Kötet, Rész

 1   1, 238|              hanem élet… Hajh, régen éltem én már. Elfásul a szív lassan-lassan.
 2   1, 294|            én eddig nagy csalódásban éltem. A színház nem színház.
 3   1, 294|          ismerem, más is ismeri. Ott éltem volt köztük néhány évekig.
 4   1, 402|         ÉJJELIZENE~Jó tíz esztendõig éltem abban a hitben, hogy az
 5   2, 67 |          Legyen csak ennyi:~- Aminek éltem, amiért lángoltam: ragaszkodom
 6   2, 202|      városnak hívják. Ilyen városban éltem én, s ilyen városból nézegettem
 7   3, 72 |              azoktól, kik közt eddig éltem. Persze nem térben, ahogy
 8   4, 107|        felváltva vonaglott a lelkem. Éltem…. És nincs más igazság,
 9   6, 106|            Elvetõdtem a Rivierára, s éltem idegenek között hetekig.
10   7, 122|              teremttettem, s általad éltem. Bocsásd meg, ha az én életem
11   8, 73 |              Paul Gauguin. Két napig éltem a Grand Palais két Gauguin-szobájában.
12   8, 143|        végrendeletem. Ha nektek, míg éltem Polónyi (s az angol Polónyi)
13   8, 160|          közönségesen Rossinak. Amíg éltem, bankár voltam a siralomvölgyben,
14   9, 59 |            értelmes vidéki városában éltem sokáig), hogy a vármegye
15   9, 101|       egyszer, amikor még Budapesten éltem, a zsenirõl adott magyarázatot.
16   9, 201|          pompás helyen, kis hotelben éltem néhány napot. Itt vadásztak
17   9, 203|            tanítókra szükségem, mert éltem, s mert nagyon éreztem az
18   9, 213|               ha lehet. Csúnya-sokat éltem, de milyen nehezen határoztam
19  10, 3  |          sajnálatos becsületességgel éltem és írtam a verseimet, a
20  10, 59 | viharosan-szépen, ostobán, de nagyon éltem, s amelyikre emlékezem,
21  11, 22 |           erõsen érezve és szenvedve éltem. Írásaim, különösen a versek,
22  11, 36 |        sorsom, s majdnem kilenc évig éltem éveimet megosztva a pesti
23  11, 73 |      csúfolódás határánál, Párizsban éltem, s onnan táviratban s levélben
24  11, 83 |       Szegény Csokonaim, „Árkádiában éltem én is” helyett ez a mondásod