Kötet, Rész
1 1, 468| Mûremeket nem várhatunk. Örüljünk, ha polgárilag csinos színházat
2 4, 101| kavarja fel a lelkekben. Örüljünk, ha hallgathatunk. Hagyjuk
3 6, 30 | Fedák Sárinak. Mind-mind örüljünk. Mert ez a leány alighanem
4 6, 75 | Egészen másként áll a dolog. Örüljünk a Somló liberalizmusának.
5 6, 96 | asszonyaik kezelik a kardot. Vagy örüljünk, hogy legalább az asszonyaink -
6 6, 171| igaza egészben. Viszont örüljünk, hogy Nyugatról erre mifelénk
7 6, 174| És e sivatag-Budapesten örüljünk, ha valami Nyugat felé fejlõdik.
8 8, 209| ingyen volt a Nagyúr. S örüljünk, hogy a házát, palotáját
9 9, 71 | embereket, Krisztus halászait, örüljünk és hazudjunk. Akkor hal
10 9, 122| Magyarországon csak ilyen lehetett, s örüljünk, hogy ilyen Nietzsche fordítója,
11 9, 124| éppen - egyformán emberek.~Örüljünk, hogy élünk, vagyunk s ott
12 9, 145| négy húrra gazdagította. Örüljünk, ha a magyar lantos nem
13 10, 36 | kereszténység sem tudta tenni. Örüljünk, ha az úgynevezett pornográf
14 10, 51 | volna minden. Addig pedig örüljünk, hogy az urak megtalálták
15 10, 60 | finom, csillogó darabokra. Örüljünk, ha már-már hódító útnak
16 10, 60 | maga idején errõl. Addig örüljünk, hogy pár fillérû íróinktól -
17 11, 97 | Tölts bele, gyermek!~Most örüljünk már, mivel, ah! az elmúlt ~
18 11, 127| boldogságban: mûvészet.~Örüljünk Kaffka Margitnak, mert õ [
|