Kötet, Rész

 1   1, 135|                   messze, egy kis faluban dühösen nézi a szakadó záport az
 2   1, 210|             ásítozva). Hányat ütött?…~I. (dühösen) Gúnyolódol?…~II. (ijedten)
 3   1, 210|              böjti hangversenyre… Talán… (dühösen) talán!…~III.~Kedves Bözsikém!~
 4   2, 73 |             életnek? - kiáltanának nagyon dühösen reánk a magácskák tanárai…~*~
 5   3, 196|                 adókivetõ bizottság tagja dühösen jegyezte meg pár nap múlva,
 6   3, 202|            Szokoly Tamás a városház elõtt dühösen fakadt ki többek elõtt:~-
 7   3, 202|              föltevésen. De egy hírlapíró dühösen szisszent föl s így szólt:~-
 8   4, 33 |                  csak a tenger úr rajtam, dühösen rázom le ezt az egy urat
 9   4, 44 |              Nagyon vallásosnak neveltek. Dühösen hajítottam el az istentelen
10   5, 38 |          sóhajtottak fel így fájdalmasan, dühösen és könyörögve. Úgy látszik,
11   5, 141|                   Massont, s esernyõjével dühösen rohant a fotográfus felé,
12   6, 157|                    Két kozák tévedt arra. Dühösen hallgatóztak. Lindner hadnagy
13   7, 8  |              alatt.~Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra: egy kis
14   7, 108| Operett-színházakba nem szívesen járok, s dühösen mentem ma a Király Színházba.
15   7, 141|                 hívek. A szent templomban dühösen harsogtak a szavak:~- Mi
16   8, 112|                  Tehette volna õ is, hogy dühösen szaladjon Franciaországból.
17   8, 135|            idegrendszerû ember ernyedten, dühösen szedi rendbe a lelkét, amikor
18   8, 142|                  táplálkozásuk helytelen?~Dühösen akasztottam meg gyalázatos
19  10, 2  |                    Monte-Carlóban, voltam dühösen kénytelen sokszor beismerni.
20  10, 19 |                 ki, s vágott vissza végül dühösen Durand asszony.~A replika
21  10, 33 |                 olvassák leglázasabban és dühösen méltatlankodva. Õk, akik