Kötet, Rész

 1   1, 19 |      árnnyal hátaik mögött.~Látom a költõt, kinek szívében annyi láng,
 2   1, 160|             milliókkal, hogy a nagy költõt kora nem méltányolta eléggé?!…~
 3   1, 162|      azokról a kincsekrõl, melyek a költõt Rotschildjainknál gazdagabbá
 4   1, 542|             a költõ (ideértve írót, költõt, irodalombarátot, szenvedélyes
 5   3, 120|       csukták volt be a halhatatlan költõt, mert a nõt és a fehérséget
 6   5, 44 | áhitatosabban imádkozott, kerülte a költõt. Még jobban imádta férjét
 7   5, 78 |       nyelvére. Itt nem a nép adott költõt. Legalább is nem a mai nép.
 8   6, 17 |              s kivonszolták onnan a Költõt. Mert, óh világ, te azt
 9   6, 17 |        menne. Csakugyan. Elfogták a Költõt.~És most Németország nagynevû
10   6, 17 |            mûvelt világ”. Siratja a Költõt.~Szeretnõk a magyar publikum
11   6, 21 |           nem akarta meghallgatni a költõt. Addig kérlelte, míg az
12   6, 116|         ezek beszélnek. Ezek együtt költõt, igazit és nem magyar litteráris
13   6, 137|          meg a verseitõl. Elvitte a költõt.~A magyar géniusz együgyû
14   7, 186|    Budapesten, hogy Kis Józsefet, a költõt, egyetlen ember sem ismerte
15   8, 48 |          kritikus a legkatolikusabb költõt látja benne. Veszedelmes
16   8, 101|           norvég paraszt a kitanult költõt? Tizenöt falu népe kér éppen
17   9, 65 |          szó, megdicsért három ifjú költõt, de kijelentette, hogy túlságosan
18   9, 101|     idegrendszert, egy néhai magyar költõt, híres ex-újságírót s nagy
19  11, 103|  közönségünknek ilyen nemes és ifjú költõt mutathatunk be.~Ny 1916.
20  11, 127|         ritka magyar költõnõt, azaz költõt. Õ határoz, õ parancsol,