Kötet, Rész

 1   1, 276|           nevezett a vén Szókratész, akire hivatkozni restell már a
 2   1, 588|             öt vagy hat olyan tagot, akire okvetlen szükség van?~Azt
 3   3, 79 |            Pikler Gyulának szegezte, akire rálõttek ebbõl az ostoba,
 4   5, 62 |         városa irodalmi ünnepet ült. Akire a nizzaiak emlékeztek ez
 5   5, 140|              most meghalt Lyonban, s akire nagyon sokan emlékeznek
 6   7, 8  |            érzések máglyája világít, akire rábizonyul, hogy szívesen
 7   7, 62 |           egy kicsit lennél erõsebb. Akire egy otthon vár, annak tûrni
 8   7, 131|             magát sem kormányozni, s akire még több ezernyi hívõ kormányzása
 9   7, 230|    választójogot, tegnap ezt mondta: akire az állam kötelességeket
10   8, 16 |               És õ az elsõ királyné, akire a kevés gõgje miatt haragusznak.
11   8, 138|               se más: õ olyan költõ, akire egyenesen az irodalomnak
12   8, 212|               Még az is elégedetlen, akire irigykedünk. De jaj annak,
13   8, 252|              s hogy ennélfogva a nõ, akire a nevelést bízzuk, megérett
14   9, 39 |            és ravasz polgár, valaki, akire a császár is rászorulna.
15   9, 55 |           királya s Kongó császárja, akire nem lehet a kényszerzubbonyt
16   9, 129|             De ha egy senki francia, akire Párizsban a kutya se néz,
17   9, 185|       auvergne-i zsákhordó veszi el, akire mos, akinek õ ma is békésen
18   9, 211|        Lesznai Anna talán a legelsõ, akire nem túlos hivalkodással,
19  11, 65 |         viszont nem is az az idegen, akire a „széplelkek” remegõ ujjal
20  11, 93 | költõ-komédiás, megint valaki ritka, akire a francia ezt szokta mondani:
21  11, 116|              könyvvel és e könyvben, akire figyelnünk kell.~Ny 1917.
22  11, 128|       Robusztus, nagy magyar piktor, akire szinte rákényszerít irodalmiságomban