Kötet, Rész

16001   6, 103|                    fészket. Õ most lett fiatal, s az életben nincs szentebb a
16002   6, 103|                    szentebb a fiatalságnál. Avagy az izgató s kiélezett helyzet,
16003   6, 103|                          helyzet, mikor a fiú áll az asszony elõtt a tettenérõ
16004   6, 103|                    tettenérõ férj szerepében. Meg az a csodálatos, megható helyzet,
16005   6, 103|                            megható helyzet, mikor az asszony tudja, hogy az õ
16006   6, 103|                      mikor az asszony tudja, hogy az õ szerelme egy tacskó, egy
16007   6, 103|                       egészen, de megfinomodva, s az embernek Sarah Bernhardt
16008   6, 103|                      Sarah Bernhardt axiómája jut az eszébe: a drámai színjátszó
16009   6, 103|                         mûvészeinek. Csak Somlai, az új tag okozott ma nekünk
16010   6, 103|                   Magyarra Kürthy Emil fordította az Henry Bataille darabját,
16011   6, 104|                        galamblövészettel mulatnak az emberi társadalom elõkelõi.
16012   6, 104|                  foglalkoznak. Legalább meglepjük az emberi társadalom tudósait
16013   6, 104|                     elõkelõ, úri szemet kapar ki, az lesz a gyõztes.~A galambok
16014   6, 104|                           ki a szemét a galambok. Az újságok oldalas riportokat
16015   6, 104|                         megkívánja, hogy azok­nak az uraknak, kiknek jobb dolguk
16016   6, 104|                          egy hónap múlva megölték az utolsó galambot is. A galamblövõ-társaságok
16017   6, 104|                         még a szemeik megmaradtak az elõkelõ urak közül. (Így
16018   6, 104|                      sportért a galambtársadalom. Az emberi társadalom elõkelõinek
16019   6, 104|                    különös emberekre talált.~Ezek az emberek várost alapítottak
16020   6, 104|                           vagyunk, kik lelkünkkel az anyaországban élünk.~- És
16021   6, 104|                    Eszperantó-nyelven. Idecsõdült az anyaországból egy csomó
16022   6, 104|                            Erre kötelezõvé tettük az eszperantó-nyelvet. Ez itt
16023   6, 104|                       császárságot.~- Igen ám, de az anyaországban még mindig
16024   6, 104|                         meg, ha visszakerül, hogy az anya-monarchia csak akkor
16025   6, 104|                          minden nép közös nyelvül az eszperantót fogadja el…~…
16026   6, 104|                          egészen komolyan utazgat az eszperantó érdekében. Most
16027   6, 104|                     szerint. Nagyon dícséri nekik az eszperantót, hogy az szebb,
16028   6, 104|                        nekik az eszperantót, hogy az szebb, mint az olasz… De
16029   6, 104|                  eszperantót, hogy az szebb, mint az olasz… De állítólag még
16030   6, 104|                          állítólag még eddig csak az Abbázia mellett élõ cincárok
16031   6, 104|                       mutatnak némi hajlandóságot az egységes nyelv fölvételére…~
16032   6, 104|                              Ejnye, ejnye…~Átment az Olümpra. Ott az egyik ódát
16033   6, 104|                            Átment az Olümpra. Ott az egyik ódát Kazinczy németre,
16034   6, 105|                       lelkiviharok rázzák, melyek az erõs férfit is elpusztítanák
16035   6, 105|                          címû kötetével bevilágít az izzó nõi lelkek dalkonyhájába,
16036   6, 105|                           termelnek belõlük. Mert az irigyelnivaló nõköltõk szenvedélyei
16037   6, 105|                        olyan rombolók, mint vélné az ember. És boldogok õk, hogy
16038   6, 105|                       mondjuk, tézis szenvedélyek az övéik, s az új magyar nõi
16039   6, 105|                          szenvedélyek az övéik, s az új magyar nõi líra érdekes,
16040   6, 105|                        egyéniség. És határozottan az új frisson-ok közül való,
16041   6, 105|                         tetszik sokak elõtt talán az, mely figyelmeztetés akar
16042   6, 105|                         õszinte kínokat. Már csak az érzelmes és jó emberek nyugalmáért
16043   6, 105|                         kiválóan egyesíti magában az új magyar Szapphók karakterisztikonjait.
16044   6, 105|                   értékesen szép verseket. S ezek az egyszerû versek. Melegek,
16045   6, 105|                        nem szabadok szintén. Mint az érzések. Ami pedig a címet
16046   6, 105|                        elsõ verse magyarázza meg. Az öreg bölcs hét csodát lát,
16047   6, 106|                         vettem el. Beleavatkoztam az isten dolgába. Egy kicsit
16048   6, 106|                   rejtekek építésére tanított meg az életharc, mely a menyétek
16049   6, 106|                    számára sem kényelmesebb, mint az emberekére. Alapjában pedig
16050   6, 106|                            Én, a fiatal, megöltem az öreget. Istentelenek elõtt
16051   6, 106|                          csak azt tudom, hogy még az én életem messze volt a
16052   6, 106|                           a jelentkezéstõl, mikor az az öreg ember már férfiasan
16053   6, 106|                          jelentkezéstõl, mikor az az öreg ember már férfiasan
16054   6, 106|                        vagyok. A legnagyobb bûnöm az, hogy kultúraellenesen cselekedtem.
16055   6, 106|                        elítéltek. Egyelõre megyek az államfogházba kipihenni
16056   6, 106|                    suttogva szólalt meg:~- Nem ön az a magyar úr, aki két hónappal
16057   6, 106|                       halálos párbajban elejtette az ellenfelét?~Nem tudom miért,
16058   6, 106|                         kis karcolást tudott adni az ellenfelének. Én nem tudom,
16059   6, 106|                 mindenféle ostoba változtatásáról az áldott és alapjában isteni
16060   6, 107|                         úr, fogadja megvetésemet. Az én kedves admirálisom, Lima,
16061   6, 107|                       történt másfél esztendõ óta az én birodalmammal. É tudniillik
16062   6, 107|                           esztendeig távol voltam az orosz paradicsomtól. Kedves
16063   6, 107|                           jutott hely. Hát, uram, az pluszkvam disznóság, amit
16064   6, 107|                           csak kikérem, hogy önök az én nevemben szamárkodjanak.
16065   6, 107|                         azt akartam én, hogy önök az én sztrelicjeimet, kozákjaimat,
16066   6, 107|                      dolgot tiltok meg. Ne merjék az ön admirálisai magukat admirálisoknak
16067   6, 107|                          hajóhadat Oroszországnak az én Limám? Önök, úgy látszik,
16068   6, 107|                           s nem passzióból voltam az. De ha még egyszer a földre
16069   6, 107|                   mesterséget tanulnék. Ön ismeri az én históriai gorombaságomat.
16070   6, 107|                   tanulnám meg, s úgy megvasalnám az ön admirálisait, hogy arról
16071   6, 107|                           sejtheti ön, uram, hogy az ön dicsõ tengerészeit röviden,
16072   6, 107|                       tudom, hogy nem volna szava az ellen, ha e milliók megfiadzanának.
16073   6, 107|                      küldjön embereket szét abban az országban. Hat millió cilinder
16074   6, 107|                           tönkretettél. Megvettem az összes megvehetõ londoni
16075   6, 107|                         színpad nélkül bajos élni az embernek halála után is.~
16076   6, 107|                        odalent nem léháskodták el az életüket. Akiknek igazi
16077   6, 107|                     mulatságosnak nem találhatták az életet.~Dühbe jöttem.~-
16078   6, 107|                         engem léha fráternek tart az úr?~Meglepõdött a rendezõ.
16079   6, 108|                         elképzelhetik, mit jelent az, ha e kikapós Múzsa õ nagysága
16080   6, 108|                         bízvást nekimehet azoknak az estéknek melyekkel színházi
16081   6, 108|                          fogáshoz nyúltak ugyanis az Emil? természetesen francia
16082   6, 108|                         ekkor Emil-Eduárd elveszi az õ bájos kis menyasszonyát.
16083   6, 108|                           estéje volt elsõ sorban az este. Kedves, elragadó,
16084   6, 108|                            percekig megállították az elõadást a hálás közönség
16085   6, 109|                            LEX-FOLCHI~Firenzében, az édes Firenzében, meg akarta
16086   6, 109|                          Folchi piktor. Bizony ez az eset ebben a mai mennydörgõs
16087   6, 109|                     ligájuk minden védelemre. Még az ölebekére is. Kérve-kérjük
16088   6, 109|                      férfi. Hiszen tudják õk ezt, az új Évák. A természet ezt
16089   6, 109|                          új Évák. A természet ezt az egyet hagyta minden fegyverzet
16090   6, 109|                          monstre-hazugság, hogy õ az erõsebb. Most ez a hazugság
16091   6, 109|                           hölgyek szerelme ellen. Az anarchista merényleteket
16092   6, 109|                     merényleteket számon tartják. Az egész emberi társadalom
16093   6, 109|                     koronás családok veszedelmét. Az anarchisták valósággal vadásznak
16094   6, 109|                       útjára bombát dobnak, errõl az egész világ lármázik, ha
16095   6, 109|                          igen hasznos tagja volna az emberi társadalomnak, ha
16096   6, 109|                     Elvira el nem szédíti a fejét az elõkelõségével. Pompás díszleteket
16097   6, 109|                        Pompás díszleteket festene az olasz arénákba. Mindenesetre
16098   6, 109|                           asszonynak. Gironnak és az elcsábítottak egész légiójának
16099   6, 109|                            Megállapíthatjuk, hogy az elõkelõ, rendszerint csúnya,
16100   6, 109|                          A kor szelleme - mondják az új francia lírikusok - az
16101   6, 109|                         az új francia lírikusok - az új humanizmus. Nos, az új
16102   6, 109|                            az új humanizmus. Nos, az új humaniz­musnak kötelessége
16103   6, 109|                         gyöngét megvédeni. Még ha az - férfi is. Ha a nõk nem
16104   6, 109|                      megvédené a gyönge férfiakat az elõkelõ és élvezhetetlen
16105   6, 110|                          minden eddigi ítélkezést az Affér hõse fölött. Dreyfus
16106   6, 110|                        azt a kötelességet, melyre az emberiség végzete éppen
16107   6, 110|                     átkozott monstre-mulatsághoz. Az uniformisban egy rossz modorú,
16108   6, 110|                 megtörtént, nagyon együgyû dolog. Az Ördögszigetnél nyilván kellemesebb
16109   6, 110|                           Dreyfushoz volt-e vajon az élet a legbarátságtalanabb?
16110   6, 110|                      életre kelhessen még egyszer az, amit immár a História nevez
16111   6, 110|                         hogy ki volt ama Dreyfus. Az inkvizíció rémnapjaiban
16112   6, 110|                          azt tudjuk, hogy mi volt az inkvizíció. Dreyfus-ügye
16113   6, 110|                       gonoszság nem bárányhimlõje az emberiségnek, de örökös
16114   6, 110|                        vér nélkül folyton-folyton az emberi butaság és gonoszság
16115   6, 110|                     Dreyfus-pörök ziháltatják meg az egész világon a szenvedõ
16116   6, 110|           Dreyfus-ügyekben csillámlik meg véresen az emberiség nagy átka: a dogma.~
16117   6, 110|                       legszerencsétlenebb lényévé az embert. A csökönyös, a hagyományos,
16118   6, 110|                           porondon mindaddig, míg az emberiség nemeseinek, legújabb
16119   6, 110|                       ahol csak egy igazság lesz: az élet. Az élet, mely minden
16120   6, 110|                        egy igazság lesz: az élet. Az élet, mely minden jogot
16121   6, 110|                         boldogtalanság.~El fog ez az idõ jönni. Addig pedig,
16122   6, 110|               siettetéséhez önre is szüksége volt az emberiség végzetének.~Budapesti
16123   6, 111|                        VÉGÉN~- Nemzeti Színház -~(Az ember Õsbudába jár, minélfogva
16124   6, 111|                   játszanak a Nemzeti Színházban. Az ember hátradõl a székében.
16125   6, 111|                           Romeót és Júliát. Éljen az ifjúság. Éljen a nyár. Éljen
16126   6, 111|                      ifjúság. Éljen a nyár. Éljen az alvás. Kár, hogy vakációra
16127   6, 111|                       vakációra tér Somló Sándor. Az õ szender intézete igen
16128   6, 111|                    esztendõ eseményeit.)~Nem volt az véletlenség, hogy a Nemzeti
16129   6, 111|                      Árpád darabjával kezdte volt az õ esztendejét. A becsületes,
16130   6, 111|                           írók és óh publikum? Ez az én mértékem. Az enyém: Somló
16131   6, 111|                      publikum? Ez az én mértékem. Az enyém: Somló Sándoré. Berczikig
16132   6, 111|                   Rostand-nak. Szóval Cyrano volt az elsõ premier. De mivel új
16133   6, 111|                      kezdet. És most rohanjunk át az egész álmos esztendõn. Talán
16134   6, 111|                    nyakról valahogy. Jöttek avval az eleveítél­kezéssel fogadtatva,
16135   6, 111|                            Ha közben szörnyû lesz az álmos hangulat, majd beletarkálunk
16136   6, 111|                           mert amiben érték volt, az is bentrejtõzhetett, s rejtõzhetik
16137   6, 111|                       predesztináció. És végeztek az elõadások. Hogyan, mi módon,
16138   6, 111|                          lelketlenek, a szavalók, az éneklõk, a szép legények,
16139   6, 111|                        kórusába. Nem csodálkozunk az egész esztendõn. A magyar
16140   6, 111|                          tudná gyõzni a rendszer, az álmosság, az ósdiság és
16141   6, 111|                          a rendszer, az álmosság, az ósdiság és a vakság. Aludni
16142   6, 112|                     szocialisták fognak lármázni.~Az új armada tehát vízre kerül.
16143   6, 112|                           a spanyol!~Úr lehet. De az új flotta aligha teszi azzá.
16144   6, 112|                          Õk arra emlékeznek, hogy az amerikai hajóhad erõsebb
16145   6, 112|                      Spanyolország legázoltatott. Az elsõ teendõ tehát - így
16146   6, 112|                            Amelyik nemzetnek jobb az ágyúja, az elõtt megnyílik
16147   6, 112|                         nemzetnek jobb az ágyúja, az elõtt megnyílik a nagyság
16148   6, 112|                     háborúk undorító színjátékába az újkorban egy kibékítõ vonás
16149   6, 112|                          a nagy háborúkban mindig az a fél gyõz, amelynek erõsebb
16150   6, 112|                   igazabban kultúrfajta, amelytõl az emberiség is többet várhat.~
16151   6, 112|                           meg kell látni, hogy ez az igazság ráillik 1871-re
16152   6, 112|                      mégis csak históriai igazság az a banalitás, hogy az iskolamesterek
16153   6, 112|                      igazság az a banalitás, hogy az iskolamesterek nyerték meg
16154   6, 112|                        háborút a németeknek. Hogy az amerikai angolszász kultúra
16155   6, 112|                          spanyolhoz, vagy a japán az oroszhoz, arról beszélni
16156   6, 112|                        erejûek a fegyverek, akkor az a fegyver gyõz, amelyet
16157   6, 112|                           több kultúra kormányoz. Az oroszoknak is Whitehead-torpedóik
16158   6, 112|                      Magyarországot nem emeli fel az ágyú és a hajópáncél. Iskolákat
16159   6, 112|                          produkálni: ez emeli fel az országokat. A régi imperializmus
16160   6, 112|                           régi imperializmus vagy az új imperializmus építését
16161   6, 112|                        kultúra erõs alapjával. Ha az alap nincs meg: úgy törnek
16162   6, 112|                         törnek össze a flották és az ágyúk, mint az orosz flotta
16163   6, 112|                         flották és az ágyúk, mint az orosz flotta és az orosz
16164   6, 112|                           mint az orosz flotta és az orosz ágyúk a csuzimai szorosban.~
16165   6, 112|                       Spanyolország rosszul kezdi az új imperializmust. Mi ismerünk
16166   6, 113|                     császár két beszédet intézett az õ kedves menyasszonyához,
16167   6, 113|                        kedves menyasszonyához, de az újságokba csak az egyik
16168   6, 113|             menyasszonyához, de az újságokba csak az egyik beszéd került. A másik
16169   6, 113|                        jól tudtuk már régen, hogy az ambíció a fejedelmi nõket
16170   6, 113|                   Díszmagyarba öltözött mindenki. Az utcán lármázó rikkancsok
16171   6, 113|                           detronizálási kérelmet.~Az elõkelõségek végre bankettre
16172   6, 113|                         folyt a históriai lakoma. Az emberek megihletõdve gondolkoztak
16173   6, 113|                      dicsõségesen uralkodó, éppen az imént detronizált királyunk
16174   6, 113|                          kezdett a lejtõn repülni az automobil. Nem lehetett
16175   6, 113|                        vele egy gyaloghintó jött. Az automobil keresztülgázolt
16176   6, 113|                   Álmélkodva nyargalt be Tokióba. Az egész város friss díszben
16177   6, 113|                          A gyaloghintóban, melyet az õ automobilja elgázolt,
16178   6, 113|                      mondani, amit gondolt. Mikor az automobil elütötte, ez a
16179   6, 113|                           átváltozások történtek. Az áldott szerencsétlenség
16180   6, 114|                  rendkívül érdekes históriája ez. Az egyesült Közép-Szolnok és
16181   6, 114|                          erõvel, író talentummal. Az utolsó kötetben a családok
16182   6, 114|                          be, s utószóval búcsúzik az író, kinek nagy munkájáért
16183   6, 115|                        milyen másképpen szakított az õ XVI. Lajosával. És igen-igen
16184   6, 115|                    Lajosával. És igen-igen lenézi az õ kis norvégjeit.~2. Gusztáv
16185   6, 115|                         lehetne halni. Mint ahogy az ilyen jó nevekbe sok derék
16186   6, 115|                       Kellemetlen kis eset, mikor az ember nevet örököl. III.
16187   6, 115|                           Lászlóra ráfogták, hogy az apja írta a Délibábok hõsét.
16188   6, 115|                          még csak beletörõdhetnek az elcsapatásokba. De a trónörökösnek
16189   6, 115|              trónörökösnek méltán rosszul eshetik az efféle hecc. Amit nem is
16190   6, 115|                        rakott a maga népére, hogy az anglofóbia még századokig
16191   6, 115|                          olasz honfitársait, hogy az már szinte sok… És Ibsen
16192   6, 115|                     ezelõtt álmában sem gondolta. Az embernek kedve volna regulát
16193   6, 115|                           zokogta õ versben, hogy az õ nációja csak töprengni
16194   6, 115|                           a storthing határozata. Az isten neve pedig egyetlen
16195   6, 115|                     csinál. Milyen szegények ezek az északi népek…~Budapesti
16196   6, 116|                          a poéta nõni akar, s nem az a célja, hogy annyi versszerû
16197   6, 116|                          s olyan sok helyre, hogy az emberek végre is kénytelenek
16198   6, 116|                          tudomásul venni, hogy ez az úr - költõ. Iszonyúan, ennivalóan
16199   6, 116|                       attól a kálváriától, melyet az elsõ ilyen versig meg kell
16200   6, 117|                       Akik egyenként becsörtettek az ócska pavillonba, idegenkedve
16201   6, 117|                           hirtelen a pavillonban. Az egybegyûltek közül egy õsz,
16202   6, 117|                       magyar apostolokkal óhajtja az õ erejét közölni. Exponált
16203   6, 117|                   Gúnyosan mosolygott a szónok, s az egybegyûltek ismerkedtek.
16204   6, 117|                        hirtelen égi zúgás támadt. Az apostolok szégyenkezve dobták
16205   6, 117|                          Anekdotákat vár e nemzet az õ íróitól.~A festõ: (Kezével
16206   6, 117|                         Ami nem járja, nem járja.~Az apostolok konflisokba vágják
16207   6, 118|                      világ volna.~Szomorú komédia az, amelyhez a te magyar-dicsõséges
16208   6, 118|                           a hosszú élet. Áldottak az örömei, a szenvedései és
16209   6, 118|                     vették a regék. A regék pedig az Élet és a Halhatatlanság
16210   6, 118|                     békességes, milyen szép dolog az: szeretve lenni. Ha temetett
16211   6, 118|                       szeretve lenni. Ha temetett az alcsuti nagyúr, vele temettek,
16212   6, 118|                           egy kicsit…~*~Nem lehet az másképpen: a mi szeretetlenségünknek
16213   6, 118|                        vélték. Ez már a mi erõnk. Az alcsúti nagy öreg úr, a
16214   6, 118|                         és reménységét. Nem lehet az másképpen. Mert ha minden
16215   6, 119|                       Tovább megyünk. Miklós cár, az oroszok császára Mandzsúria
16216   6, 119|               carszkoje-szelói úrról sem bizonyos az, hogy bolond. Csak Lebaudy
16217   6, 119|                        átallják azt sejteni, hogy az öreg Mars kultúrája alighanem
16218   6, 119|                          mint a mienk. Legfeljebb az nem igaz, hogy Lebaudy ott
16219   6, 119|                   kivonatok is megcáfolnak. Dehát az kisebb hazugság, mikor XVII.
16220   6, 119|                         lélek sem mondhatja, hogy az uralkodáshoz valami rengeteg
16221   6, 120|                          Párizsban. Ez benne volt az újságokban, tehát okvetlenül
16222   6, 120|                        röstellne férjhez menni. S az egyik jobbra, a másik balra
16223   6, 120|                        Kacagj, bajazzo! Katolikus az úrfi, és eretnek a kisasszony.
16224   6, 120|                 országában valamikor úgy ontották az eretnekek vérét, mint Angliában
16225   6, 120|                           megcsendülnie. Nem. Ezt az ügyet csak az irodalom intézte
16226   6, 120|                            Nem. Ezt az ügyet csak az irodalom intézte el, és
16227   6, 120|                        agyak pár ezre. S miközben az irodalom választóvize már
16228   6, 120|                  leányának s a spanyol királynak. Az õ õseik voltak az elsõrendû
16229   6, 120|                      királynak. Az õ õseik voltak az elsõrendû al- és felperesek
16230   6, 121|                            s kérte, szavazzon reá az Akadémiában. Ez a Renan
16231   6, 121|                       esetben nem.~Amibõl, kérem, az következik, hogy a cudar
16232   6, 121|                       politika rajta ül mindenen. Az irodalmon is. És Veigelsberg
16233   6, 121|                           felfordulásunk. Leesnek az európai szépség-flastromok
16234   6, 121|                           Jó, jó. Nincs ám messze az idõ, mikor Bartha Miklós
16235   6, 121|                            A gyõzedelmes politika az úr. A múlt hetekben Zichy
16236   6, 121|                          ám esetenként írni, mert az igazságot csak az próbálhatja
16237   6, 121|                            mert az igazságot csak az próbálhatja ez országban
16238   6, 121|                           javul, s meg nem hígul, az hazaáruló. A koalíció nevében
16239   6, 121|                       Vázsonyi Vilmossal szemben. Az én kis versemben, mely egyébként
16240   6, 121|                        nem mulatságos dolog ebben az országban komoly lelki törekvésekkel
16241   6, 121|                       kázust sem kellene csinálni az ostobaságból, mert az természetes.
16242   6, 121|                    csinálni az ostobaságból, mert az természetes. Vigasztalhatja
16243   6, 121|                 természetes. Vigasztalhatja magát az ember az arabus közmondással.
16244   6, 121|                     Vigasztalhatja magát az ember az arabus közmondással. Arra
16245   6, 121|                            Ez a koalíciós levegõ. Az új világ. Az inkvizítori.
16246   6, 121|                    koalíciós levegõ. Az új világ. Az inkvizítori. A fölszabadult
16247   6, 121|              idegrendszereket.~Annyi hasznom volt az egész ügybõl, hogy egy-két
16248   6, 121|                      Puszta. Végre is összefognak az intelligensek. Mert a magyar
16249   6, 121|                           põrére szegényedünk, ha az üres handabandázók maradnak
16250   6, 121|                        handabandázók maradnak itt az urak. Pardon, csak félszegen
16251   6, 121|                          félszegen lehet mondani: az Urak.~Szabadság 1905. július
16252   6, 122|                      színes, pompás lelkû mestere az új magyar szépirodalomnak -
16253   6, 122|                       fájdalomban zihálva fekszik az Allgemeines Krankenhausban,
16254   6, 122|                           szomorú kaszárnyájában. Az árnyas, sûrûséges Schottwiesben,
16255   6, 122|                     telefoncsöngetésre: vajon nem az õ szép élete végét, gyászos
16256   6, 122|                         részében, mesésen szilárd az az illúzió, hogy mi már
16257   6, 122|                      részében, mesésen szilárd az az illúzió, hogy mi már a Nyugatnak
16258   6, 122|                         csíragazdagsága benne van az õ lelkében. Magyar, ha ezerszer
16259   6, 122|                         nem akarta ismerni azokat az árkokat, melyek küzdelmes
16260   6, 122|                          csodálatosabb lett volna az õ ereje, akkor is megtörik.
16261   6, 122|                         lelket zuhantatott ez meg az új Magyarország fiai, türelmetlen,
16262   6, 122|                           Sándornak is, aki ennek az interregnáló korszaknak
16263   6, 122|                          hibáinak is képviselõje. Az önáltatás semmiben sem sikerült.
16264   6, 122|                      politikában sem. Még kevésbé az irodalomban. Intellektuális
16265   6, 122|                       konstatálását. Bródy Sándor az életet magáért az életért
16266   6, 122|                          Sándor az életet magáért az életért is szerette. Erõs
16267   6, 122|                           fantáziájú. Lehet, hogy az ember nagyon sokat követelt
16268   6, 122|                 kárpótlásul azért, amit a mûvész, az író nem kaphatott meg. A
16269   6, 122|                  kaphatott meg. A szomorú valóság az, hogy elébe kívánt menni
16270   6, 122|                        volt õ mindenképpen, mikor az irodalomban föllépett. Szeretetreméltó
16271   6, 122|                    elismert vezére lett, s maradt az író fiataloknak, becézett
16272   6, 122|                      publikumnak.~A magában bízó, az élet nagyszerûségét hirdetõ
16273   6, 122|                         terhes lelkû poéta - mert az néhány év óta jövõ, egyre
16274   6, 122|                         most megrendülten írja:~- Az Élet? Minden mindegy. Az
16275   6, 122|                          Az Élet? Minden mindegy. Az a fõ, hogy szépen vágjuk
16276   6, 123|                         Jacques, már nincs kedved az imperátorsághoz. Ugy-e?
16277   6, 123|                       imperátorsághoz. Ugy-e? Nem az akadályok rémítenek, Jacques.
16278   6, 123|                    Egyszerûen nem fizeti ki magát az egész dolog. Megbolondult
16279   6, 123|                          a kikötõvárosodat? Hátha az oázisok storthingja máról
16280   6, 123|                 storthingja máról holnapra kiadná az útleveled? Úgy inganak a
16281   6, 123|                        Azaz már eszednél is vagy. Az uralkodói pálya lejárta
16282   6, 123|                        hogy Lebaudy már nem lehet az, aki egyszer I. Jakab volt.
16283   6, 124|                      hiszem. Nem élnek már ezután az emberek kilencven esztendeig.
16284   6, 124|                           csõd ne fenyegetne. Már az Egyház sem tud butákká és
16285   6, 124|                  Nyárspolgár, amilyen kevés akad. Az életet nem is akarta másképpen
16286   6, 124|                      akarta másképpen látni, mint az iskolamestere tanította.
16287   6, 124|                          iskolamestere tanította. Az ember megnõl. Kikeres egy
16288   6, 124|                          pénzes leányt. Folytatja az apja seftjét. Anyagot szállít
16289   6, 124|                           legénységének. Aztán él az anyóval õsz tisztességben.
16290   6, 124|                         õsz tisztességben. Megéri az unokái lakodalmát, s meghal
16291   6, 124|                        ezt várja tõlük.~És teltek az évek. Egy, tíz, huszonöt,
16292   6, 124|                        kellett volna elvennie azt az asszonyt, akivel most gyémántlakodalmát
16293   6, 124|                         fogja ülni. Eltévesztette az életét. Ezt most belátta.
16294   6, 124|                           maga kis életét ráteszi az ember. Az ember. Az úgynevezett
16295   6, 124|                          életét ráteszi az ember. Az ember. Az úgynevezett homo
16296   6, 124|                       ráteszi az ember. Az ember. Az úgynevezett homo sapiens.
16297   6, 125|                  HAZAFISÁG REVÍZIÓJA~Csakugyan él az a tendencia, amelyrõl Beöthy
16298   6, 125|                   történelmet ma még úgy tanítják az iskolában, hogy kultúrbestiákat
16299   6, 125|                        tanár­emberek. Shakespeare az angol Csiky Gergely. Bizonyisten
16300   6, 125|                    fohászkodva és sokat emlegeti, az mintaember. Tudós, politikus,
16301   6, 125|                           Olyan egyszerû e dolog. Az ember sírni szeretne dühében,
16302   6, 125|           hazafiság-magyarázat helyébe jöjjön már az igazi magyarázat. És az
16303   6, 125|                           az igazi magyarázat. És az igazi hazafiasság. Jöjjenek
16304   6, 125|                     büszke szemek, a halló fülek, az értõ és hasonlító elmék.
16305   6, 125|                          valamit. Kultúrországban az emberek nem énekelnek folyton
16306   6, 125|                        hiszi-e Magyarország, hogy az õ földjén a fejlõdésnek
16307   6, 125|                       vagyunk olyan feketék, mint az ördögök. És a vak nem látja,
16308   6, 125|                        búcsúztatta a diáksereget. Az isten, király, haza nem
16309   6, 126|                      Kedvesebb a császár füleinek az à Berlin! dühös ordítása
16310   6, 126|                           dühös ordítása is, mint az a rettenetes ige, hogy egymás
16311   6, 126|                           népeké. Hogy a hadsereg az emberiség boldogságának
16312   6, 126|                           elég volt már a vérbõl, az elnyomásból, a boldogtalanságból.
16313   6, 126|                       német bérenc. Megköpdösheti az utolsó nacionalista, csirkefogó
16314   6, 126|                           a háború. És felforgató az, aki békét hirdet. És százszor
16315   6, 126|                          százszor felforgató, aki az Én Hadseregem-et gondolatban
16316   6, 126|                          hadsereg és háború. Erre az uralkodók prímjátékosa,
16317   6, 126|                         Hadseregét is becézte úgy az orosz cár, mint Vilmos császár.
16318   6, 126|                           között is szenzációsak. Az orosz hadsereg, az Én Hadseregem,
16319   6, 126|                  szenzációsak. Az orosz hadsereg, az Én Hadseregem, ultimátumot
16320   6, 126|                        vagy indul a cár ellen. Ez az egyik hír. A másik úgy szól,
16321   6, 126|                           haditengerészetét, mert az Én Haditengerészetem már
16322   6, 126|               Haditengerészetem már meg is elõzte az Én Hadseregemet. A cár szeretne
16323   6, 126|                           kell tartania a cárnak. Az üzemben levõ História, mely
16324   6, 126|               felforgatóktól védekezni nem lehet. Az idõk törvénye úgy hozta
16325   6, 126|                           Meddig marad a hadsereg az Én Hadseregem, mely nekiszegezõdhetik
16326   6, 126|                    nekiszegezõdhetik e vágyaknak? Az orosz hadsereg ultimátumot
16327   6, 126|                         História ultimátumot küld az uralkodóknak.~Budapesti
16328   6, 127|                          el, mint Edvárd király s az õ külügyminisztere az õ
16329   6, 127|                           s az õ külügyminisztere az õ diplomatájukat. Mindenekelõtt
16330   6, 127|                      arisztokraták. Járjon inkább az uralmon immár osztozkodó
16331   6, 127|                      Anglia, mint Szent Lajos óta az összes halott és eleven
16332   6, 127|                          Loubet fölött. Maga volt az akarat. Imádja a hatalmat,
16333   6, 127|                     hatalmat imád. A kormányzóét, az újságíróét, a tömegvezérét
16334   6, 127|                           szemében. Hogy tudja ez az ember gyilkolni azokat,
16335   6, 127|                        írást, amit róla írtak. Ez az ember a fölfegyverkezett,
16336   6, 127|                      emellett nem is forradalmár. Az orthodoxok gyûlölik, még
16337   6, 127|                   népbarát - egyszerre. Elõtípusa az új világ cselekvõ személyének,
16338   6, 127|                           a negyedik rend beveszi az utolsó bástyákat. Jean Jaures
16339   6, 128|                        Magunk csináltuk volna meg az ekzekúciót.~És Cantacuzene?
16340   6, 128|                     vannak. Vérszennyes ruhájukat az elõbb váltották föl. Carmen
16341   6, 128|                           élt, mint a lengyeleké. Az orosz despotizmus szüli,
16342   6, 128|                         nem író. Vagy hátha éppen az? Hátha témák céljából rendezi
16343   6, 128|                       mûveibe régen becsomagolták az utolsó sajtot, mikor még
16344   6, 129|                       vasúti hálókocsiknak õ volt az alapítója, és aki holnap
16345   6, 129|                           s mikor a vonat berohan az alkonyatba, pihenni indul
16346   6, 129|                          Riviérára. Ez a vonat is az õ ideája volt. Ez a villámszekér,
16347   6, 129|                  villámszekér, mely úgy vágtat át az éjszakán, hogy a boldog
16348   6, 129|                      vágyakozás. Újságírók jöttek az elsõ vonattal. Bankett volt
16349   6, 129|                        messiásokhoz kegyetlen, de az ügyes kalmárokhoz is. Vajon
16350   6, 129|                       milyen sorsa lehetett annak az ismeretlen õsnek, aki a
16351   6, 129|                        neki hamarabb adott igazat az idõ, mint a testetlen eszmék
16352   6, 129|                    messiásainak. Fogy a távolság. Az emberek benyüzsgik az egész
16353   6, 129|                   távolság. Az emberek benyüzsgik az egész földgolyót. Új és
16354   6, 129|                         könyvtár is, ha kell. Sõt az imazsámolyt is viszi gúnyos
16355   6, 129|                       közlekedés. Ez csinálja meg az egy aklot, nem Róma, sem
16356   6, 129|                          egy aklot, nem Róma, sem az eszperantó. Otthonos lesz
16357   6, 129|                         eszperantó. Otthonos lesz az ember a földgolyón, s otthonos
16358   6, 129|                          belgát, kinek udvaroltak az újságírók. A beszédje után
16359   6, 129|                        reá. Milyen nagyok is azok az emberek, kik a hálókocsit
16360   6, 129|                        evvel légióit lázítják fel az emberi igényeknek és törekvéseknek,
16361   6, 129|                      elvéreznek.~A Nagelmackersek az élet megértõi. Õk hízelegnek
16362   6, 129|                           megértõi. Õk hízelegnek az életnek, s az élet minden
16363   6, 129|                          hízelegnek az életnek, s az élet minden kis udvariassági
16364   6, 130|                          még talán sokan szeretik az Egyházat s ama Petrus nevezetû
16365   6, 130|                          halászember utódát, kire az Egyház, mint kõre építteték.
16366   6, 130|                      sehogy sem akarja megtanulni az esztelen gallusok lélektanát.
16367   6, 130|                        köztársaságnak: ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm
16368   6, 130|                         én is ütöm a te zsidódat. Az idén péntekre esik júliusnak
16369   6, 130|                           nevében bõjtre szorítja az Egyházat? Akkor az Egyház
16370   6, 130|                       szorítja az Egyházat? Akkor az Egyház meg bõjtöt ró a Forradalomra.
16371   6, 130|                          franciák jobban szeretik az Egyházat és a bõjtöt, mint
16372   6, 130|                          pápa valósággal sietteti az új Forradalmat, mely egy
16373   6, 130|                           a katolikus ünnepeknek. Az új pogányok egyfelõl, az
16374   6, 130|                          Az új pogányok egyfelõl, az új nazarénusok, a szocialisták
16375   6, 130|                      szocialisták másfelõl vívják az Egyházat. Még az ünnepeit
16376   6, 130|                           vívják az Egyházat. Még az ünnepeit is el akarják venni.
16377   6, 130|                fehérszalagos gomblyukakkal. Mikor az embert kezdik nem szeretni,
16378   6, 130|                     véglegesen elveszti a pártit. Az egyszeri magyar gazda jut
16379   6, 131|            Franciaországában is könnyen halt éhen az ember. Hogy így mondjuk,
16380   6, 131|                        találták akkoriban szépnek az életet a Lajosok birodalmában.
16381   6, 131|                   kicsivel viszontagságosabb volt az utazás. Dehát elmentek szegények.
16382   6, 131|                       maradtak a kanadai franciák az európaiaktól. A kanadai
16383   6, 131|                            mint a francia. Hiszen az európai francia fajta éppen
16384   6, 131|                      fogadásra készül, mint mikor az anya várja a régen nem látott
16385   6, 131|                      földön, meg kell bocsátanunk az apagyilkos magyaroknak is,
16386   6, 132|                 totalizatõrrel akar Budapestnek s az áhított pénzes idegeneknek
16387   6, 132|                   vállalkozó hölgy. Adja meg neki az engedélyt ez a székes-fene
16388   6, 132|                 legkonzerválóbb nemzeti elemei is az úgynevezett nemzeti kaszinóban
16389   6, 132|                     baccarat-t kezdenek játszani.~Az ember hirtelen nem is tudja,
16390   6, 132|                       mamlaszság bántja legjobban az embert. Az ötlettelenség.
16391   6, 132|                       bántja legjobban az embert. Az ötlettelenség. Még egymás
16392   6, 132|                     támadnak. A jeles honleány is az idegenforgalom nevében kéri
16393   6, 132|                         billiárd-Monte Carlójához az engedélyt. Bikaviadal, billiárd-akadémia
16394   6, 132|                           Körül­belül ennyi, amit az idegenekért ki tudtunk gondolni.
16395   6, 132|                  idegenekért ki tudtunk gondolni. Az ember olykor a Duna-partra
16396   6, 132|                kaszárnyákkal a budai hegyeket. Ez az egy maradt meg, a dunaparti
16397   6, 132|                     dunaparti spektákulum, amirõl az idegeneknek szólhatnánk.
16398   6, 132|                       Szenegálban is találhatnak. Az átkozott idegenek azonban
16399   6, 132|                       mérsékelten fognak csõdülni az idegenek. Az úgyne­vezett
16400   6, 132|                      fognak csõdülni az idegenek. Az úgyne­vezett mûvelt Nyugaton
16401   6, 132|                      úgyne­vezett mûvelt Nyugaton az emberek ma már ritkán dicsekednek
16402   6, 132|                          mindenkinek. Sõt muszáj. Az a vállalkozó hölgy mindjárt
16403   6, 132|                         kérhetett volna a haza és az idegenforgalom nevében.
16404   6, 132|                        Több a tünetnél. Benne van az élhetetlen­ségünk, szegénységünk,
16405   6, 133|                       igaz persze, vagy nem igaz. Az újságokban benne van. Don
16406   6, 133|                           néhai forradalmárok. Ez az ember ha véletlenül uralkodnék,
16407   6, 133|                   véletlenül uralkodnék, túltenne az összes Romanovokon. Alfonzo
16408   6, 133|                           lelkét sem kerülheti el az új idõk belsõ, lelki forradalma,
16409   6, 134|                        évszámképpen 2095-öt írtak az emberek és Sarah Bernhardt
16410   6, 134|                          vagy tíz szobra. Elavult az irodalom, melyet neve és
16411   6, 134|                          Bois-ba. Ilyenkor mindig az a díszkíséret járt neki,
16412   6, 134|                    elnökének, hogy látogassa meg. Az elnök sietett. Az újságok
16413   6, 134|                  látogassa meg. Az elnök sietett. Az újságok rendkívüli kiadásokban
16414   6, 134|                          mutatóujjával rámutatott az elnökre.~Az elnök nyomban
16415   6, 134|              mutatóujjával rámutatott az elnökre.~Az elnök nyomban eltávozott.
16416   6, 134|                        nem elég egy férj. Õ látta az arcképét a legcsinosabb
16417   6, 134|                  Franciaországban pedig nagy volt az öröm. A köztársasági elnöknek
16418   6, 134|                           a dicsõ csontvázcsodát, az özvegyen maradt férjek a
16419   6, 134|                       sietni kell. Enni sem akart az úton. De Szentpétervár elõtt
16420   6, 134|                          elõtt megéhezett. Bement az étkezõkocsiba, s evett.
16421   6, 134|                           Valami különös íze volt az ételeknek. De éhes volt,
16422   6, 134|                        nyitogatva jött elé a cár. Az ajtókat visszacsukogatták,
16423   6, 135|                         olyan spanyollá nõtt, aki az egész világé. Tavaly pedig
16424   6, 135|                     félistennel, együtt osztoztak az egész kultúrvilág tapsa
16425   6, 135|                      lelkû, matematikus poéta, ez az Echegaray. A súlyos, germán
16426   6, 135|                         kezdik acéllá keményíteni az elpuhult latin lelket. Vak,
16427   6, 135|                    dübörögnek.~Azt jelentik, hogy az új spanyol kormányt a Montero
16428   6, 135|                           Montero Rios-kabinetet, az írók gyûlölik legjobban.
16429   6, 135|                          José Echegaray megbocsát az õ írótársainak. Irigyen,
16430   6, 135|                      sohasem fogják letörleszteni az államadósságokat, s jöhetnek
16431   6, 135|                        nagy Josét. Nagyszerû tett az övé. Ibsen nem vállalt volna
16432   6, 135|                mártír-módon nagyszerû jelenség ez az ember, ki nem lehet magában
16433   6, 136|                           Fekszik egy véres ember az út porában. Hajnalodik.
16434   6, 136|                        veréb vidáman csiripolgat. Az egyik pajkosan megkoppintja
16435   6, 136|                             Ne bántsd. Ember volt az még egy félórával ezelõtt.~-
16436   6, 136|                        automobil gázolta el.~- És az automobil nem kap jutalmat?~-
16437   6, 137|                      VERAY~Meghalt a derék János. Az öreg János. A vidám János.
16438   6, 137|                    géniusz együgyû gyermeke volt. Az volt. Nem volt hülye. Nem
16439   6, 137|                  tréfakedvnek, a szimplicitásnak, az ízléstelenségnek. Õse is
16440   6, 137|                       régi ázsiai nomádból, abból az õsemberbõl, aki a sok fantáziát
16441   6, 137|                    balgatag volt. Holott nem volt az. Sem hülye. Bizonyítója
16442   6, 137|                   gyermeke volt. Kár, hogy elment az öreg. Valaki volt, s olyan
16443   6, 137|                        légyen utódja… Íme kezdünk az õ módján verselni. Búcsúzzunk
16444   6, 137|                          verselni. Búcsúzzunk hát az öreg Jánostól.~Budapesti
16445   6, 138|                         élt. Kultúrvilág, melynek az ura a piscis sapiens volt,
16446   6, 138|                           homo sapiens. Fiacskám, az elsõ mozgás a vízben született.
16447   6, 138|                      vízben született. Ott lakott az elsõ öntudat is. A szilárdságot
16448   6, 138|                     sapiens, mint a mai világ ura az eget és a levegõt. Ott lent
16449   6, 138|                          elmúlt a korszak, melyet az örökkévalóság a víz elevenjeinek
16450   6, 138|                       talaj lakói. Egyebek között az emlõsök. Az emlõsök között
16451   6, 138|                        Egyebek között az emlõsök. Az emlõsök között pedig mi
16452   6, 138|                           a mienk. Nem mi vagyunk az élet koronája. Már sejtik
16453   6, 138|                           is madár lesz. A levegõ az õ világuk. Hogy aztán õk
16454   6, 138|                           fiacskám, én sem tudom.~Az öreg, iszákos bölcs nagyot
16455   6, 139|                           mámoros félóra lehetett az.~De ez nem minden. Mary
16456   6, 139|                    hazakerült. És lassan elmúlott az õ mámora is. Mulatság után
16457   6, 139|                           És Milanóban rettenetes az elkeseredés. Mary királynõt
16458   6, 140|                                              140. AZ ELSÕ PIPÁS~Szûz rengetegében
16459   6, 140|                           PIPÁS~Szûz rengetegében az imént fölfedezett Amerikának,
16460   6, 140|                     tanyáján, a Hochelagán, látom az elsõ pipás fehér embert.
16461   6, 140|                 Magasztosulás ragyog durva arcán. Az emberi Prométheusz-mosoly,
16462   6, 140|                         mely olyan szélessé teszi az arcot, mint az udvaras Hold.
16463   6, 140|                     szélessé teszi az arcot, mint az udvaras Hold. Az indiánok
16464   6, 140|                      arcot, mint az udvaras Hold. Az indiánok remegve néznek
16465   6, 140|                    félisten majd megõrül. Nem bír az apró gyilkosokkal. Szepegõ
16466   6, 140|                        Sírni szeretne, és rágyújt az elsõ pipa dohányra. Óh catalaunumi
16467   6, 140|                    Nagyszerû törvényszerûség volt az, hogy a fölfedezett Amerika
16468   6, 140|                           Kolumbusz hajója csalta az emberiséget mai útjára.
16469   6, 140|                       megmarad nekünk a pipafüst, az áldott pipafüst. Vígasztalásul
16470   6, 140|                     állítanak Jacques Cartiernek. Az elsõ pipásnak a fehér emberek
16471   6, 140|                           a fehér emberek között. Az elsõ modern embernek. Ki,
16472   6, 140|                    csipetnyi dohány tartja vissza az embert attól, hogy rúgja
16473   6, 140|                         attól, hogy rúgja oldalba az életet, s haljon meg szépen,
16474   6, 140|                    pipafüst a pozitívum, a bölcs, az igaz valami - azóta mégis.
16475   6, 140|                          is szopunk, szívunk ki!…~Az egészséget valójában akkor
16476   6, 140|                       elnyûttnek, céltalannak. Ez az óra nekem is ossziáni óra.
16477   6, 140|                            hogy szobrot állítanak az elsõ pipás embernek, ím
16478   6, 140|                         Hát csakugyan csak a füst az igazság? A Liapopoulo testvérek
16479   6, 140|                       bágyadt mosolygás erõlködik az ajkaimra. Repülnek a moszkitók.
16480   6, 141|                           újságíróinak.~Azt üzeni az újságok által Fülöp hercegnek
16481   6, 141|                          Fülöp herceg viszont nem az a j. m. f. ember (francia
16482   6, 141|                        már nagyon megharagudnának az újságírók és olvasók, ha
16483   6, 142|                        emlékét ki szeretnék dobni az angol Pantheonból, hogy
16484   6, 142|                         velük. Velük, a vérontás, az ölés nagyjaival, a katonákkal.
16485   6, 142|                          kell Athén. Ez Spárta és az otromba római köztársaság
16486   6, 142|                     Mennyivel tovább senyvedne ez az agg, nehezen lépõ világ.
16487   6, 142|                         nem nagy ember. Mert csak az a nagy ember, aki teremtõ
16488   6, 142|                          hogy helyükbe kerüljenek az igaziak. A nagy alkotók,
16489   6, 143|                      bekeríti, megkergeti, hajtja az ágyához a júliusi estének
16490   6, 143|                  apacs-csemete csalogatja valahol az éjszakában a kis szédülõ,
16491   6, 143|                          Párizs, Párizs. Ez talán az utolsó éjszakája a vén muzsikusnak.
16492   6, 143|                           vén poéta? Talán átkot. Az istenek ellen, kik õt nem
16493   6, 143|                      kiknek lelkét kivirágoztatta az utolsó császárság. Íme,
16494   6, 143|                     áldozhatna a pogány oltárokon az édesbús dal, a könnyû, finom
16495   6, 143|                          finom melódia, vagy akár az isteni vad kánkán. És Párizs
16496   6, 143|                      üvöltsetek.~Szegény Lecocqot az elaljasodott dal muzsikálja
16497   6, 143|                          világ ordít be hozzá. Ez az új világ még jókedvére sem
16498   6, 144|                         VILMOS CSÁSZÁR REVOLVERE~(Az Etoile-Polaire fedélzetén
16499   6, 144|                       Õrület. Nincsenek próféták. Az erõsnek nem szabad próféciákat
16500   6, 144|                     szabad próféciákat hallgatni. Az erõsnek egy igazsága van: