Kötet, Rész

27501  10, 97 |                       fogok emlékezni, mint ahogy az életem is csak némileg élet,
27502  10, 97 |                          hogy lássam sokadmagával az egyetlen magyar hit-támasztó
27503  10, 97 |                      többet jelent, mint 1830-ban az elsõ misszionárius-csapat
27504  10, 97 |                          tanár ezerszer tanár, ha az, mert a kálvinista tanár
27505  10, 97 |                          is, akinek a hite s dühe az, hogy mindenki a helyén
27506  10, 97 |                       mindenki a helyén maradjon. Az én fiam, aki okosan tette,
27507  10, 97 |                      nevelõségen kipróbált tanár, az iparos ugyanaz iparon, a
27508  10, 97 |                      illetlen.~Hölgyeim és uraim, az én életemnek is van enyhítõ
27509  10, 97 |                            mint minden életnek, s az enyém - nevetni fognak -
27510  10, 98 |                     érdeklõdõ szemekkel nézhetném az elõadást. Nagy, pufók nimbuszú
27511  10, 98 |                       hazudjanak, mintha lelküket az igazság gyilkolná. Civilizációnk
27512  10, 98 |               Civilizációnk ma már ott tart, hogy az aktív Históriát is meg tudjuk
27513  10, 98 |                         IV.~(Bolond, nem bolond?) Az mindenesetre karakterisztikus,
27514  10, 98 |                          egyszersmind elmebaj, ez az egész elmebaj. Én például
27515  10, 99 |                elmésséggel, fegyverzetten fogadja az Andrássy úti kis színpadi
27516  10, 100|                       vonogatta a vállát.~S nekem az jutott eszembe, hogy Mihály
27517  10, 100|                      semmi se jutott eszembe, ami az én revolúciós barátaim gõgösségbe
27518  10, 100|                        magyar demokráciától, ahol az én két ilyen kiváló bajtársam
27519  10, 101|                      köszönnivaló, nagy dolog, de az Idõ, az õ öreg fejével csodálkozás
27520  10, 101|                            nagy dolog, de az Idõ, az õ öreg fejével csodálkozás
27521  10, 101|                        egységes hadsereg, mellyel az én lelkem tarthat, csak
27522  10, 101|                     lelkem tarthat, csak egy van, az, amelynek a Népszava a zászlója.
27523  10, 101|                        nemzetiségi törvényt, mint az általános tankötelezettséget,
27524  10, 101|                  élelmesei sietnek fölkapaszkodni az uralkodó osztály pódiumára,
27525  10, 101|                 tõzsérarisztok­rácia támad, végre az arisztokráciának még a neve
27526  10, 101|                       neve is utálatossá válik, s az emberek annyi romlottságot
27527  10, 101|                          ma és rólunk írta volna, az ezerholdas mágnások, milliókat
27528  10, 101|                         elvégeznie nálunk. Közben az úgynevezett polgárság Tiszának
27529  10, 102|                           a címe Hiúság, s egyike az újabb magyar könyvek legtanulsá­
27530  10, 102|                        ért sok méltatlanság közül az a legnagyobb, hogy érdemes
27531  10, 102|                           kedves és majdnem okolt az a reményem, hogy önmagához
27532  10, 102|                          fényesen és nagyon. Amit az Élet gondol a könyve címe,
27533  10, 102|                         jellemzik mindahányt s ha az ember már nem próbálta volna,
27534  10, 102|                       máris ízléses versamatõr ez az ifjú ember, aki bizonyosan
27535  10, 103|                         is, uralkodó vágyúak. Még az is hasznukra vált, hogy
27536  10, 103|                        hogy se a Tisza-család, se az õ mindenre elszántságuk
27537  10, 103|                 rendeléseit Nagy­váradon fölírták az izraelita kalmárok, s azután
27538  10, 103|                       amikor a vármegye mulat”. S az idõk nyomorúságos fordulása
27539  10, 103|                      tartóztathatja, s íme elõtte az új hegyhasadék, s rajta
27540  10, 103|                         foltot vissza nem hozzuk.~Az apák nevében beszélt ez
27541  10, 103|                         föl a fatális változásra, az ortodoxok, neológok és istentelenek
27542  10, 103|                          mit mûvelt a dzsentriben az, hogy Beöthy Pál, akinek
27543  10, 103|                            sem rontót nem akarok, az igazi választójog ma, amikor
27544  10, 103|                         értünk el valamit. Ezeket az apró köztársaságokat minden
27545  10, 104|                     Macedóniára gondolnak Bécsben az udvari bolond, hódítóvágyúak,
27546  10, 104|                         bolond, hódítóvágyúak, és az történt, hogy Magyarországból
27547  10, 104|                    bandákat szabadítottak rá erre az agyonsanyargatott országra.
27548  10, 104|                       fölülrõl küldött forradalom az egyetlen, ami a lankadt
27549  10, 104|                  csillapodott mozgású-járású volt az életnedve? Hogy képzeli
27550  10, 104|                        keresztül történhetik meg. Az a cudar végzet, amely ilyen
27551  10, 105|                          szerkesztés ideje, mikor az ember könnyen kaphatta és
27552  10, 105|                  professzor állítja, hogy rosszak az idegeim, a szívem, a tüdõm,
27553  10, 105|                           látszólag[,] megszegtem az esküt, de ma is, mint újságtalan
27554  10, 105|                            Áldjon téged s tieidet az én Istenem, s vigyen százszoros
27555  10, 106|                        kiéhezetten, végre tombolt az akaratuk: pusztítottak” -
27556  10, 106|                          így énekel Révész Béla. „Az ember beszélt, és háborút
27557  10, 106|                         arisztokrácia s legjobban az öntelt l’art pour l’art
27558  10, 106|                           nélkül szánnivaló volna az egész emberi fajzat.~De
27559  10, 106|                       lehetõ igazsága és szépsége az Életnek.~Révész Bélának
27560  10, 106|                     írótársaim közül talán õ volt az egyetlen, ki erõsítgette
27561  10, 106|                    fényesen, gyújtogatóan jár-kél az ezrek nyugtalan szívében,
27562  10, 107|                           valamit egymásról mi és az erdélyiek. Gõzös­vonatra
27563  10, 107|                           dolgai folytán, és mert az apánk Erdélyhez méltatlannak
27564  10, 107|                  emlékezett ragyogó emlékekkel, s az Erdély-imádást naiv szándéktalansággal
27565  10, 107|                            Kocsival kellett volna az erdélyi nagy útnak vágnunk,
27566  10, 107|                     babonának a miértjét: valóban az európai nemzet-társadalmak
27567  10, 107|                          de igaz, saját kultúrára az az Erdély iparkodott, melynek
27568  10, 107|                          igaz, saját kultúrára az az Erdély iparkodott, melynek
27569  10, 107|                  fejedelmek által kaptak. S talán az új s ma már könnyen érthetõ
27570  10, 107|                     idején több lakosa volt, mint az úgynevezett s nemvolt Nagy-Magyarországnak.~
27571  10, 107|                          eddig se csinált mást, s az õ ügyük hasonlatos volna
27572  10, 107|                          õ ügyük hasonlatos volna az oroszországi német kolóniákéhoz.
27573  10, 107|                   kolóniákéhoz. De mi, magyarok s az erdélyi románok gyökereinkkel
27574  10, 107|                           kiszakítva, mihelyst ez az õrült militáris világ, melyet
27575  10, 107|                     minden alap nélkül kísértenek az alsó Kárpátok alatt. De
27576  10, 108|                                              108. AZ ÚJ GÁRDONYI~„Szeretnék végre
27577  10, 108|                  többiekre nem muszáj emlékeznem. Az ifjú, vidéki, zöld vad,
27578  10, 108|                      kiadója nevetni fog gúnyosan az enyémre, talán maga Gárdonyi
27579  10, 109|                        képességével zavarba hozza az embert. Értelmessége kissé
27580  10, 109|                  olajfestményeit, s tetszik nekem az a változás, mit München
27581  10, 109|                          is, mert e vonalak mégis az övéi és mindannyiunkéi.~
27582  10, 110|                    egyetemi docensségre törekvõk, az Akadémiába küszködõ szerencsétlenek,
27583  10, 110|                          sírhantokat gömbörítenek az élõk számára, és sírhantokat
27584  10, 110|                          sírhantokat gondolnak ki az eleveneknek.~Legyen bár
27585  10, 110|                       többé nem fognak kijátszani az irodalomban élõ valakik
27586  10, 111|                       tudod. Te azonban, most jut az eszembe, pesti arisztokratákról
27587  10, 111|                        tisztelettel elsorolok, ha az igen fontos mellékes okok
27588  10, 111|                           nagyobb daccal integeti az una eademque nobilitast
27589  10, 111|                             pedig felsõségességét az egyre emelkedõbb zsidók
27590  10, 111|                           3. A zsidók pedig, ezek az igazában született arisztokraták,
27591  10, 111|                  arisztokrata állatfajok közül ez az okoknak fölsorolt négy a
27592  10, 111|                    legtöbbször szökött fegyencek, az Akadémia koszorúzottjai,
27593  10, 111|                       nagyjában is fölemlegessük.~Az úgynevezett történelmi arisztokrácia
27594  10, 111|                          a történelmi nemességnek az alapítói legalább kiválóak
27595  10, 111|                         ha utódaik rongyok is, de az új nemesség még az utódaiban
27596  10, 111|                         is, de az új nemesség még az utódaiban sem ígér kiválót.)
27597  10, 112|                         elveszni a megindulásnak, az elsõ küzdelmeknek és siker­
27598  10, 112|                         voltak legeslegelsõsorban az ösztönzõim. Késõbb ez egyszerû,
27599  10, 112|                       ifjú patvarkodásaim, s csak az izgat, késztet a jövõre:
27600  11, 1  |                      finnyás unokái elfelejtették az egykori szótárt. Ám szeretnék
27601  11, 1  |                         egység. A jövendõ Hatalom az adott bábeli viszonyok közt,
27602  11, 1  |                  centralizmus szolgálatjára, hogy az álmélkodva, visszadöbbenve
27603  11, 1  |                      pátensek együgyû félelme, és az, hogy már régen nem tud
27604  11, 1  |                          Hiszen tiszteletre­méltó az Antal Gáborok hitvédõ, ravaszkodó,
27605  11, 1  |                    püspöke ugyanekkor vétót kiált az abszolutizmusnak, s Tiszát,
27606  11, 1  |                          ma katolizálniok kellene az összes magyar protestánsoknak
27607  11, 1  |                       egyik legbúsabb szenzációja az aulikus, népellenes, ultramontán
27608  11, 1  |                    centralizmus hadsereg-példája: az öklöt mutató, szívós és
27609  11, 2  |                       azóta talán még kiválóbb, s az emberét, kit már akkor szerencsétlennek
27610  11, 2  |                           Rudnyánszky különb volt az összes korabeli Arany- s
27611  11, 2  |                          szeretnek, mégis árvák, ~Az ember-sorfalon szenvedve
27612  11, 2  |                        még készebb, tökéletesebb, az abszolút versíró, egy rímes,
27613  11, 3  |                          hogy érdeklik a földi és az égi dolgok. S akkor megüzenné,
27614  11, 3  |                           és váró helyre érkezett az elsõ levelem, s akkor erõs,
27615  11, 3  |                          jól magát, Asszonyságod, az asszonyok közül, hogy büszke
27616  11, 3  |                       hogy én most kívül repessek az Idõn, s e tébolyult helytelenségben
27617  11, 3  |               helytelenségben s idõtlen nincsében az alaknak: Képzeltségedet
27618  11, 3  |                          s bár majdnem izgat ma s az is még, hogy Miló Vénusza
27619  11, 3  |                Gyönyörûséged elõtt, Madame, ezek: az Élettel fölhagyott bölcsesség,
27620  11, 3  |                            hétfõ-keddi fájdalom s az a Halál, akivel valamikor
27621  11, 3  |                   túlvilági naptár és napló, mely az elhagyott, onnansó világ
27622  11, 3  |                           Madame, ha nem álmodtam az egész dolgot, s e szobor
27623  11, 3  |                        szegény, lármás, ostoba és az enyém lett lenne akkor,
27624  11, 3  |                        elszíntelenedése nélkül? S az ember nem hiheti magát büntetlenül
27625  11, 3  |                       utálom a szajkóimat, s mert az új, rajtam-bátorult sereg
27626  11, 3  |                            Madame Prétérite, mert az ember olykor kénytelen,
27627  11, 3  |                       borzasztó elgondolnom, hogy az ember, ha végez, szobrot
27628  11, 3  |                       Igen, igen, ez a halott név az, melyet az aktuális nevek
27629  11, 3  |                           a halott név az, melyet az aktuális nevek közül kiválasztottam,
27630  11, 3  |                    nálamnál szebben alkusznak meg az okossággal, a korral s legfõbbképpen
27631  11, 3  |                      lenni: Elnézõséged lássa meg az én kripta alatti magasságomat,
27632  11, 3  |                         ma szeretném, ha fájna is az én sír alatti, de erõs gõgömnek;
27633  11, 3  |                      negyven év körüliek, ezektõl az éretlen asszonyoktól? Persze,
27634  11, 3  |                       fogom utólag se bántani ezt az ostoba kötést. Sohse fogok
27635  11, 3  |                       volt-e? Jó volt-e, jó-e, ha az õsz hajjal, ritkultsággal,
27636  11, 3  |                      mutogatja: gyönyörû lábak, s az egész nõ nincs több tizenhét
27637  11, 4  |                          és nem most kell kutatni az okokat, de van egy seregnyi
27638  11, 4  |                        kénytelen észrevenni, mert az ürge is kártékony állat,
27639  11, 4  |                           azok szeretetének, akik az Ön írásait kedvelik. Azonban
27640  11, 4  |                      kitérni betegen sem kívánnék az Ön sváb bátorsága elõl)
27641  11, 4  |                        milyen ruhájában nem illik az utcán járni s Farkas Pálomat,
27642  11, 4  |                      ahonnan jött: Versec vidékén az ember vagy hivatalnok lesz,
27643  11, 4  |                          Ferenc lesz, mert, uram, az Ön neve a Gyurkovics nénik
27644  11, 4  |                           Úgy valahogyan, ahogyan az Ön hírhedt vagy híres vezére
27645  11, 4  |                    érdekében, kikkel szemben Önök az ifjabbak és tehetségtelenebbek
27646  11, 4  |                         De naivan, gyerme­ke­sen: az Irodalom nevében kívánom,
27647  11, 4  |                    Irodalom nevében kívánom, hogy az Önök zsebrákhadja a levegõbe
27648  11, 4  |                      Herczeg Ferencet ma már csak az szereti, aki nem tudja,
27649  11, 4  |                   szégyenkezve hallgat. Örüljenek az urak, hogy mandátumuk, katedrájuk,
27650  11, 4  |                  piszkosak, boldogak. Örüljene[k] az urak, hogy Magyar­országon
27651  11, 5  |                       most jó Heinrich Heine: íme az infernálisan szép és szomorú
27652  11, 5  |                      újrakezdik, holott tudhatnák az õszi sorsot. Valóban, fák,
27653  11, 5  |                          sem ismerhetik olyan jól az életet, mint egy csalárd
27654  11, 5  |                     melyet tüzes vérzápornak érez az ifjúság. Mit csináljak az
27655  11, 5  |                         az ifjúság. Mit csináljak az idei tavasszal, melyet utálok,
27656  11, 5  |                           utálok, s mit csináljak az emlékekkel, melyek majdnem
27657  11, 5  |                   alakjával bennem, hogy már néha az a veszedelem is fenyeget:
27658  11, 5  |                          viselhetem el magamat és az induló, a zendülõ, az idei,
27659  11, 5  |                          és az induló, a zendülõ, az idei, de örök, a kegyetlen
27660  11, 5  |                     viszonyra gondolok, melyet ez az én barátom az Élettel folytat
27661  11, 5  |                           melyet ez az én barátom az Élettel folytat és magunkra.
27662  11, 5  |                     magunkra. Mi azt hittük, hogy az Életet élni kell, s az Élet
27663  11, 5  |                       hogy az Életet élni kell, s az Élet olyan kikerülhetetlen,
27664  11, 5  |                         készeknek találjon. De ez az én barátom életeket, történeteket
27665  11, 5  |                   fogyasztatja magát mással, mint az írással, s ha vágyai fojtogatják,
27666  11, 5  |                          fojtogatják, sírva vigad az íróasztalnál az õ kiképzelt
27667  11, 5  |                       sírva vigad az íróasztalnál az õ kiképzelt magamagáival.
27668  11, 5  |                   állapította meg: egy család még az inasok s lovászok közbelépésével
27669  11, 5  |                           én is hatujjú voltam, s az ilyesmit nem tudják a kakukkok
27670  11, 5  |                 kipusztulunk. Már nem úgy öleljük az asszonyt, mint dédapáink,
27671  11, 5  |                 viszonyban álltunk korunkkal. Mi, az igaz magyarság reprezentálói,
27672  11, 5  |                           is itt már magyar, ahol az oláh vagy rác származású,
27673  11, 5  |                      didergõ és ijedt részvényese az Életnek.~Ny 1913. március
27674  11, 6  |                      akarom sírni öreg könnyeimet az õ fiatal, forró könnyeivel,
27675  11, 6  |                       elküldöm egy Asszonynak. Ez az Asszony most az én szomorúságom
27676  11, 6  |                    Asszonynak. Ez az Asszony most az én szomorúságom és örömem
27677  11, 6  |                     itatom a könnyeimmel, s mikor az enyém nem elég, szemembe
27678  11, 6  |                           fájdalmakat, amelyekért az én idõmben a magyar pokolba
27679  11, 6  |                            De a könyvön van azért az ajánlás volt tanárjához,
27680  11, 7  |                      Mokány Berciék aranykorában. Az arisztokrata leköpi a dzsentrit,
27681  11, 7  |                           bizáncian szép. Viszont az én hitem a szükséges és
27682  11, 7  |                          is szeretettel táplálok, az, hogy az Isten csak egyet
27683  11, 7  |                    szeretettel táplálok, az, hogy az Isten csak egyet teremtett
27684  11, 7  |                         isten ments, hogy például az én Goga-kidicsérte szittyaságos
27685  11, 7  |                        sõt példa, mert ebbõl elég az enyém, sõt sok is. Ez is
27686  11, 7  |                           féligtudattalan okához: az irigységhez. Bizony ez a
27687  11, 7  |                      kicsit mindig Európával élte az életét, a keresztes hadjáratokon,
27688  11, 7  |                           ott persze többen, ahol az élet és az élet forgalma
27689  11, 7  |                           többen, ahol az élet és az élet forgalma kedvezõbb
27690  11, 7  |               bocskorolhatja soha. Gyönyörû lehet az a hivatásérzés, amely Romániáé
27691  11, 7  |                     fanatikusokat. Egyelõre pedig az igazibb román kultúra Magyarországé,
27692  11, 7  |                           Ez a szeretet most csak az igazság kedvéért látszik
27693  11, 8  |                           mely emberi dokumentum. Az ifjú Thaly költõ akart lenni,
27694  11, 8  |                            bele akarta írni magát az úgynevezett örökkévalóságba.
27695  11, 8  |                         örökkévalóságba. Ám akkor az abszolút császárság korát
27696  11, 8  |                             Most már lármázhatnak az atyafi és pajtás kritikusok,
27697  11, 8  |                         lehet. De Thaly Kálmánnak az fájt tán legjobban, hogy
27698  11, 9  |                           belõlem a rossz gyerek, az újságíró, s miután hidegek
27699  11, 9  |                            hûséges kis hûbéres[e] az ausztriai Háznak. Biztos,
27700  11, 9  |                         magukat.~A grazi német és az elégedetlen magyar egyben
27701  11, 9  |                      szidják a fajtájukat, de jaj az idegennek, ha ugyanezt meri
27702  11, 9  |                            s hogy fogjuk szeretni az utódját is, ki, ha már nem
27703  11, 9  |                      nagyon félõs lehetõség, hogy az osztrák németség lecsúszik,
27704  11, 9  |                          én a Stadtparkban nézzük az elsõ bécsi nagy kiállítás
27705  11, 10 |                           élnék már itt, s várnám az életet, ha jönne, de ide
27706  11, 10 |                   szociális komédiát, s kár, hogy az összes közönség három orvos,
27707  11, 10 |                          és gyógyítanának, de mi (az egyik orvosunk szerint)
27708  11, 10 |                     képviselõdik, csak éppen hogy az asszonyok dominálnak, de
27709  11, 10 |                   dominálnak, de hiszen otthon is az asszonyosság, sõt anyám­
27710  11, 10 |                asszonyosság, sõt anyám­asszonyság az úr.~Lapozgatok a szanatórium
27711  11, 11 |                          LEVELEK A HAZÁTLANSÁGBÓL~Az idegen regimentek~Graz,
27712  11, 11 |                   tagadású Coriolanusokként. Csak az a magyartagadó úristen tudná
27713  11, 11 |                         nem érzi magát magyarnak. Az a szerencséje volt nemzetünknek,
27714  11, 11 |                           volt nemzetünknek, hogy az új kamarásnak eszébe ötlött
27715  11, 11 |                    kevesebb õs kell, mint amennyi az igazi római szent birodalmi
27716  11, 11 |                           de ez új hazátlanok még az ilyen szép penitenciázásnak
27717  11, 12 |                   kicsábított a Semmering, holott az idõ szomorkodott. Mégis
27718  11, 12 |                           vígan vettem a híradást az állomáson késõbb, hogy cammogó
27719  11, 12 |                     vonatra kell ülnöm, ha Grazot az estének polgári szakában
27720  11, 12 |                        kívánatos nõt fedezhet föl az ember, de ennél egyébként
27721  11, 12 |                        kacagósan, hangosan, olyan az egész, mint egy bizarr álom,
27722  11, 12 |              megtáviratozzák-e nekik, mint nekem, az aradi választás sorsát?
27723  11, 12 |                        csak a jobbik fajta tud, s az asszonyaik kacérak, de ez
27724  11, 12 |                          a német diákok harsogják az õ iskolás nótáikat, s a
27725  11, 12 |                        másik két kocsi is elsírja az emberi szomorúságot primitíven,
27726  11, 12 |                           dörömbje a daloló úr. S az osztrák diákokból iparosok,
27727  11, 13 |                         bejövetelekor jöttek ebbe az országba. Nagyszerû múltú,
27728  11, 13 |                    Nagyszerû múltú, büszke fészek az egyesített Közép-Szolnok
27729  11, 13 |                          nagyon régi nemességhez, az Idõ-félretolta; fényes címerû
27730  11, 13 |                       arisztokráciához. Kikerülik az utak e régi „Hadakútját”,
27731  11, 13 |                           Kollégium városa Zilah, az õsi „nagyiskoláé”, nekem
27732  11, 13 |                     gondol, ha el akarja képzelni az árvíz mivoltát, de hát erre
27733  11, 13 |                       árvíz mivoltát, de hát erre az elképzelésre sincs szüksége.
27734  11, 13 |                        állatokat. Jajgató emberek az utcán, vészhírek a lentesebb
27735  11, 13 |                         és gyalog a város felé, s az úton elébük nyargal az áradat,
27736  11, 13 |                          s az úton elébük nyargal az áradat, s menekülni alig-alig
27737  11, 13 |                  úgy-ahogy leszaladnak a vizek, s az iszapos utcákon, a nagyobb
27738  11, 13 |                   jelentkezik valami különös derû az arcokon, valami szomorú
27739  11, 13 |                      második özönvíz. Szerencsére az elsõ áradás majdnem mindent
27740  11, 13 |                       pincéit, bort hozat haza, s az emberek csöndesen koccintgatnak,
27741  11, 13 |                           zsoltár énekel ki, hogy az élet a csodáké, a sorsé,
27742  11, 13 |                        megrendülni nem szabad sem az életen, sem a csodákon,
27743  11, 14 |                       Heinrich Nowak verseskönyve~Az ifjú Wien nagyon szeretne
27744  11, 14 |                       mûvészi székvárosának, s ez az ambíciója már néhány érdekes
27745  11, 14 |                           bátorság, mely rendesen az idegen származású íróké,
27746  11, 15 |                       mint egy nyitott seb, s azt az egyházi életben forgolódó
27747  11, 15 |                           hallgatott és tévedett. Az egyik az, hogy a magyar
27748  11, 15 |                  hallgatott és tévedett. Az egyik az, hogy a magyar protestantizmus
27749  11, 15 |                        katolicizmus ellen. Hát ez az a híres passzív rezisztencia
27750  11, 15 |                      demokráciáért halálra szánta az akkori magyarságot, a magyar
27751  11, 15 |                 nemességet, s küldözgette nyakára az aufklérizmus jegyében írott
27752  11, 15 |                           de a magyarság akkor is az életét védte.~A Habsburg-monarchia
27753  11, 15 |                       kezességével és alkuvásával az egész magyarságot szeretné
27754  11, 15 |                      ellenségei vagyunk, mihelyst az erõnk több, mint vis inertiae.
27755  11, 15 |                           életben maradása legyen az egyedül fontos valami. Ezért
27756  11, 15 |                         mert a magyarságnak is ez az életösztöne, de ez a folyamat
27757  11, 15 |                           mihelyst ezért nem kell az életével fizetnie.~Vagy
27758  11, 15 |                    különösebben és legmegértõbben az a probléma, mely miatt nekik
27759  11, 16 |                    Társaságnak, Lázár Györgynek s az irodalmi felolvasások legkedvesebb
27760  11, 16 |                    külföldi kóborlás vagy mi volt az oka, hogy költõi minemûségemben
27761  11, 16 |                          amit nem akartam elhinni az elsõ újsághírek után, de
27762  11, 16 |                         lapjába, s most itt állok az alkotmányos államforma megtámadásának
27763  11, 16 |                         bûnével terhelten.~Furcsa az én dolgom ezekkel a politikás
27764  11, 16 |                    barátaim. Õk azt tartják, hogy az ilyen versekkel lefokozom
27765  11, 16 |                       mert talán a vers leginkább az erõm, verssel üvöltök bele
27766  11, 16 |                           politika kakofóniájába. Az effajta részvevést a ma
27767  11, 16 |                   Gyurkáék jól megcsinálták volna az õ vágyott államformájukat,
27768  11, 16 |                         sem respektálok jobban, s az én forradalmárságom az,
27769  11, 16 |                          s az én forradalmárságom az, hogy Bécs az õ hatalmát
27770  11, 16 |                    forradalmárságom az, hogy Bécs az õ hatalmát ne egy kis zsiványhaddal,
27771  11, 16 |                         föl, hanem, ha jól tudom, az esküdtbíróság jegyzõje.
27772  11, 17 |               elégedetlenségében el akarta csapni az Úristent? Nagyon hiszem,
27773  11, 17 |                     szintén azt mondja, hogy amit az Ég csinál, legalábbis nem
27774  11, 17 |                      pedig mégse vigyáznak reánk.~Az is Szatmár vármegyében történt
27775  11, 17 |                       Szentmiklós községben, hogy az új, díszes templomba belecsapott
27776  11, 17 |                      díszes templomba belecsapott az istennyila, s a templom
27777  11, 17 |                              mibõl építünk megint az Úrnak új hajlékot?~- Nem
27778  11, 17 |                    építnék én neki - ordította be az utcáról egy haragos magyar,
27779  11, 17 |                   méltatlanságon, s hamar kidörgi az „eb ura fakó”-t. Valamikor
27780  11, 17 |                    átpártolt nem is a pápista, de az oláh vagy orosz istenhez,
27781  11, 17 |                  feszületjük sincsen.~- Hát ez mi az Isten nyavalyája[?] - rántotta
27782  11, 17 |               egyházkerületben a papok imádkoznak az esperesük életéért, mert
27783  11, 17 |                       most kell így lennie, mikor az iszonyú klerikális megpróbáltatások
27784  11, 17 |                kálvinizmus kerül természetszerûen az elsõ tûzveszedelembe.~Soha,
27785  11, 17 |                       Most azután kérdés, hogy ez az elhanyagolt, elkoldusodott
27786  11, 17 |                            a nyomorgatást. Kérdés az is, hogy mikor dacossága
27787  11, 17 |                           dacossága elpártoltatja az Úristentõl, ha azután nyilván
27788  11, 17 |                          gondolom Milotában, ahol az Istent el akarták mozdítani,
27789  11, 17 |                      mozdítani, nagyon rokonságos az Esze Tamásék lázadásával.
27790  11, 17 |                           elmegy szépen oda, ahol az Úristen jobban vigyáz reá
27791  11, 18 |                         drága, gyönyörû könyv sem az. A vörös postakocsi, a Krúdy
27792  11, 18 |                           száll fölöttem magasan, Az zengi ezt az édes éneket -
27793  11, 18 |                    fölöttem magasan, Az zengi ezt az édes éneket - Óh, lassan
27794  11, 18 |                       ifjúsága van, de váltogatja az ifjúságokat. Ez a tegnapi
27795  11, 18 |                    Budapest szerepe. Mert például az író vidéki emlékekkel terhessége,
27796  11, 18 |                          pestbudai bizarrságnak s az emlékezésnek szimbóluma,
27797  11, 18 |                           és ahogy Krúdy ír, csak az írhat, akinek társadalmi
27798  11, 18 |                          állandóan a napidíjas és az Úristen között libegõ. Csak
27799  11, 18 |                           kívül bitangolnak.~Ezek az emberek adnák a regénynek
27800  11, 18 |                        vagy[,] mondjuk[,] Rezeda, az író. Itt hát megint egy
27801  11, 18 |                 versvallomás arról, miként teszik az álmok passzívvá a mai Casanovát.
27802  11, 18 |                   sorsunknak, ellágyulásainknak s az éjszakáknak, melyekben akkori
27803  11, 18 |                         magában biztosítja sokáig az életét azokban, akik a tegnapi
27804  11, 19 |                           és majdnem helyes írása az enyém volna. Kenessey õfõtiszteletûsége
27805  11, 19 |                          püspökjelölt, ravasz úr, az erdély kerület generális
27806  11, 19 |                           magyar kálvinizmus bûne az, hogy Szabó Dezsõket nevel,
27807  11, 19 |                      szegényes, de ötletnek pláne az. No, azután a híres, olcsó
27808  11, 19 |                         reprezen­tálójának? Ebben az ügyben sem várhatok a Szabó
27809  11, 19 |                           Alef urat, hogy adhassa az ártatlan megrökönyödöttet.
27810  11, 19 |                   csakugyan Hatvany Lajost tartom az igazibbnak. Baksay író úr
27811  11, 19 |                          De a jámbor úgy áldozott az úgynevezett múzsának, hogy -
27812  11, 19 |                          és magyarul is), de hogy az irodalom ma egy kicsit az
27813  11, 19 |                         az irodalom ma egy kicsit az élethez tartozik e toprongyos,
27814  11, 19 |                        aki még úgy nõtt föl, hogy az írót a földesurak tûrik
27815  11, 19 |                  butácskaságokat, dühöket vált ki az emberekbõl, kiket az õ problémája (
27816  11, 19 |                           ki az emberekbõl, kiket az õ problémája (igazi probléma -
27817  11, 19 |                          a problémát, mely nem is az önöké.~Ny 1913. szeptember
27818  11, 20 |                     legalábbis közel akarnak élni az õ szeretettjükhöz. Hát haza
27819  11, 20 |                          Hát haza kellene mennem, az én kis Érmindszentemre,
27820  11, 20 |                        Mintha csak Jókait olvasná az ember, holott tegnap éltek
27821  11, 20 |                            kedves temetkezõ helye az eleveneknek.~És így jut
27822  11, 20 |                     grófnak sok pénzébe került ez az Erzsébet asszony, aki különben
27823  11, 20 |                        Még különösebb valaki volt az a francia úr, aki Bikszádtól
27824  11, 20 |                            s mikor a vasút épült, az úgyis komikusan magas falakat
27825  11, 21 |                        elé való, akkor bizonyosan az, és még a köteles, rendszerint
27826  11, 21 |                         háza, szülõfaluja érdekli az embereket, érdekli még,
27827  11, 21 |                        hiszen ugyancsak Te voltál az, aki mikor is nyolc-kilenc
27828  11, 21 |                           kis érmelléki falumban, az édesanyám, az édesapám hajlékában.
27829  11, 21 |                           falumban, az édesanyám, az édesapám hajlékában. Négy-öt
27830  11, 21 |                      volna a falu, a falusi élet, az elparasztosodás, az anti-Budapest,
27831  11, 21 |                         élet, az elparasztosodás, az anti-Budapest, de már ennek
27832  11, 21 |                        magyar vidéki várost, mely az õ budapesti, sõt wieni ambícióival
27833  11, 21 |                           s amit szeretünk benne, az az õ különös falusága, hiába
27834  11, 21 |                          amit szeretünk benne, az az õ különös falusága, hiába
27835  11, 21 |                           különös falusága, hiába az aszfaltja, a magisztrátusa,
27836  11, 21 |                          ami azt jelenti, hogy ha az Úristen további élettel
27837  11, 21 |                        barátaim ott találhatók, s az asszonyok is Pesten vannak,
27838  11, 21 |                         de tán csupán azért, hogy az ember átvigye õket Budára.~
27839  11, 21 |                          nekem legeslegelõször is az édesanyámat jelenti, aki
27840  11, 21 |                     netalán alszom és álmodom, és az édesapámat, aki pontosan
27841  11, 21 |                        órakor káromkodja el magát az alsó udvarban, holott ma
27842  11, 21 |                           a két öreg embert, akik az anyám és az apám. Az anyámat
27843  11, 21 |                          embert, akik az anyám és az apám. Az anyámat különösen,
27844  11, 21 |                         akik az anyám és az apám. Az anyámat különösen, a valamikor
27845  11, 21 |                     mintsem szabad lett volna, de az apámat is, aki ma még nekem
27846  11, 21 |                           öregúr.~Nagyszerû úr ám az apám: családjának egyetlen
27847  11, 21 |                          lehetetlen volt és volna az öreg urat megszelídíteni,
27848  11, 21 |                          rontotta vagy igazította az életünket.~A házikó, ahol
27849  11, 21 |                          a régit, ahol születtem, az alsó udvaron, nem mertem
27850  11, 21 |                          és virágosan, ami megint az anyám akarata, aki pedig
27851  11, 21 |                           én akkor megyek, amikor az anyám kívánja, avagy unom
27852  11, 21 |                      talán ma még csak kacérkodom az öregséggel, de ez az öregség
27853  11, 21 |                   kacérkodom az öregséggel, de ez az öregség bizony csak a nyakamon
27854  11, 21 |                           már törvény, meg azután az öcsém, egyetlen testvérem,
27855  11, 21 |                            ha végre eljönnél ebbe az én kis falumba, ahova annyiszor
27856  11, 21 |                  viaskodok, mint egykor Pesten és az országban másféle szúnyogokkal.
27857  11, 21 |                           alázatosan meghallgatja az apját, mikor házasodásra
27858  11, 21 |                        haszontalanságáról beszél. Az öregúrnak nagy fájdalma,
27859  11, 21 |                 hazamegyek a mi kis „kúriánk”-ra. Az apám egyébként a ház mögött
27860  11, 21 |                           helyet szemelt ki, ahol az Érmindszentre származott
27861  11, 21 |                      kedves jó szerkesztõ uram, s az Isten tartsa tõled távol
27862  11, 21 |                          Isten tartsa tõled távol az ilyen gondolatokat.~Az Érdekes
27863  11, 21 |                      távol az ilyen gondolatokat.~Az Érdekes Újság 1913. szeptember
27864  11, 22 |                    szigorú logikával kezdem ennek az írásnak a napján, s végzem
27865  11, 22 |                         eseménynek, dátumával. De az én életkoromban már meggyávul
27866  11, 22 |                          már meggyávul egy kicsit az ember, s nem mer már könnyen
27867  11, 22 |                      ember, s nem mer már könnyen az öreg szabályok ellen lázadni,
27868  11, 22 |                          érmelléki kis falujában. Az apám Ady Lõrinc, a belsõ
27869  11, 22 |                           ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református
27870  11, 22 |                    fogadott föl, feleségül vette. Az anyám családja õsi protestáns
27871  11, 22 |                          s lompérti földbirtokos. Az Ady-család egyébként - bár
27872  11, 22 |                 hagyományok éltek a famíliában, s az apám, aki testvérei közül
27873  11, 22 |                     taníttatni akarta. Okvetlenül az izgatta titokban, hogy a
27874  11, 22 |                          gimnáziumba vittek, ahol az alsó négy osztályt végeztették
27875  11, 22 |                           féltettek otthon, mikor az ötödik gimnáziumi osztályra
27876  11, 22 |                 gimnázista koromban már verseltem az önképzõkörben, s mint zilahi
27877  11, 22 |                           haltam meg. A verseim s az üldözések harcias, jó híveket
27878  11, 22 |                    megboldogulnom, de belém ütött az elhivatás mániája s az a
27879  11, 22 |                      ütött az elhivatás mániája s az a babona, hogy egyelõre
27880  11, 22 |                           új seregét hozza hozzám az iskolás fiataloknak, leányoknak,
27881  11, 22 |                        nincs is.~1913. szeptember~Az Érdekes Újság Dekameronja
27882  11, 23 |                                               23. AZ UTOLSÓ NAP~(Balázs Béla
27883  11, 23 |                      Szerelem, Mûvészet és Halál, az Élet legéletesebb teljességének
27884  11, 23 |                           drámája a Balázs Béláé: Az utolsó nap. Olvashattam
27885  11, 23 |                     visszariasztott. És bevallom: az íróval is furcsán voltam,
27886  11, 23 |                 költõtársaim kivételesen követnék az én példámat: mihelyst talentumnak
27887  11, 23 |                           alig is érdekel, nem is az én dolgom. Az én istenem
27888  11, 23 |                     érdekel, nem is az én dolgom. Az én istenem megengedte, hogy
27889  11, 23 |                       illik a fiatalsághoz, s ami az affektálást illeti, ezt
27890  11, 23 |                       végre is úgy érzem, hogy ez az ember a színpadra és színpadért
27891  11, 24 |                     lapjában írván, tetszik nekem az, hogy kiválasszak egyet
27892  11, 24 |                   kritikával kísérve. De most jön az igazi vallomás: nemcsak
27893  11, 24 |                     romantikus is egy kissé, mint az olasz hazafiaké s a jobbféle
27894  11, 24 |                        magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség
27895  11, 24 |                           és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezetõ
27896  11, 24 |                        egy kicsit feledni, s csak az jutna az eszembe, hogy bármi
27897  11, 24 |                          feledni, s csak az jutna az eszembe, hogy bármi áron
27898  11, 24 |                patriotizmus, vagy ha úgy tetszik, az én patriotizmusom problémája,
27899  11, 24 |              patriotizmusom problémája, s íme itt az én vallomásom a patriotizmusról.~
27900  11, 25 |                           hogy erõs várunk nekünk az Isten, hadd kuvikoljak és
27901  11, 25 |                      Gondolkoznak-e vajon e napon az ünnepi orátorok végre, s
27902  11, 25 |                     vivacitásának veszte után már az ütés is késõn jön? Ha talán
27903  11, 25 |                         ereje, s erõs vára csupán az Isten, aki pedig, akármit
27904  11, 25 |                           lelkünket, mert a lélek az, amely megelevenít, s ha
27905  11, 26 |                                               26. AZ UTOLSÓ NAP~Balázs Béla darabja
27906  11, 26 |                       darabja talán nem kapta meg az utolsó napot, de elintézõdött -
27907  11, 26 |                          fõatyáihoz. És kár, mert az irodalom még jobban fog
27908  11, 27 |                    találkoznék. Nem akarnám, hogy az én nagyszerû barátomnak
27909  11, 27 |                    lehessen bolondul kíváncsi. De az a publikum is kíváncsi,
27910  11, 27 |                          hogy éppen Móriczot érte az ostobaság nyila. Csokonai
27911  11, 27 |                           de Móricz is kibírja ám az ilyes megpróbáltatásokat.
27912  11, 27 |                           De nem azt jelenti-e ez az eset is, hogy immár végleg
27913  11, 27 |                         immár végleg a reakció és az ostobaság jegyében vagyunk?
27914  11, 27 |                     jegyében vagyunk? Közölje még az új sajtótörvény elõtt e
27915  11, 28 |                         okozhat némely barátjának az õ barátságával. Közös, derék
27916  11, 28 |                           s úgy gondolom, hogy ez az írás így még hamarabb kerül
27917  11, 28 |                       írás így még hamarabb kerül az ön keze közé, mint a postán,
27918  11, 28 |                         tûrni, s ez fájhat önnek, az újból magára ébredt szásznak,
27919  11, 28 |                            Már akkor tudtam, hogy az én román barátomnak igaza
27920  11, 28 |                     otthon tudna lenni, vagy mint az örmény aranya[,] dinasztiákat
27921  11, 29 |                           csak ti tartoztok lenni az Egészség. Mégis, engesztelt
27922  11, 29 |                           megöregednie, s melynek az eltaplósodás ellen szinte
27923  11, 29 |                       bánataimnak legbánatosabbja az, hogy nem most és veletek
27924  11, 29 |                         amelyhez képest talán még az orosz diákifjúságé is vigalom
27925  11, 29 |                     szomorú Magyarország számára: az úgynevezett vezetõ intelligenciának
27926  11, 29 |                           gyakorlati politikus, s az a hitem, hogy az életnek
27927  11, 29 |                     politikus, s az a hitem, hogy az életnek varázsírja a vakmerõség. (
27928  11, 29 |                        leginkább.) De azt mondtam az elõbb, vakmerõség: nem állítom,
27929  11, 29 |                     kinézetten és letagadottan is az igazi, kultúrás, magyar
27930  11, 29 |                          polgárnak és parasztnak. Az orosz diák válhat pogromistává
27931  11, 29 |                    pogromistává vagy nihilistává, az olasz készülhet hódításra
27932  11, 29 |                       német sörözhet és hódíthat, az angol gõgösködhetik és sportolhat,
27933  11, 29 |                   egyesüléséért: - nem folytatom. Az új magyar diáknak, az új
27934  11, 29 |                  folytatom. Az új magyar diáknak, az új magyar ifjúságnak, a
27935  11, 29 |                          tõletek, a fiatalságtól, az igazságtól, a forradalomtól.~
27936  11, 30 |                    fejezõdött ki s vetõdött elõre az a jelentõs és jósorsszerû
27937  11, 30 |                       között, de a líra volt nála az istenesség hangja, s megható
27938  11, 31 |                          nevezett császári Bécset az õ záp kultúrájával lehet
27939  11, 32 |                      Legtöbbet ér a verseskönyve, Az emeletünkön, a másik könyve
27940  11, 32 |                     vallomás, úgynevezett regény, az örökké élõ ifjú Werther
27941  11, 32 |                        élõ ifjú Werther keservei. Az elbeszélõ költemény ehhez
27942  11, 33 |                        Németországban) itthon is, az õ megtagadott itthonában.
27943  11, 33 |                         Már okvetlenül kész lehet az új darabja, már megint valamelyik
27944  11, 33 |                           mint egy asszony.~Mivel az elsõ igazságom fogja legjobban
27945  11, 33 |                        kényszerekkel szemben. Övé az érdekesek érdeklõdése, beérkezettek
27946  11, 33 |                        nélkül is megállná a sarat az életben, saját személyéért
27947  11, 33 |                         neki Macedónia, vagy csak az bántotta volna, hogy szûk
27948  11, 33 |                     kulturális magyar törekvésnek az õ modern, nagy kultúrája
27949  11, 33 |                    progresszívek munkáját, holott az õ propagáló talentuma is
27950  11, 33 |                          nem érteti meg velem azt az önkéntes számûzetést, melyet
27951  11, 33 |                       Micsoda lehet a titka ennek az egyéniségnek, ennek az életnek,
27952  11, 33 |                      ennek az egyéniségnek, ennek az életnek, hogy kártékonyan
27953  11, 33 |                   gyönyörûséggel emlékezem vissza az értem viaskodó, akkor vitéz
27954  11, 33 |                            akkor vitéz Hatvanyra. Az én barátságom egy-két emberhez
27955  11, 33 |                        volt, s ilyen ma is õhozzá az én barátságom, mely ma már
27956  11, 33 |                  bátorságot, szépséget követeltem az életétõl, mintha ez a legjogosabb
27957  11, 33 |                         lenni. Kiéli - mondja õ - az embereket, mûvészeteket,
27958  11, 33 |                        bátorságot, mely valamikor az övé volt s hozzá illett?~
27959  11, 33 |                           attól, ha pénzzel segít az egyik a szorongatott másikon.
27960  11, 33 |                        gyönyörû legendák fonódnak az irodalmi kávéházakban, s
27961  11, 33 |                       boldog lehetõsége. Erre nem az én hisztérikus ragaszkodásom
27962  11, 34 |                       fogja tanulni. Oroszosítása az állapotoknak és hangulatoknak -
27963  11, 34 |                            de nem okvetlenül csak az idegrendszeremben van ennek
27964  11, 34 |                           ma mi is mások vagyunk, az Idõ gõzösebb és futósabb,
27965  11, 34 |                   befuthat a mi kis stációnkra is az eddig csak stafétákat küldõ,
27966  11, 34 |                         szabad gyávának lenni, de az ízlés és a szükséges, hadjárati
27967  11, 34 |                 népfelkelõk kezébe.~Igen, a sajtó az, mely az ellenforradalomnak
27968  11, 34 |                            Igen, a sajtó az, mely az ellenforradalomnak s a nagy
27969  11, 34 |                   bakóinak szörnyû szándékát csak az intellektuelek s a munkásság
27970  11, 34 |                    pribékjei, hadd verõdjék össze az a nagy tábor, mely a félig
27971  11, 35 |                       barátom, gyönyörûségem telt az Ön írásaiban, nagy hitében
27972  11, 35 |                        fogadnia mindenkinek, s én az egykori, félig-eltemetett,
27973  11, 35 |                        keresse, ahogy csak tudja, az Életet, melynél olykor a
27974  11, 35 |                      Önnek talentumával jussa van az elolvasástkövete[lés]hez
27975  11, 35 |                          egészebb írásokat is. Ez az úgynevezett [„]elõszó” csupán
27976  11, 35 |                         hogy sokan lesznek), akik az Ön könyvét meleg szívvel
27977  11, 35 |                         jót kíván öregen, betegen az Ön vén pályatársa,~Budapest,
27978  11, 36 |                          óta attól koldulok, hogy az évek életrajzképes alakot
27979  11, 36 |                           kezdek már megbocsátani az életnek, igyekszem megbocsátani
27980  11, 36 |                        születtem a Szilágyságban, az Érmelléken, Érmindszent
27981  11, 36 |                        koromban Zilahra kerültem, az õsi kálvinista Wesselényi
27982  11, 36 |                       mentem Debrecenbe, készülni az apám nagy álmának, a família
27983  11, 36 |                          jog tudományának, a vége az lett, hogy fölcsaptam újságírónak.
27984  11, 36 |                            Hétéves koromban írtam az elsõ versemet, súlyos ifjúkori
27985  11, 36 |                        pótolhatatlan dísze-rongya az életemnek. Én pedig vándorlok
27986  11, 37 |                     vigyetek messze - könyörögtem az autóban - ettõl a nyomorult
27987  11, 37 |                     másnap várúrként ébredtem fel az én legkedvesebb Hûvösvölgyemben.~
27988  11, 37 |                          hotel, melynek én voltam az egyetlen lakója, csönd,
27989  11, 37 |                           hallgatok, s a várúrnak az jutott eszébe, hogy miért
27990  11, 37 |                     szerzett tapasztalata, amikor az õ orvos barátjánál, Lukács
27991  11, 37 |                        lett.~*~Be kell látogatnom az én ellenségemhez - gondoltam -,
27992  11, 37 |                          a legboldogabb menekülés az életbõl az életbe, s jaj,
27993  11, 37 |                 legboldogabb menekülés az életbõl az életbe, s jaj, hogy a megbolondulás
27994  11, 37 |                         majdnem teljesen hasonlók az én nem lipótmezei kisleányaimhoz,
27995  11, 37 |                         szólnak, mert értelmetlen az õ beszédjük, de mosolyognak,
27996  11, 37 |                        nyögéseit hallom. Gyûlölöm az elhasznált vagy lesújtott
27997  11, 37 |                      halassanak meg, mert ezeknek az agyuk sohase fogja már megengedni
27998  11, 37 |                           percnyi illúzióját sem. Az emberi szenvedést szeretjük
27999  11, 37 |                         bevallatlanul érzik, hogy az õ Jóbjaik nem afféle közönséges
28000  11, 37 |                           boldogtalanság számára.~Az erõ, az élet, a boldogságérzés