Kötet, Rész

 1   9, 165|                               166. PAOLI ÚR EMLÉKEI~Párizs, szeptember
 2   9, 165| kétségtelenül a híres és nevezetes Paoli úr. Majdnem harminc esztendõ
 3   9, 165|       Majdnem harminc esztendõ óta Paoli úr a Franciaországban idõzõ
 4   9, 165|         hajaszála is meggörbüljön. Paoli úr a köztársaság fölkent
 5   9, 165|    mulatnia és unatkoznia.~És most Paoli úr ki fogja adni könyv alakban
 6   9, 165|            egy ügyes újságíró írja Paoli úr helyett. Nem is igazi
 7   9, 165|       könyv mégis érdekes lesz, és Paoli úr szívesen árul el elõre
 8   9, 165|     ismerte meg.~- Bizony - vallja Paoli úr -, ezek a szegény bíboros,
 9   9, 165|      nõkrõl tud sok szépet mondani Paoli úr. Két kedvence, Viktória
10   9, 165|         volt a francia otthona. És Paoli gyönyörûen megható emlékeket
11   9, 165|   nagyon-nagyon mélyen. Azt mondja Paoli, olyan naiv volt, hogy sokszor
12   9, 165|   királyról persze rajongva beszél Paoli úr. Majdnem úgy kedveli,
13   9, 165|           se fog olyan bátran írni Paoli úr, mint ahogy egy memoár-íróhoz
14   9, 165|      rendjeleikkel ékesítették föl Paoli urat. Mert az ugye természetes,
15   9, 165|          az ugye természetes, hogy Paoli úrnak több ordója van, mint
16   9, 165|        halála után jelenne meg. De Paoli úrnak van annyi esze, hogy
17   9, 165|           bárcájával ellátva, mint Paoli úr.~Az Újság 1908. szeptember