Kötet, Rész
1 1, 299| társadalomnak az újságírónál.~Nem kívánom, hogy ezt még más is vallja.
2 1, 347| Hát ez a legjobb. Szívbõl kívánom Homonnai Albertnek, akit
3 1, 416| Az egyikteknek csupán azt kívánom:~- Jó kedv legyen neked
4 1, 516| lehet igaz. Én szeretem, kívánom, azt hiszem, lehetne elõadni,
5 2, 118| ciceszbeiszernek, komolyan kívánom a furcsa átkot, hogy azok,
6 2, 151| szükségem van. És egyelõre nem kívánom az eszemet csöndes sutra
7 2, 164| sajnálnivaló kis hecc-országból… És kívánom neki, hogyha visszajön,
8 2, 241| rovatának kitöltése által elérni kívánom - úgymond a miniszter -,
9 4, 18 | untattalak, viszont nem kívánom Tõled, bár jólesnék, hogy
10 4, 86 | többé nincs élet. Nem is kívánom. Megjegyzem: nem csalódtam
11 6, 107| nem láthatták e színpadot. Kívánom, hogy sokáig ne lássák még
12 6, 151| Látod, öcsém, én nem kívánom, hogy engem ez országban
13 7, 86 | ismerik Adolfék, s nem is kívánom, hogy ismerjék. Az õ tetszésükre
14 7, 102| Hanem irodalmi pózokban nem kívánom magam látni. Pláne színpadon.
15 7, 232| az élet nyomorúságát, nem kívánom, hogy megismerjék, de engedjenek
16 8, 247| leányát, én a mindenemet kívánom látni.” „Ha pénzre vagy
17 9, 173| új igaz ember, Ady Endre. Kívánom Juhász Gyula úrnak, hogy
18 9, 213| le kell számolnom. Mert kívánom, mert keresem, akarom szemtõl-szembe
19 10, 3 | ellenségemnek, sõt egy barátomnak se kívánom, de valamire mégis jó. Hogy
20 10, 33 | mert én csak a nõtestet kívánom ölelésre és öleltetésre,
21 11, 4 | sen: az Irodalom nevében kívánom, hogy az Önök zsebrákhadja
22 11, 5 | mely: így Élet. Csókolni kívánom e percben a szemeit, Madame,
23 11, 46 | vir publicus”. Lelkembõl kívánom, hogy nagyon sokáig büszkélkedhessen
24 11, 84 | testvéri részvétemet, s kívánom, hogy jobb dolguk legyen,
|