Kötet, Rész
1 1, 20 | Valami elfedi előttünk a fényt, a sugárt. Valami reánk
2 1, 53 | s már kikeletet érez. A fényt látja csak, s azt hiszi:
3 1, 53 | dicsõség egy-egy napsugár, mely fényt lövell a szívre, mint a
4 1, 170| Évszázadok óta nem hintett semmi fényt reánk megszentelt, áldott
5 1, 215| szabadságnak évrõl évre nagyobb fényt nyerõ emlékünnepe: márc.
6 1, 233| Mennyi tudást, ötletet, fényt, igazságot, poézist dobott
7 1, 302| fényszórók úgy szórták a fényt, hogy csupa gyönyörûség
8 1, 473| írók és hírlapírók. Méltó fényt adott a szép ünnepnek, hogy
9 1, 541| foszforeszkáló, hideg, fehér fényt egy láthatatlan kereszt.~
10 2, 11 | ragyogást, a kápráztató fényt, a tündérjátékot csak az
11 2, 90 | népe. Lobogó-erdõre vetik a fényt a lángoló fáklyák. Amarról
12 2, 118| vágyakozni bíró szívéhez a fényt, a mámort, az ifjúságot,
13 2, 215| kiváltson minden meleget, fényt, színt és erõt.~Kicsoda
14 Pot, 2 | köd eszünkbe juttat minden fényt, mert az emléknek csak fénye,
15 4, 7 | A sötét volt az első,~Fényt sose látott szent kaosz.~
16 6, 22 | sok szomorú és sok bölcs fényt sugározhat. Tíz nap alatt
17 6, 121| kis ügy egy nagy ügyre vet fényt. Nemcsak anyagilag, de lelkileg
18 6, 169| lássuk meg még egyszer a fényt, mely ezután már nem lesz
19 7, 99 | hozzák nekünk az északi fényt. A Madelaine-templom tájékán
20 8, 73 | törõdött. Nem is kereste a fényt. Képein mégis csodálatos,
21 8, 114| vonatokat is. De mennyi új fényt adnak kárpótlásul az agyaknak.
22 10, 34 | irgalmas és igazságtalan, tehát fényt tudott adni tizedrangú csillagoknak
|