Kötet, Rész

 1   4, 36 |         Álmos, Elõd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm.~Nagyváradi
 2   9, 101|        102. A MAGYAR PIMODÁN~I.~Tas Péter vagyok, harminchét
 3   9, 101|      akik az ilyesmit szeretik.~Tas vagyok, jó név, s a famíliám
 4   9, 101|       legõsebb õsünk a legendás Tas vezér. Viszont bizonyos,
 5   9, 101|        mint a szesz. Én szegény Tas Péter, nem tehetek róla,
 6   9, 101|         csak így nevezte magát: Tas Barla diák. Azonban, hogy
 7   9, 101|      úgy hallom, egy félfalunyi Tas él. Bocskorosak, parasztok,
 8   9, 101|         magyar blaszfémiát.~Én, Tas Péter, nem fullasztom magamat
 9   9, 101|         itt magyar, egyedül, én Tas Péter, s akármilyen szép
10   9, 101|    érdekes, ezért vallanivaló a Tas Péter vallomása, ezért tudom
11   9, 101|      vallomása, ezért tudom én, Tas Péter, úgy érezni Csokonait,
12   9, 101|   bizonyítom. Vajmi sokszor én, Tas Péter, az õ egyetlen magyarságára
13   9, 101|      éreztem: egy hercegnõ, egy Tas Péter, a plebs számára sohse
14   9, 101| rakottan szólott a beszéd, hogy Tas Péter korcsmázik, Tas Péter
15   9, 101|      hogy Tas Péter korcsmázik, Tas Péter hisztériás, ami igaz.
16   9, 101|      hisztériás, ami igaz. Hogy Tas Péter gonosz, harapó szájára
17   9, 101|     fekete fejfán: „It nyukszik Tas Péter”. Egy piros kancsó