Kötet, Rész

 1   1, 144|  kigyógyult prima­donna vegyesen sírt és csókokat hintett, utoljára
 2   1, 217|       hanem életet jelent. Ezt a sírt kezdik virággal felkeresni,
 3   1, 474|          elején mesélték, hogy a sírt éjjel felásták, a halottal
 4   1, 481|      száraz, magas férfi, s igen sírt felette az õ asszonya, az
 5   2, 16 |       ezelõtt krokodil könnyeket sírt, hogy Ugronékra s õreá ráfogják
 6   3, 16 |          kiesett a szerepébõl és sírt.~- Nini - csodálkoztunk -
 7   3, 59 |    szegény polgár asszony, sokat sírt a fia miatt s mondogatta
 8   3, 135|       Varga Pál. Panaszkodott és sírt. Tüntetõ adakozásokhoz nincsen
 9   5, 1  |        az utcára a piktorja. Ott sírt a kapu alatt. Kevés, lompos,
10   6, 149|       Csak újságokba ne kerülne. Sírt, rítt a királyi mama. Nagyon
11   6, 155|          Paillard-ban valósággal sírt szegény Bonci.~Most Firenzébõl
12   6, 164|         a szép grófnét.~A grófné sírt. Furcsa özvegységben élt
13   6, 193| kivonultak a poéta sírjához, s a sírt beborították virággal, koszorúkkal.
14   7, 9  |        canto. Ez az ember sohase sírt a maga mûvészete miatt.
15   7, 116|      Észak megvívta nagy harcát, sírt a néger asszony. Nem akarta
16   7, 199|         zsebeit fillérek húzták. Sírt, és kérte a zsandárokat:
17   8, 174|       találtak két, nagy, furcsa sírt. Az egyikben sok csontváz -
18   8, 175|          kisasszonyt megismerte, sírt örömében. Hogy íme van még
19   8, 176|      például, hogy Baksay Sándor sírt a minap egy Bonifácius-jelû
20   8, 205|        Az asszony, Vucskovicsné, sírt, de úgy érezte, hogy nem
21   8, 212|         bölcs barátomat, Biászt: sírt.~- Oh bölcs férfiú, Biász,
22   9, 32 |          A Szent Földet, a Szent Sírt és Jeruzsálemet ígérték
23   9, 101|   megkönnyítsen engem a másokért sírt sírás. Siratom magamat természetesen
24   9, 169|        pedig hazafias jeremiádot sírt.~Angolországra is emlékszünk
25   9, 184|         a szörnyû tragédia. Élt, sírt az emberi kor legvégsõ határáig