Kötet, Rész
1 1, 140| nincs…~Nem tudtunk, nem akartunk hinni a rémítõ hírnek, mely
2 1, 170| orgyilkos keze…~Nem tudtunk, nem akartunk hinni a hírnek, de meggyőzött
3 1, 218| lecsapolására. Hahotázni akartunk minden felett, amire jámbor
4 1, 221| életünk árán is eszmét akartunk lehelni egy eszmétlen korba,
5 1, 221| egy eszmétlen korba, célt akartunk adni a céltalanságnak,
6 1, 240| színeivel lebilincselõbbet akartunk… S a nizzai délután ilyen
7 1, 295| S amit nem hittünk, nem akartunk hinni: azt halljuk, hogy
8 1, 326| írók meg nem becsülésére akartunk ismét rámutatni.~Hogy a
9 1, 336| naplójegyzeteinkkel elértük, amit akartunk. Az õszinte szóval úgysem
10 1, 379| vontuk le, s csak hangot akartunk adni a színházi közönség
11 1, 391| szünetelt. Este pedig hiába akartunk komédia által feledni. A
12 1, 510| esettel is csak rámutatni akartunk a veszélyre. Annak a néhány
13 3, 35 | cikkben két jogakadémiáról akartunk tulajdonképpen szólni. A
14 3, 83 | Voltaképpen csak témát akartunk adni, csak sejtetni akartunk
15 3, 83 | akartunk adni, csak sejtetni akartunk e pár szentenciával. Aktuálissá
16 3, 149| elõtt egyelõre csak ennyit akartunk a „Szigligeti Társaság”-
17 4, 26 | mindig az történt, amit mi akartunk. A mi familiáinkból kerültek
18 4, 69 | alkuszunk már. Pedig nem akartunk. A büszkeséget Önök ölték
19 4, 80 | díszes, nagy házból. El akartunk felejteni mindent, amit
20 5, 50 | A gyermek szerelmérõl akartunk azonban írni. A francia
21 6, 55 | poétai látogatókártya, azért akartunk mi is e sorokban egy kis
22 6, 63 | és nem bölcsek. Ez idõben akartunk sztrájkolni mi is. Egyszer
23 6, 118| ad egy kicsi derût. Sohse akartunk mi mást, mint hogy szeressenek
24 7, 48 | a záptojás eredetét. Nem akartunk a múltba merülni. Tehát
25 10, 65 | szenvedtünk, vágytunk, tudtunk és akartunk.~Világ 1911. augusztus 13.~
|