bizonyosnak látszik, hogy az atyuska terve még nagyon
 1113   1, 132|                           maga sem veszi komolyan az egész kongresszust. Komolyan
 1114   1, 132|                   õszentsége nem. Bizony, bizony, az égi hatalom gyenge kárpótlás
 1115   1, 132|                          hatalom gyenge kárpótlás az elvesztett földi javakért.~
 1116   1, 132|                       földi javakért.~Ugron Gábor az interpellációval belekötött
 1117   1, 132|                       nagyon érdekes adat lesz ez az interpelláció. Meg fogja
 1118   1, 132|                     azonban a Széll-kormány alatt az volt a legfontosabb dolga,
 1119   1, 132|                          a trónörökös, most pedig az udvar több tagja látogatta
 1120   1, 132|                        pedig - mint Arany mondta: az Istenadta nép - éljenez,
 1121   1, 132|                    lojális örömében. Õ ugyan csak az elrobogó fogatokból látja
 1122   1, 132|                         helybeli mameluk lap, ezt az eljárást úgy magyarázza
 1123   1, 132|                           hogy Debrecenben minden az történik, amit ez az úr
 1124   1, 132|                       minden az történik, amit ez az úr akar.~Hát ez sajnos,
 1125   1, 132|                     Legkevésbé tudjuk pedig ennek az eszmetûzben égõ apostolság,
 1126   1, 132|                       jöhetne a kor ellen. No, de az unalmas dolog volna, hagyjuk
 1127   1, 132|                           gyógyszerekrõl is, mert az életundor egyre jobban hódol.
 1128   1, 132|                           szerkesztõségi telefon.~Az öngyilkosok legnagyobb része
 1129   1, 132|                        része még alig haladta túl az élet tavaszát. És mikor
 1130   1, 132|                           Mi egyelõre még örülünk az életnek. Megejt bennünket
 1131   1, 132|                           májusi napfény, elbódít az akácvirágillat, s elfog
 1132   1, 132|                           most mohó vággyal ûzzük az élet örömeit, elfog bennünket
 1133   1, 132|                   nemsokára szerelmi vágy helyett az élet mélységes undora.~És
 1134   1, 133|                        133. HAZAFISÁG ÉS KEGYELET~Az a határozat, mely az emlékkerti
 1135   1, 133|                     KEGYELET~Az a határozat, mely az emlékkerti kõoroszlánt szívesen
 1136   1, 133|                    szívesen el engedi vitetni, de az új emlékfelállítás kérdését
 1137   1, 133|                    bizonyítja, hogy Debrecen csak az idegen szemében erõs, hazafias
 1138   1, 133|                          idõk egyetlen emlékének: az emlékkerti kõoroszlánnak
 1139   1, 133|                          emlékkerti kõoroszlánnak az elszállítását.~Nem vallja
 1140   1, 133|                     felállítását.~A fogás nem új. Az efféle fogásokat és kifogásokat
 1141   1, 133|                        félnek bizonyos urak, hogy az õ gutgezinnt voltukra árnyat
 1142   1, 133|                         oratóriumában nem engedik az ifjúságnak azt az emléktáblát
 1143   1, 133|                         engedik az ifjúságnak azt az emléktáblát behelyezni,
 1144   1, 133|                 kõoroszlánt vigyék ki a városból, az emléktáblát helyezzék el
 1145   1, 133|                          emléktáblát helyezzék el az emeleti folyosó falába!…~
 1146   1, 133|                           homályában maradhatnak.~Az emlékkerti kõoroszlán kérdésének
 1147   1, 133|                            Régi cél, régi terv, s az emlékmû ott is méltó helyen
 1148   1, 133|                            több kegyeletet kérünk az illetékes faktoroktól. Örök
 1149   1, 133|                     félnek, hogyne félnének annak az embernek a szobrától, ki
 1150   1, 134|                            A HÉTRÕL~Kitör belõlem az újabban fékentartott poéta,
 1151   1, 134|                    kávéházak kormostüdõjû gépjei.~Az egész pünkösd búcsújárás
 1152   1, 134|                  köznapjai is. Mindenki künn volt az árnyékos, gyöngyvirágos
 1153   1, 134|                       kedvvel s deficitet fizetni az „öregek” pénzével. Úgy hallom,
 1154   1, 134|                           Már negyedik napja tart az egyházkerületi közgyûlés.
 1155   1, 134|                         egyházkerületi közgyûlés. Az elsõ napon papokat szenteltek.
 1156   1, 134|                           respektus-félét éreztem az iránt az ember iránt, ki
 1157   1, 134|                  respektus-félét éreztem az iránt az ember iránt, ki olyan sokáig
 1158   1, 134|                          magyar kormány vezetõje…~Az emlékkerti kõoroszlán ügyében
 1159   1, 134|                          Végül egy kis szenzáció. Az aranyos Klárika megharagudott
 1160   1, 135|                     mindig hatalmas záporban hull az istenáldás.~Az egyszeri
 1161   1, 135|                      záporban hull az istenáldás.~Az egyszeri magyar paraszt,
 1162   1, 135|                     dühösen nézi a szakadó záport az én édesapám. Mert a vetés
 1163   1, 135|                       nagyobb igényeket támasszak az õ erszénye ellen. Most bizonyára
 1164   1, 135|                           aggódik, s vele aggódik az ország nem tudom hány gazdája.~
 1165   1, 135|                         napok többi szenzációja!…~Az ország minden részérõl jönnek
 1166   1, 135|                           Úgy látszik, állandó ez az országos esõzés, mely még
 1167   1, 135|                           ejt…~Eddig valahányszor az idõrõl írtam, az mindig
 1168   1, 135|                     valahányszor az idõrõl írtam, az mindig megváltozott, mire
 1169   1, 136|                      pontokkal bukik vagy gyõz!!!~Az ellenzék gyõzelmes harca
 1170   1, 136|                       elbukott, Széll Kálmán volt az, ki a békés munkálkodás
 1171   1, 136|                 Egymásután kerültek tárgyalás alá az egyezmény pontjai.~Megszavazták
 1172   1, 136|                     Megszavazták a költségvetést, az újoncállítást meg mindent,
 1173   1, 136|                      Tisztességes felek betartják az egyezkedés szabályait.~A
 1174   1, 136|                      Tisztességes felek betartják az egyezkedés pontjait.~A legfelsõbb
 1175   1, 136|                          Kálmán be akarja váltani az ígéretét!~Kin múlik tehát
 1176   1, 136|                       királyon, aki helybenhagyta az egyezségnek azt a pontját,
 1177   1, 136|                     nyugodtan engedte, hogy maguk az illetékes tényezõk jöjjenek
 1178   1, 136|                      alatt mindig hirdetett, hogy az országot a teljes kifosztástól
 1179   1, 136|                      semmi nem mentheti meg, csak az önálló vámterület és a nemzeti
 1180   1, 136|                  paktummal bukó kormánytól, hanem az egész kormánypárttól.~Úgyis
 1181   1, 136|                    hasztalan minden más törekvés, az 1867-iki kiegyezés csõdöt
 1182   1, 137|                       Majdnem egész héten hullott az áldás. Jajgattunk, panaszkodtunk -
 1183   1, 137|                           sem használt. Megróttuk az idõt vezércikkben, közgazdaságban,
 1184   1, 137|                         már bukni kell, átkarolja az ellenfelét is. Essenek le
 1185   1, 137|                      hasznáért és kedvéért, mikor az a másik a mi életünket nem
 1186   1, 137|                     közösügyes politikus, aki ezt az abszurdumot képes legyen
 1187   1, 137|                          primadonna miatt, akirõl az egyik jogász rossz kritikát
 1188   1, 137|                       Róma fõutcáját elözönlötték az ájtatos hívek. A katonák
 1189   1, 137|                    üzlettársul kit fog megnyerni? Az sem bizonyos, hogy a kimérést
 1190   1, 137|                         teljesíteni?… Ma még csak az a bizonyos, hogy pálinkát
 1191   1, 137|                         városnak pedig a g’scheft az elsõ!~Debreczen 1899. június
 1192   1, 138|                         cseppnyi, bakfis leánytól az érett eladóig - a szentimentális
 1193   1, 138|                 szentimentális papkisasszonyoktól az eleven vérû jukker-leányig.
 1194   1, 138|                        szépségeddel, melyben több az édes valóság a tarka illúzióknál!…
 1195   1, 138|                            Mert a nyár után eljön az õsz is… És mi már olyan
 1196   1, 139|                         egy kicsit megszabdalják. Az efféle pech ugyanis meg
 1197   1, 139|                         fényes ruhájú tisztjeire.~Az sem esik nekem jól, hogy
 1198   1, 139|                        erkölcsi lehetetlenség, és az államfenntartó polgárság
 1199   1, 139|                összességének elejét kellene venni az efféle eseteknek.~Az éles
 1200   1, 139|                        venni az efféle eseteknek.~Az éles kardok használatának
 1201   1, 139|                           Nálunk is kellene ebben az irányban elvégre reformokat
 1202   1, 140|                          valaki: R. Serfõzy Zseni az éjjel Nyíregyházán felakasztotta
 1203   1, 140|                      hírnek, mely rövid idõ alatt az egész várost befutotta.
 1204   1, 140|                      megjött a rövid válasz, hogy az öngyilkossághír igaz…~*~
 1205   1, 140|                        lépésre, azt tán csak azok az igazi lélekbúvárok tudják,
 1206   1, 141|                       ELLENTÉTEK~Hogy a mi korunk az ellentétek és ellentmondások
 1207   1, 141|                     szinte kényszerítve van, hogy az események szemlélõje legyen,
 1208   1, 141|                 logikátlan kapcsolatoktól, melyek az újabb eseményeket összefûzik.~
 1209   1, 141|                          alakul fegyveres állammá az amerikai Unió, az az állam,
 1210   1, 141|                         állammá az amerikai Unió, az az állam, melyre bizalommal,
 1211   1, 141|                      állammá az amerikai Unió, az az állam, melyre bizalommal,
 1212   1, 141|                     gondolkozó férfiai.~S ugyanaz az Oroszország, mely a hágai
 1213   1, 141|                      szabadságát!…~Franciaország, az emberi jogok és panamák
 1214   1, 141|                         Egyedüli összetartó ereje az a parazita vágy, hogy bennünket
 1215   1, 141|                           a Gott erhalte…~És hogy az ellentétek száma még nagyobb
 1216   1, 141|                       életünket illeti, telve van az a legcsodálatosabb ellentétekkel.
 1217   1, 141|                         ez mindenütt, mindenfelé, az emberi tevékenység megnyilatkozásának
 1218   1, 142|                       írjak.~Naivság, elfogultság az egész… Amit mi eseménynek
 1219   1, 142|                        Élet a neve.~Járunk-kelünk az ócska színpadon, ócska díszletek
 1220   1, 142|                      ócska díszletek közt. Ócskák az érzelmek, amelyek hevítnek,
 1221   1, 142|                           van itt csak: a halál…~…Az az édes, fiatal, szép asszony,
 1222   1, 142|                        van itt csak: a halál…~…Az az édes, fiatal, szép asszony,
 1223   1, 142|                          mindannyiunknál. Mi csak az életben komédiázunk, mi
 1224   1, 142|                      életben komédiázunk, mi csak az életben viselünk álarcot,
 1225   1, 142|                      viselünk álarcot, neki pedig az volt az átka, hogy a sors
 1226   1, 142|                       álarcot, neki pedig az volt az átka, hogy a sors ebben
 1227   1, 142|                         örülni egy feltámadásnak… Az Ördögsziget porkolábja felrázta
 1228   1, 142|                 porkolábja felrázta nehéz álmából az élõhalottat: az igazság
 1229   1, 142|                           álmából az élõhalottat: az igazság gyõzött!… Az igazság…
 1230   1, 142|                 élõhalottat: az igazság gyõzött!… Az igazság… Én úgy érzem, nincs
 1231   1, 142|                        igazság más, csak a halál. Az az élve eltemetett, szegény
 1232   1, 142|                     igazság más, csak a halál. Az az élve eltemetett, szegény
 1233   1, 142|                    nemzete, a te földeden játszik az élet komédiája legmegrázóbban!
 1234   1, 142|                        Van egy halálos ellensége: az önzés, az önérdek. Tegyék
 1235   1, 142|                      halálos ellensége: az önzés, az önérdek. Tegyék szívükre
 1236   1, 142|                       mennyit tanulhattatok volna az erdélyi fõváros diákparlamentjétõl!…
 1237   1, 142|                         fiatal szívek még hisznek az ideálokban, de ti már -
 1238   1, 142|                           Keresem a vigasztalást, az erõt a hatalmas, élettõl
 1239   1, 142|                            és - tudja Isten - nem az életet, a virulást látom,
 1240   1, 143|                          szolgáljon vigasztalásul az, hogy Debrecen, bejegyzett
 1241   1, 143|                          képviselõválasztás, ahol az állami tisztviselõk utasítva
 1242   1, 144|                         ÉS PENITENCIA~Küry Klára, az elsõ magyar általános sanzonett,
 1243   1, 144|                            olyan alaposan elbánik az egész lumbágó- és térdkalács-históriával -
 1244   1, 144|                           hamar beletalálta magát az új helyzetbe, s fejére nõtt
 1245   1, 144|                          sírás és - új diadal.~Ez az igazság. Mi pedig, lenézett
 1246   1, 144|                          egypár szót fûzünk ehhez az igazsághoz.~Ha ez a „lumbágó”
 1247   1, 144|                           három hasábot. Ha pedig az elkényeztetett sanzonett
 1248   1, 145|                     egészen a buta hiperlojalitás az oka, hogy a Kossuth-szobor
 1249   1, 145|                           ez, hanem igaz valóság. Az a nép, mely legnagyobbjának
 1250   1, 145|                         városától nem remélhetjük az eszme megvalósítását, vegye
 1251   1, 145|                  megvalósítását, vegye azt kezébe az ifjúság!~Hozza meg még egyszer
 1252   1, 145|                      Használja fel a kapacitálás, az eredményhez jutás minden
 1253   1, 146|                      címek elesnek. Ami most van, az nem „tél júniusban”, hanem
 1254   1, 146|                          fõváros, s ez meglátszik az írásainkon is. Egyik helyi
 1255   1, 146|                            kormánypárti modorban. Az õ botlásuk legyen most az
 1256   1, 146|                         Az õ botlásuk legyen most az én mentségem is.~Amilyen
 1257   1, 146|                           Amilyen szeszélyes volt az idõjárás, olyan nyugodt
 1258   1, 146|                         akkor a kormánypártra, ha az ellenzék mindenre igent
 1259   1, 146|                       olyan hálás laptöltelék, ha az ember elszánta magát öt-hat
 1260   1, 146|                 felfogásnak, mely a szerelmeseket az õrültek házába küldi!…~Debrecenben
 1261   1, 146|                     reklámot csináljak…~Ezek után az olvasóknak kellemes fürdõzést
 1262   1, 147|                  mindnyájunknak egyforma fogalmai az illedelemrõl.~Ami ezután
 1263   1, 147|                     illedelemrõl.~Ami ezután jön, az aztán érdekes!~Biró természetesen
 1264   1, 147|                          Véleményünk a következõ:~Az illendõségi szabályok szerint
 1265   1, 147|                     illendõségi szabályok szerint az elõkelõbb és idõsebb úrtól
 1266   1, 147|                         méltatja-e. Jelen esetben az idõsebb Latinovits Ernõ
 1267   1, 147|                        várnia kellett volna, hogy az elsõ találkozása Latinovits
 1268   1, 147|                        hogy „kezét nyújtsa”, mert az nem az illendõség, nem a
 1269   1, 147|                       kezét nyújtsa”, mert az nem az illendõség, nem a becsület,
 1270   1, 147|                            k.~Kubinyi Árpád s. k.~Az ügy folytatása nem tartozik
 1271   1, 147|                        sem valami megtisztelõ, ha az õ kísérõjét elõtte és így
 1272   1, 147|                           s olyan szépen meghúzza az elõkelõ és kevésbé elõkelõ
 1273   1, 147|                           és önzetlen tollharcosa az igazi függetlenségi eszmének!~
 1274   1, 148|                                              148. AZ ÉV DELÉN~Ma dél volt. A
 1275   1, 148|                           csend mindenütt, mintha az a tenger élet rettegve várná
 1276   1, 148|                        tenger élet rettegve várná az arató kaszát: a halált.~
 1277   1, 148|                      megcsendül a kasza, kezdõdik az aratás.~Azután tarló marad
 1278   1, 148|                           Azok a sötét felhõk ott az égen nyári felhõk; az a
 1279   1, 148|                         ott az égen nyári felhõk; az a zápor, mely minden pillanatban
 1280   1, 148|                        bízik a nyárban, gondoljon az aratásra az év delén, a
 1281   1, 148|                    nyárban, gondoljon az aratásra az év delén, a nyár leghosszabb
 1282   1, 148|                       napján…~A dél a tetõ. A dél az élet teljessége, utána már
 1283   1, 148|                      érzés, mint halálra gondolni az élet teljességében, s látni
 1284   1, 149|                                     149. A HÉTRÕL~Az idõjárás nem teszi még ugyan
 1285   1, 149|                     fürdõre ment „tout Debrecen”.~Az itt maradtak is útra készen
 1286   1, 149|                          el is tudjuk viselni, de az unalom biztosan megöl. Hisz
 1287   1, 149|                            Valóságos halott… Jött az orfeum, költi, de nem hallja (
 1288   1, 149|                          levizsgázott múzsasereg, az elmúlt hét csak nekik hozott
 1289   1, 149|                      unalmas idõben mit csináljon az ember? Válogathat a Nagyerdõ
 1290   1, 149|                         mûvésztrupp tart elõadást az Angol Királynõben. Július
 1291   1, 149|                  Angelotti kitûnõ orfeumtársulata az elõadásokat.~Három hír,
 1292   1, 149|                elõadásokat.~Három hír, mely ebben az unalmas, holt szezonban -
 1293   1, 149|                       ajánlott. Aczél fõmérnök úr az átalakított városházának
 1294   1, 149|                           tanácsos terve gyõzött. Az ajándék egy szép, hortobágyi
 1295   1, 149|                     rátóti tehenek mulattatására. Az efféle ajándékok erõsítik
 1296   1, 149|                          kevés esemény volt, hogy az apagyilkosságon is könyörültünk
 1297   1, 150|                                   150. A MANDÁTUM~Az összeférhetetlenségi bizottság
 1298   1, 150|                      mandátumát.~Milyen csúnya is az a kenyéririgység!…~Mert
 1299   1, 150|                        csúnya hajszát folytatnak. Az üldözést anyagi térre is
 1300   1, 150|                           törvényesség látszatát.~Az összeférhetetlenségi bizottság
 1301   1, 150|                     nélkül mondták ki a pereat-ot az illetõ képviselõre.~Miért?…
 1302   1, 150|                        mondaniok!…~Ámbár ezt ezek az urak nem teszik. A saját
 1303   1, 151|                            hogy Magyarországon ma az a legerõsebb ellenzék, mely
 1304   1, 151|                    valósággal körülzárják magukat az atyafiság, érdekszövetség
 1305   1, 151|                        menni. Érezzük mi is, hogy az érdekközösség egy elszánt
 1306   1, 151|                         idézünk egynéhány sort:~„…az emberi hiúságnak, haszonlesésnek,
 1307   1, 151|                      alávalóságnak ezek a klikkek az ügynökségei. Közvetítik
 1308   1, 151|                       királyi tanácsosi titulust, az arany és ezüst érdemkereszteket,
 1309   1, 151|                           ezüst érdemkereszteket, az állami építkezéseket, az
 1310   1, 151|                          az állami építkezéseket, az illegális nyugdíjazásokat,
 1311   1, 152|                                              152. AZ ELMULASZTOTT HÉTRŐL~Tovább
 1312   1, 152|                       jégesõ, majdnem minden nap. Az öreg Meszes-hegyrõl csak
 1313   1, 152|                           egy nótát sem hallottam az arató lányoktól. Sõt - óh,
 1314   1, 152|                         még káromkodnak is.~Ilyen az élet ott a vidéken. De errõl
 1315   1, 152|                       lenni! Aki pedig jó magyar, az még most sem igen szokott
 1316   1, 153|                                              153. AZ „AFFAIRE”~Evvel az agyoncsépelt,
 1317   1, 153|                           153. AZ „AFFAIRE”~Evvel az agyoncsépelt, már-már megunt
 1318   1, 153|                    folyton kell foglalkoznunk.~Ez az affaire nem az igazság harca
 1319   1, 153|                  foglalkoznunk.~Ez az affaire nem az igazság harca csupán, mint
 1320   1, 153|                        hogy a nemzeti becsület és az igazi hazaszeretet mindenképpen
 1321   1, 153|                        gloire nemzete. Még mindig az a csodálatos nagy, csodásan
 1322   1, 153|               bepiszkolhatják ezer rágalommal, de az az állítás, mely az affaire-bõl
 1323   1, 153|            bepiszkolhatják ezer rágalommal, de az az állítás, mely az affaire-bõl
 1324   1, 153|                            de az az állítás, mely az affaire-bõl süllyedésre,
 1325   1, 153|                        Dreyfus-ügy adott alkalmat az önzetlen francia hazafiaknak,
 1326   1, 153|                        akaró sötétség és reakció.~Az egész mûvelt világ izgalommal
 1327   1, 153|                        harcot, s lelkébõl óhajtja az igazak gyõzelmét. Talán
 1328   1, 153|                        igazak gyõzelmét. Talán ez az óhaj nem olyan nemes, mintha
 1329   1, 153|                           és becsületes.~Óhajtjuk az igazak gyõzelmét, mert a
 1330   1, 153|                  veszteség mindnyájunké lenne. Ha az emberi jogok hazájában is
 1331   1, 153|                      reakció, egy új középkor vár az emberiségre!~Bízunk a történelem
 1332   1, 153|                   történelem csalhatatlanságában, az eszme gyõzelmében. Dreyfus
 1333   1, 153|                            Dreyfus megszabadul, s az õ megszabadulása letipró
 1334   1, 153|                   veresége lesz a reakciónak!…~Ez az affaire jelentõsége.~Felséges,
 1335   1, 153|                        csak másod­rangú. Ha pedig az igazság fog gyõzni, a gyõzelem
 1336   1, 153|                           a gyõzelem értéke felér az ördögszigeti gyötrelmes
 1337   1, 154|                       nálunk égettek utoljára, de az utolsó boszorkányégetés
 1338   1, 154|                         mindig van nálunk szerepe az istenítéletek különböző
 1339   1, 154|               kegyetlenségek bírtak-e alappal, de az a körülmény, hogy a kegyetlen
 1340   1, 154|                          hogy a kegyetlen vádakat az egész ország komolyan vette,
 1341   1, 154|                       következtetéseken, melyeket az esethez a lapok nagyképű
 1342   1, 154|                       tetted a lopott holmit?… Ez az elsõ kérdés. Nem valami
 1343   1, 154|                           vádlott kezeit, s mikor az a fájdalomtól ordítani kezd,
 1344   1, 154|                          bíró elérkezettnek látja az idõt, hogy kiüsse vagy három
 1345   1, 154|                        élvezzen õ is.~Mikor aztán az új erõt gyûjtött csendõrökre
 1346   1, 154|                        világos és könnyen érthetõ az egész eljárás!~Emlékszem,
 1347   1, 154|                      mocsai eset egy a sok közül. Az úri hóhérok csak bevett
 1348   1, 154|                          jártak el. A baj régi, s az orvoslásnak radikálisnak
 1349   1, 154|                          Azt hiszem azonban, hogy az orvoslásig sok idill fog
 1350   1, 155|                           más, hűséges kifejezője az igazi magyar jellemnek,
 1351   1, 155|              jezsuitizmussal emelték érvényre azt az elvet, hogy más beszámítás
 1352   1, 155|                      becsület.~Széll Kálmán, mint az egy becsületes államférfiúhoz
 1353   1, 155|                      kormányelnök, mint ő. Mintha az elnémult Apponyi szerepét
 1354   1, 155|                        ismeri-e a kormányelnök úr az „ígérni nehéz” mondást?…
 1355   1, 155|                     tartja. Ezt elvárhatjuk attól az államférfitól, aki a becsület
 1356   1, 155|                          Minden ígéretnek ez volt az alapja, s minden ígéret
 1357   1, 155|                      örömet.~De talán ideje volna az ígéret beváltására gondolni!~
 1358   1, 155|                      kellett volna idézni.~Szerte az országban még mindenfelé
 1359   1, 155|                           polgárjog elkobzásában.~Az adósróf a legjobban mûködik.
 1360   1, 155|                         szociálisták álma: minden az államé lesz. Ellenben képtelenek
 1361   1, 155|                        képtelenek lesznek megélni az állam polgárai.~Azután ezer
 1362   1, 155|                          hatalmas ígéretekért, de az ígéretekbõl mit se váltani
 1363   1, 155|                         méltóbb embernek”.~De ezt az ígéretet azután muszáj is
 1364   1, 156|                          s nem is lesz tán soha!…~Az iskolában talán nem így
 1365   1, 156|                           talán nem így tanítják, az Akadémia talán kétségbe
 1366   1, 156|                          29-iki ünnep, bizonyítja az, hogy még Debrecenben is
 1367   1, 156|                        felismerjenek. Feltéve, ha az a valaki Istentől megáldott,
 1368   1, 156|          Heltai-Makai-féle léha törpeségek úsznak az anyagi és „erkölcsi” elismerésben,
 1369   1, 156|                       nyomorral, s mikor megvetve az olcsó reklámot, össze­szedjük,
 1370   1, 156|                  legfeljebb is éhen lehet halni!… Az aszfalt még nem a kultúra
 1371   1, 156|                           még elevenen égetik meg az ártatlan embert!… Az ég
 1372   1, 156|                          meg az ártatlan embert!… Az ég szerelméért! meg kell
 1373   1, 156|                         külföldre jussanak!… Mert az orosz cár még el fog küldeni
 1374   1, 156|                   hozzanak közibénk!…~Szél Kálmán az utolsó országgyûlésen ígéretet
 1375   1, 156|                         élvezettel tanulmányoztam az Angelotti-orfeum közönségét.
 1376   1, 156|                       holtszezon, még mindig tart az aratás. Késõ kívánság, de
 1377   1, 156|                      katona urak követeléseit, ha az aratás eredménye-gyenge
 1378   1, 157|                        érdemelte meg igazán, hogy az ország szívének, hogy a
 1379   1, 157|                         semmi jel, amely hirdetné az eljövendõ s talán fogékonyabb
 1380   1, 157|                           E hó utolsó napján lesz az egyik, aug. 2-án a másik.~
 1381   1, 157|                         egyik, aug. 2-án a másik.~Az elsõ ünnep a szabadságharc
 1382   1, 157|                       mindkét ünnepélynek, s hogy az legyen, Debrecen közönségétõl
 1383   1, 157|                           szívek, s közössé lenne az az akarat, hogy méltó emlékek
 1384   1, 157|                        szívek, s közössé lenne az az akarat, hogy méltó emlékek
 1385   1, 158|                         is szerzett, visszatérhet az elhagyott világba…~…A párizsi
 1386   1, 158|                         hatásnak legfőbb eszköze: az előadók végtelenül komolyan
 1387   1, 158|                        elmondta nagyszerű terveit az amerikai hajóhad felállítására
 1388   1, 158|                        Most már lesz hadserege is az Egyesült Államoknak.~Így
 1389   1, 158|                    Egyesült Államoknak.~Így halad az emberiség - hátrafelé!…~*~
 1390   1, 158|                       nyomor halálba kergetett, s az utolsó sorokban, hátrahagyott
 1391   1, 158|                       ellentmondjunk.~Azért, mert az orfeumoknak, hippodromoknak
 1392   1, 158|              életszükséglet, még mindig nincs meg az a közönség, mely egy nyári
 1393   1, 158|                      közönségnek éppen ez a része az, mely a nyarat Debrecentõl
 1394   1, 158|                 élvezetekre, mint színházra, mely az õ szemében szintén idõtöltésre
 1395   1, 158|                      Lányi Gézán kívül talán csak az egy Nánássy Géza tudott
 1396   1, 158|                           Debrecenbõl kiszorítani az orfeumokat.~*~Közelednek
 1397   1, 158|                          orfeumokat.~*~Közelednek az ünnepnapok. Petõfi-ünnep
 1398   1, 158|                   fõrendiházi tag, nem volt tagja az akadémiának sem, s annál
 1399   1, 159|                        izgatásairól is.~Egyszóval az izgatók nyugodtan munkálkodnak.
 1400   1, 159|                            De főképpen nem látjuk az oláh agitátorok üzelmeivel
 1401   1, 159|                      főpapok közül is nem egy van az oláh nép bujtogató[i], a
 1402   1, 159|                  dákoromán fõpapok üzelmei ellen.~Az eredmény pedig kétségtelen.
 1403   1, 159|                        többség táborába állani, s az okos nemzetiségi politika
 1404   1, 159|                        tovább, hogy élén álljanak az államellenes harcnak, s
 1405   1, 159|                          nem érkezik, elveszítjük az oláh papoknak azt a csekély
 1406   1, 160|                        után visszaemlékeznek arra az időre, mikor boldoggá tette
 1407   1, 160|                          története, amelynek vége az, hogy mennyire tisztelték
 1408   1, 160|                 hitványság volt meghamisítani ezt az igazságot s elhitetni a
 1409   1, 160|                           írja, hogy nagyon sokan az utcán is szégyelltek vele
 1410   1, 160|                         német laphoz intézett.~Ez az igazság, ez a historikum.
 1411   1, 160|                           ez a historikum. És ezt az igazságot szinte megköveteli
 1412   1, 160|                  kortársakat” is.~A valóság pedig az, hogy ötven év kellett ahhoz,
 1413   1, 160|                           hódolat megnyilatkozása az utódok szívében: ez a Petõfi-ünnep
 1414   1, 161|                           Jólesik remélnünk, hogy az aug. 7-iki tárgyalás a Dreyfus-ügy
 1415   1, 161|                          a nehéz betegségtől nyög az egész művelt világ, s főképpen
 1416   1, 161|                          hazaáruló, akár ártatlan az!~Meg kell mutatni a rennes-i
 1417   1, 161|                      rennes-i ítéletnek azt, hogy az emberi jogok s haladás nemzete
 1418   1, 161|                          ártatlan, lakolni fognak az istentelen bírák; össze
 1419   1, 161|                      többi részében s minálunk is az idegesség századának egy
 1420   1, 162|                     Batthyány utcán összeverődött az a kisszámú közönség, mely
 1421   1, 162|                       szokott. A szónok nem látta az ünneplő közönség arcán a
 1422   1, 162|                    diadalmas eszméi szentelik meg az ünnepet. Úgy beszélt csak,
 1423   1, 162|                         kiragadni bennünket, s ez az érzés reánehezedett felgerjedt
 1424   1, 162|                           nem a hálás utókor, nem az ünnepek s nem az ünneplõk
 1425   1, 162|                      utókor, nem az ünnepek s nem az ünneplõk kora. Hogyan tudják
 1426   1, 162|                       ötven év óta úgy megnövelte az ostoba emberek hiúsága.~
 1427   1, 162|                     tudjuk kamatoztatni. Kacagjuk az eseményeket, s érthetetlen
 1428   1, 162|                        volt, ki fájó szívvel nézi az eszménytelen kor õrült forgását,
 1429   1, 163|                           a magyar vér!~Nagy volt az ellenségünk, mert nagy volt
 1430   1, 163|                       ellenségünk, mert nagy volt az igazságunk!…~A legszentebb
 1431   1, 163|                       végzetünk útja.~Milyen volt az út az aradi Golgotáig -
 1432   1, 163|                           útja.~Milyen volt az út az aradi Golgotáig - miért
 1433   1, 163|                        ráfekszik a hõsök sírjára…~Az oroszlán nem halt meg! Királyi
 1434   1, 163|                         földre hitvány orvvadász.~Az a kõoroszlán könnyebb a
 1435   1, 163|                        honfikönny, vér és ima!~De az a sír szentebb mindegyiknél.
 1436   1, 163|                         volt, nagy volt mindig, s az lesz ezután is, mert hantjai
 1437   1, 163|               negyvennyolcas honvédeket borítnak.~Az a sír a honszeretet élete
 1438   1, 163|                      helyére. Legyen zarándokhely az mindenha, melytõl vérzõ
 1439   1, 163|                         minden porszeme, s legyen az a sír haldokló oroszlánjával
 1440   1, 163|                           hogy kell megvédeni ezt az édes, ezt a szent hazát!…~
 1441   1, 164|                     szabadsággal nem tudott élni, az abszolút uralmat nem akarja
 1442   1, 164|                           feltartóztathatlanul ez az összetákolt földdarab. Késleltetni
 1443   1, 164|                          Késleltetni bomlását már az agg uralkodó személye sem
 1444   1, 164|                     Ausztria, közel van a véghez.~Az a harc, ami most a 14. §
 1445   1, 164|                        németei szinte provokálták az alkotmány felfüggesztését,
 1446   1, 164|                        már nem jámbor tüntetések. Az utcaharcok forradalmat jelentenek,
 1447   1, 164|                         forradalmat jelentenek, s az elsõ vérontás csak vadabbá
 1448   1, 164|                     nekünk semmi közünk sem volna az Ausztriában történtekhez.
 1449   1, 164|                      mindig közös a sorsunk avval az állammal, mellyel csak alkotmányosan
 1450   1, 164|                       veszedelem reánk nézve.~Itt az ideje, hogy a háromszáz
 1451   1, 164|                 együttélés ellen.~Maradjon magára az a bomladozó, pusztuló földdarab,
 1452   1, 165|                        fiú, kinek talán nagyapját az esküszegő, átkozott emlékű
 1453   1, 165|                        testeiken keresztül juthat az esküszegõ zsoldosok emlékszobrához
 1454   1, 165|                          zsoldosok emlékszobrához az ünneplõ sereg?…~Hol vannak
 1455   1, 165|                            kit nagyobb bûn terhel az ünnep bármelyik rendezõjénél?…~
 1456   1, 165|                          magyar önérzetet megölte az 1867 óta tartó leplezett
 1457   1, 165|                          szívû, közönyös emberek.~Az osztrák szoldateszka tegnap
 1458   1, 165|                  szoldateszka tegnap megünnepelte az ötven év elõtti gyõzelmet,
 1459   1, 165|                   dokumentálta azt is, hogy itt õ az úr!…~…A magyar nemzetnek
 1460   1, 165|                          Hentzi-szobor mellett, s az ünnep a feltámadt kamarilla
 1461   1, 165|                          két kezét, s adjon hálát az Istennek, hogy õseinek vérétõl
 1462   1, 166|                    legnagyobb mértékben nélkülözi az igazi államférfi tulajdonait.
 1463   1, 166|                       kielégítésével némította el az ellenőrzés kritikáját, s
 1464   1, 166|                    becsületről.~Példa nélkül való az az eset, hogy egy miniszterelnök
 1465   1, 166|                 becsületről.~Példa nélkül való az az eset, hogy egy miniszterelnök
 1466   1, 166|                       magyar politikusok szemébe.~Az õ dicsõségét zengi a magyar
 1467   1, 166|                       államférfiúi bölcsességnek.~Az õ miniszterelnöksége alatt
 1468   1, 166|                          a Hentzi-szobrot. Máskor az egész magyar sajtó egyként
 1469   1, 166|                        becsület sárbatiprása.~Itt az ideje leszámolni e politikai
 1470   1, 167|                            hogy a szabadelvű párt az utolsó percig híven tartott
 1471   1, 167|                          politikai viszonyok közt az isteni gondviselés kegye
 1472   1, 167|                       beszámolni választóinak.~Ez az úr annak idején Bánffy-testőr
 1473   1, 167|                        megadta magát.~Jött Széll. Az egész országot bekürtölték
 1474   1, 168|                           vitát provokálnunk, hol az ellentéteknek semmi helye
 1475   1, 168|                     legelső magyar városhoz méltó az, hogy évenként majdnem százezer
 1476   1, 168|                          okokból is.~Nem vádoljuk az elődöket, csak regisztráljuk
 1477   1, 168|                            csak regisztráljuk azt az igazságot, hogy Debrecen
 1478   1, 168|                      senkit sem akarunk. Kié volt az eddigi bűn terhe, nem kutatjuk.
 1479   1, 168|                       terhe, nem kutatjuk. De itt az alkalom, hogy - szakítva
 1480   1, 168|                          alkalom, hogy - szakítva az eddigi nemtörődömséggel -
 1481   1, 168|                      előnyö­sebbnek tartjuk, mint az augsburgi légszesztársulatét.~
 1482   1, 168|                     észlelnek, de ha megtörténnék az a nem várt dolog, hogy Debrecen
 1483   1, 169|                        vendéglõsöknek?~Körülbelül az, hogy pár év alatt nem lehetnek
 1484   1, 169|               tõkepénzesek…~De édes vendéglõseim, az tán nem elég ok háromnapos
 1485   1, 169|                           jelesen a középiskolát, az egyetem auláit is sorba
 1486   1, 169|                          lenni Milöckernek. Õ nem az az ember, ki erre számítson
 1487   1, 169|                       lenni Milöckernek. Õ nem az az ember, ki erre számítson
 1488   1, 170|                            Ragyogó, megejtő, mint az őszelő éjszakái mind…~Pihent,
 1489   1, 170|                         nehéz emlékű éjszaka volt az.~Megrezzentek a föld drótidegei,
 1490   1, 170|                         minden ajkon, jajszó lett az elõtörõ dalból.~Óh, felviharzott
 1491   1, 170|                      gyöngye. Évszázadokig lestük az áldást szent ereklyénktõl
 1492   1, 170|                       áldást szent ereklyénktõl s az ékesített tróntól, de István
 1493   1, 170|                      Szeretõ szót nem hallottunk; az Erzsébet szíve volt az elsõ
 1494   1, 170|                            az Erzsébet szíve volt az elsõ szív, amely megértette
 1495   1, 170|                          tiszta volt. Szeretet és az igazság vágya dobogtatta
 1496   1, 170|                          szív volt…~És a nõi szív az, mely az igaz és szép iránt
 1497   1, 170|                            És a nõi szív az, mely az igaz és szép iránt legfogékonyabb…~
 1498   1, 170|                          nézzük számoló szemekkel az eredményt.~Annyit kivívott,
 1499   1, 170|                            amennyire a szív képes az önzõ gondolkozással szemben.~
 1500   1, 170|                        legyen ezért a szeretetért az õ neve, az õ emléke örökre