Kötet, Rész
1 1, 29 | megragyognak egy-egy régi emlék láttára, érdeklõdik minden
2 1, 37 | emlékeznek, rajonganak szintén az emlék kedvéért.~A Jókai darabját
3 1, 51 | fejlesztése?~Nem!~- A pusztaszeri emlék?~Nem!~- Teaestélyek meghonosítását
4 1, 122| virágos múlt, az illatos emlék.~Az orgona a múlt virága,
5 1, 157| kőoroszlán volt egyedüli emlék, kedden azt is kiszállítják
6 1, 238| hatalmas érzés. Az egyik emlék már ugyan. Jó szülõk és
7 1, 238| érzés ez már egyik sem, csak emlék…~…A másik érzés az erõsebb
8 1, 498| joghallgató mondott szép tartalmas emlékbeszédet. Innen a fõ utcán
9 1, 570| közönséget, s ugyanez az emlék öntött annyi ambíciót P.
10 2, 21 | mohón és hamar.~Hát kedves emlék lehet mindannyiunknak az
11 2, 73 | ilyenkor reánk!… „Szállong az emlék, falevél...”, - daloltunk
12 3, 105| lehetek ott. Megszállna ott az emlék - megenyhítene a napsugár,
13 6, 191| milyen ismerõsök! Mennyi emlék! A fantázia szárnyaltató
14 8, 50 | gyermeknek másfél méter magas emlék s néha annyi szépség, amennyi
15 8, 66 | arénájának. Doh, penész és emlék mindenütt. Egy-egy szelelõlyukon
16 8, 130| ott a kereszt. De micsoda emlék lehet ez a Jean Allemane
17 9, 220| nem kell külön külsõséges emlék. S egészen hiteles helyrõl
18 11, 74 | belsejükben fekete-pirosan kelt az emlék vagy sejtés elõdeikre, akik
19 11, 79 | harcolni, mert ez a halott emlék útjában fog állhatni az
|