Kötet, Rész

 1   1, 8  |    többet érezett, mint bárkié.~Mosolyog? Bocsásson meg, de én sajnálom
 2   1, 411|     áldott nap csak nevet, csak mosolyog; mit tud õ arról, hogy ilyen
 3   1, 418|        szerelmetes pajzánsággal mosolyog re­á­juk, s örül azon, hogy
 4   4, 91 |        lefõzheted õket…~Az ifjú mosolyog s egy feltûnõen öltözött
 5   4, 158|         FORRADALOM~Most már nem mosolyog senki a híreken, mik Belgrádból
 6   5, 43 | rímkovács, semmi egyéb, s aki - mosolyog, nyugodtan, jókedvûen mosolyog,
 7   5, 43 |  mosolyog, nyugodtan, jókedvûen mosolyog, bizonyosan ezt gondolván:~-
 8   5, 54 |     fáradt. A szeme szomorú, de mosolyog. Szép még ma is. Gyönyörû
 9   5, 54 |         volna!…~A hercegasszony mosolyog. Naponkint özönével hozza
10   5, 59 |         körül láttam. Elõkelõen mosolyog. Nem hisz a kis szõke fiú
11   6, 169|          Hallgat. És ha kérdik, mosolyog különösen. Sõt komoran.
12   6, 210| beavatott komoly úr megvetéssel mosolyog:~- Mert modern országban
13   7, 9  |       kir. katonatiszt gúnyosan mosolyog az egyik fülkében. Az osztrák
14   7, 62 |      meg.~(Tunisz ege gyilkosan mosolyog, s Pap kiszúrja a bajtársa
15   7, 119|         a mi Konkoly-Thegénk is mosolyog e causerie-n.~Pedig, pedig
16   8, 13 |        úr. Berger úr hallgat és mosolyog titokzatosan, jelentõsen.
17   8, 13 |        a dáridó. Nagyon büszkén mosolyog. Kész az ítélete. Minden
18   8, 14 | Provence-nak öreg királya pedig mosolyog. Észak szelére uszítja Provence
19   8, 22 |    figyel oda. Fájdalmas gõggel mosolyog. Elõre sajnálja a fiait.
20   8, 122|    fagyaszt, ha a legmelegebben mosolyog is. Erejét, egészségét élvezi
21   9, 94 |      fogja elveszteni az eszét: mosolyog.~Okvetlenül eljutott Visegrádra
22  11, 92 |     gyermekül, hogy három napja mosolyog már a szívem rajta. Istenem,