Kötet, Rész
1 1, 8 | kezdett lenni. A szép asszony gúnyos arccal nézett rám, azután
2 1, 176| tovább. - Hiába nevettek ki gúnyos, kegyetlen szatírok!…~Ti
3 1, 201| hatalmas, felséges, erõs, gúnyos, maró, édes, költõi, kacér,
4 2, 73 | már a novellaírók „állandó gúnyos mosoly”-áról. Kérjük, irigyeljék
5 2, 73 | irigyeljék meg „állandó gúnyos mosoly” õ boldogságát. Aki
6 2, 85 | méltatlanság, a sértés és gúnyos kacagás. Rohan a suhanc
7 2, 86 | a piccolónak is joga van gúnyos arccal megkérdezni, mint
8 2, 112| tetõ felé szálló lelket gúnyos megvetõ érzés szállja meg,
9 2, 267| már a kormánypárti lapok gúnyos hangon letiszteletreméltózzák,
10 Pot, 8 | és unott volt, hízelgõ és gúnyos cikket is adott. De ez a
11 5, 207| kezdte Vibertné asszonyt. Gúnyos kiáltások hangzottak:~-
12 6, 43 | egymással. Ha nem félnénk a gúnyos megmosolygástól, azt mondanók,
13 6, 129| az imazsámolyt is viszi gúnyos prüsszögéssel egyik-másik
14 7, 79 | véletlenül éppen a Tóth Béla gúnyos szavaival „nagyságos elmének”
15 9, 8 | világ nem Budapest, s olyan gúnyos, gonosz skriblerek csak
16 9, 57 | álláspontjával. Ugyancsak ez a lap gúnyos bánattal konstatálja, hogy
17 9, 70 | arcizmain a föltörni készülõ gúnyos röhögést, mely ezerszámra
18 9, 76 | botrány miatt minden országból gúnyos arcok leselkednek.~És a
19 9, 115| és oka volt, hogy nagyon gúnyos mosolygással haljon meg.
20 9, 115| Milyen szomorú, milyen gúnyos mosolygással dõlhetett sírba
21 10, 2 | Monte-Carlóba. Ez a konokság már gúnyos mosolygással szállott felébe
22 10, 36 | kár volna újból kezdeni a gúnyos litániát, hogy az angolok
23 10, 106| tekintete. „Szó, szó…” - de gúnyos és nemtelen ez a fényes
24 11, 33 | metropolisban gondolhat gúnyos mosolygással reánk Hatvany
|