Kötet, Rész

 1   1, 145| dobálódzunk a szavakkal, mikor azt állítjuk, hogy Debrecennek a Kossuth-szobor
 2   1, 256|          stb. De nem tesszük. Sõt, állítjuk, hogy a kérdés igenis a
 3   1, 334|      minden szaváig hiteles-e, nem állítjuk. De nagyon, nagyon igaznak
 4   1, 381|          nem ér föl - határozottan állítjuk. Ami pedig a hangverseny
 5   1, 588|    elõadásokat produkálni. Azt sem állítjuk, hogy a fenti névsorban
 6   1, 588|     istenhozzádot. Hiszen éppen mi állítjuk, hogy a túlságos nagy massza
 7   2, 51 |           vitája után sem.~Azt sem állítjuk, hogy éppen a bérkocsik
 8   2, 111|            tudjuk, de bizonyosként állítjuk, hogy Székely Irén tanul…~
 9   2, 217|    statisztikusok, de határozottan állítjuk, hogy Nagyváradon a relatív
10   2, 228|        Megérkezett. Egész biztosan állítjuk, saját szemeinkkel láttuk...~
11   3, 12 |        Irént, bár határozottan nem állítjuk, [hogy] az ön-kompromittálást
12   3, 123|    legjobban ismerjük õt. Biztosan állítjuk, hogy Ady Endre nem vágyik
13   3, 134|         Lajos belekerüljön.~De azt állítjuk, hogy a Halász képviselõsége
14   3, 169|           ichtyosaurusz. És bizony állítjuk, hogy nem sokat veszít vele
15   5, 50 |            dehát ez ritka kivétel, állítjuk. Holott csaknem minden szenzibilisebb
16   6, 37 |          Soha. A szobrot magunknak állítjuk, hiúságunknak, szereplõ-vágyunknak.
17   6, 46 |        szóló meséket, határozottan állítjuk, hogy a gloire nemzetéhez
18   7, 65 |        költöznék az Elysée-be, nem állítjuk, hogy a köztársaság forog
19   8, 55 |         növeli. Szent komolysággal állítjuk, nagyon szerencsétlen emberek,
20   8, 166|       tejfel, mint nálunk. És újra állítjuk: irigyeljük Romániától a
21   9, 31 |             tehát hitelesen õrült. Állítjuk és hinni akarjuk, hogy akit