Kötet, Rész
1 1, 10 | sebesebben verni.~Hallod, látod, te reményvesztett vén gyerek,
2 1, 48 | is csak párosával szép.~Látod, édes Józsikám, milyen szerencsés
3 1, 344| könnyû ruhájú asszony:~- Látod, Viktorka, hogy félnek tetõled
4 1, 344| fio, fieri konjugálásán… Látod, csupa gyötrelmes dolog
5 3, 140| aludni vágyó szemeiddel látod a jövendõt, mint látta Kepler.
6 3, 147| végén:~- Borzasztó dolog! Látod Samu milyen jó, hogy nem
7 4, 9 | magyarázza a kis leányának:~- Látod, most részeg Pont-Biquet.~-
8 5, 57 | bajtársa, Girault, kesergett:~- Látod Lujza, milyen nagy ember
9 5, 63 | rettenetes memento-zúgás: „látod, ez az egy földi bizonyosság
10 6, 151| beszélt a többek között:~- Látod, öcsém, én nem kívánom,
11 6, 151| már nem él.~- Az ám. Na látod, ezt el is felejtettem.
12 6, 159| karokkal is. Ha másnak is látod az igazat, mint mi, te neked
13 7, 171| úton: odafigyelj magyar. Látod: a nagyszerû, a dicsõséges
14 8, 201| zsidókról nyilatkozott.~*~Látod, fiam, a régi Karthágó körül
15 8, 201| Punországot s az új Karthágót. Hát látod, fiam, nem akarok a rettegett
16 9, 221| el azóta a válaszadásról. Látod, ha nem eleveníted fel a
17 11, 68 | mikor Babilonba jutsz, és látod és elolvasod mind e szókat…
18 11, 131| sóhajt fel Ady Endre:~- Látod, mégsem küzdöttünk hiába!
|