Kötet, Rész

 1   1, 20 |               a mi életünk átka. A köd borul ránk, a rejtélyes sejtelem,
 2   1, 53 |        szemsugárnak.~Holnap talán fagy borul a földre; holnap talán jég
 3   1, 163|                nap múlva nagy Debrecen borul mérhetetlen gyászba: temeti
 4   1, 351|              mosolyogni. Ahogy nyakába borul férfipartnerének, kész betegség,
 5   1, 413|                VAN?~Sötét, ködös éjjel borul az alvó városra. A kávéházak
 6   1, 468|   fagerendázatú. Egy szikra, és lángba borul menthetetlenül minden.~Ezeket
 7   1, 599|               csók adja: mindegy. Ránk borul a köd. Haladunk tudat, hit,
 8   3, 78 |            erõsebb szél indul, éjszaka borul menten a városra. Akkor
 9   3, 110|                hideg, bomladozó testre borul. Az a hideg test nem a Mesteré.
10   3, 134|               decemberben fehér palást borul a földre, valami naiv, békességes
11   4, 158|           történni. Lehet, hogy lángba borul az egész Balkán, s egy rettenetes
12   5, 120|          szezonzáró Grand Prix árnyéka borul a párizsi színházakra is,
13   7, 34 |               mihelyst hazatér, lángba borul Franciaország. És a lángoló
14   7, 119|                Ha Marokkó miatt lángba borul Európa: a Nap gyalázatoskodik.
15   7, 136|            Futó hab, vége, el veletek!~Borul az ég, vadabb a szívem~S
16   8, 11 |           lobog. S a Nyár legszebb ege borul izgató mosollyal Párizsra.
17   8, 115|              nyíltan a reakció keblére borul, ma a koporsójánál meg lehetne
18   8, 224|             ellen, azt mondjuk: lángba borul az Alföld és tönkremegy
19   9, 203| szerzetes-gimnázium után ismét rám nem borul egy ellenkezõ világ a zilahi
20  11, 24 |                hinnõk és várnók, elénk borul. S itt foghat jutni minden